Szegedi Napló, 1991. április (2. évfolyam 76-100. szám)
1991-04-22 / 93. szám
Fémből űzőtt képeH m m . w m*m. m %S^^S9 mUt^Gr^uFB ■ Hévézi Endre képeiből és tűzzománcaiból nyílt kiállítás a szegedi múzeumKéptárában. „Ötletessége a konstrukciók legkisebb elemeiben jut teljes egészében kifejezésre. Minden apró részletet fel kell fedezni ... Vízfestmény vázlataiban és előtanulmányaiban sokkal jobban érvényesült az a drámai feszültség, amelyik káprázatos színlátomásainak indulatossága és mértani szerkezeteinek logikája között létezett, míg konstrukciói az érzelmek árját megtörő gátépítő tevékenységnek tűnnek”. Czigány Magda ismertette így a Szabad Európa Rádióban Hévézi Endre művészetét. Hévézi Endre most hazatért szülővárosába, hogy a tékozló fiú számot adjon talentumáról. Megtette, hiszen 1988-ban La Corunaban rendezett nemzetközi zománcfestő biennálén első díjat nyert, 1990-ben pedigMadridban a harmadik legjobb volt a kiállítók között. A jeles alkotó 1923-ban született Szegeden. Iskoláit is itt végezte. A Baross Gábor Gimnáziumban érettségizett. A a második világháború végén, a Műegyetemmel hagyta el az országban, Koppenhágában és got és Dániába került. Ott Skandinávia más városáikezdődött művészi pályájában, majd Európában is. Mása is. A kezdetű sikerek 1950-ben Angliába költözött után egyéni kiállításokkal a rendkívül szimpatikus jelentkezett Stockholm- művész. Ott nyerte el az Angol Keramikusok Szövetségének ösztöndíját (na meg építészeti diplomát is szerzett). Festői és tűzzománc munkásságára nagy hatással volt az amerikai tanulmányút. Persze mindez csak ,„hangos meditálás” a művészetről, az igazán „beszédes” dolgok a teremben láthatók. Azok nem szorulnak kiegészítő magyarázatokra, vagy ha igen, akkor már régen rossz! De hát ez jelen esetben nem áll! Hévezi izzig-vértig modern festő. Némi konstruktivitás mellett elsősorban a formák tisztasága érdekli. Ezekben az alkotásokban, bármilyen furcsának is tűnik, realista, vagy inkább így mondjuk racionalista. Ám ezeken a műveken is feltűnik ötletgazdagsága és színérzékeny alkotói törekvése. A színek igazi révülete a tűzzománcokban teljesedik ki. Légiesen könnyed, technikailag nagyszerűen megoldott és élményt sugalló valamenynyi műve. Egyszóval, Hévézi a zománc lírikusa, a „tűz” szakértője. Képei, zománcai belülről világítanak, szenvedélye van minden alkotásának és üzenete. Az üzenet lényege: így is lehet — vagy — csak így lehet, így érdemes! A felfedezés örömével lepett meg valamennyiünket Hévézi Endre szegedi szereplése. (polner) Konstrukció Tollas Tibor költőnek, a nemzeti emigráció jelentős személyiségének, a müncheni Nemzetőr főszerkesztőjészek szegedi vendégszereplésével olyan eseményre kerül sor, amely évtizedeken keresztül elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Tollas Tibort 1947-ben alaptalan vádaskodások, rágalmak juttatták börtönbe, egy koncepciós per vádlottjaként tíz évre ítélték. A váci börtönben és a tatabányai rabbányában a porkolábokat kijátszva írta a zsarnokság embertelensége ellen protestáló, a jobb magyar jövőben az embertelen körülmények ellenére is bíró énekeit. A nemzetőrség összekötő tisztjeként vett részt az 1951-os forradalomban és szabadságharcban. Az intervenciót követően, novemberben Bécsbe távozott, és azóta szerkeszti a szabadságharcos írók alapította Nemzetőrt, az emigráció egyik fontos politikai lapját. Münchenben él, több figyelemre méltó, magyarságtudat-formáló kiadvány szerkesztője, így ő rendezte sajtó alá a Füvesscert-antológiát, a váci börtönversek gyűjteményét, és a Gloria Victis 1848—49, továbbá a Gloria Victis 1956 című, szabadságharcaink költői világvisszhangját tartalmazó kiadványokat. 1959- től napjainkig nyolc verseskötete jelent meg; az 1983- ban közreadott, Forgószélben című válogatott versek és az1988-as Varázskor című verseskötet szerencsésen összegezi a költő lírai életművének legjavát — ez a két kötet a demokratikus ellenzék, közelebbről a Katalizátor Iroda jóvoltából — most már egy könyvvé szerkesztve — Magyarországon is megjelent Tollas Tibor költészete a börtönélmények, a megaláztatások ellenére is igen harmonikus. Családpárti és jövőpárti szemlélet hatja át a Tollas-verseket. A Duna menti népek felé való nyitottság éppúgy jellemzi gondolkodásmódját, mint az egyetemes magyar értékek határoktól független vállalása. 1953-ban Vácott, a börtönben írta leghíresebb versét, a Bebádogoztak minden ablakot című rabéneket. Költészete az újabb időkben tovább mélyül, kiteljesedni látszik, a „búvópatak nemzedékkel” való találkozása is megtermékenyítően hat munkásságára. Ma, hétfőn, április 22-én, este 6 órakor a szegedi Royal irodalmi kávéházban a 70 esztendős Tollas Tiborral személyesen is megismerkedhetnek az érdeklődők. Erre vár mindenkit szeretettel a házigazda: MEDVIGI ENDRE Tollas Tibor-est a Royalban Bebádogoztesk minden ablakot Szabvány Tudom én, hogy a szabvány jó dolog, hisz nélküle mondjuk, úgy kéne esztergáltatnia az embernek egy csavart is az autójába. Csakhogy, amikor az ember gyomrát és az ízlést is szabványosítják ... Még a valaha volt időkben, amikor a jelszavakban ott szerepelt, a legfőbb érték az ember — szóval, akkoriban szabvány született a főzelékekre is. Mármint előírás arra nézve, hogy az üzemi konyhán besz’ minden dolgozó tányérjára, azaz négy deciliter főzeléket kell kimérni. Ha hibádzik belőle akár fél deci is, jól megjárhatja a konyha, amikor jön az ellenőr. Nos, érti is az ember e szigort, hiszen valaha minden volt, csak piac, s így verseny nem. Rendeletek szigorával kellett hát őrködni a vevő érdekei fölött, csakúgy, ahogyan rendeletek és utasítások szabták meg az ebédért kérhető pénzeket, juttatásokat, nyersanyagnormákat, s tán még a tányér mélységét is. Közben aztán változott a világ. Az árak fölfelé, a bérek relatíve lefelé indultak, a szabályok szigora is enyhült valamelyest, így aztán, hogy az üzemi konyha is megtalálja a számítását, kezdett kifogyni a főzelékből, mi lényege. Azaz, a főzelék. Mivel azonban az a bizonyos négydecis szabvány tovább él, az egészséges táplálkozás jegyében bőséggel fogyasztják az üzemi konyhákon a vizet és a lisztet, hisz valamivel csak ki kell tölteni a merőkanalat. Amikor a legutóbbizöldborsófőzelékben (4 deci!) mindössze 27 szem borsót számlálhattam meg, elgondolkodtam Szolid számításaim szerint ugyanis a lisztet és a vizet megspórolva akár 34 szem zöldborsóra is futná, mondjuk, vajon párolva. Igaz, az az istennek sem adna ki négy decit! (szávay) Zsolnayak lettek A világhírű pécsi porcelángyár alapítójának, Zsolnay Vilmosnak nevét vette fel a város kereskedelmi és vendéglátóipari szakiskolája, ahol az ősszel kezdődő új tanévtől szakközépiskolai szintű, integrált képzés kezdődik. A Zsolnay család leszármazottainak részvételével megtartott névadó ünnepségen Herold Gyula, igazgató emlékezett ■meg Zsolnay Vilmosról, aki sikeres kereskedőből, szorgos munkával és kitartó tanulással az Osztrák—Magyar Monarchia múlt század végi legnagyobb kerámiagyárának vezetője lett, munkásságát a bécsi és a párizsi világi kiállításokon elért sikerek és a francia becsületrend koronázta meg ... üvöltötte szombat éjjel az egyik banda a szentesi MÁV-kultúrházban az amatőr rockzenekarok országos találkozóján. Sérv, de mitől? Persze, a tizenéves lelke is/fájhat / vagy lehet, hogy csak az fáj igazán /, de a Szürkebaráttól kipirult arcokról nehéz volt leolvasni az okokat. A farmerzakókon imittamott fityegő csillagos törzsgárda-jelvények aligha kaptak politikai jelentést, maradtak disztek, a vagányság jeleként. Szépen, csendben tomboltak az ifik, feléjük sem szagoltak a rendőrök. Minak is tették volna? Keresem a kilencvenes évek elejének dühöngő ifjúságát. "Hiába. Már őik is konszolidálódtak,bár kétségtelen, a zsűrivéleményével ellentétben — melyben ezen sorok írójának az ítélete is benne foglaltatik — nyerő volt a pusztító erejű thras zene, és a post punk, All Engraver ■tiszaföldvári, valamint az orosházi Kulturális Szemle bandák az extázis sztélére sodorták a tiniket, akik arra a kérdésre, hogy miért tetszik, viharos ■tapssal válaszoltak. Az egyébként elnagyolt szövegből ilyesmit lehetett kiszűrni: elnyomásban élünk, ne Rockhétvéges, mmmijf mmim mjTáSSn OCrf irCrfff Wmmfm: demel a basszusgitáros és az együttes énekese. Szégyen, de négy órai zsarorkodás után úgy éreztük, ahogy a nóta mondta, sérvünk van. Akkor hátra volt még a 14- ből hét banda. Levezetésként bóklásztunk a városban, melyet egyébként a múlt hét végén megszáltak az ifik, diákszínjátszók találkoztak, vízilabdások mérkőztek. Még mondja valaki, hogy Szentes öreg és halott város! Szeged felé közeledvén a rockba leakart engem betörni, már nem leszek, a tiszék... A középmezőnyben futott ,jutottak eszembe a Tolnából érkezett Spes, melyben a dobos kiemelkedőt nyújtott. A szegedi Nyerset is újrázták, de még ennél is viharosabban ünnepelték a szintén szegedi hétvége egyik motorjának, Bocsléai Pistának az elejtett mondatai: az ilyen bulikon kell összehozni a fiatalokat, itt őrjöngjenek, itt álljanak közönség elé. Kedves Pista, ■Nemtelen Erotikát. A Bo- megnyugtatlak benneteket hóc című számuk már-már — aPanatic-szervezőket —, lemezre érett, előadásmód- Sikerült, jók kulturált, figyelmet ér — p. bodzsát — Emlékhangok Kardos Pálnak Claude le Jeune francia komponista egyik kórusművének kezdő sorait idézve, köszöntötte Szőnyi Erzsébet zeneszerző a Tisza Szálló koncerttermében összegyűlt közönséget a Kardos Pál Emlékhangversenyen. Elmúlik minden? Kérdezgetjük, s a válasz, az élő, az emlékező ember válasza csak tétova lehet, tétovatagadás ... Nem, nem múlhat el minden, amíg ember él a földön. Akkor is, ha tudjuk, Pilinszky János Zsolozsmája, mondja ki a teljes igazságot: „Igen, ahogy a semmi ágyat vet, figyeljük és jónak tartjuk, ahogyan végül is megpihen, ahogyan végül is megpihenünk .. Az emlékhangverseny méltó volt Kardos Pál művészi eszményeihez, etikus emberségéhez. A ceglédi Kardos PálPedagógus Énekkar Alta trinita beataja tiszta intonációjával, Bartók Négy szlovák népdala stílusos előadásával és jó tempóival nyerhette el a közönség tetszését. A tanárképző főiskola immár Kardos Pál Női Kara nagyon szépen kidolgozott hangzásvilágával hívta föl magára a figyelmet. Légiesen suhanó, és szép volt Szőnyi— Pilinszky Zsolozsmája, és valóságosan Kodályi a Pünkösdölő hangulata és lendülete. A szegedi Bartók Kórus méltó volt eddigi hazai és nemzetközi sikereihez, és alapítója, Kardos Pál emlékéhez. Árnyalt és áttetszően tiszta hangzása egyenesen lenyűgöző volt, különösen Kodály Sik Sándor Te Deumában. Csak dicséret illeti a karnagyokat: Soltészné Lédeczi Juditot, Holló Gyulát, Ordasi Pétert és Rozgonyi Évát, miként Mozart négy kézre írt f-mol fantáziájának előadóművészeit, Bódás Pétert és Delley Józsefet, összességében csodálatos este volt. Felidézte előttünk Kardos Pál tiszta emlékét, aki sokszor vezényelte kórusait a Tisza Szállóban. Felidézte a sokat szenvedő embert, akit közvetlen környezete, a főiskola ének-zene tanszékén, sokszor nem akart megérteni. Akinél tisztességesebb, szókimondóbb, a munkájáért, a zene mindenhatóságáért rajongóbb embert eddig még nem ismertem. Aki nagyon szeretett élni, lobogott, lángolt, égett! És, sajnos, nagyon korán elégett... Elmúlik minden? töbpel József Hangverseny közben, a Fritz Mihály által készített Kardos Pál Emlékéremmel jutalmazták Szőnyi Erzsébet, Kardos Pálné, Mohay Miklós, Delley József, Bódás Péter, Rozgonyi Éva, Holló Gyula és Ordasi Péter munkásságát Szombaton délelőtt a Bartók Béla Művelődési Központban a kiváló karnagy, művészi, pedagógai és tudományos tevékenységének hatását emlékülés vizsgálta, Maklári József vezetésével. Felkért hozzászólók voltak: Nagy Olivér, Párkai István, Rozgonyi Éva, Tillai Aurél és Varga Ferenc. ÁSZ-pálmában Az Asz ifjúsági magazin az ország összes városait járja, s mindig más és más helyről jelentkezik, s mutat be olyan fiatalokat, akik valamiben különlegesek, illetve valamilyen kiugró teljesítményt tudnak produkálni. Tehát ÁSZ-ok, nyerők a korosztályukban. Az ÁSZ stábja és jókedvű műsorvezetője Geszti Péter szombaton Hódmezővásárhelyen járt, s élő egyenes adásban mutatták be Vásárhely ASZ- jelöltjeit. A kereskedelmi szakközépiskola aulájába bezsúfolódott érdeklődőik megismerkedhettek négy fiúval, akik fantasztikus teljesítményt hajtottak végre. Négy keréken (görkorcsolyával) négy nap alatt értek le Székesfővárosunkból Hódmezővásárhelyre. Szerepelt a jelöltek között egy ifjúsági nyert taeik wan-do kisaki imád lejárni a fiúk zedzésére, ugyanis, mint ita, felülre szeretne még teni ezekkel a plusz edekel. A jelöltek között ■pelt még egy sportember, egy 17 éves futballbíró, aki az ifjúsági és serdülő mérkőzéseken kívül nagy szeretettel vezet felnőtt mérkőzéseket is. Az ÁSZ-jelöltek közül végül egy 16 éves kisgazda fiúnak egy kis darab földet művel, amit ő vásárolt összegyűjtött pénzéből — vitte el a pálmát. A szombati műsorban Délhusa Gjon, mint sztárvendég és a vásárhelyi Zeneiskola fúvósegyüttese szórakoztatta a közönséget. Este pedig a városi Ifjúsági Házban tartott nagy sikerű AsZ-diszkót Geszti Péter. hétfő, IMI. Április 11