Szegedi Napló, 1991. április (2. évfolyam 76-100. szám)

1991-04-24 / 95. szám

Magyar szellemi alapítvány Euróra mozgásban van, bármi megtörténhet! A nemzetnek egységesen, fölkészülten­­kell fogadnia a változásokat, s ugyanígy kell részt vennie azok ala­­ldításában, s biztonságos jö­vőnk formálásában. Ehhez azonban önbizalomra, hitre, világos nemzetépítő prog­ramra van szükség. Annak biztos tudatára, hogy meg­­valósítható a cé, hogy föl­épülhet a demokratikus, új Magyarország. Tekintettel az említett veszélyekre, a sajtó, a rádió és a televízió egy része által gerjesztett rossz tár­sadalo­i közhan­gulatra és közérzetre, kér­jük mindazon magyarokat — éljenek bárhol —, akik bíznak és hisznek a magyar nép élet- és alkotóerejében, ez 1100 éves álamiság kül­ső és belső harcai, tapaszta­latai során is érlelődött po­litikai képességeiben, ilisz­­itánlátásában, akik a nem­zet, az ország, a térség saját jogon való politizálásának hívei, s hazánkat, nemze­tünket nem pusztán világ­hatalmi tényezők érdekvi­szonyainak, harcának függvényeként szemlélik, akik nem a ,realitások'’ szűkéhez igazítanák céljain­­ka­t, hanem a célok nemes­ségével, mértékével, a meg­valósítást célzó erők mozgó­­sításával, szervezésével, tö­mörítésével­­kívánják alaki­­ítani a mindenkori realitá­saikat, akik érzékenyek a társadalom, a nemzet min­denkori többségét alkotó ke­vésbé jómódúak, a szemé­­lyyek gondjaira, a szociális igazságtalanságok láttán nem fordítják el fejüket, a­kik úgy vélik, hogy nem­zet demokrácia és demokrá­cia nemzet nélkül első- lám, egy identitászavarok­­kiadhatatlan, akik úgy gond­kal nem küzdő nemzet kó­­dolják, hogy csak egy ma­­pes biztosan illeszkedni ma­­gabiztos, kiszámítható ál-­rópa gazdasági, társadalmi Szegedi kisgazdák követelése Monuljon le a pártvezetés A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt szegedi és Szeged környéki szervezetei mélyen elítélik az FKGP országos központjának lagymatag, halogató, kamarillapolitikát folytató tevéken­ységét. Az állásfoglaláshoz csatlakozó kisgazdaszervezetek követelik, hogy a soron következő országos nagyvá­lasztmányi ülés ne a december 14—15-én megkez­dett folytatása, hanem — tekintettel a kialakult helyzetre — rendkívüli jelleggel összehívott választ­­mányi ülés legyen, amelyen újonnan jelölt küldöt­tekkel személ­yi kérdések megtárgyalására is sort kell keríteni! Követeljük, hogy mondjon le a négy hónapja tétlenkedő vezetés! Adjanak számot pénz­ügyi tevékenységükről, számoljanak el a párt va­gyonával! Meggyőződésünk, ha a továbbiakban is a jelenlegi pártvezetés marad, akkor veszélybe kerül­het a párt egysége, és a tagság, a választópolgárok és a szimpatizánsok teljes elfordulásával kell szá­molni! Mi, az ország legdélkeletibb szegletében élő kisgazdák, egyetértésünkről, támogatásunkról bizto­sítjuk dr. Torgyán Józsefet. Ezért a következő nagyválasztmányi ülés színhelyéül szolgáló Testne­velési Egyetem épülete előtt a többi megyék Tor­­gyánt pártoló kisgazdáival rokonszenvtüntetésen ve­szünk részt! Bort, búzát, békességet. Aláírók: Szeged, Apátfalva, Tápé, Forráskút, Bordán­y, Zsombó, Üllés, Kübekháza, Kistelek, Kis­­­kundorozsma, Deszk. (OS) Koszorúzás az emlékműnél Hétfőn délután, Hódmező­vásárhelyen, az emlékműnél rövid koszorúzási ünnepiséget tartottak a Szántó Kovács János-féle agrárszocialista zendülés évfordulója alkal­mából. A 60-as évek köze­pén felállított, művészi-esz­tétikai szempointból bizony sok vihart kavart szobornál Kovács Lajos, a Medosz Csongrád megyei titkára mondott beszédet, aki töb­bek között a földmunkás­mozgalom és a mezőgazda­­sági szakszervezet létrejöt­te között vont párhuzamot. Ezt követően a városi ön­­kormányzati testület, az MSZP, az MSZMP (Munkás­párt), a Medosz, a helyi ér­dekegyeztető tanács, vala­mint a Szántó Kovács Já­nos nevét viselő középisko­lai kollégium képviselői he­lyezték el a megemlékezés virágait. Az eseményt megelőzően, a Kossuth téri közösségi ház­ban sajtótájékoztatót tartott Fritz Péter, a Magyar Szo­cialista Párt vásárhelyi szer­vezetének elnöke. A kötet­len jellegű beszélgetésen el­sősorban május 1-je meg­ünnepléséről esett szó; meg­tudtuk : Hódmezővásárhe­lyen, a Népkertben, az MSZP elsődlegesen a ma­jálisjelleget kívánja kiemel­ni, ahol az odalátogatók jól érzik magukat. A munka ün­nepére egyébként szentesi látogatása után a városba érkezik Nyers Rezső ország­­gyűlési képviselő, aki — az érdeklődéstől függően — vagy aktuális kérdésekre vá­laszol, vagy pedig beszédet tart A szocialisták másik ér­dekesnek ígérkező eseménye az a séta lesz, melyet a helyőrség melletti Szigetbe terveznek. Itt a földmunkás­mozgalom első, 1892-­ben megtartott majálisának tisz­teletére ültetnek el egy fa­csemetét, mellyel Szántó Ko­vács János saját p­erében el­mondott, híressé vált szava­it akarják felidézni. Orovecz József, az érdek­egyeztető tanács munkavál­lalói oldalának képviselője elmondta: az ünnepségbe, a városi szabadidőközpontban, a helyi szakszervezetek is bekap­csolódnak. A Tóalj ut­cai pályán — szerény térítés ellenében — méretlen mar­­hap­örkös lesz a sör elé va­ló. A szabadtéri színp­adon a városi fúvószenekar, a trak­­tor-, az Interrock zenekar, valamint a Blaskó dixieland lép fel. Előreláthatólag 10 csapat részvételével kispá­lyás labdarúgó villámtornát rendeznek, de az elképzelé­sek szerint megmérkőzik egymással a 602. Számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet tanári karának és di­ákjainak csapata is. A sajtótájékoztatón meg­jelent Rácz Lajos, az MS21MP (Munkáspárt) ve­zetőségének tagja is, aki ar­ról beszélt, hogy a párt má­jus 1-jén nem tart külön megemlékezést, csak a helyi munkásotthonhoz szorosabb érzelmi szálakkal kötődő nyugdíjasokat hívja meg egy ebédre. Az agrárszocialista zendü­lés évfordulójának tisztele­tére hétfőn délután, az MSZP közösségi házában dokumentumkiállítást, illet­ve amatőr művészek festmé­nyeiből, fafaragásaiból fel­vonultatott bemutatót nyi­tottak meg Vásárhelyen. NAGY ATTILA és jogrendjébe, hogy cí­münkre eljuttatott leve­lükben is adjanak hangolt hitüknek, akaratuknak, ms meggyőződésüknek, hogy az ország, a nemzet sorsa mindenekelőtt saját erején, eltökéltségén fordul meg. Hitet kérünk tehát, és nem pénzt! Anyagiak he­lyett szellemi és erkölcsi tőkebefektetést! A Magyar Szellemi Véd­egylet országépí­tő munká­ra hív. Hozzuk létre közös erővel az országépítő gon­dolatoknak azt a tárházát, melyből kirajzolódhat, hogy mit kíván a magyar nemzet, hogy milyennek képzeli az új demokratikus Magyar­­országot. Teremtsük meg a magyarság megmaradásá­hoz is nélkülözhetetlen konstruktív gondolatok és javaslatok szellemi kincses­tárát ! Kérj­ük mindazokat, kiknek a fentiek szellemé­ben született írásos javasla­tuk, az ország gazdaságá­nak, társadalmi, kulturális, p­olitikai életének javítását célzó ötletük, kiérlelt, ki­dolgozott elképzelésük van, küldjék el a szervezet címé­re! Várjuk azok jelentkezé­sét is, akik egyszerűen csak úgy érzik, hogy az ország, a nemzet helyzetével foglal­kozó gondolataik­­közérde­kűek. A Magyar Szellemi Véd­egylet vállalja, hogy a be­érkezett véleményeket, ja­vaslatokat, elképzeléseket — részben saját erőből, részben fölkért­­külső szak­értők bevonásával — gon­dosan tanulmányozza, s kö­zülük a legjobbakat ajánlá­sával az érintett tárcákhoz, illetékesekhez eljuttatja, publikálásukat támogatja. (Cím: Magyar Szellemi Védegylet, 1360 Budap­est, Pf.: 6. A borítékra írják rá: Magyar Szellemi Alapít­vány!) Cselekedjünk! Magyar Szellemi Védegylet elnöksége Cikkünk visszhangja Ki volna alkalmasab­b­? Szeretnék hozzászólni ah­hoz az újságcikkhez, ami április 12-én jelent meg „Stílus” címmel, ami Rácz Judit tollából íródott meg azokra az eseményekre, amik annak előtte zajlottak le az önkormányzati közgyű­lésen, minderről az újság hasábjain értesültünk, hogy mi is történt akkor. Mind Vásárhely polgárai tudják azt, hogy milyen nehéz kö­rülmények között jött létre a Vásárhely betöltésére váró polgármesteri tárca, amikor végre megtudtuk, hogy Rap­­csák Vásárhely polgármes­tere, felszabadultan felléle­geztem, hogy végre olyan kerül a város élére, aki ke­mény kézzel, de igazságosan kiviszi ezt a várost az el­gyötört, sanyarú sorsából. Tudom, azt, hogy vannak olyan elemek is, akiknek nem válnak ínyükre ezek az intézkedések és törvények, de kérdem én, ki lett volna alkalmasabb erre az eladó­sodott város helyreállítására. Voltak ugyan jelöltek, de ők is visszaléptek, amikor lát­ták, hogy mivel állnak szem­ben, hogy a kassza üres, s csak az adósságok halmaza növekvő tendenciát mutat, amit az elmúlt év intézett el. Vagy azt az időszakot akarnák sokan visszaállíta­ni, amikor még Csizmadiáné és társai basáskodtak, és a várost nyomorba taszítot­ták? Tudjuk azt, mint a vá­ros polgárai, hogy minden kezdet nehéz, de bízunk ab­ban, hogy dr. Rapcsák pol­gármester ebben a nehéz időszakban is megtalálja majd a helyes utat, hogy kivezesse ezt a várost a baj­ból, de ahhoz nekünk is, mint a város polgárai, segí­teni kell összefogással, nem p­edig széthúzásokkal, mint azt az önkormányzat egyes képviselői teszik, és ki tud lábolni e nehéz helyzetéből ez a város. PROHÁSZKA IMRE Magyar Keresztény Mozgalom Ma (talán) elkészül a kárpótlási törvény A képviselőnő aggódik: Sidót ki akarták dobni a vonatból Napirend előtti felszólalá­sokkal kezdte, majd — for­mabontó módon — az inter­pellációk és a kérdések meg­tárgyalásával folytatta mun­káját kedden az Országgyű­lés plenáris ülése. A „me­netrendváltást” az indokol­ta, hogy a plenáris ülés csak délután kezdődött. G. Nagyné Maczkó Ágnes (MDF) megdöbbenésének adott hangot, hogy Sidó Zol­tánt, a Csemadok elnökét atrocitás érte Pozsonyban. Sidót ugyanis — akit a tá­madók összetévesztettek Du­­ray Miklóssal — ki akarták dobni a vonatablakon, s bár sikerült elmenekülnie, való­ságos hajtóvadászatot indí­tottak ellene. A képviselőnő ezért arra kérte Antall Jó­zsef miniszterelnököt és a Parlament illetékes testüle­teit, hogy ne hagyják szó nélkül az esetet, és foglalja­nak állást az ügyben. Az interpellációk sorában Paszternák László (MSZP) a miniszterelnöktől várt vá­laszt a munkavállalói érdek­érvényesítéssel kapcsolatos felvetéseire. Köztük arra, hogyan kívánja elősegíteni a kormány a szakszervezetek szervezkedési szabadságát és a szakszervezetek autonó­miájának érvényesülését. Schamschula György mun­kaügyi minisztériumi állam­titkár válaszában rámuta­tott: az érvényes jogszabá­lyok szerint jogosítványait tekintve nem lehet megkü­lönböztetést tenni a mun­kástanács és a szakszerve­zet között. A munkavállalók szervezkedési szabadságuk megsértésekor munkaügyi bírósághoz fordulhatnak, il­letve kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhetnek, és élhetnek a tiltakozás számos más eszközével is. Az interpellációk és kér­dések után a kárpótlási tör­vényjavaslat tárgyalására tért át az Országgyűlés. Az illetékes bizottságok vezetői­nek rövid vita-összefoglaló­ja hamar rávilágított arra, hogy az egyes módosító in­dítványok feletti döntés még mindig nem kezdődhet meg, értelmezési nézeteltérések miatt. Az alkotmányjogi vi­ta értelmezését az elnöklő Szűrös Mátyás az alkot­mányügyi bizottságnak utal­ta ki, mely­­ úgy döntött: az Országgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönthet. Szi­­gethy István mégis fenntar­totta a kisebbségi ellenvéle­ményt, mondván: az alkot­mány értelmezése nem a bi­zottság jelenlegi összetételé­től függ. A vita lezárása után Bal­­sai István igazságügy-mi­niszter összefoglalójában hangoztatta: a törvényja­vaslat mintegy négy évtize­des jogalkotási késlekedést próbál behozni, ennélfogva nem állják meg helyüket azok a kritikák, amelyek ha­logatással vádolják a kor­mányzatot. A törvényjavas­lat a legcélszerűbb megol­dást választotta, amikor a kompenzáció eszközéül a kárpótlási jegyeket válasz­totta. A kormány elfogadha­tónak tartja, hogy bizonyos hiteleknél ezeket a speciá­lis értékpapírokat saját pénzforrásként is fel lehes­sen használni, illetve fize­tőeszközként funkcionálja­nak a lakásvásárlásnál. Az igazságügy-miniszter a tör­vényjavaslat elfogadására kérte az Országgy­űlést. Megkezdődött ezután a szavazási procedúra; 400 mó­dosító indítvány sorsáról döntenek a képviselők, mi­előtt — legkorábban ma, szerdán — név szerint sza­vaznak a törvény egészé­ről. Tegnap este 8 előtt fe­jeződött be az ülés, ma reg­gel 9-kor kezdenek. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság KEO: hétfőn 8—17-ig, ked­den 12.30—16 óráig, szerdán 13—17-ig, csütörtökön nincs ügyfélfogadás, p pénteken 8— 12 óráig. Útlevél és személyi igazol­vány ügyintézése Szegeden: hétfőn 8—17-ig, kedden 12.30- tól 16 óráig, szerdán 13—17-ig, és pénteken 8—12 óráig. Mórahalmon minden csü­törtökön 9—12 óráig. Kisteleken hétfőn 9— 12.30- ig és délután 13.30— 15 óráig, kedden 9—12-ig, szerdán 9—12.30-ig, délután 13.30- 17-ig, csütörtökön 9— 12 óráig. Ürlésen minden hónap utolsó csütörtökén 9—12-ig. Forráskúton minden hó második csütörtökén 9—12- ig­ Makón hétfőn 9.30—17­ óráig, kedden 8—12-ig, szer­dán 8—17-ig, csütörtökön és pénteken 8—12 óráig. Szentesen hétfőn 7.30— 12-ig, szerdán 7.30—16-ig, csütörtökön 7.30—17-ig, pén­teken 7.30—12 óráig. Hódmezővásárhelyen hét­főn 8—11-ig, kedden 8—12-ig Rendőrségi ü­gyfélfogadás és délután 13—17 óráig, csü­törtökön 8—12, délután 13— 17 óráig és pénteken 8—12 óráig. Csongrádon hétfőn 8—17- ig, kedden 8—12-ig, szerdán 10—1 6-ig és pénteken 8—12 óráig. Közlekedési igazgatási ügyintézés. Szegeden hétfőn 8—17-ig, kedden 12.30—16 óráig, szerdán 13—17-ig és p pénteken 8—12 óráig. Makón hétfőn 9.30—17 óráig, kedden 8—12-ig, szer­dán 8—17-ig és pénteken 8—12 óráig. Szentesen hétfőn 7.30— 12-ig, szerdán 7.30-tól 16 óráig, csütörtökön 7.30—17 óráig. Hódmezővásárhelyen hét­főn 8—11-ig, kedden 8—12- ig és délután 13—17 óráig, csütörtökön 8—12-ig és dél­után 13—17-ig, pénteken 8— 12-ig. Csongrádon hétfőn 8—17, szerdán 12—16 óráig. DÉLVILÁGGAL A SZAFARI PARKBA! MÁJUS 4-ÉN ÉS MÁJUS 18-ÁN, SZOMBATON ÉRDEKLŐDNI A 62-14-91­­-ES TELEFONON A DÉLVILÁG SZERKESZTŐSÉGBEN. SZKI&DAN­IML APSZUB­U.

Next