Szegedi Napló, 1921. július (44. évfolyam, 291-343. szám)

1921-07-22 / 327. szám

Ara 2 korona. Pályaudvaron 2­50 korona. Péntek, 1921 Julius 22 » XLIV. évf. 327. szám 1­7 hón 60.­SZEGEDI NAPLÓ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP ELŐFIZETÉSI AB: Szécz­eyi« 720.— Fi! 360.— 180.— Megjelenik reggel­­t délben. Szerkeszt, és kiadódj? Dugonics-tér 12. sz. Telefon: szerk. ,840 kiadóhiv. 94 A trianoni béke július 36-án életbelép, Párisból jelentik a MTI-nak A nagykövetek értekezl­tének tegnapi ülése, amelyen Herrick amerikai nagykövet is részt vett, a legköze­lebbi ülést tűzte ki a trianoni szerződés életbeléptetésének határ­idejéül. A ratifikációs okmányok kicserélése július 26-án lesz. Pasics, Take Jonescu és Benes a Habsburg-dinasztia restaurálása ellen. Belgrád, július 21. Pasics miniszterelnök a hét végén Karlsbadba utazik. Útjára elkíséri a kabinetiroda főnöke és egy­­magasabb állású diplomata. Pasics Karlsbadban találkozni fog Take Jonescu román és Benes dr cseh külügyminiszterrel, mely alkalommal megbeszélik azokat az irány­elveket, amelyek szerint a három állam egyöntetűen föl fog lépni Magyar­­ország ellen, amennyiben Magyarország a Habsburg-dinasztia restaurálását megkísérelné. Ezek­ támadása a pénzügyminiszter ellen. — A nemzetgyűlés mai ülése. — A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky Ist­ván elnök. Az elnöki előterjeszté­sek után Temesváry Imre beterjeszti a közgazdasági és földmivelésügyi bizottság jelentését a gazdasági fel­­ügyelőkről szóló törvényjavaslatról. A javaslata sürgősen napirendre tűzik. Az indemnitás vitájának első szó­noka Czeglédy Endre, aki röviden foglalkozik a javaslattal. Gazdasági program nélkül nincs újjáépítés. Nincs még semmi javaslat a föld­birtokreformról. A kisbirtokosok és kisbérlők ügye nincs rendezve. A hadviseltek elhelyezése érdekében szólal még föl. Az indemnitást el­fogadja. Windischgraetz polemizál ezután Beniczkyvel, mondván, hogy őt nem a lakásán hallgatta ki az ügyész. Majd Ereki Károly szólal föl. A pénzügyminiszter nem valósította meg a takarékosság elvét, csak be­szél róla. Gavallérosan bánik a dip­lomáciai költségekkel. A pénzügy­­m­niszter a csempészektől elvett pénzeket önhatalmúlag, törvény el­lenére juttatta a­­nagy bankoknak és nagyvállalatoknak. Ennek bizonyítá­sára hivatalos aktákkal is kész szol­gálni. Megemlíti az Ergont. Kérdi, hogy nem protekciós vállalat-e az ilyen. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint utasítja a nemzetgyűlés a pénzügymi­nisztert, hogy a csempészésre vonatkozó aktákat 30 nap alatt terjessze a nemzetgyűlés elé, fizettesse vissza a vál­lalatokkal a nekik adott pén­zeket, amelyeket ő a csem­pészektől elkobzott; utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy 30 nap alatt terjessze a nemzetgyűlés elé az Ergon r.-t. részére adott kiviteli és behozatali engedélyeket 1920 június óta, a kivételes hata­lom alapján kiadott rendele­tek közül azokat, amelyeket érvényben akar továbbra is tartani október 1-ig terjessze a nemzetgyűlés elé; folyó évi november hó végén ter­jessze a nemzetgyűlés elé a külállamokkal való kereske­delmi szerződésekre vonat­kozó javaslatokat és ezentúl minden két hónapban tegyen jelentést a kiviteli illetékek­ben és a behozatali vámok­ban történt változásokról. Gaál Gaszton a bürokratizmus hatalmasairól. Gaál Gaszton a pénzügyi előadó­nak a köztisztviselők érdekében tett apotheózisát teszi kritika tárgyává. A köztisztviselőknek nagy tömegé­vel, az ú. n. bürokratizmus hatal­masaival nincs megelégedve. A bü­rokratizmus fejedelmei tartják ke­zükben — lehet mondani — a nem­zet életét, a kivételes törvényt, a­­mely eddig fönn­állott, minden kö­­rülmények között törölni kell, amennyiben a bürokraták hatalma­sainak kezében közgazdasági szem­pontból csak az ország károsodá­sára szolgálnak. Adatokat sorol föl. Ott van a benzin kérdése, amelyet 42 koronával kell vásárolni a vi­déknek, amikor akármilyen keres­kedésben ma 12 koronáért meg­kaphatják. Ugyanez áll egyéb köz­­gazdasági szükségletekre is. A ja­vaslatot elfogadja. Kenéz Béla alelnök indítványára a nemzetgyűlés holnap folytatja az indemnitás tárgyalását és napirendre tűzi a gazdasái felügyelői szolgá­latról szóló ja­slat tárgyalását. Az elnök 3 perc szünetet rendel el, amely után J­ereczki Lóránt pénz­ügyminiszter válaszol Kószó István dr. Csernus Mihály, Pálfy Dániel és Barla Szabó József interpellációira. A Ház a válaszokat tudomásul vette. Az ülés 1 órakor ért véget. A felségárulással vádolt Tabódy Zsolt ezredes és Dettre Béla szá­zados ügyében a főtárgyalás má­sodik napján a hadbíróság folytatta Tabódy ezredes kihallgatását, amely­nek első részéről déli számunkban már megemlékeztünk. Szünet után Tabódy Zsolttól a Zarecsnikkal való érintkezését kér­dezi a tárgyalásvezető, amire Ta­bódy elmondja, hogy Zarecsnikkal többször találkozott a forradalmi végrehajtó bizottságban, azonban nem tudott róla semmi bűnt. Ami­kor értesült, hogy Zarecsnik a franciák közt propagandát fejt ki, ő is intézkedést tett letartóztatá­sára. Kőhegyi dr tárgyalásvezető: Mégis mi indította arra, hogy amikor a franciák keresték Zarecsnikot, a terembe belépő Zarecsnikról azt mondta, „nincs itt“? Tabódy: A teremben ott volt a budapesti hadügyi népbiztosság ki­küldöttje is, akinek jelenlétében nem mertem Zarecsnikot kiszolgál­tatni. Hogy ez a félelmem­ mennyire indokolt volt, azt igazolja az is, hogy a munkástanácsban nagyon izgatottan tárgyalták az esetet, ami­nek folytán tolmácsoltam is Petrán századosnak, aki Zarecsnikot elfo­gatta, hogy testi épsége okából hagyja el Szegedet. Proklamáció a diadalmas diktatúráról. Továbbiakban előadja, hogy a Somogyi, Dettre, labódy aláírással megjelent proklamáció keletkezésé­ről semmit sem tud és azt ő soha alá nem írta. — Később sem tettem ezt szóvá — úgymond — Dettrének, mert már úgyis hiábavaló lett volna, meg nem is akartam megbolygatni a köztünk lévő jó viszonyt. tárgyalásvezető: Viselt ön törös sapkarózsát ? Tabódy: Igen, viseltem a diktatúra kitörése után. De azt is közöltem Betrix francia városkormányzóval, hogy ezzel a látszólagos en­gedménnyel biztosan nagyobb ered­ményeket érhetek el célom érde­kében. A franciák különben sem tiltották meg az érintkezést a had­ügyi népbiztossággal, sőt egy ízben fölkérték, hogy két elfogott francia tiszt érdekében telefonáljak föl a népbiztosságnak. Tárgyalásvezető: Igaz, hogy­ hely­zetjelentéseket is küldött föl? Tabódy : Igen, rendesen lényeg­telen dolgokat jelentettem, amivel működésem fedezni akartam. Azt a látszatot akartam kelteni bizal­muk érdekében, hogy Szegeden minden a szovjet szellemében folyik. egy terrorkülönítmény. Majd elmondja Tabódy, hogy híre járt, hogy 40 tagú terrorkülö­nítmény jött be a városba, hogy öt. Somogyi polgármestert és Delire kor­mánybiztost láb alól eltegyék. A fran­ciák óvintézkedéseinek eredmény­telenségével kapcsolatban megjegyzi, hogy saját tisztikarában sem bízott meg, nem tudta soha ki az ellen­séges és kire lehet számítani. Min­den rendelkezésre azonban nagy súlyt fektetett a külső és belső nyomás miatt. tárgyalásvezető: Szóval a vörö­sökkel szemben is meg akarta őrizni a látszatot és amarra is eleget akart tenni. labódy: Úgy van. Amikor ér­tesültem, hogy a vörös hadsereg szervezése körül öt népbiztos in­tézkedik és mégis gyöngén halad, gondoltam, most itt az ideje a vörö­sök tönkretételének. Az erre irányuló terveimet, akkor midőn még senki sem gondolt ellenforradalomra, már előadtam Betrix ezredesnek, majd­ később Charpy tábornoknak, akinek tetszett is a terv, de azt mondta, hogy Versailles nélkül nem tehet semmit. Tárgyalásvezető: Ön utasítás nél­kül rendeletet adott ki, hogy a csapatok maguk válasszák parancs­nokaikat. Tabódy: Az újságokból értesültem a vörös hadsereg ezen parancsairól, de a választást én csak a szakasz­parancsnokokra rendeltem el. Háromszáz veszélyes ember. — A nevem egy programom volt, amelynek végrehajtása érdekében ki­tartóan akartam közreműködni. Lassan­­kint el akartam távolítani Szegedről mindazokat, akiket a rendre veszélyes­nek tartottam. A szakaszparancsnokok­hoz intézett kérdések után meg­állapítottam, hogy 300 ilyen ember van. A listát bemutattam Betrixnek a célból, hogy engedje meg ezek­nek a határon át a kitolását. Köz­ben pedig egy küldöttség is tilta­kozott ez ellen. A 300 embert azonban átadtuk a vörösöknek . . . Tárgyalásvezető: A vörösöknek viszont azt jelentette, hogy az ő embereiket küldik. Tabódy: Amint mondtam a lát­szatot velük ,szemben sem akartam föladni,, hogy célom nyugodtan el­érhessem. Tárgyalásvezető: A helyőrség 1500 tagjából 300-at kiadott azzal, hogy rendbontók, pedig a tulajdonképeni fölforgatók nem is mentek el velük, hanem itt maradtak. Tabódy : Csak nyolc ember maradt itt, akiket Diendorfer alezredes a térparancsnokság közegei közül választott ki. A Nágel-féle ellenforradalom. tárgyalásvezető: Most pedig ké­rem, a Nágel-féle ellenforadalomról beszéljen. Tabódy: Egy napon Szirovicza főhadnagy jelentette nekem, hogy észlel ilyen mozgalmat. Elmondta, hogy értesülése szerint aznap dél­után Nágel Manó ezredes lakásán összejövetel lesz, ahol bizonyos mozgalmat fognak megbeszélni. Megbíztam Sziroviczot, hogy menjen el és közölje velem az ott történte­ket. Ott arról volt szó Szirovicza előadása szerint, hogy április 14 én tüntető felvonulást rendeznek Dettre kormánybiztos ellen. Erre elmentem Betrixhez és megkérdeztem, hogy mennyiben támogat ilyen mozgal- Tabódy ezredes kihallgatása.

Next