Szegedi Napló, 1921. szeptember (44. évfolyam, 393-441. szám)

1921-09-15 / 415. szám

CsütörTök 1921 szeptember 15 SZEGEDI NAPLÓ összesen 1663 gyermek . A tanyai adatok még nem érkeztek be. Az adatok statisztikai feldolgozása folyamatban van. Ezzel szemben a beiratkozások az összes szegedi és tanyai iskolákban, az egyetemet kivéve, hozzávetőleg 15.500, ami a tavalyi 14.000-el szemben lényeges javulás. De erről a tárgyról szintén csak később szolgálhatok számszerű adatokkal és statisztikai összeállításokkal. Elköszönök az igazgató úrtől és leballagok a lépcsőn. A lépcső alján, a folyosón, gyereksereg áll. Ha nagyon megerőltetem magamat, kivehetem a négyes sorok elnagyolt körvonalait is. Vagy legalább is a tanító néni jószándékát a négyes sorokat illetőleg. Mennek a gyerekek valahová és közben egy idegen nénikét tájékoztatnak. Egyszerre hatan. Leányok. A folyosónak nagyszerű akusztikája van —jegyzem meg magamnak, a nénike pedig bizonyosan süket. Lehet, hogy azelőtt nem volt, de azóta már bizonyosan az A Csongrádi-sugárúton A Móravárosrészen Rókuson A szentgyörgyi iskolában A szilléri iskolában A belvárosi iskolában Újszegeden Alsóvároson 127 gyermek 191 „ 364 95 „ 220 „ 123 „ ISI 392 Befejezés előtt a Tabódy-per. A hadbíróság Tóth István Jenő nyugalmazott százados, festőművész vallomása után Szretenay László menekült árvaszéki ülnököt hallgatta ki. Szetenay, mint főhadnagy, együtt volt J Przemyslben Tabódyval, akivel később az orosz fogságban egy szobában lakott. Az elragadtatás hangján beszél Tabódy hősiességéről és izzó hazafias érzéséről, nemzeti szelleméről, amely a fogolytáborban is számtalan cselekedetében megnyilvánult. A fogoly magyar tisztek vezérüknek tekintették Tabódyt. A tanút megeskették vallomására. Szendrey Jenő dr tb. városi tanácsnok a következő tanú. Az októberi forradalom után titkára volt Dettre János dr kormánybiztos-főispánnnak. A „Szeged népéhez“ című proklamációról azt mondja, hogy azt a főispáni szobában Juhász Gyula írta és Dettre korrigálta. A proklamáció kéziratát a Kormánybiztos átadta a tanúnak, hogy írassa alá Somogyi polgármesterrel. Akkor már rajta volt Dettre aláírása. A polgármester végignézte a proklamációt és aláírta. Tabódy aláírása nem szerepelt a kéziraton. Mielőtt a proklamációt írták volna, Dettre, Somogyi és Temesváry helyettes főkapitány a franncia városkormányzólagon voltak. Ugyanaznap Tabódy is volt a kormánybiztosnál, a tanú szerint tehát módjában lett volna aláírnia a proklamációt. Tabódy kijeleni, hogy ő nem írta alá a kiáltványt, meglepetéssel olvasta rajta a nevét. Ezután a bizonyítás kiegészítése tárgyában tettek indítványt a védők és az ügyész. Baránszky úr indítványozta Seyde Rezső nyugalmazott altábornagy és Bernatsky Kornél nyugalmazott vezérőrnagy kihallgatását annak bizonyítására, hogy Tabódy a proletárdiktatúra előtt és után is nemzeti érzésű volt. Bernátsky kihallgatását arra vonatkozóan is kéri, hogy Tabódy a tábornoknak már 1919 április elején fölajánlotta a kerületi parancsnokság átadását, a tárgyalások azonban a franciák magatartása következtében meghiúsultak. Mandics Rezső határrendőrségi főtanácsos kihallgatását Tabódy magatartásának igazolására kéri a védő, Mihalovich Dezső nyugalmazott százados hadbíró pedig arról tehet vallomást, hogy Neuberger mint teljhatalmú városparancsnok jött Szegedre a hadügyminiszter írásbeli megbízatásával. Kéri továbbá Szekerke Lajos dr volt tanácsnok, Schultz főhadnagy, Komócsy Vince, Burunka Péter altisztek kihallgatását, az utóbbiakét a nyolc tagból álló hírszerző különítmény működésére vonatkozólag. Indítványozza Tabódy orosz fogságból való jelentéseinek, továbbá a forradalom idején megjelent plakátok, nyomtatványok és egyes újságcikkek, valamint a nemzeti tanács egyes beadványainak és jegyzőkönyveinek fölolvasását. A nemzeti tanács irataiból meg akarja állapítani, hogy ahhoz a katolikus kör és a keresztényszocialista párt is csatlakoztak és ki akarja mutatni, hogy Tabódy már 1918 decemberében rámutatott a bolsevizmus fenyegető veszélyére. Indítványozza Ráskay ezredes kihallgatását is, akinek jelentéseiből kitűnik, hogy Horváth alezredes zászlóalja is megbízhatatlan volt. Eismaer hozzájárul védőtársa indítványához s a maga részéről kéri még Jármy Andor ezredes, Márkus Lajos vezérkari ezredes, Bartos József hadnagy, Buchauter Simon őrnagy gazdászati tiszt, Sterba Emil alezredes, Rátvay ezredes, továbbá Balassa Ármin dr. Újlaki Antal, Engel Vilmos és Móra Ferenc kihallgatását, az utóbbiakkal a franciák magatartását kívánja tisztázni. Kéri továbbá Stromfeld és To Gábor alezredesek ügyében való hadbírósági ítéletek fölolvasását. Faur ar ügyész Seyde és Bernátsky tábornokok, továbbá Mandics főtanácsos kihallgatását ellenzi. Mihalovich kihallgatásához hozzájárul, Szekerkéét ellenzi. Kéri Szirovicza főhadnagy bűnpörében az ítélet fölolvasását és megnevez több altisztet, akiknek kihallgatását a hírszerző különítményre vonatkozólag indítványozza. A többi bejelentett tanú közül csak Sterba alezredes újból való kihallgatását ellenzi. Baránszky dr ragaszkodik indítványaihoz, Eisner dr külön hangsúlyozza Szekerke kihallgatásának jelentőségét és kéri még P. Ábrahám Dezső volt miniszterelnök és Kelemen Béla dr nyugalmazott szegedi miniszter kihallgatását is, akik 1919 májusában még két miniszteri tárcát tartottak fönn a munkásság számára. Faur ügyész nem ellenzi Ábrahám és Kelemen kihallgatását. A hadbíróság tanácskozásra vonult vissza, amely után Kőhegyi dr tárgyalásvezető kihirdette a határozatot. Eszerint a hadbíróság a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványokat túlnyomórészben elvetette. Mindössze öt tanú kihallgatását rendelték el, jórészben a hírszerző különítményre vonatkozóan. Elrendelték még bizonyos forradalmi nyomtatványok, újság- cikkek és egyéb iratok fölolvasását. .............................■■■Ilin....... ÚJDONSÁGOK A piac. A mai piacon általábaan meglátszott az őszi esőzések eredménye. A zöldség olcsóbb volt, uborka sok és olcsóbb, de legfeltűnőbb az eredmény a tejtermékekben, illetve magánál a tejnél. Olcsó volt. Lementek vele egészen 6 koronáig. Meglátszik az is, amit a királyi ügyész is meglátott, hogy szükség van a követítő árusok beszerzési idejének délelőtt 9 — 10 óráig van betiltása. Bizonyítom a tökkel: annak ára a piac elején is 12 korona volt és ugyanazt a tököt 13 órakor is 12 koronáért árulta a kofa, pedig hatalmas lakás állott előtte. A termelő ezt az időtöltést nem engedhetné meg magának, a kofa azonban, nyugodjanak meg, majd eladja holnap. Nagyon meglepték a szilvás kocsikat a makai piacon. A szép szilvát úgy dongták körül, mint a légy a légypapírt. Hiába hüssegette őket a kocsin gőgösen trónoló állam KERESSE FEL bixalOBMaaaal eégemeí« Ismét 1644 magas Mat tizetek brilliant tárgyakért, arany-, ezüst ékszerekért, pénzekért valamint antik tárgyakért. Fischer K. ékszerész Kárász utca 14. Korzé-kávéház mellett alkotó, vagy államalkotóné. Csak odaragadtak 12 koronáért. Az eddig legolcsóbbnak tartott húseledelünk búcsút vett tőlünk. Elindult fölfelé. A Valéria-téren a paprikásnak való növendék marhát 4 koronával drágábban adták, mint a mészárosok. Hatósági húsárak: marha 28— 32—38—46 ; borjú 50 - 56—60; sertés 70—80. A mészárszékekben általában ez volt az ár, de a Valéria-téren az olcsó, növendékpaprikásnak való 4 koronával drágább volt. Zsir 199, sőt 200 korona. Füstölt szalonna 160. Olcsóbbak lettek a tejtermékek. Még 6 koronáért is lehetett venni tejet és drágább nem igen volt 9 koronánál; túró 10 korona, tejfel egy fertály 9 korona; vaj 180 kor. A baromfi drágább lett. A rántani való csirke a múltkor 50 korona volt, ma 75—80. Tisztított kövér kacsa kilogramja 130 korona. Zöldség több van és valamivel olcsóbb is. A gyökérnek 15, a répának 8 korona csomója. A káposzta feje 13 korona egyre másra. A paradicsom drágul, mert fogy. 14 korona kilónként. Hagyma volt 12 koronáért is. Uborka is sok volt és olcsóbb. Alma kevés volt 12—13—14 koronáért. körte 12 korona kilogramonként. Szilva 12 korona, szőlő 16—20. Kenyér: barna 12—13, félbarna 14—15, fehér 16—22 korona. A városi kertészet 12 kocsival jött be. Behoztak 48 raétermázsa paprikát, 28 métermázsa káposztát, 7 métermázsa zöld babot, 18 mázsa paradicsomot, 2000 drb kelkáposztát, 4—5000 drb uborkát. — Elesünk a szükséglakásoktól. Déli kiadásunkban hírt adtunk már Somogyi Szilveszter úr polgármesternek Hegedűs Lóránt pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól a kislakások ügyében. A polgármester előterjesztette a miniszternek a város rendkívüli megterheltetését, a nagy lakáshiányt, a pénzügyi nehézségeket, kérte, hogy ezúttal az állam tegye lehetővé a szükséglakások felépítését A város ma is megajánl lakásonként 3200 korona hozzájárulást, de nem bírja el a tervezett 6600 koronás amortizációs terhet 50 éven keresztül. A pénzügyminiszter azonban hivatkozott az állam még hatalmasabb megterheltetésére, megígérte ugyan, hogy megfontolja Szeged kívánságát, de határozott választ nem adott. A polgármester nézete az, hogy aligha sikerül a terv és nagyon valószínű, hogy elesünk a kislakásoktól. — Nehezen valósul meg a vegykisérleti állomás. Juhász Árpád, a vegykísérleti állomás leendő igazgatója szerdán Szegedre érkezett és hosszabb tárgyalást folytatott a polgármesterrel az intézet megvalósítása ügyében. Több akadály merült föl ugyanis a gyakorlati keresztülvitelben, amelyek között legfontosabb, hogy az újszegedi kenderakadémia teljesen elpusztított épületének helyreállítása ötmillió koronát emészt föl. Most ideiglenes megoldásról van szó, hogy a fontos intézmény legalább kereteiben megkezdhesse működését. — Hegedűs nem mond le. A MTI-t illetékes helyen fölhatalmazták annak közlésére, hogy a Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter lemondásairól szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak.