Szegedi Napló, 1922. június (45. évfolyam, 124-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

Péntek, 1922 június 23 SZEGEDI NAPLÓ Mozgalom a bérkocsisok között. Keveslik a hatóságilag meg­­állapított ársiabást. Egymás után hagyják abba a foglal­­kozásukat A standok sokat kínozott és elő­szeretettel gúnyolt várakozóira rossz napok virradtak. A bérkocsisok régi fajtája, amely először végignézte, hogy kit visz a kocsiján a saját maga által elhatározott árért, ki­veszett a főkapitány által elrendelt taksa miatt. Valamikor a gyűlöletes kocsiért rohanó nagy ár lett, annyit fizet már, amennyi meg van hatá­rozva. Azonban a bérkocsisok min­den részen és rendelkezéseken ke­­resztü­l lábak­, vagy kocsikázott faj­tája is kiveszőben van már és re­mény van arra, hogy a szegedi standokon autók fognak ácsorogni budapesti mintára. A bérkocsisok szerint a takarmány ára annyira felemelkedett, hogy a meghatáro­zott bérkocsi viteldíjak mellett any­­nyit sem tudnak megkeresni, hogy a lovak takarmányát megvásárolják a jövedelemből. Egy ló ellátása naponta 550 koronába kerül. A zab kilója hétfő óta újból 13 koronával emelkedett, egy kéve széna ára 60 korona. Ezek mellett a takarmány­árak mellett nem képesek a ható­ság által megállapított taksából exisztálni. Egy napi igénybevétele az egylovasnak 398 korona, a két­­lovasé 666, a gummirádlié pedig 800 korona, így csak ráfizetnek. Az ősz óta nyolcvannal apadt a szegedi bérkocsisok száma, mivel találtak jobb és kifizetőbb foglal­kozást. Most akcióra készülnek a bér­kocsisok: újabb tarifaemelést kér­nek. De, amint ők mondják, egye­nesen a minisztertől. De addig is, míg a válasz megérkezik, a vitel­­díjakat, amely egyszeri vitelre 60 koronában volt megállapítva, 100 koronára emelték fel. Legjobban panaszkodnak a meg­adóztatásuk miatt, ami szerintük akkor, amikor ilyen keveset keres­nek, mert a városnak forgalma úgyszólván nincs, mé­tánytalannak látszik. Az egyfogatu után kivetett évi kocsiadó 3600 korona, a két­­fogatura 7000 korona. Tehát a bérkocsisok is szenved­nek. N­e megy nekik úgy, olyan jól, mint azelőtt. Naponta azonban a kocsis, meg az egy, a ló megkeres 800—1200 koronát még ebben a forgalomnélküli napokban is. Kü­­lömbei is gondoskodtak arról, hogy a nyolcvan százalékos suba alatti emeléssel enyhüljenek egy kevéssé a rájuk nézve igen kedvezőtlen viszonyok. Az éjszakai lumpok, meg az a néhány utazó, akik az éjszakai vonathoz kivitetik magukat, behozza nekik azt a veszteséget, amit a ki­betűzhetetlen taxi ármegállapítása okozott ­ Talán soha Szegeden olyan hatást nem ért el egyetlen cirkusz sem, mint a Gazdag cirkusz tegnap és tegnapelőtti előadásaival. A mű­vészek valósággal fölülmúlták ön­magukat , amit bemutattak — az újdonságok és szebbnél sze­bb, me­részebbnél merészebb attrakciók — a közönség zajos, osztatlan tetszését váltották ki. A fővárosi és külföldi elsőrangú erők megérdemlik a csodálatát mindenkinek. A közönség­nek úgyszólván kötelessége előre megváltani jegyét Petőnél, hogyha helyhez akar jutni. Az előadások pontosan 119 órakor kezdődnek. Kevés a szegedi kiállitó a budapesti árumintavásáron. A híres szegedi papucsot és paprikát keresték a vásáron. — A spanyol paprika és a félegyházai papucsok kelendősége. — A szegedi bútorok,is hiányoztak a kiállitásról. — M­inden tekintetben sikerült az árumintavásár. A körültekintő gondossággal és fáradhatatlan munkával előkészített budapesti árumintavásár immár ha­todik napja van nyitva és manap­ság is nem sokkal kevesebb a for­galma, mint az előző napokban. Szegedről közel ezren utaztak fel az árumintavásár megtekintésére és akivel alkalmunk akadt beszél­getni, mindannyian az elragadtatás hangján szólottak. Magáról a vá­sárról már a budapesti tudósítások alapján mi is beszámoltunk, most inkább szegedi vonatkozásban kí­­vánunk foglalkozni az áruminta­­vásárral. Egy Kárász­ utcai nagykereskedő, aki a minap tért haza Budapestről, mondotta el nekünk, hogy számí­tása szerint hatszáz kiállító volt az árumintavásáron. Az első körsétá­nál feltűnt az a sajnálatos körül­mény, hogy a kiállító cégek között kevés a szegedi Mas vidéki városból sűrűn kiállítottak. Szegedről azon­ban alig négyen vannak, ezek kö­zül a Húspénztár r.-t. szappan különlegességei és szalámikészít­ményei érdemelnek különös figyel­met. A Klein Gyula kaptafagyár kiállított gyártmányait is sokan megbámulták, mivel a vidéken a szegedi kaptafa- árugyár az első. Az Adriane szövőgyár ízléses el­rendezésű pamutkészítmén­yeit is sok ember megdicsérte. Csecs Mi­hály szövetgyáros is kiállított, szin­tén sikerrel. Több szegedit nem is látni a kiállítók között, ellenben látogatója az árumintavásárnak an­nál több van Szegedről. Az egyik fülkében szundás, mintázott papucsokat állítottak ki. Itt nagy a forgalom s min­denki megbámulja a papucsokat. Az első pillanatokban azt hiszik, Szegedről valók a papucsok, elég azonban egy tekintet a falra, ott egy nagy tábla elárulja, hogy Kiskunfélegyházáról kerültek a pa­pucsok Pestre az árumintavásárra. Rendkívül sokan veszik, pedig úgy arra, mint elkészítésükre nézve mesz­sze mögötte maradnak a szegedi pa­pucsgyártmányoknak. A szegedi ember ezt mindjárt konstatálja is , szomorúan gondol arra, hogy milyen kelendőségnek örvendett volna a híres szegedi­ papucs, ha ebből a speciális cikkből is kiállí­tottak volna. Hiányzik a kiállításon a messze külföldön kedvelt szegedi paprika is, ehelyett azonban spanyol pap­rikát helyezett el egy élelmes ke­reskedő az árumintavásáron. A laikus ember el sem gondolhatja, hogy mennyire ártalmunkra van nekünk az a kényelemszerető tunya­ság, hogy nem keressük a reklá­mot. Ma már megdőlt a közmondás igazsága, hogy ,jó bornak nem kell cégére. Igenis teli, sőt ártal­mas az ellenkezője, mert mindenki hangos reklámdobbal dolgozik és a közönség érdeklődése, megvallhat­­juk, arrafelé fordul, amerre na­gyobb a zaj, jobb a reklám. Így vagyunk a spanyol paprikával is; azt gondoltuk, a híres és bevezetett szegedi paprikánk mellett konkurrens­­képtelen a spanyol paprika, sajnos azonban az utóbbi mind nagyobb tért kezd hódítani nemcsak kül­földön, ahol mesterséges eszközök­­kel megkönnyítik a terjeszkedését, hanem nálunk az országban is. Bizonyos, az árm­­intavásáron so­kan keresték a szegedi paprikát, azonban ennek hijján a spanyol paprikával csináltak üzleteket. Harmadik gyári cikk, ami eléggé sajnálatos módon hiányzott a ki­állításról, a szegedi bútorgyárak készítményei. Az itteni bútorok nemcsak a budapesti, hanem az ausztriai és németországi bútor­­gyárosokkal is méltán felveszik a versenyt, erre enged következtetni az a körülmény is, hogy Jugoszlá­viából és Romániából is Szegeden rendelnek meg bútorokat, pedig Ausztriában a valutadifferencia kö­vetkeztében kifizetőbb volna ez. A szegedi bútorgyáraknak messze földön jól hírük van s nem ért­jük meg, hogy miért maradtak el a kiállításról. Ehelyett névtelen és újdonsült fővárosi és vidéki bútor­­gyárosok állítottak ki s a híres budapesti gyárosok mellett nekik is jutott a forgalom előnyeiből. Az árumintavásár rendkívül for­galmas volt, naponkint legalább húszezer ember jelent meg azon. A vásár rendezői rendkívül előzé­kenyen viselkednek a látogatókkal szemben s a kérdezősködésre bő­ven szolgálnak magyarázatokkal és kívánatra végigkalauzolják az embert az áru minta vásáron. A ki­állítás alapos megszemlélésére nem elegendő egy félnap és aki végig­nézte a vásárt, értékes tapasztala­tokban gazdagodott. Megállapítható,­­ hogy sokat nyertek a vásárrende­zők, a kiállítók, úgyszintén a láto­gatók is, mert minden tekintet­ben sikerült az árumintavásár. Az előtt kockázatos volt ilyen széles alapú vásár rendezése, ma már azonban modernizálódik a magyar ipar és kereskedelem és megértést tanúsít az eféle vásárokkal szem­ben. Remélni szeretnék, hogy a legközelebbi árumintavásáron a szegedi cégek is nagyobb számban vonulnak fel, mert belátják ennek hasznos konzekvenciáját. Gyermektrikók Lampel és Hegyinél. 6 korona 90 fillérért reggel, délben és este olvashat lakására szállítva újságot, ha együttesen előfizet a 57(g(di­jfaptí, friss ) Szegedi Ki­adó. Előfizetés díj: havonként foo korona. Kiadóhivatal: Tisza Lajos­ körút 71. szám alatt. (Telefon 102) ÚJDONSÁGOK — Budapestre utazott a fő­ispán és a polgármester. Aigner Károly dr főispán és Somogyi Szil­veszter polgármester tegnap dél­előtt Budapestre utaztak. A főispán tisztelegni, a polgármester pedig városi ügyek elintézése céljából utazott a fővárosba. A mai nap folyamán mind aketten visszaérkez­­­nek. — A Ferenc József-tudo­­mányegyetem újabb doktorai. Csütörtökön, június 22 én délelőtt — tekintettel a jubileumi ünnepre és az év végének közetl­étére — nagyobb számban eskették föl az új doktorokat, ezúttal számszerint huszonnégyet. Államtudományi dok­torok lettek : Mayer János, Bucsek József, Takáts Lajos, Bergmann Zoltán Frigyes, Szabó Géza, Sze­­lényi ödön, Landt István, Szekeres Árpád, Mayer Mór, Abray Géza. Jogtudományi doktorátust nyertek: Fogoly Mihály, Pálnik Zoltán, Gu­lyás János, Kövér László, Nagy Mihály, Legeza István, Stammer László, Grünbaum Izor, Pöstényi Márton, Sebestyén Béla, Olosz Ist­ván, Sebe Béla. Bölcsészeti dok­torrá avattattak: Gyulay Zoltán, Szabó Aladár.­­ A Délmagyarországi Ma­gyar Közművelődési Egyesület (DMKE) miniszteri biztosa a m. kir. belügyminiszter rendelete foly­tán az egyesület tisztújító közgyű­lését f. évi június 24 én, szomba­ton délután 5 órára hívta össze a városháza közgyűlési termébe. Minthogy Szeged szab. kir. város törvényhatóságánál az ideiglenesen megüresedett állások betöltésére ös­szehívott rendkívüli közgyűlés 1. évi június hó 24én folytatódik. Így a közgyűlési terem a DMKE közgyűlése részére rendelkezésre nem állhat. A DMKE miniszteri biztosa ezért akként intézkedett, hogy az e­gesület tisztújító köz­gyűlése az eredetileg meghatározott napon és órában nem a városháza közgyűlési termében, hanem az egyesület Boldogasszony-sugárút 2. sz. a. széképületében, I. em. 8. a. alatt levő egyes­ületi helyiségben, a ta­nácsteremben fog megtartatni. — Külföldi újságíró Szegeden. A jóvalutájú országokból állandóan érkeznek az ér­deklődők, akik ha­zánk viszonyait tanulmányozzák. Különösen a németalföldiek visel­tetnek nagy rokonszenvvel orszá­gunk iránt, ahonnét tömegesen ér­keznek a kiváncsiak, különösen pedig az újságírók. Holnap ismét Szegedre érkezik egy, Verbeck Albert amsterdami hírlapíró személyében, akit lapja Magyarország politikai, valamint földrajzi és gazdasági viszonyainak tanulmányozására ki­küldött. Verbeck tollából már több­ ízben jelentek meg Magyarországot támogató és igazunkat hirdető cikkek. — Panaszkodnak a tégla­gyárosok. A szegedi téglagyáro­sok arról panaszkodnak, hogy a szén ára és a munkabérek az utóbbi négy hét alatt 50 százalékkal emel­kedtek. A tégla ára ezer darabon­ként ehhez képest ma 2800 korona, az ára azonban úgyszólván napról­­napra emelkedik. Egy munkás napi fizetése ma ,300 korona és három hét alatt négy ízben­ kaptak bér­emelést. A téglagyáraknak egyéb­ként most van a szezonja. Főként a kislakásépítés hozta lendületbe a satnyuló ipart és így egyelőre a gyárak jól bírják, sőt állják a s sarat.

Next