Szegedi Napló, 1922. június (45. évfolyam, 124-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
Péntek, 1922 június 23 SZEGEDI NAPLÓ Mozgalom a bérkocsisok között. Keveslik a hatóságilag megállapított ársiabást. Egymás után hagyják abba a foglalkozásukat A standok sokat kínozott és előszeretettel gúnyolt várakozóira rossz napok virradtak. A bérkocsisok régi fajtája, amely először végignézte, hogy kit visz a kocsiján a saját maga által elhatározott árért, kiveszett a főkapitány által elrendelt taksa miatt. Valamikor a gyűlöletes kocsiért rohanó nagy ár lett, annyit fizet már, amennyi meg van határozva. Azonban a bérkocsisok minden részen és rendelkezéseken keresztül lábak, vagy kocsikázott fajtája is kiveszőben van már és remény van arra, hogy a szegedi standokon autók fognak ácsorogni budapesti mintára. A bérkocsisok szerint a takarmány ára annyira felemelkedett, hogy a meghatározott bérkocsi viteldíjak mellett anynyit sem tudnak megkeresni, hogy a lovak takarmányát megvásárolják a jövedelemből. Egy ló ellátása naponta 550 koronába kerül. A zab kilója hétfő óta újból 13 koronával emelkedett, egy kéve széna ára 60 korona. Ezek mellett a takarmányárak mellett nem képesek a hatóság által megállapított taksából exisztálni. Egy napi igénybevétele az egylovasnak 398 korona, a kétlovasé 666, a gummirádlié pedig 800 korona, így csak ráfizetnek. Az ősz óta nyolcvannal apadt a szegedi bérkocsisok száma, mivel találtak jobb és kifizetőbb foglalkozást. Most akcióra készülnek a bérkocsisok: újabb tarifaemelést kérnek. De, amint ők mondják, egyenesen a minisztertől. De addig is, míg a válasz megérkezik, a viteldíjakat, amely egyszeri vitelre 60 koronában volt megállapítva, 100 koronára emelték fel. Legjobban panaszkodnak a megadóztatásuk miatt, ami szerintük akkor, amikor ilyen keveset keresnek, mert a városnak forgalma úgyszólván nincs, métánytalannak látszik. Az egyfogatu után kivetett évi kocsiadó 3600 korona, a kétfogatura 7000 korona. Tehát a bérkocsisok is szenvednek. Ne megy nekik úgy, olyan jól, mint azelőtt. Naponta azonban a kocsis, meg az egy, a ló megkeres 800—1200 koronát még ebben a forgalomnélküli napokban is. Külömbei is gondoskodtak arról, hogy a nyolcvan százalékos suba alatti emeléssel enyhüljenek egy kevéssé a rájuk nézve igen kedvezőtlen viszonyok. Az éjszakai lumpok, meg az a néhány utazó, akik az éjszakai vonathoz kivitetik magukat, behozza nekik azt a veszteséget, amit a kibetűzhetetlen taxi ármegállapítása okozott Talán soha Szegeden olyan hatást nem ért el egyetlen cirkusz sem, mint a Gazdag cirkusz tegnap és tegnapelőtti előadásaival. A művészek valósággal fölülmúlták önmagukat , amit bemutattak — az újdonságok és szebbnél szebb, merészebbnél merészebb attrakciók — a közönség zajos, osztatlan tetszését váltották ki. A fővárosi és külföldi elsőrangú erők megérdemlik a csodálatát mindenkinek. A közönségnek úgyszólván kötelessége előre megváltani jegyét Petőnél, hogyha helyhez akar jutni. Az előadások pontosan 119 órakor kezdődnek. Kevés a szegedi kiállitó a budapesti árumintavásáron. A híres szegedi papucsot és paprikát keresték a vásáron. — A spanyol paprika és a félegyházai papucsok kelendősége. — A szegedi bútorok,is hiányoztak a kiállitásról. — Minden tekintetben sikerült az árumintavásár. A körültekintő gondossággal és fáradhatatlan munkával előkészített budapesti árumintavásár immár hatodik napja van nyitva és manapság is nem sokkal kevesebb a forgalma, mint az előző napokban. Szegedről közel ezren utaztak fel az árumintavásár megtekintésére és akivel alkalmunk akadt beszélgetni, mindannyian az elragadtatás hangján szólottak. Magáról a vásárról már a budapesti tudósítások alapján mi is beszámoltunk, most inkább szegedi vonatkozásban kívánunk foglalkozni az árumintavásárral. Egy Kárász utcai nagykereskedő, aki a minap tért haza Budapestről, mondotta el nekünk, hogy számítása szerint hatszáz kiállító volt az árumintavásáron. Az első körsétánál feltűnt az a sajnálatos körülmény, hogy a kiállító cégek között kevés a szegedi Mas vidéki városból sűrűn kiállítottak. Szegedről azonban alig négyen vannak, ezek közül a Húspénztár r.-t. szappan különlegességei és szalámikészítményei érdemelnek különös figyelmet. A Klein Gyula kaptafagyár kiállított gyártmányait is sokan megbámulták, mivel a vidéken a szegedi kaptafa- árugyár az első. Az Adriane szövőgyár ízléses elrendezésű pamutkészítményeit is sok ember megdicsérte. Csecs Mihály szövetgyáros is kiállított, szintén sikerrel. Több szegedit nem is látni a kiállítók között, ellenben látogatója az árumintavásárnak annál több van Szegedről. Az egyik fülkében szundás, mintázott papucsokat állítottak ki. Itt nagy a forgalom s mindenki megbámulja a papucsokat. Az első pillanatokban azt hiszik, Szegedről valók a papucsok, elég azonban egy tekintet a falra, ott egy nagy tábla elárulja, hogy Kiskunfélegyházáról kerültek a papucsok Pestre az árumintavásárra. Rendkívül sokan veszik, pedig úgy arra, mint elkészítésükre nézve meszsze mögötte maradnak a szegedi papucsgyártmányoknak. A szegedi ember ezt mindjárt konstatálja is , szomorúan gondol arra, hogy milyen kelendőségnek örvendett volna a híres szegedi papucs, ha ebből a speciális cikkből is kiállítottak volna. Hiányzik a kiállításon a messze külföldön kedvelt szegedi paprika is, ehelyett azonban spanyol paprikát helyezett el egy élelmes kereskedő az árumintavásáron. A laikus ember el sem gondolhatja, hogy mennyire ártalmunkra van nekünk az a kényelemszerető tunyaság, hogy nem keressük a reklámot. Ma már megdőlt a közmondás igazsága, hogy ,jó bornak nem kell cégére. Igenis teli, sőt ártalmas az ellenkezője, mert mindenki hangos reklámdobbal dolgozik és a közönség érdeklődése, megvallhatjuk, arrafelé fordul, amerre nagyobb a zaj, jobb a reklám. Így vagyunk a spanyol paprikával is; azt gondoltuk, a híres és bevezetett szegedi paprikánk mellett konkurrensképtelen a spanyol paprika, sajnos azonban az utóbbi mind nagyobb tért kezd hódítani nemcsak külföldön, ahol mesterséges eszközökkel megkönnyítik a terjeszkedését, hanem nálunk az országban is. Bizonyos, az ármintavásáron sokan keresték a szegedi paprikát, azonban ennek hijján a spanyol paprikával csináltak üzleteket. Harmadik gyári cikk, ami eléggé sajnálatos módon hiányzott a kiállításról, a szegedi bútorgyárak készítményei. Az itteni bútorok nemcsak a budapesti, hanem az ausztriai és németországi bútorgyárosokkal is méltán felveszik a versenyt, erre enged következtetni az a körülmény is, hogy Jugoszláviából és Romániából is Szegeden rendelnek meg bútorokat, pedig Ausztriában a valutadifferencia következtében kifizetőbb volna ez. A szegedi bútorgyáraknak messze földön jól hírük van s nem értjük meg, hogy miért maradtak el a kiállításról. Ehelyett névtelen és újdonsült fővárosi és vidéki bútorgyárosok állítottak ki s a híres budapesti gyárosok mellett nekik is jutott a forgalom előnyeiből. Az árumintavásár rendkívül forgalmas volt, naponkint legalább húszezer ember jelent meg azon. A vásár rendezői rendkívül előzékenyen viselkednek a látogatókkal szemben s a kérdezősködésre bőven szolgálnak magyarázatokkal és kívánatra végigkalauzolják az embert az áru minta vásáron. A kiállítás alapos megszemlélésére nem elegendő egy félnap és aki végignézte a vásárt, értékes tapasztalatokban gazdagodott. Megállapítható, hogy sokat nyertek a vásárrendezők, a kiállítók, úgyszintén a látogatók is, mert minden tekintetben sikerült az árumintavásár. Az előtt kockázatos volt ilyen széles alapú vásár rendezése, ma már azonban modernizálódik a magyar ipar és kereskedelem és megértést tanúsít az eféle vásárokkal szemben. Remélni szeretnék, hogy a legközelebbi árumintavásáron a szegedi cégek is nagyobb számban vonulnak fel, mert belátják ennek hasznos konzekvenciáját. Gyermektrikók Lampel és Hegyinél. 6 korona 90 fillérért reggel, délben és este olvashat lakására szállítva újságot, ha együttesen előfizet a 57(g(dijfaptí, friss ) Szegedi Kiadó. Előfizetés díj: havonként foo korona. Kiadóhivatal: Tisza Lajos körút 71. szám alatt. (Telefon 102) ÚJDONSÁGOK — Budapestre utazott a főispán és a polgármester. Aigner Károly dr főispán és Somogyi Szilveszter polgármester tegnap délelőtt Budapestre utaztak. A főispán tisztelegni, a polgármester pedig városi ügyek elintézése céljából utazott a fővárosba. A mai nap folyamán mind aketten visszaérkeznek. — A Ferenc József-tudományegyetem újabb doktorai. Csütörtökön, június 22 én délelőtt — tekintettel a jubileumi ünnepre és az év végének közetlétére — nagyobb számban eskették föl az új doktorokat, ezúttal számszerint huszonnégyet. Államtudományi doktorok lettek : Mayer János, Bucsek József, Takáts Lajos, Bergmann Zoltán Frigyes, Szabó Géza, Szelényi ödön, Landt István, Szekeres Árpád, Mayer Mór, Abray Géza. Jogtudományi doktorátust nyertek: Fogoly Mihály, Pálnik Zoltán, Gulyás János, Kövér László, Nagy Mihály, Legeza István, Stammer László, Grünbaum Izor, Pöstényi Márton, Sebestyén Béla, Olosz István, Sebe Béla. Bölcsészeti doktorrá avattattak: Gyulay Zoltán, Szabó Aladár. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület (DMKE) miniszteri biztosa a m. kir. belügyminiszter rendelete folytán az egyesület tisztújító közgyűlését f. évi június 24 én, szombaton délután 5 órára hívta össze a városháza közgyűlési termébe. Minthogy Szeged szab. kir. város törvényhatóságánál az ideiglenesen megüresedett állások betöltésére összehívott rendkívüli közgyűlés 1. évi június hó 24én folytatódik. Így a közgyűlési terem a DMKE közgyűlése részére rendelkezésre nem állhat. A DMKE miniszteri biztosa ezért akként intézkedett, hogy az egesület tisztújító közgyűlése az eredetileg meghatározott napon és órában nem a városháza közgyűlési termében, hanem az egyesület Boldogasszony-sugárút 2. sz. a. széképületében, I. em. 8. a. alatt levő egyesületi helyiségben, a tanácsteremben fog megtartatni. — Külföldi újságíró Szegeden. A jóvalutájú országokból állandóan érkeznek az érdeklődők, akik hazánk viszonyait tanulmányozzák. Különösen a németalföldiek viseltetnek nagy rokonszenvvel országunk iránt, ahonnét tömegesen érkeznek a kiváncsiak, különösen pedig az újságírók. Holnap ismét Szegedre érkezik egy, Verbeck Albert amsterdami hírlapíró személyében, akit lapja Magyarország politikai, valamint földrajzi és gazdasági viszonyainak tanulmányozására kiküldött. Verbeck tollából már több ízben jelentek meg Magyarországot támogató és igazunkat hirdető cikkek. — Panaszkodnak a téglagyárosok. A szegedi téglagyárosok arról panaszkodnak, hogy a szén ára és a munkabérek az utóbbi négy hét alatt 50 százalékkal emelkedtek. A tégla ára ezer darabonként ehhez képest ma 2800 korona, az ára azonban úgyszólván naprólnapra emelkedik. Egy munkás napi fizetése ma ,300 korona és három hét alatt négy ízben kaptak béremelést. A téglagyáraknak egyébként most van a szezonja. Főként a kislakásépítés hozta lendületbe a satnyuló ipart és így egyelőre a gyárak jól bírják, sőt állják a s sarat.