Szegedi Uj Nemzedék, 1919 (1. évfolyam, 1-32. szám)

1919-06-29 / 1. szám

■3 SZEGEDI UJ NEMZEDÉK félremagyarázhatatlan független állami­ság lép. Az egész közéletet megméte­lyező hazugság helyébe az egyszerű, tiszta igazság. De vájjon mi lesz a régi vissza­vonás?, pártszenvedély, osztályellentét, valamint azzal a rettenetes jámbor hiszékenységgel, mellyel most is a földkerekség legkönnyebben becsapható és elbolondítható népének bizonyultunk? Ettől függ a feltámadó Magyarország sorsa. Ettől függ : tengődés, vagy igazi eleven élet lesz-e az, melyet az uj Magyarország élni fog. Megváltott-e váljon mindezektől a hibáktól az a tengernyi szenvedés, melyet a háború alatt, de még inkább a fegyverletétel óta elviselnünk kellett ? A magyar uralkodó osztályok önzé­­­­séről, hibáiról, erőszakosságáról sok népbolondító frázis, gyűlöletet hirdető tervszerű izgatás hangzott el az utóbbi időben. Hazugságok voltak, amint ha­zugság volt az az egész gondolatvilág, amelybe egy kicsiny terrorista-csoport Vörös Magyarországot bele­kényszerí­­tette. Ellenkezőleg. A történelem bizonyítja kétségbevonhatatlan tényekkel, hogy a haladó korszellem elől soha a magyar uralkodó osztályok el nem zárkóztak. Épen úgy, amint 1848 ban a nemesség és fő­nemesség önként, a legnagyobb áldozatkészséggel mondott le előjogai­ról, —­agy most sem hangzott el egyetlen egy komoly reakciós szó, most sem igyekezett egyetlen egy olyan­ tö­rekvés sem érvényesülni, mely a régi állapotokat fenntar­tandónak hirdette volna és ne igyekezett volna levonni mindazon következményeket, melyeknek politikai és társadalmi téren a nagy világfelfordulást követniök kell. Más, végzetes hibái igenis voltak ezeknek az osztályoknak, amely hibák­ról alighanem sokat fogunk még be­szélni, de ezek többnyire olyanok vol­tak, hogy saját maguk e történeti osz­tályok itták meg a levét. A visszavonás és pártszenvedély két­ségtelenül elsőrendű szerepet játszottak e bibik között. De mi azt reméljük, hogy az a nagy demokratikus társa­dalmi átalakulás, melynek be kell kö­vetkeznie, a dologtalan élet megszűnése, az a fokozott és megfeszített munka, melyet az élet megnövekedett nehézsé­gei mindannyiunk vállaira jónak, — önmaguktól fogják kiirtani közéletünk e félszegségeit. Osztályellentét valójában Magyar­­országon sohasem volt. Mert sohasem állott a munkáltatók szervezett társa­dalma a munkások szervezett társa­dalmával szemben. A határvonalak nem voltak oly élesek, mint iparilag fejlettebb országokban. Ami vád tehát ebben az irányban elhangzott, az ja­varészben idegenből becsempészett és a munkások izgatására külföldön al­kalmasnak bizonyult dugáru volt. Hiszékenységre, a legszélsőbb irá­nyokban való vezethetőségre, lelkiis­meretlen elbolondításra — sajnos — mindig nagy tömegek állanak rendel­kezésre a mai Magyarországban. Mu­tatja ezt, hogy a bolsevizmus őrüle­tének egy egészen jelentéktelen számú és jelentéktelen súlyú kis terrorista csoport erőszakára a munkásság egésze bedőlt és amidőn minden or­szág szocialistái, — közöttük éppen azok, ahol a szocializmus a legfejlet­tebb és a legrégibb, — meg tudták óvni önmagukat ez ellen az anarchis­­tikus utópia ellen, akkor a szerencsét­len Oroszországon kívül egyedül a balek Magyarország volt az, amelynek végig kellett szenvednie e lelkiismeret­len, meddő kísérletezés minden rette­netességét. Ámde nem kell kétségbeesnünk e jelenség miatt sem. A magyar mun­kásság bizonyára maga az, mely leg­többet tanult és leginkább okult a bolsevizmus őrületein. De itt van még az ország lakosságának túlnyomó többsége is: a földművesek nagy tö­mege, amelynek egy pillanatra sem kellett és sohasem fog kelleni egyetlen atomja sem a bolsevizmusnak. Ezt a különben is legértékesebb, legbecse­sebb földm­íves osztályt kell öntudatra ébreszteni és okosan megszervezni, akkor oly biztos fundamentumra épít­hetünk, mely játszva fog megküzdeni egy második ezer év minden viharával. Mi tehát hiszünk és bízunk a fel­támadásban. A rettenetes pusztításból, melyet emberéletben, vagyonban, mun­kalehetőségben és anyagban szenved­tünk, — talán ma még nem látjuk tisztán a kivezető utat, nem látjuk a kibontakozás lehetőségét, de az élet első feltétele : a hit a feltámadásban már él bennünk és felemeli csüggedt lelkeinket. J. G. Magyar katonák! Egy szerencsétlen megtört ország A kezetekbe tette sorsát Titeket vár a rónák népe, Szabadságot, ü­dvöt remélve! Mentsétek meg őseink honát, Szegedi katonák! Halljátok a rónák jajszavát ? Sötét gyászban járnak az anyák. A magyarságnak ősi fáját A vörös átok szui rágják. Mondjátok, mehet ez igy tovább ? Szegedi katonák ? Szeplőtlen tűzzel a szivekben Indultok a gonoszság ellen. Ti a Szentügyet szolgáljátok, A becsületet, igazságot. Ti döntitek meg a bűn korát Szegedi katonák! Már várnak rátok, siessetek! A nagy Isten legyen veletek! A róna népe vár rejtek, A fegyvertektől szabadságot! Mentsétek meg őseink honát, Szegedi katonák! Hakovszky Menyhért. Vasárnap, junius 29 KÜLPOLITIKA. Orlandó bukása és a német béke. A felületes szemlélő előtt úgy tűnhetik fel a dolog, mintha az utóbbi napokban a külföldön történtekben hiába keresnénk oko­zati összefüggést. Pedig talán soha nem volt még minden egyes mozzanata az európai politikának annyi más ténytől, kulis­­­szák mögötti, csak a beavatottak számára látható októl, földalatti huzaltól befolyásolva, mint ma. Ez az oka azoknak az óriási ne­hézségeknek és késlekedéseknek is,­­ ame­lyekkel a legkisebb elhatározás is jár, mert minden, legkisebb eltolódás az új események és beállítások egész hálóját vonja maga után. . Az egyes államok már nemcsak arra tartottak igényt, amire eleinte nemzeti aspirációik irányultak, hanem oly sikereket igyekeztek elérni, amelyek a hosszú háború anyagi és egyéb áldozataiért is kárpótlást nyújtsanak. Így történt, hogy egyes államok , külö­nösen Jugoszlávia és Olaszország olyan éles ellentétbe jutottak egymással, amely majd­nem áthidalhatatlannak látszott. Az amúgy is hevesvérű, a háború szenvedéseitől elgyötört nép oly vehemenciával azonosította magát ezekkel a követelésekkel, hogy egy kormány sem állhat meg, ha ezeket elejti. Viszont az antant központi tanácsa addig, am­íg a németek a békét alá nem írták,­­ sőt egyenesen kijelentették, hogy nem is fogják aláírni, nem dönthetett egyik szövet­ségese rovására sem. Hogy tehát egy esetleges katonai akció­nál Németország ellen az összes szövetsé­ges államokra számítani lehessen , az entente addig mig a németek alá nem írtak, semmi oly ügyben nem dönthetett végképp, mely­ben két az entente táborába tartozó állam mint ellentétes volt érdekelve. Különös játéka a véletlennek, hogy az olasz elégedetlenség és politikai tempramen­­tum­ pár nappal a német béke aláirása előtt robbant ki, maga alá temetve Orlandót, aki­k­nek április 29 én még 382 százat 40 ellen szavazott bizalmat a parlament. A német béke aláírása után megszűnik a döntés halogatásának az oka, és előtérbe lép a nagy dráma egy új fejezete: Olasz­ország és Jugoszlávia küzdelme az Adriá­ért. Elsőrendű javítóműhely Dugonics-tér és Tisza Lajos-körút sarok. Volt Forbát palota. Brauswetter-cégnek 10 évig volt elsőrendű szakmunkása, ajánlja Precisions svájci óra és modern ékszerraktárát. — Törött aranyat a legm­aga­­gSko­sabb napi áron vesz vagy becserél. — Ugyanott tanonc felvétetik. ^ HŰI

Next