Szegedi Uj Nemzedék, 1921. május (3. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-04 / 100. szám

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában Amen! hogy mennyi haszon jut a h­úsiparosoknak. A bizottság általában abban a véleményben van, hogy a húst sokkal olcsóbban lehet adni, mert az élő állatok ára lement. A bizottság tagjai szóvá tették, hogy a pékek igen sok tojásos perecet árulnak. Ez mint mon­dották elősegíti azt, hogy a tojás ára nem mutat csökkenő irányzatot, mert a pékek az árral nem sokat törődve vásárolják össze a tojásokat. A Ki- A bizottság ennélfogva úgy határozott, hogy a rendőrség útján állapítatják meg, mennyi tojást használhatnak fel a pékek és egyúttal ellenőriz­tetik azt is, hogy a sütéshez valóban tojást hasz­­nálnak-e fel. A vendéglői ételekre a már régebben megállapított árakra nézve, a bizottság azt hatá­rozta, hogy az árak betartását szigorúbban ellen­őrizteti. Azt azonban, hogy ezt a szigorúbb ellen­őrzést miképpen tervezik, nem dolgozta ki a bizottság és így valószínű, hogy a szándék csak írott malaszt marad. Szóba került a kávéárak újból való meg­állapítása is, az érvényben lévő árakat ugyanis akkor állapították meg, midőn a cukor és a kávé még sokkal drágább volt. Az új árak végleges megállapításával csak a jövő heti ülésen foglal­koznak, melyre meghívják Kass Jánost, az Ipar­testület kávészakosztályának elnökét is. A bizottság végül a jég árának kérdésével foglalkozott, melyet a hatósági jéggyárra és a Szegedi Hűtőgyár R.­T.-ra nézve egyformán kí­vánnak megállapítani. A piacon és üzletekben árusítandó gyümölcs és főzelékfélék múlt heti ár­táblázatát továbbra is érvényben tartja a bizottság. A kisgazdapárt értekezlete A kisgazdapárt tegnap este 9 órakor érte­kezletet tartott, amelyen iklódi Szabó János ismer­tette az 1920—21 évi költségvetést. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kijelentette, hogy májusban beterjeszti az 1920—21 évre szóló új költségvetést. A költségvetésben természetesen mutatkozik deficit, mert ez most nem speciális magyar, hanem az egész világon mutatkozó baj. A mi költségvetésünk mégis sokkal jobb, mint az osztrák, mert Ausztriában 32 milliárdos költ­ségvetés mellett 57 milliárd a deficit; a mi 1921—22 évi költségvetésünkben, amelynek össze­ge 20 milliárd, kb. csak 9 milliárd a deficit. Az 1922—23 évi költségvetés összege már 26 milliárd lesz, de a deficit nem emelkedik na­gyon, mert új adók révén új jövedelemszaporulat lesz. Egyébként a deficitet belső kölcsönnel lehet fedezni. Az értekezlet után Hegedűs Lóránt pénz­ügyminiszter kijelentette, hogy már januárban azt az utasítást adta a pénzügyminisztérium költség­­vetési ügyosztályának, hogy az 1921—22 évi költ­ségvetést májusra olyan alapon dolgozzák ki, hogy a korona három centimes­­ér. Mayer János közélelmezési miniszter az ér­tekezlet után a következőket mondotta­: A délutáni értekezleten csupán elvi megálla­podások történtek. — Az ellátatlanok körébe majdnem kivétel nélkül felvettük mindazokat, akik a folyó évben is benne voltak. Azokat, akiknek munkaalkalmuk és keresetük, vagy jövedelmük olyan, hogy a sza­badforgalomban is be tudják szerezni gabona­szükségletüket, természetesen nem vettük fel az ellátatlanok körébe. Az ipari munkásságról gon­­doskodás történik különösen ott, ahol a munkás­ság nagyobb tömegekben él. A pénzügyi bizottsági tárgyalások során He­gedűs pénzügyminiszter kijelentette, hogy az egész pénzügyi rendbehozatal 32 javaslatban létesül. A pénzügyi kormánynak három alapelve van: Fedezetlen bankjegyeket többé nem lehet kibocsátani; a vagyonváltságból befolyó ösz­­szegeket nem szabad folyó kiadásokra fel­használni, hanem kizáróan az államadósságok terheinek fedezésére fordítani; végül, hogy a bejelentetteken kívül további adókat vagy emelé­seket a közgazdasági élet nem bíz meg. A bizottsági tárgyalások során kértük egy országos bizottság kiküldését, amely a megcson­kult ország adminisztrációját takarékossági szem­pontból átvizsgálja. A kormány elhatározta, hogy egyik pénzügyi államtitkár minden minisztérium­ SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1921 május 4. szerda. mal külön letárgyalja a tisztviselői létszám csök­kentését. A földművelési tárcánál sürgettük a konzerv­gyárak létesítését, a gödöllői koronauradalom jövedelmezőségének növelését és a dohányter­mesztés emelését és a borkiviteli adónál egységes típus létesítését. A lengyelek bevonultak Felsősziléziába Ma éjjel bekövetkezett amitől a felsősziléziai németek tartottak. Fegyveres lengyel csapatok, felfegyverzett lengyel néptömegek puccsot rendez­tek. Reggel elfoglalták Katrowitz városát és­ terü­letét, Beuthen városát és környékét, továbbá Cholwitz kerületének keleti részét. Beuthenben bezárták az iskolákat és boltokat, a lengyelek ke­resztül vágták a közúti villamos felső vezetékeit, a vasúti forgalom megszűnt. A városban minden­felé fegyveres lengyel polgárok őrjáratai cirkál­nak. A környékről éjszaka sűrűn hallatszott a puskaropogás. Gleiwitzben a lengyelek eltorlaszol­ták magukat a tüzérségi kaszárnyában. A német népszavazási őrség őrködik a városban, egyelőre nincs baj, de Gleiwitz környékén, a falvakban, Ridnikben a lengyelek megtámadták a német lakosságot és fosztogatások is történtek. Katto­­witzban kihirdették az ostromállapotot. Felső­szilézia egész déli vidéke, Sorsa, Pless és Rydnik városok a fegyveres lengyelek kezére jutottak. Oberglogen és Oppeln vasúti hídjait a levegőbe röpítették. Hindenburgban véres harc volt a né­met népszavazási őrcsapatok, német hivatalnokok és a fegyveres lengyelek között. A Tisza-per fű­tárgyalása Dr. Gadó István elnök fél 10 órakor nyi­totta meg a tárgyalást. Andrássy Denise grófnőt hallgatják ki, aki elmondta, hogy október 31-én a reggeli órákban sok ember lézengett a villa előtt. Gr. Tisza Istvánt figyelmeztették a veszélyre, megbeszélték az elutazás körülményeit. Lassan azonban belátták, hogy teljes lehetetlenség el­hagyni a villát, mert a város mindenütt tele van lógós katonákkal. Tisza kijelentette, hogy szeretne élni, szeretné vezetni végveszélyben levő nemzetét. A katasztrófától ugyanis egész nap féltünk. A csendőrőrmester megerősítést kért, mert állandóan lövöldöztek és Tisza nevét kiáltozták. A déli órákban Gärtner megérkezett hat ka­tonával és rendkívül izgatottan mondotta, hogy beszélni akar a kegyelmes úrral négyszemközt. Félrementek a szalonba, majd rövid idő múlva Gärtner távozott. Tisza István gr. a láto­gatásról azt mondotta, Gärtner állítása szerint azért jött a villába, hogy ott egy Ruzics nevű had­bíró iránt érdeklődjék. Tisza még azt is hozzá­tette, hogy ez csak kifogás, mert valószínűleg azért jött, hogy széjjelnézzen. 5 óra után az inas berohant és azt mondta Tiszának, hogy ugorjon ki az ablakon, mert fegy­veres katonák keresik. Tisza nem akart elbújni, s azt mondta : ahogy éltem, úgy akarok meg­halni. Ezután személyesen húzta félre a tolóajtót, három katona állott ott, mindegyiknél manlicher­­fegyver. A középső katona, — azt hiszem Dobó István, — azt mondta, hogy gr. Tisza Istvánt keressük, majd rákiáltott: mi van a kezében ? Tisza István így felelt: az enyémben revolver, a tietekben fegyver. A három közül az egyik a leírás szerint Horváth-Sanyovics volt. Gr. Tisza Istvánnét és a tanút (Almássy Denise grófnőt) ki akarták tuszkolni a szobából. Pont fél 6-kor Dobó így szólt: Kegyelmes úr, ütött a végső óra. Ebben a pillanatban több lö­vést adtak le és Almássy Denise-t is súlyosan megsebesítették. Gr. Tisza István rögtön meghalt, a katonák pedig nyugodtan távoztak. Fél 8 órakor jött oda Sándor. Almássy Denise grófnő elmondja még, hogy mikor Enyedi László detektívfelügyelő, Tóth László detektív lent jártak nála Geszten kihallgatása vé­gett, folyton hangoztatták, hogy Budapestre nem köteles feljönni vallomástétel miatt. Mindemellett kértem — mondja, hogy szerezzék meg nekem a szükséges utazási igazolványt, mert akkor még nem lehetett jönni, át is adtam nekik a fényképe­met, megadtam a személyi adataimat, ezenkívül Radvánszky Béla írt levelet az akkori miniszternek, hogy minél hamarabb megkapjam az igazolványt, de mint később, a nálam járt detektívek mon­dották, ezek az ajánló sorok elvesztek. Mardarescu román tábornokhoz fordult, a budapesti román, megszálló csapatok akkori parancsnokához, tőle kapott utazási igazolványt. Az volt a benyomása, hogy az utazási igazolvány késleltetésében egy akkori hatalmi tényezőnek, valószínűleg Friedrich Istvánnak volt szerepe. Elnök: Amikor Budapestre jött, gondolta-e, hogy Friedrich késlelteti az utazási igazolvány megadását ? Almássy: A későbbi fejlemények erősítették meg bennem azt, hogy Friedrich tette ezt meg. Fényes és Kéri teszik meg azután rövid észrevételeiket. Friedrichnek nincs megjegyzése. Majd a védők teszik fel kérdéseiket. A grófnét azután szembesítik Gärtnerrel, aki valótlannak mondja a grófnő róla szóló vallomá­sait. Ezután szünet következett. Szünet után báró Radvánszky Bélát, Tisza rokonát hallgatták ki, aki a tett elkövetésekor nem­­ volt a villában. A Nemzeti Kaszinóban értesült a merényletről. Elmondta, hogy a villába sietett, hol nagybátyja holtan feküdt. Mint orvos meg­vizsgálta a sebeket, ez a véleménye, hogy Tisza a halálos lövést a három katona közül a közép­sőtől kapta. Ezután Fényes László intézett kérdéseket, majd Várkonyi védő. Az ügyész kérte a tanú megesketését, a védők nem ellenzik, a bíróság megesketi. Az elnök a főtárgyalást holnapra halasztja. Amerika és Magyarország között megszűnt a hadiállapot Az amerikai szenátus elhatározta a hadi­állapotnak az Egyesült Államok és Németország, továbbá a volt osztrák-magyar monarchia között való megszüntetését. Az Egyesült­ Államok és Ausztria és Magyarország kormányai között leg­közelebb megkezdődnek a tárgyalások a barát­ságos kereskedelmi viszony felvételéről. Elosztották az osztrák-magyar hajóhadat. Párisi jelentés szerint a szövetségesek tenge­részeti bizottsága a volt osztrák-magyar hajóhad felosztásáról a következőképpen rendelkezett. Fran­ciaországnak jut a Navara gyorscirkáló és nyolc torpedónaszádromboló, Olaszországnak négy gyors­cirkálót és a Herkules mentőhajó, Görögországnak az Uhlan torpedónaszádromboló. Rendőri célokra Görögországnak hat, Romániának hét és Portugáliá­nak hat torpedónaszádot utalnak ki. Ugyanilyen célokra Jugoszlávia tizennyolc torpedónaszádot kap. Szétrombolásra Franciaországnak a Prinz Eugen nagy csatahajó, továbbá két csatahajó és 13 kisebb egy­ség jut. Olaszországnak a Tegethoff nagy csatahajó, három csatahajó, valamint 38 kisebb torpedónaszád és tengeralattjáró, Nagybritanniának négy csatahajó és 49 kisebb egység jutott. A dunai hajóhadból Románia három, Jugo­szlávia négy monitort kap. Három monitort a nem­zetközi Duna-bizottságnak utalnak ki. Magyarország a Sachs, Wels, Viza és Csuka őrnaszádokat kapja. Napi hirek Ma: Naptár: 1921. május 4. Szerda­ .Kair. és prot. Flórián. Napkelte 5 óra 46 perc Napnyugta 6 óra 0 perc. Időjárás: Változékony. Somogyi könyv­tár: Nyitva d. e. 10—12, d. u. 4—7 óráig. M u­z­e­u lii: Zárva. Városi Szinház: Offenbach. Bel­városi -Mozi: A modern Faust. Széch­eyi-Mozi: A hóhér fia. Áthelyezések. A főkapitány Brunner István rendőrfelügyelet a rókusi állomási rendőrség vezető­jét 10 hónapi buzgó és lelkiismeretes szolgálat után a központba helyezte át. — A vall. közokt. miniszter Mezey Gyula budafoki áll. polg. isk. igazgatót Sze­ged város, Csongorád, Csanád és Békés megye pol­gári iskoláinak, felügyelői látogatására küldte ki. Weiss Konrád nemzetgyűlési képviselő Szegeden. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövet­­ségé­­ek szegedi vasutas csoportja kedden délután a Tevél-mozi helységében népes gyűlést tartott. Ez alkalommal a KANSZ budapesti­ vezetőségé­nek képviseletében Weiss Konrád már­ felügyelő, nemzetgyűlési képviselő jelent meg, kit a nagy­számú vasutas közönség lelkesen ünnepelt. Weiss Konrád beszéde keretében vázolta a KANSZ eddigi sikeres munkáját s kérte szegedi tagtársait, hogy becsületes munkájukkal segítsék elő a szö­vetség további munkálkodását. Beszéde további folyamán bejelentette a vasutas kórházak felállítás

Next