Szegedi Uj Nemzedék, 1921. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-22 / 164. szám

Szeged, 1921 Julius 22., péntek. Ara 2 korona. Ill­ik évfolyam, 164. szám. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal: Szeg N. Ká­riisten 10. szám. Telefon 153. Főszerkesztő DOBAY GYULA DR. Szerkesztésért felelős KEMÉNY SIMON Kiadja: A Szegedi uj Nemzedék Lapvállalat Részv.­Társ. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ira: Egész évre . . 480.— , Fél évre . . . 240.­ . Negyed évre , 120.— , Egy hónapra 40.— , Egyes szám óra 9 kor. Nem ! Nem ! Soha ! Éjfél van, koromsötét, viharos a magyar égen. Megsér­tett egyéniségek haragja menydörög. Szenvedélyek villámostora sistereg. Maga az ország érthetően ideges, nyugtalan. A munkásosztály, kisiparosság és hivatalnokosztály szorongva gondol az eljö­vendő télre. Honnan vegye, szerezze be azokat az ezer koronákat, amelyen lisztjét, fáját vásárolja, a sok többiről nem is beszélve. A birtokos osztály, a nagyvagyonú hadimilliomos zúgolódik a vagyon­­váltság miatt. Arról panaszol, hogy nincs miből fizetnie s ha igen, úgy ő teljesen tönkre megy. Mindenki elégedetlen. Mindenki boldog szeretne lenni. Mindenki csodákat vár Hegedűstől. De min­denki az útjába áll, köti szekere kerekét, akadá­lyozza őt a nagy munkában, az ország talpraállí­­tásának óriási feladatában. A kerékkötők részben tudatlanul, részben jóakaratú tévedésből, részben teljes rosszakarattal végzik az "­ország pénzének gyilkolását s ebben saját boldogságukat is. A keresztény magyar társadalom megdöb­benve, érthető aggódással figyeli a nemzetgyűlés eseményeit. Nagyon csalódnak a nemzetgyűlési botránymesterek, ha azt gondolják, hogy az or­szágnak éretten, józanul gondolkozó társadalma az ő részükön van. Csak hallgatnák végig egy­­egy vidéki város hetivásárján a faluról bejöttek kritikáját, nem nagyon örülnének azoknak a jel­zőknek, amelyeket ezek a becsületes jogi érzésű, egyszerű emberek rájuk raknak. Gondolhatják, mit szól az intelligens elem. Fütyülünk a kritikátokra, gondolják ezek a jó urak. Hanem vigyázzanak, mert rájuk majd egy egész ország fütyül s az is olyan kínos lesz rájuk, mint az övék az országra. Ne feledjék, hogy iga­zán magyar ember úgy viselkedik ma ezzel a sok bajjal küzdő csonka országgal szemben, mint az édesanya gyermekével, akinek hibáját takargatja, mentegeti még az apa előtt is, az idegennek pe­dig a szemét vájná ki, ha gyermekére rosszat fognának. Elég áruló kém van, aki kigyót-békát röpit világgá rólunk s ha a nemzet képviselői is ugyanezt teszik akár meggondolatlanul vagy túl­buzgóságból, az még rosszabb; ha pedig tudatos rossz akaratból eredne, úgy nincs égi, földi hata­lom, ami a hazaárulás vádját lemoshatná róluk. Éppen ezért az ország józanul gondolkozó keresztény magyarságában az a nézet alakult ki, hogy szigorú, tárgyilagos vizsgálat derítse ki azt, vájjon az országnak milliárdos károkat okozó képviselő beszédek elmondóit nem a titkossan dolgozó maffia, szabadkőműves vagy zsidópénz irányítja-e azért, hogy az ország újra lángbabo­­ruljon, mert az lesz, ha pénzünk a világpiacon lerongyolódik. Talán rosszul eshetik az érdekelt képviselő uraknak ez a megállapítás. De jó, ha tudomásul veszik az ország gondolkozását s ellenzékiesked­­nek is a kormánnyal szemben, találják annak olyan útját-módját, hogy működésüknek az or­szág ne kárát, hanem hasznát lássa kifelé is, befelé is. Ne tolják a sok belső-külső ellenség szekerét, elég vígan megy, jól megkente azt ellen­séges és zsidópénz is. Fáj ezeket a sorokat leírni. De szent köte­lesség önmagunkkal szemben kimondani a gya­nút, ami a lelkeket nyomja. Ha nekik szabad kritizálni, nekünk is. Ha nekik lehet az ország becsületét, értékét rontani, nekünk kötelességünk védeni még a jóhiszemű tévedéssel, túlbuzgóság­ban való elgaloppírozással szemben s kettős őr­ködéssel akkor, ha rossz akaratról volna szó. Tesszük is annál inkább, mert a kormányon ülők egyénisége, tudása, keresztény magyarsága bőséges biztosíték arra, hol az országot a béke, rend és fegyelem útjain viszik a lehetséges jólét felé. A kormánynak ezt a munkáját akadályozni bűn, akárki tegye is s mi nagyobb bűn, ha az magának az országnak okoz súlyos anyagi és erkölcsi károkat. Tehát fontolja s gondolja meg mindenki, aki felelős, vezető állásban az ország házában beszél, hogy mit beszél, mert a választóknak módjukban van saját és országunk boldogulha­­tása érdekében, hogy megkárosítóinkat felelős­ségre vonhassuk, akárkinek hívják is. Reméljük, hogy a vihar elül és kiderül a megértés napja s akiket a nemzet a haza veze­tésére kiválasztott, azok a beléjük helyezett biza­lomnak megfelelve, minden erejük s tudásukkal a nemzet jólétét fogják, akarják szolgálni csupán s nem az ellenséges faj diadalra jutását. Ügy legyen ! Tylos. Nemzetgyűlés A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyi­totta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki előterjesztések után az indemnitás vitájának első szónoka Czeglédy Endre, aki röviden foglalkozik a javaslattal. Az intenzív gazdálkodás alapfelté­teleit kell megteremteni. Gazdasági munkaprogramm nélkül nem lehet Magyarországot újjáépíteni. Kéri a kormánytól, hogy a megszavazott adóból többet fordítson a termelés céljára. Nagyon kéri a kormányt, hogy a hadviselt­­séget úgy a köztisztviselői, mint egyéb munkal­­kalm­aknál figyelembe vegye, mint ahogy már a pénzügyminiszter meg is kezdte. Windischgrätz Lajos herceg szólal fel ezután. Beniczkynek tegnapi beszédében telt arra a meg­állapítására, hogy őt magánlakásán hallgatta ki az ügyészség, megállapítani kívánja, hogy itt tévedés forog fenn. Ereky Károly hangsúlyozza, hogy a pénzügy­­miniszter pénzügyi politikájában nincs megvaló­sítva az általa annyira hangoztatott takarékosság elve. A pénzügyminiszter csak hangoztatja a taka­rékosságot. Felemlíti a diplomáciát, amellyel a pénzügyminiszter nagyon gavallérosan bánik. A pénzügyminiszter a csempészektől elvett pénzeket önhatalmúlag törvény ellenére juttatta a nagy­bankoknak és nagyvállalatoknak. Ennek bizonyí­tására hivatalos aktákkal is kész szolgálni. Ma­­említi az Ergon R.­T.-ot, amely a kommunizmus után alakult százezer korona alaptőkével és több milliós forgalmat bonyolít le. Kérdi, hogy nem protekciós vállalat-e az ilyen. Javaslatában kéri a pénzügyminisztert, hogy 30 nap alatt terjessze a nemzetgyűlés elé a Ergon R.-T. részére kiviteli és behozatali engedélyeket 1920 június óta. Gaál Gaszton a pénzügyi előadónak a köz­tisztviselők érdekében tett apotheózisát teszi kritika tárgyává. A köztisztviselőknek nagy tömegével, az úgynevezett bürokratizmus hatalmasaival nincs megelégedve. A benzin 42 koronás árát kifogá­solja, mert ezzel a fogyatékra új adót vetnek ki. Kenéz Béla alelnök indítványára a nemzet­gyűlés holnap folytatja az indemnitás tárgyalását és napirendre tűzi a gazdasági felügyelői szolgá­latról szóló javaslat tárgyalását. Az elnök 3 perc szünetet rendel el, amely után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszol Kószó István dr., Csernus Mihály, Pálfy Dániel és Bihari Szabó József interpellációira. A Ház a válaszokat tudomásul vette. Az ülés vége 1 órakor. Az árvizsgáló bizottságról Azokkal a támadásokkal szemben, melyek az egyes lapokban megjelentek Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter a következőket mondotta: A felháborodásnak alig lehet más magya­rázatot adni, mint azt, hogy az árvizsgáló bizottság ellen sűrű egymásutánban napvilágot látott sajtó­támadásokat azok az elemek irányítják, akik­ a kereskedői cégér alatt a kereskedelmi tisztességgel össze nem egyeztethető tevékenységet fejtenek ki, ezáltal éppen a legitim és hivatásuk magaslatán álló kereskedőknek okoznak kiszámíthatatlan er­kölcsi és anyagi károkat. Megvalósulás elő­tt a dorozsmai villamos­­vasút terve Az építkezések 10 millió koronába kerülnek Tavasszal megkezdik a munkát A Szegedi Új Nemzedék már megírta, hogy Dorozsma nagyközség képviselőtestülete elhatá­rozta, hogy Szeged és Dorozsma község között közvetlen teherforgalomra berendezett villamos­vasút összeköttetést létesít. Az életrevaló terv nagy megértésre talált a gazdatársadalomban és minden jel arra mutat, hogy a villamosvasút megépítése az érdekelt község és Szeged város áldozatkész­ségével mihamarabb valóra válik. A létesítendő villamosvasút Szeged város élelmezése szempontjából is óriási fontossággal bír. A dorozsmai gazdák, kik eddig csak hetipiac napján hozták be a városba felesleges élelmi cik­keiket, a tíz perces időközökben közlekedő villa­mossal naponta akár hatszor is beszaladhatnak a városba. A villamosvonal mentén elterülő földek értéke megtöbbszörösödik a villamosvasúttal és a jövőre nézve gyönyörű perspektíva nyílik Dorozsma nagyközség fejlődésére. Szeged iskolái és egyeteme percek alatt megközelíthető majd a villamossal, úgy, hogy Dorozsma község idővel a nagy Sze­ged város valóságos külvárosává lesz. A villamosvasút terve immár egészen ko­moly jelleget öltött, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a végleges határozatokat hozó gyűlés, melyet az érdekelt dorozsmai polgárok a villamos­vasút részvénytársasággal szerdán délután 6 óra­kor lefolytattak. A nagyfontosságú gyűlésen Dorozsma nagy­községet dr. Dózsa István főszolgabíró, Varga György községi főbíró, Varga János Balázs a gazdakör elnöke, Hajabács István tanító, id. Brunner István, Jerney Zoltán földbirtokos, Eszes Imre gőzmalomtulajdonos, Farkas Vince takarék­­pénztári igazgató, Farkas Antal mérnök, Vass Géza jegyző, Hunyadi Vass Gergely ügyvéd kép­viselték. A város képviseletében Berzenczey Do­monkos főmérnök jelent meg, míg a villamos vasút rt. képviseletében dr. Kelemen Béla elnök, Zerkovitz Rudolf vezérigazgató, Rosenfeld igaz­gató és dr. Szivessy Lehel ügyvéd jelent meg. Az építendő villamosvasút terveit Zerkovitz Rudolf vezérigazgató ismertette, aki a legapróbb részletekig kidolgozott tervekkel lépett az ügyben határozatokat hozó gyűlés elé. A létesítendő villamosvonal az ártézi kút­­tól kiindulva a Rókus állomástól kivezető műúton haladva, egészen a dorozsmai templomig terjedne. A vonal hossza a tervezett útirány szerint alig 6 kilométer. Kiépítése az üzemköltséggel eggyütt körülbelül 8—10 millió koronára rúgna. Egy me­netjegy ára az eddigi költségvetés szerint 6 kor. lenne, mely összeg a gazdasági viszonyok javu­lásával 2—3 koronára is leesne. Teherforgalomra is berendezett villamos tízpercenként közlekedne a helyzet és a követelmények szerint természete­sen több megállóval. A pályát a villamosvasút építené meg és látná el a szükséghez képest megfelelő kocsiparkkal. A 8—10 millióra rugó költségek felét is a villamos­vasút rt. viselné, míg az építéshez és az üzemhez szükséges pénz többi részét a község fedezné. A tervek szerint Dorozsma nagyközség az 5 millió korona összehozására 200 koronás rész­vényeket bocsájt ki, melyből természetesen az ér­dekelt város a vármegye és az állam is kivenné a maga részét. A gyűlés további folyamán kimondották, hogy a jelenlévő érdekelt felekből szűkös bizott­ságot küldenek ki a várossal és a vármegyével megindítandó azonnali tárgyalások megejtése vé­gett Az előkészítő bizottság legközelebb július 20-án fog összeülni. A szerbek katonai missziója Prágába érkezett, hogy a csehekkel végleg megegyezésre jusson a katonai kezmény tárgyában.

Next