Szegedi Uj Nemzedék, 1924. március (6. évfolyam, 52-75. szám)
1924-03-29 / 74. szám
Szeged, 1924 március 29., szombat. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára helyben és vidéken, hónapra , 10.000 K Negyedévre, 30 000 K Egyes szám ára 600 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal , Kálvária utca 10. sz. Telefon: 153. Ára 600 korona. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. fiaross-SzAfetsis szegedi titkjának, a MAKSz, a Uagiar Keazett Szífetsis is a Tiria- SzAvetsis kiutas is laul. Megjelenik minden nap korán reggel. Munka és társadalom Ami az ember helyét, szerepét, hivatáskörét a társadalomban kijelöli és biztosítja, az a munka, amely mint elutasíthatatlan erkölcsi kötelesség is jelentkezik. Az ember értéke a társadalomhoz való viszonyában a munkával mérhető, amit az ember agyának idegsejtjeivel, a gondolatok, eszmék termelésével, a másokra gyakorolt nemesítő lelki hatások, avagy a test erőinek igénybevételével és érvényesítésével kifejt. A komoly munka előtt tisztelettel kell megállanunk s eredményeit meg kell becsülnünk, a mikor kivált nemcsak izoláltan egy-egy ember lelkitesti jólétét, hanem az emberek társadalmi közösségének javát, fejlődését van hivatva előmozdítani. A munkának a megbecsülése termékenyítőleg hat a bennünk szunynyadozó, avagy aktivitásba lépő energiákra is. Mennél jobban megbecsüljük, minél inkább méltányoljuk erkölcsi jelentőségét és értékét, annál becsesebb eredményeket várhatunk tőle s mennél inkább megvonjuk tőle elismerésünket, vagy mennél inkább gátat vetünk sikere elé, annál inkább veszti energiáit. A társadalom nem egyszer mutat elszomorító képeket, amikor a nemes hevülettel végzett munka, az általa megszerzett magasabb erkölcsi érték nem képezi a méltánylás tárgyát, sőt félremagyarázás, kicsinylés, gúny következtében a társadalom nagy tömegeinek, vagy csak egyes osztályainak a szemében devalválódik, jelentőségét, értékét elveszíti. Látjuk viszont am a másik visszásságot is a társadalomban, amely legtöbbször a külső szín és nem az erkölcsi tartalom után ítél, hogy bizony kevesebb erkölcsi értékű munkák túlbecsülteinek és a komoly erkölcsi jelleműek nem részesülnek a kellő megbecsülésben. Ez is természetszerűen összefüggésben van a társadalom lelki-erkölcsi alkatával. Ez a lelki alkat azután a társadalmat összetevő egyéniségeknek faji, vallási stb. jellegével a is függő viszonyban. És itt önkénytelenül is visszatérünk napjaink egyik legsajátosabb, legeredetibb írójának és gondolkodójának megállapításához, hogy például a zsidó társadalom, illetőleg a zsidó faji lélek bizonyos morális fölényben van ily vonatkozásokban a keresztény magyar társadalom felett. Összetart, egymást védi, egymásért szívesen áldozik; a fajtájabelit jobban megbecsüli, az erkölcsi értéket benne hamarább megtalálja, értékeli, megismeri, jutalmazza. Sőt a gyakoribb eset az, hogy az érdemet, a munkát, amit felfedeznie valakiben sikerült, a kelleténél magasabbra értékeli, mert ezzel saját faját is emeli a más jellegű, a keresztény társadalom rovására. Minálunk sajnosan nem ez, de a komoly igazságos értékelés is hiányzik igen sokszor s nem egyszer bűnné gyalázzák az erényt, a hibát, a tévedést egyszerűen erkölcstelenségnek minősítik át, amelyre le kell sújtania a megsemmisítő megtorlás öklének. Nincs meg az összetartás, nincs meg a kölcsönös megbecsülés, nincs meg egymás munkáinak kellő értékelése és ez végtelenül káros és szomorú hatásokban nyilatkozik meg. Ezeket a sorokat komoly szemléletek hatásai alatt írtuk meg. A keresztény társadalom beteg, legalább nálunk súlyos beteg, viszályok tüze emészti életerejét, az összetartás helyett százfelé húzunk, örvendünk egymás kárvallásának s az önérdekkel megöljük a közérdeket, megbecsülés helyett aláássuk az igaz érdem talapzatát. Egy kis megújhodás a kereszténység ésszellemében a keresztény magyar társadalom egységének, erőkifejtésének, fölényének elmaradhatatlan parancsoló követelménye. A középiskolai reform tárgyalása A nemzetgyűlés pénteki ülését fél 11-kor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az elnöki előterjesztések után rátérnek a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első felszólaló Östör József. A javaslatot elfogadja. A tanárképzés kiépítését és a tanárok anyagi helyzetének rendezését teszi szóvá. Nem képzelhetünk el jó iskolát jó tanár nélkül. A tanárokat és tanítókat megfelelő javadalmazásban kell részesíteni. Ma az a helyzet, hogy egy bírósági titkár, aki 5 évi szolgálattal bír, több fizetést kap, mint egy húsz évi szolgálattal bíró középiskolai tanár. A helyettes tanárok összes illetménye ma 650.000, az igazgatói javadalmazás 1,600.000—1,900.000 korona. Ez a helyzet teljesen tarthatatlan. Ezenfelül megszüntették az 5 éves pótlékokat, ami nagy sérelem a tanárokra. Megvan ugyan számukra az előléptetés lehetősége, mégis a gyakorlatban az a helyzet, hogy 670 tanár közül az 5. fizetési osztályban csak 14 van, a 9. pedig 250. Az óratöbbletet nem díjazzák kellőképen. A kormánynak nagy súlyt kellene helyezni a középiskolai tanárok díjazására, mert a középiskola neveli az ország értelmiségét. A tanárokkal szemben a kormány részéről szűkkeblűséget látunk. Határozati javaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt a középiskolai tanárok illetményeinek méltányos rendezésére. A helyettes tanárokat a bírósági titkárokkal lehetőleg azonos elbánásban kell részesíteni. Állítsák vissza az 5 éves pótlékot, az óratöbbletet és az intézeti mellékfoglalkozásokat a többi tisztviselők óratöbbletének díjazásával arányosan díjazzák. Az iskolán kívüli mellékfoglalkozásokat tiltsák el. A javaslatot elfogadja. A következő felszólaló Rothenstein Mór. Kívánja a tanárok fegyelmi ügyének revízióját. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Petrovácz Gyula szólal fel. A szociáldemokratáknak a javaslatban két dolog fáj és pedig a numerus clausus és a kommunista tanárok ügye, pedig ezek teljesen távol állnak a dolgozó munkásság érdekeitől. Innen látja, hogy a szociáldemokraták nem dolgoznak a munkásságért, hanem a zsidók érdekeit képviselik. A javaslatot a pártja nevében elfogadja. Az elnök ezután bejelenti, hogy a kormányzó Korányit nevezte ki pénzügyminiszterré. Utána Hegymegi Kiss Pál áll szólásra. Beszéde közben lép a terembe Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter, akit a kormánypárt megtapsol és hosszantartóan éljenez. A fajvédők részéről a következő felkiálltások hallhatók: Lendvai: Jobb később, mint Korányi. Nagy Ernő: Nyugtával dicsérjük a napot Zsirkay: Előbb javítsa meg a koronát, azután megtapsoljuk. Korányi Frigyes báró mosolyogva köszöni meg az üdvözléseket, majd leül a miniszteri bársonyszékbe. Hegymegi ezután befejezi beszédét. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Farkas Tibor szólal fel. Szükségesnek tartaná, hogy a középiskolákban valamilyen szláv nyelvet is tanítsanak. A javaslatot egyébként elfogadja. A következő felszólaló Zsirkay János. Kijelenti, hogy a javaslat szerinte csak növeli a káoszt azáltal, hogy újabb iskolatípusokat állít fel, inkább a rossz fizetés és iskolai rendszer körül van a baj. Az iskoláink nem az életre tanítanak, a népoktatást is kellően fejleszteni kellene és pedig elsősorban. Ezután statisztikai adatokat olvas fel. Nézete szerint nem új egyetemek felállításával kell a kultúrát növelni, hanem az írástudatlanok számának a csökkentésével. Kéri a kultuszminisztert, hogy vonja vissza a javaslatát. Határozati javaslatot nyújt be. A tanárok mellékfoglalkozására nézve mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a középiskolai tanárok állandó javadalmazással járó tisztséget csak olyan esetekben vállalhassanak, ha az a pedagógiai működésüket nem hátráltatja, mondja ki továbbá a nemzetgyűlés a középiskolák minden egyes osztályára a negyvenes létszám maximumát. A javaslatot nem fogadja el. Elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést holnap szombaton délelőtt 10 órakor tartják. A napirend első pontjaként a földbirtokreformnovella tárgyalása, majd azután a középiskolai reform tárgyalása szerepel. A földreform novellát holnap már 8 órás üléseken tárgyalják. A napirend elfogadása után az ülés háromnegyed 3-kor véget ér. Megkezdték a létszámcsökkentési munkálatokat A jegybank 6 héten belül megkezdi az eységes pártból - Budapestről jelentik . Az új pénzügyminiszter báró Korányi Frigyes pénteken az egész délelőtt folyamán a parlamentben tartózkodott és vele volt Kállay Tibor is. Délután fél 2 órakor felment a pénzügyminisztériumba Popovits Sándor, akit arra nézve kérdeztek meg, hogy vállalja-e a Magyar Nemzeti Bank elnökségét. Popovits válaszában kijelentette, hogy ilyen végleges formában még nem lehet szó arról, hogy vállalja-e az elnökséget. A tény az, hogy ez irányban még maga sem döntött. A pénzügyminisztérium ma megkezdte a tisztviselők létszámcsökkentésére vonatkozó előmunkálatokat. Ezen munkálatokkal már el akarnak készülni azon időre, amikor a javaslat törvényerőre emelkedik. A legnagyobb munkát az állampénztár, tehát az adóhivatalok átszervezése rója a pénzügyminisztériumra. Az adóhivatalok tudniillik külön hatóságokká fognak átalakulni. Korányi a legközelebb értekezletet fog egybehívni, hogy a pénzügyigazgatóság új beosztását megvitassa. A Jegybank 5—8 héten belül meg működését — Nagy Emil kilépett - Karoling látogatásai kezdi a működését, amivel egyidejűleg megszűnik a devizaközpont. A lakáshivatalt csak 1926-banszüntetik meg végleg. Az átvizsgáló bizottság és a külforgalmi iroda fokozatosan szűnik meg. Az udvarnagyi bíróság megszüntetéséről szó sincs. A kormány rövidesen megkezdi a belső adósságainak a visszafizetését. Nagy Emil volt igazságügyi miniszter péntek délután levélben bejelentette Mayer Jánosnak, az egységes párt elnökének hogy kilép az egységes pártból. Kilépését azzal indokolja, hogy a szőnyegen levő nagy kérdésekkel kapcsolatban a nemzetgyűlésen felszólalni szándékozik és a felszólalásánál a közérdekű igazságok megállapítása a párt szempontokkal összeütközésbe kerülnének. Tegnap délelőtt fél 11 órakor kihallgatáson jelent meg Harding Bethlen Istvá gróf miniszterelnöknél. A beszélgetés töb mint 1 óra hosszáig tartott, amelye Korányi Frigyes báró is jelen volt. Harding délután az amerikai követ látogatta meg. Pártközi értekezlet a szanálási javaslat ügyébe Budapestről jelentik. Elkerülhetetlennek látszott, hogy a kölcsönjavaslattal kapcsolatban a kormány érintkezésbe ne lépjen az ellenzékkel. Ez pénteken egy értekezlet keretében mégis történt. Az értekezletet Szcitovszky Béla házelnök nyitotta meg. Kijelentette, hogy a szanálási javaslattal összefügg az ország sorsa s bár ő is amellett van, hogy az ellenzék éles kritikát gyakoroljon még is olyan magatartást tanúsítson, hogy az ne válljék az ország kárára. Majd Bethlen István gróf a következőket mondta: Az a kérésem az ellenzékhez, tegyék lehetővé, hogy a kölcsönjavaslatot letárgyalhassuk, ami főként a külföld bizalma szempontjából fontos. A miniszterelnök után Gömbös Gyula beszélt. Kijelentette, hogy pártjával érintkezésbe fog lépni. Utánna ismét Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra, kijelentette, hogy itt nem a kormány iránti bizalomról, hanem az ország sorsáról van szó. Az a kérdés, hogy obstrukciót akar-e az ellenzék, vagy nem, Ő bármelyik pillanatban elmenne a helyéről, ha nem tudná, hogy ez az egyetlen mód, amellyel az országot megmenti a katasztrófától. Utóbb azután éljen az ellenzék bármilyen alkalommal a felelősségrevonás jogá. Bethlen után Szilágyi Lajos beszt Kijelenti, hogy nem hajlandó garantá azt, hogy a szanálási javaslatot húsvé tető alá hozzák. Ezen magatartásért a bekövetkezhető eseményekért váll a felelősséget. Bethlen miniszterelnök megjegye, hogy úgy látszik Szilágyi tájékozat a nemzetközi viszonylatokban. Fellenül szükséges, hogy a kölcsönt akció sikerüljön és rendkívül kocsatosnak tartja Szilágyi azon kitetését, hogy a felelősséget más vállalja. Ezután Haller István szólal fel , pártja nevében messzemenő ki tárgyává teszi a javaslatokat. Meskó Zoltán csatlakozik//a//ereményéhez. Pakots József bejelenti, hogy ő meri a kölcsön javaslat letárgyának az elhúzódásáért vállalni a felséget és éppen azért nem kívánja akadályozni a szanálási javaslata húsvétig való letárgyalását. Peidl Gyula pártja nevében kije hogy nem kivánnak obstrukciót nálni, de azt nem garantálhatja, a vitát húsvétig befejezik. A mint elnök kérését pártja elé fogja teteni és a pártja majd dönteni a kérdésre vonatkozólag.