Szegedi Uj Nemzedék, 1924. március (6. évfolyam, 52-75. szám)

1924-03-29 / 74. szám

­Szeged, 1924 március 29., szombat. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára helyben és vidéken, hónapra , 10.000 K Negyedévre,­­ 30 000 K Egyes szám ára 600 kor. Szerkesztőség és kiadó­hivatal , Kálvária­ utca 10. sz. Telefon: 153. Ára 600 korona. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr.­­ fiaross-SzAfetsis szegedi titk­jának, a MAKSz, a Uagiar Keazett Szífetsis is a Tiria- SzAvetsis kiutas is laul. Megjelenik minden nap korán reggel. Munka és társadalom Ami az ember helyét, szerepét, hivatáskörét a társadalomban kijelöli és biztosítja, az a munka, amely mint elutasíthatatlan erkölcsi köte­lesség is jelentkezik. Az ember ér­téke a társadalomhoz való viszonyá­ban a munkával mérhető, amit az ember agyának idegsejtjeivel, a gon­dolatok, eszmék termelésével, a má­sokra gyakorolt nemesítő lelki ha­tások, avagy a test erőinek igénybe­vételével és érvényesítésével kifejt. A komoly munka előtt tisztelettel kell megállanunk s eredményeit meg kell becsülnünk, a mikor kivált nem­csak izoláltan egy-egy ember lelki­testi jólétét, hanem az emberek tár­sadalmi közösségének javát, fejlődé­sét van hivatva előmozdítani. A munkának a megbecsülése ter­­mékenyítőleg hat a bennünk szuny­­nyadozó, avagy aktivitásba lépő ener­giákra is. Mennél jobban megbe­csüljük, minél inkább méltányoljuk erkölcsi jelentőségét és értékét, annál becsesebb eredményeket várhatunk tőle s mennél inkább megvonjuk tőle elismerésünket, vagy mennél inkább gátat vetünk sikere elé, annál inkább veszti energiáit. A társadalom nem egyszer mutat elszomorító képeket, amikor a nemes hevülettel végzett munka, az általa megszerzett magasabb erkölcsi érték nem képezi a méltánylás tárgyát, sőt félremagyarázás, kicsinylés, gúny következtében a társadalom nagy tö­megeinek, vagy csak egyes osztá­lyainak a szemében devalválódik, jelentőségét, értékét elveszíti. Látjuk viszont am a másik visszásságot is a társadalomban, amely legtöbbször a külső szín és nem az erkölcsi tarta­lom után ítél, hogy bizony kevesebb erkölcsi értékű munkák túlbecsültei­nek és a komoly erkölcsi jelleműek nem részesülnek a kellő megbecsü­lésben. Ez is természetszerűen összefüg­gésben van a társadalom lelki-er­kölcsi alkatával. Ez a lelki alkat azután a társadalmat összetevő egyé­niségeknek faji, vallási stb. jellegével a is függő viszonyban. És itt ön­kénytelenül is visszaté­rünk napjaink egyik legsajátosabb, legeredetibb írójának és gondolkodó­jának megállapításához, hogy például a zsidó társadalom, illetőleg a zsidó faji lélek bizonyos morális fölényben van ily vonatkozásokban a keresz­tény magyar társadalom felett. Össze­tart, egymást védi, egymásért szíve­sen áldozik; a fajtájabelit jobban megbecsüli, az erkölcsi értéket benne hamarább megtalálja, értékeli, meg­ismeri, jutalmazza. Sőt a gyakoribb eset az, hogy az érdemet, a munkát, amit felfedeznie valakiben sikerült, a kelleténél magasabbra értékeli, mert ezzel saját faját is emeli a más jellegű, a keresztény társadalom ro­vására. Minálunk sajnosan nem ez, de a komoly igazságos értékelés is hi­ányzik igen sokszor s nem egyszer bűnné gyalázzák az erényt, a hibát, a tévedést egyszerűen erkölcstelen­ségnek minősítik át, a­melyre le kell sújtania a megsemmisítő megtorlás öklének. Nincs meg az összetartás, nincs meg a kölcsönös megbecsülés, nincs meg egymás munkáinak kellő érté­kelése és ez végtelenül káros és szo­morú hatásokban nyilatkozik meg. Ezeket a sorokat komoly szemlé­letek hatásai alatt írtuk meg. A ke­resztény társadalom beteg, legalább nálunk súlyos beteg, viszályok tüze emészti életerejét, az összetartás he­lyett százfelé húzunk, örvendünk egymás kárvallásának s az önérdek­kel megöljük a közérdeket, megbe­csülés helyett aláássuk az igaz érdem talapzatát. Egy kis megújhodás a keresztény­ség ésszellemében a keresztény ma­gyar társadalom egységének, erő­kifejtésének, fölényének elmaradha­tatlan parancsoló követelménye. A középiskolai reform tárgyalása A nemzetgyűlés pénteki ülését fél 11-kor nyitotta meg Huszár Károly alel­nök. Az elnöki előterjesztések után rátér­nek a középiskolai reformról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. Az első felszólaló Östör József. A javaslatot elfogadja. A tanárképzés kiépítését és a tanárok anyagi hely­zetének rendezését teszi szóvá. Nem képzelhetünk el jó iskolát jó tanár nélkül. A tanárokat és tanítókat meg­felelő javadalmazásban kell részesíteni. Ma az a helyzet, hogy egy bírósági titkár, aki 5 évi szolgálattal bír, több fizetést kap, mint egy húsz évi szol­gálattal bíró középiskolai tanár. A helyettes tanárok összes illetménye ma 650.000, az igazgatói javadalmazás 1,600.000—1,900.000 korona. Ez a helyzet teljesen tarthatatlan. Ezenfelül megszüntették az 5 éves pótlékokat, ami nagy sérelem a tanárokra. Meg­van ugyan számukra az előléptetés lehetősége, mégis a gyakorlatban az a helyzet, hogy 670 tanár közül az 5. fizetési osztályban csak 14 van, a 9. pedig 250. Az óratöbbletet nem díjaz­zák kellőképen. A kormánynak nagy súlyt kellene helyezni a középiskolai tanárok díjazására, mert a középiskola neveli az ország értelmiségét. A taná­rokkal szemben a kormány részéről szűkkeblűséget látunk. Határozati ja­vaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzet­gyűlés a kormányt a középiskolai taná­rok illetményeinek méltányos rendezé­sére. A helyettes tanárokat a bírósági titkárokkal lehetőleg azonos elbánás­ban kell részesíteni. Állítsák vissza az 5 éves pótlékot, az óratöbbletet és az intézeti mellékfoglalkozásokat a többi tisztviselők óratöbbletének díjazásával arányosan díjazzák. Az iskolán kívüli mellékfoglalkozásokat tiltsák el. A javaslatot elfogadja. A következő felszólaló Rothenstein Mór. Kívánja a tanárok fegyelmi ügyé­nek revízióját. A javaslatot nem fo­gadja el. Ezután Petrovácz Gyula szólal fel. A szociáldemokratáknak a javaslatban két dolog fáj és pedig a numerus clausus és a kommunista tanárok ügye, pedig ezek teljesen távol állnak a dolgozó munkásság érdekeitől. Innen látja, hogy a szociáldemokraták nem dolgoznak a munkásságért, hanem a zsidók érdekeit képviselik. A javaslatot a pártja nevében el­fogadja. Az elnök ezután bejelenti, hogy a kormányzó Korányit nevezte ki pénz­ügyminiszterré. Utána Hegymegi Kiss Pál áll szó­lásra. Beszéde közben lép a terembe Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ter, akit a kormánypárt megtapsol és hosszantartóan éljenez. A fajvédők ré­széről a következő felkiálltások hall­hatók: Lendvai: Jobb később, mint Korányi. Nagy Ernő: Nyugtával dicsér­jük a napot Zsirkay: Előbb javítsa meg a koronát, azután megtapsoljuk. Korányi Frigyes báró mosolyogva köszöni meg az üdvözléseket, majd leül a miniszteri bársonyszékbe. Hegymegi ezután befejezi beszédét. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Farkas Tibor szólal fel. Szükségesnek tartaná, hogy a közép­iskolákban valamilyen szláv nyelvet is tanítsanak. A javaslatot egyébként el­fogadja. A következő felszólaló Zsirkay Já­nos. Kijelenti, hogy a javaslat szerinte csak növeli a káoszt az­által, hogy újabb iskolatípusokat állít fel, inkább a rossz fizetés és iskolai rendszer kö­rül van a baj. Az iskoláink nem az életre tanítanak, a népoktatást is kel­lően fejleszteni kellene és pedig első­sorban. Ezután statisztikai adatokat olvas fel. Nézete szerint nem új egyete­mek felállításával kell a kultúrát nö­velni, hanem az írástudatlanok számá­nak a csökkentésével. Kéri a kultuszminisztert, hogy vonja vissza a javaslatát. Határozati javasla­tot nyújt be. A tanárok mellékfoglal­kozására nézve mondja ki a nemzet­gyűlés, hogy a középiskolai tanárok állandó javadalmazással járó tisztséget csak olyan esetekben vállalhassanak, ha az a pedagógiai működésüket nem hátráltatja, mondja ki továbbá a nem­zetgyűlés a középiskolák minden egyes osztályára a negyvenes létszám maxi­mumát. A javaslatot nem fogadja el. Elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést holnap szombaton délelőtt 10 órakor tartják. A napirend első pontjaként a földbirtokreformnovella tárgyalása, majd azután a középiskolai reform tárgya­lása szerepel. A földreform novellát holnap már 8 órás üléseken tárgyalják. A napirend elfogadása után az ülés háromnegyed 3-kor véget ér. Megkezdték a létszámcsökkentési munkálatokat A jegybank 6 héten belül megkezdi az e­­ységes pártból - Budapestről jelentik . Az új pénzügy­miniszter báró Korányi Frigyes pénteken az egész délelőtt folyamán a parlamentben tartózkodott és vele volt Kállay Tibor is. Délután fél 2 órakor felment a pénzügy­minisztériumba Popovits Sándor, akit arra nézve kérdeztek meg, hogy vállalja-e a Magyar Nemzeti Bank elnökségét. Popovits válaszában kijelentette, hogy ilyen vég­leges formában még nem lehet szó arról, hogy vállalja-e az elnökséget. A tény az, hogy ez irányban még maga sem döntött. A pénzügyminisztérium ma megkezdte a tisztviselők létszámcsökkentésére vonat­kozó előmunkálatokat. Ezen munkálatok­kal már el akarnak készülni azon időre, amikor a javaslat törvényerőre emelkedik. A legnagyobb munkát az állampénztár, tehát az adóhivatalok átszervezése rója a pénzügyminisztériumra. Az adóhivatalok tudniillik külön hatóságokká fognak át­alakulni. Korányi a legközelebb értekezletet fog egybehívni, hogy a pénzügyigazgatóság új beosztását megvitassa. A Jegybank 5—8 héten belül meg­ mű­ködését — Nagy Emil kilépett - Karoling látogatásai kezdi a működését, amivel egyidejűleg megszűnik a devizaközpont. A lakás­­hivatalt csak 1926-ban­­szüntetik meg végleg. Az átvizsgáló bizottság és a kül­­forgalmi iroda fokozatosan szűnik meg. Az udvarnagyi bíróság megszüntetésé­ről szó sincs. A kormány rövidesen meg­­­kezdi a belső adósságainak a vissza­fizetését. Nagy Emil volt igazságügyi miniszter péntek délután levélben bejelentette Mayer Jánosnak, az egységes párt elnökének hogy kilép az egységes pártból. Kilépését azzal indokolja, hogy a szőnyegen levő­ nagy kérdésekkel kapcsolatban a nemzet­gyűlésen felszólalni szándékozik és a fel­szólalásánál a közérdekű igazságok meg­állapítása a párt szempontokkal össze­ütközésbe kerülnének. Tegnap délelőtt fél 11 órakor kihallga­táson jelent meg Harding Bethlen Istvá gróf miniszterelnöknél. A beszélgetés töb mint 1 óra hosszáig tartott, amelye Korányi Frigyes báró is jelen volt. Harding délután az amerikai követ látogatta meg. Pártközi értekezlet a szanálási javaslat ügyébe Budapestről jelentik. Elkerülhetetlen­nek látszott, hogy a kölcsönjavaslattal kapcsolatban a kormány érintkezésbe ne lépjen az ellenzékkel. Ez pénteken egy értekezlet keretében mégis történt. Az értekezletet Szcitovszky Béla ház­elnök nyitotta meg. Kijelentette, hogy a szanálási javaslattal összefügg az ország sorsa s bár ő is amellett van, hogy az ellenzék éles kritikát gyakorol­jon még is olyan magatartást tanúsít­son, hogy az ne válljék az ország kárára. Majd Bethlen István gróf a követ­kezőket mondta: Az a kérésem az ellenzékhez, tegyék lehetővé, hogy a kölcsönjavaslatot letárgyalhassuk, ami főként a külföld bizalma szempontjá­ból fontos. A miniszterelnök után Gömbös Gyula beszélt. Kijelentette, hogy pártjával érintkezésbe fog lépni. Utánna ismét Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra, ki­jelentette, hogy itt nem a kormány iránti bizalomról, hanem az ország sorsáról van szó. Az a kérdés, hogy obstrukciót akar-e az ellenzék, vagy nem, Ő bármelyik pillanatban elmenne a helyéről, ha nem tudná, hogy ez az egyetlen mód, amellyel az országot megmenti a katasztrófától. Utóbb az­után éljen az ellenzék bármilyen alka­lommal a felelősségrevonás jogá. Bethlen után Szilágyi Lajos beszt Kijelenti, hogy nem hajlandó garantá azt, hogy a szanálási javaslatot húsvé tető alá hozzák. Ezen magatartásért a bekövetkezhető eseményekért váll a felelősséget. Bethlen miniszterelnök megjegye, hogy úgy látszik Szilágyi tájékozat a nemzetközi viszonylatokban. Fel­lenül szükséges, hogy a kölcsönt akció sikerüljön és rendkívül koc­satosnak tartja Szilágyi azon kite­tését, hogy a felelősséget más vállalja. Ezután Haller István szólal fel , pártja nevében messzemenő ki tárgyává teszi a javaslatokat. Meskó Zoltán csatlakozik//a//er­­eményéhez. Pakots József bejelenti, hogy ő meri a kölcsön javaslat letárgyá­nak az elhúzódásáért vállalni a fel­séget és éppen azért nem kívánja­­ akadályozni a szanálási javaslata húsvétig való letárgyalását. Peidl Gyula pártja nevében kije hogy nem kivánnak obstrukciót nálni, de azt nem garantálhatja, a vitát húsvétig befejezik. A mint elnök kérését pártja elé fogja te­teni és a pártja majd dönteni a kérdésre vonatkozólag.

Next