Szegedi Uj Nemzedék, 1924. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1924-05-01 / 100. szám
Szeged, 1924 május 1., csütörtök. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára helyben és vidéken: Egy bűnspra , 20.000 K Negyedévre, 60.000 K Egyes szám ára 1000 kor. Szerkesztőség ét kiadóhivatal. Szeged, MSvirla utca 10. sz. Telefon: 153. Ára 1000 korona. Vl-ik évfolyam: 100 szám. Főszerkesztő: DOBAY OTULA dr. A Barozs-Szöletsti szegedi flíkjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szvietség és a Türác- Szigetság’ hivatalos lapja. Megjelenik minden nap korán reggel. Keresztényszocializmus és a szociáldemokrácia Irta: Kóródi Katona János, volt nemzetgyűlési képviselő 1. Világnézet. A szociáldemokraták anyagelvűek (materialisták) nem ismernek sem Istent, sem lelket, se túlvilágot, sem keresztény erkölcsöt; ők nemzetköziek. A keresztényszocialisták hisznek Istenben, a lélek halhatatlanságában, a keresztény erkölcs törvényének szentségében s a teljes igazságszolgáltatásban Krisztus a világ bírója által s ez alapon akarnak egy igazságosabb világot megalkotni. 2. Tulajdon. A szociáldemokraták a javak igazságos elosztását úgy akarják megteremteni, hogy mindenki javát elveszik, a házakat szocializálják, a földeket s gyárakat kommunizálják. A kisgazdáknak csak ideiglenesen hagyják meg a birtokát s jól jegyezte meg egy polgár, hogy bár meghagyták neki földjét, ha a termését elveszik, akkor már a föld sem az övé. Azért nem fizettek a kisgazdák adót a szocialista kommunistáknak, mert a föld már nem volt az övék. A szocializált házakat, földeket, gyárakat aztán az ő embereik (ismerjük kik) útján akarják kezeltetni. A keresztényszocialisták nem akarnak sem közös tulajdont, sem közös termelést, mert egyik sem felel meg az ember természetének, sem a dolgozó ember érdekének, hanem megtartják a magántermelést és a magántulajdont, de utóbbinak igazságtalan hatalmát megszorítják, a nagybirtokokból különösen a háborús szerzésű birtokból a földnélküli szorgalmas munkásnak házhelyet és földet akarnak juttatni és a termeléshez szükséges hitelt. A keresztényszocialisták nem engedik meg a nagytőkések uzsoráját s a nagyurak igazságtalan hatalmi politikáját. 3. Gazdasági élet. A szociáldemokraták az egyént tönkreteszik, a kisiparos, önálló kézműves, kisvállalkozó és kiskereskedő megélhetését lehetetlenné teszik (ugye boltokat bezártak, vállalatokat központosítottak, kisüzemeket beszüntettek?) A keresztényszocialisták nem akarják megszüntetni sem a kiskereskedelmet, sem a kisüzemet, hanem csupán a kartellek, trösztök és börzék uralmának megtörésére szerveznek szövetkezeteket. Az egyéni vállalkozást és tisztességes hasznot az iparban és a kereskedelemben is a keresztényszocializmus mindig el fogja ismerni és meg fogja védeni. 4. Társadalmi élet. A társadalmi bajok megszüntetését a szociáldemokraták egyedül a termelés megszervezésétől (kommunizálástól) várják. A keresztényszocialisták azt tartják, hogy az ember belső megújhodása is szükséges a jobb világ megteremtéséhez s az állam törvényeiben, gazdasági és községi életben kell alkalmazni Krisztus akaratát. 5. Politikai eszközök. A szociáldemokratákat eszközeik megválogatásában nem a keresztény erkölcstan, hanem az a bizonyos „szociáldemokrata jogérzet“, mely hol nyíltan, hol burkoltan megfélemlítéssel dolgozik és céljaik elérésére a legjobb eszköznek a terrort meg a mindent felforgató forradalmat tartják. A ke resztényszocialisták ellenségei minden felfordításnak, mert az sohasem használ a kisembereknek, mert eszményük Krisztus tanainak elhintésével és ápolása útján folytonos tevékenységgel a bűntől, a nyomortól, igazságtalanságtól megváltani a világot és munkálkodni egy megelégedett nagy Magyarországért. Ezért a keresztényszocialista párt zászlaja alá szólítja az összes szociális érzésű osztályokat, illetve az odatartozókat, legyen az illető akár tisztviselő, gazda, iparos vagy munkás! Az idő halad és nekünk fog adni igazat! Tovább tart a nyomdászsztrájk Budapest, április 30. A nyomdász- s az egyeztetési tárrgyalások azonnal sztrájk ügyében a helyzet változatlan. Mindkét fél mereven ragaszkodik álláspontjához, úgy hogy esetleges tárgyalások kezdeményezésére sincs kilátás. Beavatott helyen érdeklődtünk aziránt, hogy a kormány nem fog-e közvetítő vagy kezdeményezőként fellépni a nyomdászsztrájk megszüntetése ügyében, azt a választ kaptuk, hogy ha bármelyik fél a hatósághoz fordul, abban az esetben megindulnak, azonban ilyen felkérés nélkül a hatóságoknak nincs módjukban az ilyen kérdésekbe avatkozni. A kormányhoz közelálló helyen úgy tudják, hogy mindkét fél merev állásfoglalása folytán egy ilyen egyeztető tárgyalásoknak semmi eredménye sem volna. Ez annál sajnálatosabb, mert épen most volna szükség a közvélemény fokozottabb tájékoztatására. Frank rendszert ajánl a volt pénzügyminiszter Budapest, április 30. A Morgen Zeitung mai száma érdekes vezércikket közöl Kállay Tibor volt pénzügyminiszter tollából. A cikk általános szemlét tart az európai pénzviszonyok felett és arra a konklúzióra jut, hogy a legcélszerűbb lenne a magyar, valamint az egész európai gazdasági életre nézve, ha a frank rendszerre térnénk át. Rámutat arra, hogy már a múlt század közepe táján felmerült a gondolat, hogy a latin érmeunióba belépjünk és azóta is számos állam foglalkozott evvel a kérdéssel. Kétségtelen, hogy az egyforma érték alatt nagy mértékben hozzájárult volna az internacionális kereskedelmi élet megkönnyítéséhez. A régi kettős monarchiában az aranykorona rendszernek megvolt a magas gazdasági tervezete és alapja, mert hiszen a régi monarchia ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szempontból elég zárt egység volt. Azonban a mostani viszonyok között Ausztria és Magyarország is sokkal jobban rá van utalva a külállamokkal való érintkezésre. Azt fejtegeti végül, hogy a közös alapra való áttérés gondolata egész Európa gazdasági életét tekintve épen a jelen időpontban a legaktuálisabb, legalkalmasabb volna az áttérés, most midőn Európa államainak legnagyobb része kénytelen pénzügyi viszonyait reorganizálni. Későbbi időpontban, amikor az egyes államok pénzügyi helyzete többé-kevésbbé stabilizálódik már nehezebben menne, a kérdés megoldása. nenusi bért kell a májusi negyedben a lakások és fizetők után fizetni Megjelent az új lakbérrendelet A „Budapesti Közlöny“ szerdai számában megjelent a kormányrendelet, amely szabályozza a májusi negyedre fizetendő lakásbér nagyságát. A rendelet értelmében lakás gyanánt szolgáló helyiségek után az 1917. évi novemberi negyedre fizetendő lakbérösszeg 7 (hét) százalékát kell fizetni aranykoronában. Tehát, aki 1917. évi november 1 -én Szegeden évenként 1000 korona lakbért s így egy negyedévre 250 koronát fizetett, az most május 1-én tiszta lakbérben ennek 7 százalékát, vagyis 1750 aranykoronát fizet. Ezen összeg után jár a kincstárnak még 25 százalék haszonrészesedés, vagyis (1750-nek 25®/6-a), 4.375 aranykorona. Azon városokban, ahol vízvezeték és csatornázás is van, tehát Szegeden is, ezenkívül az alapbér 5 százalékát közüzemi pótlék gyanánt is fizetni kell, amely a jelen esetben 12,50 aranykorona, végül házmesterpénzt, az esedékes bérösszeg 2 százalékát, ami a mi példánkban 0,35 aranykorona. Végeredményében tehát az, aki az 1917. évi novemberi negyedre 250 koronát fizetett összesen lakbér fejében a háztulajdonosnak, az most fizet: 225-nek 7®/o-a (tiszta lakbér) 17.500 17.50- nek 25®/o-a (kincst. hasz. rész.) 4.375 225-nek 5®/o a (közüzemi pótlék) 12.500 17.50- nek 2®/o-a (házmester pénz)__01350 összesen 34.725 aranykoronát, amelyet most át kell változtatni papírkoronává. Minthogy május hónapra a pénzügyminiszter a lakbérek fizetésére egy aranykorona értékét 16.000 papírkoronában állapította meg, a 34.725 aranykoronát 16 000-szeresen kell venni, ami 555.600 papírkoronának felel meg. Ennyit kell tehát a lakónak összesen fizetni. Amely házban lift van használatban, további az és ahol porszívó is van még V 5 százalékot kell e címeken hozzászámítani. Azon vidéki városokban, ahol csak vízvezeték van, az alapbér 4, vízvezeték és csatornázással nem bíró városokban az alapbér 2, más községekben pedig az alapbér 1 százaléka fizetendő közüzemi pótlékban. Ha valaki olyan lakásban lakik, melynek 1917. évi novemberi negyedre megállapított lakbére nem volt, vagy aránytalanul több, vagy kevesebb volt annál, amit az illető helyen hasonló lakásért, vagy egyéb helyiségért abban az időbenfizettek, akkor az 1917. évi novemberben ily lakás után ott rendszerint fizetett lakásbér szolgál alapbérül. A szemét gyűjtéséért és kihordásáért bérházakban a lakás első szobája után havi 1000, minden további szoba után pedig havi 500—500 koronát kell fizetni. Kapunyitásért, tekintet nélkül a ki- vagy bebocsátott egyének számára, este 10—12 óra között 500, éjfél után pedig 1000 koronát kell fizetni. Éjjeli munkát végző egyének éjfél után is csak 500 koronát fizetnek. Albérletbe adott lakásrészek után a bérösszeget magasabb összegben megállapítani, mint amennyi az egész lakás után összesen fizetendő bérösszegből arra arányosan esik, nem szabad. Bútorhasználati díj címen azonban, ha bútorozva adatik ki albérletbe a lakásrész, a lakásrészre eső bérösszegnek 100 százalékát lehet fölszámítani. összefoglalásul még megjegyezzük, hogy a rendelet szerint alapbérnek az 1917. évi novemberi negyedre fizetett lakbért kell tekinteni. Tehát most, a májusi negyedre fizetendő tiszta lakbért (z''/o), továbbá a közüzemi pótlékot (5®/o) az alapbér után kell számítani, ellenben a 25 százalékos kincstári haszonrészesedést és a 2 százalékos házmesterpénzt nem az alapbér, hanem az alapbér 7 százaléka szerint megállapított aranykorona összeg után kell kiszámítani. A májusi negyedre esedékes lakásbért ezúttal május 15-ig lehet megfizetni. Az üzletbérekre vonatkozóan a holnapi számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. Egyes részleteket vagy felmerülő vitás kérdéseket pedig szintén még ismertetni fogunk. Április havi közgyűlés (Saját tudósítónktól.) A tegnapi április havi közgyűlést üres padsorok mellett iyitotta meg az elnöklő polgármester. Komárom és Esztergom egyesített vármegyék arra kérik a törvényhatóságot, hogy csatlakozzanak egy feliratban az utóbbi időben előforduló forradalmi tüntetések megbélyegzésére. A közgyűlés hozzájárult a felirathoz. A város 50 hold földet engedett át a börtön igazgatóságnak. A bérleti szerződést 10 évre állapították meg. A mentők által véghezvitt betegszállításokat a közgyűlés 100 százalékkal felemelte. A két miniszter leiratában helybenhagyta a kéményseprési díjak felemelését azzal a módosítással, hogy használaton kívüli kémények után seprésidíj nem szedhető. A női felsőkereskedelmi iskolát átadják az államnak. A város tanácsa kéri az iskola átadását. A javaslat ellen több felszólalás történt. A közgyűlés végül is szavazás útján döntött e kérdésben. A nagy többség az államosítás mellett döntött. A községi tanítói választások ügyében az állam arra kötelezi a várost, hogy a választásnál elsősorban B. listásokat vegyenek figyelembe. A város felír a kultuszkormányhoz, hogy e sérelmeket szüntesse meg és ne tegye kötelezővé B. listás tanítók megválasztását. A Magyar Nemzeti Bank részvényeiből a város 50 darabot jegyez. A kislakások építéséhez szükséges 3 milliárd korona hitel felvételére megadják az engedélyt. A szegedi mozgófénykép színházak a vigalmi adók leszállítását kérik. Farka Lajos dr. a vigalmi adók felemelését kéri. Végül is közgyűlés elhatározza, hogy a mozgófénykép színházakat kérelmükkel elutasítják. Több apró lényegtelen tárgy után áttért a közgyűlés az indítványokra. Wimmer Fülöp azt indítványozza, hogy a földbérleteket búza értékben szedjék. Az indítványhoz Somogyi Szilveszter dr. polgármester szól hozzá. Kivételeket hoz fel, mert a városnak számtalan olyan földje van, amely terméketlensége miatt nem bírja el a búzaparitást. A város tanácsa azt indítványozza, hogy az indítványt vegyék le a napirendről. Az indítvány bérengedményeket nem akar adni. A közgyűlés a város tanácsának napirendre térő javaslatát fogadja el. A gázgyári perben kiküldendő bizottság azonnali sürgősségét kimondja a közgyűlés. A harmadik indítvány az üzemi igazgatóság tárgyalásainak nyilvánosságát kéri. A város tanácsa elutasítani kéri az indítványt. A közgyűlés fél nyolc órakor ért véget.