Szegedi Uj Nemzedék, 1924. december (6. évfolyam, 277-298. szám)
1924-12-02 / 277. szám
SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1924 december 2., kedd. Barla-Szabó nyilatkozik a kiviteli ügyről Barla-Szabó József személyes kérdésben szólal fel a Friedrich István által közölt levél ügyében. Ezt a levelet Bethlen 1920. szept. 1-én írta. Friedrich azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy kiviteli ügyet támogatott a levéllel, holott Bethlen István úr. akkor nem is volt miniszterelnök. (Derültség ) Ismerteti az eredeti levelet, amelyet az Esküdt pörben fel is olvastak. A levélben az áll, hogy nagyatádi Szabó István miniszterrel megbeszélte az ő választójának, Karácsonyi Gyulának azt a kérését, hogy a megszállott területen lévő állatait Ausztriába átszállíthassa, mert akkor a demarkációs vonalon túlról áthozott állatokat szabályszerűen lehetett tovább szállítani, csak a kincstár állatállományának gyarapítására bizonyos részt le kellett adni. A miniszter szabályos kérésére azt mondta, hogy juttassa a kérvényt titkárjához, ebben a levélben a kérvénynek elintézését kérte. Kijelenti, hogy az ügyben nincs semmi takargatni valója és helyt áll minden támadással szemben. A keresztény ellenzék nem tart a szocialistákkal Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, melyhez Szabó József szólal fel. Kijelenti, hogy mikor a házszabályrevízió szőnyegre került, a keresztényszocialisták elhatározták, hogy az ellenzékkel szolidárisak lesznek. Szükségesnek tartják a házszabálymódosítást, de junkumban a választójoggal. Most amikor az ellenzék paszszív álláspontra helyezkedett, a keresztény ellenzék nem tart velük, mert az a felfogásuk, hogy a részletes vitánál egyes módosító javaslatokhoz a többség hozzájárul. Kijelenti, hogy maga is ellenzéki alapon áll, de nem azonosítja magát a botrányt okozó képviselőkkel. Ha az elnök megvonja a szót valakitől, annak nem lehet ellenszegülni, mert az ellenszegülés forradalmi ténykedést jelent. Indítványozza az elnöki javaslattal szemben, hogy a holnapi ülés napirendjének első pontjaként egy héttagú parlamenti bizottság megválasztása szerepeljen, amely a panamavádakat vizsgálja meg. A ház ezután az elnök napirendi indítványát fogadja el. Az ülés fél 4 órakor ért véget. A szegedi kir. törvényszék. B. 6544 —69. fsz. 1920. A magyar állam nevében A szegedi kir. törvényszék mint büntető bíróság sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt Schöpflin Loránd ellen a vádtanácsnak B. 6544/35—1920. sz. vádhatározatában foglalt vád felett Wild Károly kir. törvényszéki tanácselnök mint elnök, Schlachta Jenő kir. törvényszéki tanácselnök és Molnár István dr. kir. törvényszéki titkár mint jegyzőkönyvvezető részvételével Mezei Pál dr ügyvéd mint magánvádló képviselőjének és a szabadlábon levő Schöpflin Lóránd vádlottnak jelenlétében Szegeden, 1923. évi november hó 3-án megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és a védelem meghallgatása után meghozta a következő : Schöpflin Loránd vádlott 29 éves, romá hát vallású, egri születésű, budapesti lakos, magyar állampolgár, nős, 2 gyermek atyja, magánhivatalnok, katona volt, ir, olvas, vagyontalan, bűnös 2 rendbeli az 1924. évi XLI. tc. 1. §-ába ütköző és a 3. § 2. bekezdésének 1. pontja szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségében, amelyet úgy követett el, hogy aSzegedi Friss Ujság* XXI. évfolyam 258 számában, mely Szegeden, 1921. évi október 31-én jelent meg, továbbá a .Szegedi Uj Nemzedék* I. évfolyam 251. számában, mely Szegeden 1920. október 31-én, mindkét hírlapban a .Nyilttés' rovatban közzétett azon .Nyilatkozat* által, hogy: .Ügyvédemet. Fazekas Endre dr. ügyvédet (Budapest Vili, Vas utca 7.) megbíztam, hogy Varsányi Géza sándorfalvai lakos, állítólagos földbirtokos ellen csalás, sikkasztás és lopás miatt azonnal büntető feljelentést tegyen. Felkérek mindenkit, akit Varsányi Géza még megcsalt, vagy becsapott, hogy az adatokat ügyvédemmel közölni szíveskedjék, hogy ez a szélhámor méltó büntetését elvehesse. Szeged, 1920. október 30. Schöpflin Lóránd*, Varsányi Gézáról olyan tényeket állított, hogy ezek vajdiság esetén bűnvádi eljárás megindításának okai lehetnek és Varsányi Gézát közmegvetésnek tennék ki. A kir. törvényszék ezért Schöpflin Loránd vádlottat az 1914 évi XLI. te 3 §-ának 2 bekezdése alapján a Btk. 96 és 102. §-ainak felhívásával a Btk. 92 § a alkalmazásával kétszer ötszázezer (50v00 ) korona pénzbüntetésre mint főbüntetésre, ezenfelül kétszer háromszázezer (300000) korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés végrehajtását a Bn. 1. §-a alapján 3 évi próbaidőre felfüggeszti. A pénzbüntetést behajthatatlanság esetén a Btk. 53. § a és az 6310—1924. M. E. sz. rendelet 7. § a alapján kétszer ill. meg 6 napi fogházra kell átváltoztatni. Az 1914. évi XLI. tc. 40. § a alapján az ítéletben megállapított pénzbüntetésért, bűnügyi költségért és kártérítésért elsősorban Schöpflin Lóránd vádlott mint elitélt, illetve a biztosítékol letett összeg erejéig elsősorban a kiadók (Endrényi Lajos Nyomda és Lapkiadóvállalat és a Szegedi Új Nemzedék Lapvállalat Rt.) felelősek. Amennyiben a pénzbüntetést, a bűnügyi költséget, vagy a kártérítést a vádlottól behajtani nem lehet, vagy azokat a biztosítékok nem fedezik, a megállapított összeget a kiadóktól és a mennyiben ez nem lehetséges, a nyomdatlajdonosoktól kell behajtani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, végrehajtás terhével kell a szegedi kir. ügyészségnél az 1892. XXVII. IC. 3. §-ában meghatározott célra megfizetni. A vádlott a Bp. 480. és 431. § a értelmében köteles az eddig felmerült és az ezután felmerül bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Köteles a vádlott a Bp. 489 §-a értelmében Varsányi Géza sértetben, ügyvédje, Mezei Pál dr. kezeihez 1200000 (egymilliókettőszázezer) koronát bűnügyi költség fejében az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 25 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Ezenben a kir. törvényszék Schöpflin Lóránd vádlottal 2 rendbeli, az 1914. évi XLI. tc. 1. § ába ütköző és a 3. §. 2. bekezdés 1. pontja szerint minősülő Hitelrontás vádja alól a B. 326 §-ának ]. pontja alapján felmenti. A kir. törvényszék az 1914. évi XLI. (c. 43. § a 4. bekezdésének alapján elrendeli, hogy az itéletet indokaival együtt aSzegedi Friss Ujség* és aSzegedi Uj Nemedék* cimü időszaki lapban szerkesztője a Jogerős Ítélet kézbe.®*'*®® megjelenő legközelebbi, vagy szövető számok elején rendes nyotnár®®*' ° minden lappéldányon tet közzé^ : Schöpflin Lóránd vádi a félárcyal*:®®'? beismerte, hogy az elt felolvasott, Aláírásával ellátott, a .Szegedi Friss Újság* *® ■ »Szegedi Uj Nemzedék* Nyilkér rovat**’®" közzétett Varsányi Gézára vonatkoz^*^ sajtóközleményt ő irta és vállalja érte a' 8«ifojogi felelősséget. A közleményt Vare^'^y* Gézának a feleségével szemben tanul"o" magaviselete miatt felháborodva tv"® ttttt^tfkrél lapban közzé. A vádlottnak ez cseekménye kimerikkél rendbüli, az 191 ^ '?• !•§ éba ütközö és a ,3 §. '2 bekezdésének I. pontja szerint minősülő sír',*^ utján elkövetett rágalmazás vétségénr“ ® tényálladékát, a kir. törvényszék öt é.*^ben bűnösnek mondotta ki és elitélte. A trötitelés kiszabásásánál súlyosbító körelmélet’ hiányában enyhítő körülményként vette a vádlott büntetlen előéletét, beismerését, f®*'*“?* *'lapotát, megbánót tanúsító magaviseletét, állását vesztett voltát és a vélt SilS'TM® feletti elkeseredett állapotát mint túlnyomó és nyomatékos enyhítő körülményeket , mert úgy találta, hogy a törvényben meghatározott fogházbüntetés legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne, a Btk. 92 §-át alkalmazva, a vádlottat bűnössége sokah az mért megfelelő pénzbüntetésre ítélte. Figyelemmel a már felhozott enyhítő és súlyosbító körülményekre és arra, hogy ettől a vádlott magaviseletére kedvező hatást vár, a kir. törvényszék különös méltánylást érdemlő őrát látván fennforogni, a pénzbüntetés végrehajtását felfüggesztette. Felmentette a vádlottat a Bp. 36. § 1 pontja alapján 2 rendbeli hitelrontás vádja alól, mert Varsányi Géza, mint földbirtokosra vonatkozott állítások vagyoni viszonyait nem érintették, annál kevésbbé, mert 1920. évben mezőgazdasági hivatal nem is volt Az ítélet egyéb rendelkezése az ott felhívott törvényszakaszokon leli indokát. Szeged, 1924 november hó 3. Wild Károly s. k. ft elnök. Schlachta Jenő s. k. előadó. — A kiadmmány hiteléül. (Olvashatatlan aláírás) főtiszt — Ezen ítélet jog erős és végrehajtható. Szeged, 1924. évi november hó 3 Wild Károly s. k.k.ft. elnök. A kiadmány hiteléül. (Olvashatatlan aláírás) főtiszt. Szeged katolikussága epéforrott aIZ aranymisés hercegprimás ünneplésében Glattfelder Gyula dr. püspök az igazi demokráciáról — A Katolikus Nővédő diszgyülése — A Szent-Erzsébet Leányinternátus felavatása ben a vendégek Aigner Károly dr. (Saját tudósitónktól.) Szeged város katolikus társadalma az elmúlt vasárnapot Magyarország első főpapjának szentelte. Csernoch János dr. hercegprímás áldozópapságának 50 éves évfordulóján a szegedi katolikusok ezrei impozáns és bensőséges ünnepségek keretében hódoltak a legelső magyar főpap és az ország egyik legnagyobb közjogi méltósága előtt, mélységes tisztelettel, rajongással és imádságos lelkülettel róva le a hála, szeretet és ragaszkodás adóját. Az országos ünnepségek egyik legkiemelkedőbb láncszeme volt a szegedi ünneplés, mert nemcsak külsőségeiben volt nagyarányú és sokáig emlékezetes, de ami a legfontosabb tartalma az ünneplésnek, impozáns és közvetlen módon jutott kifejezésre a szívek mélyén szétszakíthatatlan szálakkal gyökeredző katolikus öntudat, mely a legbiztosabb záloga annak, hogy a katolikus öntudat élő valóság s hogy ezen élő valóság sodró erejére még rendkívüli jelentőségű hivatás vár az ezeréves Regnum Marianum visszaszerzésében. A vasárnapi ünnepségekre szombaton este 8 órakor érkeztek meg a budapesti vendégek, akiknek sorában ott láttuk Schröder Ervin dr. államtitkárt, a kultuszminiszter képviseletében, Zsembery István volt főispánt, az Országos Katolikus Szövetség elnökét, Jalsovszky Jenő dr. miniszteri tanácsost, a katolikus vallásalap képviseletében, Uher Károly h. államtitkárt, az alapítványi osztály részéről, Ruzicska Ferenc dr. miniszteri titkárt, Balázsné Bolgár Ilonát, a Katolikus Nővédő Egyesület országos alelnökét s még többeket. A budapesti vendégek tiszteletére Kószó István dr. belügyi államtitkár teát adott. Vasárnap délelőtt 10 órakor a Katolikus Nővédő székházában Várhelyi József prelátus celebrált ünnepi szentmisét. A szentmise után a Nővédő Egyesület Szent Erzsébet Leányinternátus felavatására került sor. Délfőispán díszebédjén vettek részt. Délután 5 órakor a Katolikus Nővédő Egyesület díszgyűlést rendezett a városháza nagytermében, melyen nagyszámú és előkelő közönség jelent meg. Ott láttuk az összes hatóságok és társadalmi egyesületek, az egyetem és a klérus képviselőit. A helyőrség küldöttséggel képviseltette magát. A díszgyűlést Raskó Istvánné, a Katolikus Nővédő alapító elnöke nyitotta meg. Finoman átérzett szavakkal utalt az ünnepség jelentőségére, majd felkérte Gárgyán Imrénét, Bluck Dezsőnét és Hunyadi Jánost, hogy hívják meg a díszgyűlésre Glattfelder Gyula dr. megyéspüspököt, akit az aranymisés hercegprímás ez alkalomra képviseletével bízott meg. A megyéspüspök, akit a közönség felállással üdvözölt, magas szárnyalása megnyitó beszédben méltatta a hercegprímás érdemeit. — Nem érdemli meg a jövőt az a nép, amely nagyjait nem tudja megbecsülni. Nálunk az elhunyt kiválóságokat még csak ünnepük, az életben lévők előtt azonban igen ritkán hajtják meg az elismerés zászlaját. Ha most az egész ország népe kitörő lelkesedéssel üdvözölte a jubiláló heregprímást, annak oka elsősorban aző hatalmas egyéniségében rejlik. Ünnepelte az ország másodsorban a hercegprímás félszázados pályafutásában a demokratikus gondolat megvalósulását. Az egyszerű kis tót falu fiából a legelső főpap és az ország egyik legnagyobb közjogi méltósága lett, ebben rejlik az egyház és a magyar élet ősi demokráciája és ilyen tények mellett beszélhetnek mások akármennyit a demokráciáról, minden csak szép szó, de semmi egyéb. Ezt szeretném bevésni mindazoknak lelkébe, akik más utakon kalandoznak. Rámutat arra, hogy a hercegprímás egész lelki összetételénél fogva mindig a legnagyobb érzéket tanúsította a szociális kérdések iránt és így ő hívta életre még Csanádi püspöksége idején a Katolikus Nővédő Egyesületet. Az ő szellemében dolgozik az egyesület, amidőn biztos és meleg otthont létesített a Szent Erzsébet Leányotthonban a tudományszomjas új generáció számára. Meg van győződve róla, hogy az egyesület, nagyalapítójához méltóan, még számos, nagy feladatra vállalkozik. A megjelenteket üdvözölve, Isten áldását kéri a díszgyűlésre. Ezután Dobay Gyula ny. főispán az egyesület ügyésze nagyhatású beszédben leplezte le a hercegprímás emlékszobrát: tudás, erkölcsi alap. Isten és hazaszeretet megvalósulása a jubiláló főpap egyénisége, ezért ünnepli őt a magyarság nemcsak e csonka országban, hanem azonkívül is. A nemzeti egység szimbóluma ő, mint a magyar szent koronának a király után legelső tagja. Szeged közönségét az itt kifejtett áldásos tevékenységéért különös hála fűzi hozzá és ezért elhatározta, hogy emléke megörökítésére megszerzi a hercegprimás mellszobrát. — Magyarország a kereszt jegyében élte le ezeregynehány esztendejét. A megpróbáltatások viharában a kereszt meghajlott ugyan, de nem törött le. Nem vesztette el varázsát és ragyogását a világégés és a bolsevizmus szörnyű éveiben sem, mert a kereszt nemcsak a tűrés és szenvedés, hanem a feltámadás jele is. — Adja Isten, hogy az ünnepelt még megérhesse a Regnum Marianum újjászületését, a Kárpátoktól az Adriáig és jelenleg a cseh megszállás alatt nyögő szülővárosa templomának oltárán adhasson hálát a magyarok Istenének az ezeréves magyar királyság feltámadásáért. Dobay Gyula dr. beszéde alatt lehullott a lepel a hercegprímás kiválóan sikerült mellszobráról, melyet Damkó József szobrászművész készített. Ezután Schröder Ervin dr államtitkár mondott köszönetet a leányotthon alapításáért, mely teljesen beleillik a kultuszminisztérium egyik főprogrammpontjába, mely szerint Magyarország jövőjét az egyetemi fiatalság tartja a kezében s ezért a családi otthont helyettesítő internátusokkal igyekszik az egyetemi ifjúság gondtalan megélhetését és zavartalan tanulhatását biztosítani. Az államtitkár után Tóth Imre dr., a Katolikus Kör elnöke mondott nagyhatású beszédet, a hála és hódolat hangjának adva kifejezést a hercegprímás szobra előtt. Balázsné Bolgár Ilona a katolikus nők nagy feladatairól beszélt. A katolikus nőknek nemcsak bensőleg, de külsőleg is demonstrálniuk kell katolikus mivoltukat. Ferdinánd Mária orvostanhallgatónő a Szent Erzsébet Leányinternátus nevében helyezett virágcsokrot rövid beszéd kíséretében a hercegprímás mellszobra elé. A népjóléti minisztérium leiratának felolvasása után nagyon kedves jelenet következett. A Napközi Otthon két kis tagja, Pálinkás Irénke és Németh László mondottak köszöntő verset. Ezután Glattfelder Gyula dr. köszönetet mondott a díszgyűlés résztvevőinek és főpásztori áldását adta, majd a pápai Himnusz eléneklésével a díszgyűlés véget ért. Este a Növédében Raskó Istvánné, az egyesület alapító elnöknője adott vacsorát, amelyen Glattfelder Gyula püspök, Erdélyi László és Reinbold Béla dr. egyetemi tanárok és Raskó Sándor főesperes mondottak beszédeket. Erdélyi László és Reinbold Béla az egyetem szempontjából a Szent Erzsébet Leányinternátus jelentőségét hangsúlyozták különösen. A fővárosi vendégek az éjjeli vonattal utaztak el. A magyar parlamenti botrány a francia sajtóban Páris, decembier 1. A francia sajtó nyugodt hangon ír a magyar parlamentben lejátszódott eseményekről. A legtöbb lap a Havas Iroda távirata nyomán, páratlanul emlékszik meg a történtekről. A kivezetésekkel a legtöbb lap nem is foglalkozik.