Szegedi Uj Nemzedék, 1939. szeptember (21. évfolyam, 199-216. szám)
1939-09-12 / 207. szám
Tömegesen menekülnek a magyarok Szlovákiából Szlovákia magatartása aligha használhat Németországnak, amely a nyugalmi állapot híve Kassa, szeptember 11. Szeptember 2-án tömeges menekülés indult meg Szlovákiából Magyarország felé. Ettől kezdve nem múlt el nap anélkül, hogy nagyszámú szlovákiai menekültcsoport ne érkezett volna Magyarországra. A múlt hét keddjén több mint 200 menekültérkezett Kassára, szerdán már 300, szombaton pedig 500-ra emelkedett azoknak a menekülteknek a száma, akik Szlovákiából jöttek át. Szombaton és vasárnap — ha nem is olyan nagy számban — de még mindig érkeztek menekültek a magyar határra. A kassai rendőrség idegenellenőrző osztályán állandóan folyik a menekültek kihallgatása. A legutóbb érkezett menekültek nagy része már nem mecenzési és környéki, hanem távolabbi keletszlovákiai területről szökött át.Számos menekült érkezett Nagyszaláncról. A menekültek legnagyobb része magyar és magyar érzésű német, szlovák kevesebb van közöttük. Megbízható hírek szerint Siebart József mecenzéfi római katolikus káplánt még mielőtt átszökött volna a határon, a Hlinka gárdisták letartóztatták. A kassai rendőrség idegenellenőrző osztálya további menekülő csoportok érkezését várja. Róma, szeptember 11. A Messagero budapesti tudósítója jelenti, hogy Szlovákiából a magyarok tömegesen menekülnek át Magyarországra. Az első pillantásra érthetetlen jelenségnek látszik, úgy látszik azonban, hogy a szlovákok kihasználva a német hadsereg támogatását, és mit sem törődve a Berlin és Budapest közötti viszonnyal újra megkezdték a magyarok üldözését. Az elmúlt napokban a szlovákiai magyarok és szepességiek ezrével lépték át a határt a Hlinka gárdisták szeme láttára, akik nem merték őket feltartózítatni. Gróf Esterházy Jánost, a magyar kisebbség vezetőjét rendőri felügyelet alá helyezték. Mecenzéf környékén csak asszonyok és gyermekek maradtak. Budajesti körökben a legkínosabb hatást kelti az, hogy a szlovák kormány ellentéteket szít a szlovákok és a magyarok között, mit sem törődve azzal, hogy Németország nagysúlyt helyez Magyarország barátságára, sőt nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy Magyarország és Németország közé éket verjenek. Magyar körök véleménye szerint Szlovákia ezzel a magatartásával aligha használhat Németországnak, amelynek az az érdeke, hogy a jelenlegi körülmények között külpolitikájának alapvető ■tényezői nyugalmi állapotban legyenek. Megérkesztek, 1940. évbelitl RáDIÓK Díjtalan bemutatás Régi rádióját becserélem. Standard-, Philips-, Orion-, Telefunken , Eka gyártmányok KELEMEN MÁRTON Kelemen utca 11. A szlovák propagandafőnök furcsa rádióbeszéde Pozsony, szeptember 11. Mach Sándor propagandafőnök, s a Hlinkagárda főparancsnoka a szlovák rádióban beszédet intézett a gárdistákhoz és többek között ezeket mondotta: — Testvéreinknek alengyel járom alól történt felszabadításával bizonyítékát adtuk annak, hogy nemcsak szóval, hanem tettekkel is elkövetünk mindent valamennyi szlováknak felszabadítása érdekében. Annak a kéznek a félreütésével, melyet a lengyel akart nyújtani a magyarnak a szlovák államsírja felett, a magyar remény is megszűnik és örök időkre el van temetve a terv, hogy Szlovákia magyar uralom alákerüljön. A magyarok valahol a Vág mentén ugyanúgy akartak kezet fogni a lengyelekkel, mint ahogyan Kárpátalja sírja felett nyújtottak kezet egymásnak. A lengyelek és a magyarok elvették tőlünk, amit csak elvehettek. Anglia és Franciaország ujjukat sem mozdították, hogy Lengyelország visszaadja nekünk azt, amit jogtalanul elvett tőlünk. Ha az angolok és franciák a lengyelekkel együtt győznének, akkor nemcsak a most felszabadított szlovákok, hanem valamennyi szlovák a lengyel, vagy a magyar járom alá kerülne. Ha ennek ellenére még mindig akadnak olyanok, akik izgatnak a szlovák kormány ellen, avagy riasztó híreket terjesztenek, ezek saját magukat nyilvánítják a szlovák nemzet árulóivá és a legsúlyosabb gonosztevővé. Az ilyen gonosztevőkkel, családjaikkal és vagyonukkal a szlovák kormánynak radikális rendet kell teremtenie. Letartóztatások Szlovákiában Kassa, szeptember 11. Iglóról érkezett jelentés szerint a szlovák hatóságok vasárnap letartóztatták Wieland Albin bárót, Szász Elemér dr. és Szalóky József dr. szepességi lakosokat, valamint Opafrini dr. és Holzmann dr. tátrai szanatóriumtulajdonosokat. Valamennyieket Illavára szállították. A szlovákok legújabb magyarellenes akciója a magyarság körében nagy elkeseredést keltett. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1939. szeptember 12 kedd Kié a húszezer pengő 7 ! Szeged, szeptember 11. Csaba István csongrádi, magántisztviselő és Adáii Mihály csongrádi jogszigorló az 1939-ben kezdődő osztálysorsjátékra közösen vettek egy negyed sorsjegyet az egyik csongrádi , sorsjegy elárusítónál. A sorsjegyet Csaba István tartotta magánál, Ádám pedig csak a sorsjegy szántát jegyezte fel. A sorsjegy árát pontosan kifizették — természetesen közös alapon. Ádám Mihály, tehát február 23-án nagy örömmel hallotta a magyar rádió bemondott hírét, hogy az ő közös sorsjegyük a húzás alkalmával egyszázezer pengőt nyert. A két fiatalember így a 20 százalékos kincstári haszon levonása után is húszezer pengőt n nyert a közösen vásárolt negyedes sorsjegygy€l. Ádám a hír vétele után felkereste Csaba Istvánt és boldogan újságolta, hogy nyertek ,ésekkor történt a meglepetés. Csaba István kijelentette, hogy nem, a közös sorsjegy nyert, hanem az ő egyénileg vásárolt sorsjegye. Hiábavaló volt minden ellenvetés, magyarázkodás, vita, Csaba megmaradt állítása mellett Ádám Mihály természetesen nem nyugodott bele a dologba. Az érdekes jogi esettel hétfőn foglalkozott a szegedi törvényszéken Hábermann egyes bíró. Az ügyben több tanút hallgattak ki. A tanúk többsége azt vallotta, hogy a nyerő szám vol a közösen vásárolt sorsjegy száma. Az ügyben további bizonyítást rendelt el a törvényszék és a tárgyalástelnapolta. A húszezer pengő pedig egyelőre azegyik bankban, letétbe helyezve várja további sorsát. Zog Londonba érkezett London, szeptember 11. Zog volt albán király Londonbaérkezett. Angliai tartózkodásának tartama bizonytalan. FILM „5 óra 40** (Magyar filmbemutató a Korzó Moziban) Kétségkívül a siker minden előjelével indul a teljes elismerés útjára az »5 óra10« című ,új magyar film, amely már csak azért is az újdonság erejével hat, mert ez az első magyar bűnügyiilm. Bátran állíthatjuk, hogy a sikerült magyar filmek első vonalában foglal helyet. A történet, a mese is jó, kerek egész, valószínű logikai összefüggés van minden részletében és tele van feszültséggel. Főleg azonban a díszletek és a fényképezés a külön szenzáció. Egészen elsőrendű. Néhány premierplán megközelíti a franciák tökéletes fényképezési technikáját. És ez nagy eredmény. Dicséret érte Tóth Endrének, a rendezőnek, Kiss Ferencnek, a művészeti tanácsadónak és Erben István operatőrnek. Ha a magyar filmgyártás ezen az úton halad, ilyen művészi célokat tűz maga elé, akkor, de csakis ekkor van létjogosultsága. Az »5 óra 40« méltán nyert díjat a velencei biennálén. A szereplők kitűnő iramban viszik a cselekményt, legfeljebb aztlibáztat- ttatjuk némileg, hogy itt-ott a kelletténél halkabbra hangolták a beszédet, így helyenkint érthetetlen. Meglepően jó és nagyvonalú Tasnády Fekete Mária, Hibátlan Kiss Ferenc, Uray Tivadar, Vaszary Piri, Greguss Zoltán, Egyed Lenke, Köpeczy-Boócz Lajos, Hajmássy Miklós, Rácz Vali és Hernády Gizi. Makay Margit ellenben egyelőre még idegenül mozog a vásznon. A kisérőműsor jó. A Korsó Mozi igazgatóját elismerés illeti azért, hogy ezt ,a kitűnő filmet Magyarországon először Szegeden hozták ki. Gaál Ferenc a Kardoss-színtársulat titkára. Gaál Ferenc, ,a szegedi Városi Színház éveken átvolt közkedvelt, szimpatikus titkára, a jövő szezonra Kardoss Géza színtársulatához szerződött vezető és szervező titkári minőségben. Kardoss a staggione-rendszer A csoportjának egyik direktorá, ak, mint ilyen két hónapig Szegeden is játszani fog társulatával. Bizonyosra vesszük, hogy Gaál Ferenc a Kardoss-társulatnál is hamarosan nélkülözhetetlen lesz. ( Adófelszólamlási tárgyalások A szegedi II. számú adófelszólamlási bizottság szeptember 13-án a következő fellebbezéseket tárgyalja: Neufeld Sámuel és Neufeld József, Osztrovszky utca 24, Kisss Nándor, Margit utca 30, Wintemitz Márton Petőfi Sándor sugárút 18, Gönczy Elek Attila utca 9, özv. Iritz Józsefné Margit utca 28, Robicsek Pál, báró Jósika utca 14, Havass János Kossuth Lajos sugárút 8, Drucker Dezső Margit utca 30, Patzauer Sándor Margit utca 4, Biró Rozália Mikszáth Kálmán utca 14, özv. Gál Miksáné Korona utca 6, Grünwald Sándor Marsill utca 21, Grosser Izidor Löw Lipót utca 2, Liptáik Gábor Tisza Lajos körút 91, Gerle Sándor Aradi utca 5, Spitzer Adolf Löw Lipót utca 15, dr. Billa Izidorné Tisza Lajos körút 32, Beck Izidor Polgár utca 16, Fekete Nándor Kossuth Lajos sugárút 18, dr. Rósa Pálné, Mikszáth Kálmán utca 4, Duschák Margit Margit utca 12, Bréda Ignácz Polgár utca 17, Adler Lászlóné Korona utca 9 és Moskovctz Lajos Zászló utca 11. Ugyancsak a II. számú adófelszólamlási bizottság szeptember 14-n a következő fellebbezéseket tárgyalja: Czakó Kálmán Vitéz utca 15, Bari Jánis Lengyel utca 23, Muharszky András Hóbiártbasa utca 47, Szabó László Árvíz utca 37, Ökrös Erzsi Szentháromság utca 29, Balogh Márton Attila utca 2, Csonka Györgyné Petőfi Sándor sugárút 7, Orosz József Kistiszta utca 4, Gera András Felsővárosi ft. 69, Kocsis János Sándor utca 38, Csíkos Ferenc Bihari utca 38, Vörös Ferenc Szilléri sor 32, Kecskeméti Sándor Szilléri sugárút 33, özv. Somogyi Péterné Kossuth Lajos sugárút 58, Papp Pál Béke utca 1, Maróthy Ferencné Mikszáth Kálmán utca 22, Nagy István Attila utca 2, Gáspár Zoltán Korona utca 4, Fülöp Mártonné Kiss Ida Petőfi Sándorsugárút 31, Erdődy János Kossuth Lajos sugárút 66, Hirth János Polgár utca 24, Pálinkás Gyula Kálvária utca 6, Horváth József Boldogasszony sugárút 25 és Vizessy Máténé Középkikötősor 3.