Székely Ellenzék, 1906. október-december (9. évfolyam, 224-297. szám)

1906-10-02 / 224. szám

2-ik oldal, nincs mit egyéb s azért kóborol , idegenbe. Ez a cseléd és napszámos kivándorlás sokat ártott már a magyar nemzetnek. A román társadalom minden nemzetbeli népek között legkevesebbre a magyart becsüli. A kivándorlónakmásik része, akik állandóbban megállják a helyüket, kisiparosok, iparossegédek és bérkocsisok. Egész Romániában az idegen alattvalók között a székely kisiparosok a legrégibbek és ők vannak aránylag mot is a legnagyobb számban. Deraig Románia újabb nagyarányú fejlődése során a német mesterlegényből önálló iparos, majd gyáros és milliomos, a német és francia boltoslegényből nagykereskedő lett, a székely megmaradt az ötven év előtti sorsban. És napról-napra apró megrendelések, vagy vásározások után és sem gyáros, sem nagykereskedő közülök egy sem lett, összevéve az egész nem alkot jelentős súlylyal bíró közgazdasági erőt, nem olyant, amely akár a magyar faj, gazdasági térfoglalását elősegíthetné, akár egy kedvezőbb vámpolitikai fordulat esetén a székely ipari és kereskedelmi termékek versenyzésének útját egyengethetné. Pedig Románia nem nyomja el az idegen gazdasági erőt, sőt volt idő, amikor kiváltságos előnyöket nyújtott mindazoknak, akik szaktudást vittek be. Hogy a székely iparosság ott mégis vezető szerephez nem juthatott, annak sem Románia, sem a kivándorolt iparosok nem okai. Oka egyedül az irányító köröknek hosszú időn keresztül úgy a kivándorlással, mint a szomszéd állammal való nemtörődése. Mert ki vándorolt ki a Székelyföldről ? Rendesen a tönkrement, vagy a kalandvágyó ember, katonaszökevény stb. A legnagyobb részének fogyatékos volt a szakismerete s hiányozván közgazdasági tapasztalatai s a számító tudása, rendszerint magasabbra törő életcél kitűzése nélkül ragadt meg. A kis igényekkel, korlátolt üzleti szellemmel és kevés társadalmi jártassággal bíró székely kisiparosság felett elvonult Románia közgazdasági megújhodásának szele anélkül, hogy magával ragadta volna. A még pár évtized előtt minden arravaló tényező előtt nyitva állott tért jó részben elfoglalták és lekötötték mások. Holott, ha pár évtizeden át komolyan törődünk vala a kivándorlással és a kelet piacával s ha nevezetesen iparos- és kereskedelmi osztályunknak több készültséggel és némi vagyonnal is rendelkező elemeit engedik át, szóval ha a kivándorlást célnak tekintik és öntudatosan irányítják, akkor a székely iparosság most úgy képviselhetné ezt a magyar nemzetet, ahogy megilleti. Rá kellett mutassunkzekre a tapasztalatokra, amelyek szomorúan arról győztek meg, hogy a székely kivándorlás, dacára, hogy századokon át tart, számottevő előnyére nincs a nemzetnek, ellenkezőleg, mert számbelileg csökkenti a keleti magyarság életerejét s mert odaát a minden alárendelt munkára kapható elemet szolgáltatja, fölötte káros és annak korlátozására minden lehető eszközzel törekedni kell. Az amerikai kivándorlás, mint fentebb kimutattuk, szintén emelkedőben van. Faluról-falura, megyéről-megyére terjed. Mindanynyian gyári munkára mennek ki. Életerős férfiak, legújabb időben 15 évet meghaladt ifjú legények és leányok is. Többet keresnek, mint idehaza és többet mint Romániában is. Azokon a községeken, amelyekben régebb kezdődött a kiáramlás, már meglátszik a jobb lét. Adósságot letörlesztenek és birtokot vesznek az amerikai keresetből. A nagy messzeség és a nagy idegenség fenntartja bennük a honvágy érzetét s végleg nem maradnak kint. Minden postán érkezett pénz, beszéd tárgya a falusi nép között s minden küldemény uj reményeket ébreszt, többet mint a való. Mert a mint a kivándorlottak magukba szállva olykor elpanaszolják, keserves, súlyos munka árán szerzik a pénzt s elmondják, hogyha idehaza oly nagy szorgalommal és kitartással dolgoznának, itt is megkeresnék azt, és Csíkszerdában és szükség szerint tovább is, a kirendeltséggel és megbízott vidéki közegeinek irodájával kapcsolatosan fejenként kétszer csütörtökön és szombaton minden ügyes bajos székely ember ingyen kapjon tanácsot és utasítást arra, hogy esetleges peres ügyeit miként kezelje. Nem akar ez ügyvédi funkciókat végző iroda lenni, csupán tanácscsal és utasítással szolgáló alkalom, ahol a tudatlan s emiatt nem ritkán érzékeny károkat szenvedő székely embert igazának keresésére kioktatják és óvni igyekeznek a károsodástól. A tanítóknak lesz fontos feladata arra, hogy a népet, ezen alapos funkciójáról és üdvös voltáról felvilágosítsák. Alkalom adtán majd bővebben írunk róla. Most csak a figyelmet akartuk a reform kérdésre irányítani. Székely Ellenzék Maros-Vásárhely, 1906. októb Székely ügyek- Ingyen jogszolgáltatás a székelységnek. Igen életrevaló terven dolgozik s éppen ezért hisszük, hogy meg is valósítja — a Székelyföldi miniszteri kirendeltség. Azt akarja, hogy egyelőre Maros- Vásárhelyt, Sepsziszentgyörgyön HÍREK. M.-Vásárhely okt. 1. Munkában. Oroszlány István polgármesterhelyettes és Geréb Lajos tb. tanácsos, rendőrkapitány szabadságideje lejárt, s ma hivatalát mindkettő elfoglalta. Felfüggesztette.főszolgabíró Már szombaton délelőtt hire járt, hogy a vármegye alispánja, Jeney Kálmánt, a marosi alsójárás helyettes főszolgabíróját felfüggesztette állásától. A hir igaznak bizonyult. Jeney Kálmánt szombaton délután hivatali rendetlenség és szabálytalan pénzkezelés miatt (!) felfüggesztették. Ma már az irodaátadás is megtörtént. Az alispán rendeletére Vadasdy Péter II. aljegyző a délelőtt folyamán már átvette a főszolgabírói hivatalt és átadta Patrubány István szolgabírónak, akinek egyúttal már iroda- és útiáltalányt is kiutalványozott az alispán. Pártgyűlés. A függetlenségi és 48-as párt tegnap d. u. szervezkedő gyűlést tartott. A gyűlés lefolyásáról holnap számolunk be. Városunk költségvetése. Dr. Bernády György polgármester, a számvevőség közreműködésével már elkészítette városunk jövő évi költségelőirányzatát s azt a ma délutánra egybehívott gazdasági és pénzügyi szakbizottság elébe terjesztette előzetes letárgyalás végett. Az előirányzat aztán ezen bizottság véleményével egy közelebbről tartandó törvényhatósági közgyűlés elébe kerül. Maros-Vásárhely monográfiája. Városunk monográfiáját legközelebb el fogják készítetni. Evégből Bernády dr. polgármester már látogatást is tett a Teleky levéltárban, ahol sok érdekes, városunk történetének megírásánál felhasználható, igen fontos adathalmaz van. Szakülés a városnál. A város gazdasági és pénzügyi bizottsága ma d. u. ülést tartott, melyen az 1907. évi Költségelőirányzatot és a házbér fillérről alkotott szabályrendeletet tárgyalta le. Megállapodásait jövő számunkban ismertetjük. Posta és telefon új rendje. Ma, október 1-étől jövő évi április 1éig a posta és táviró hivatal, úgyszintén a telefon kezelés is reggel 8 órától kezdődik Az iparkamara jelentése. Iparkamaránk évi jelentése . megjelent. A jelentés több fontos szerd.éssel behatóan foglalkozik, így a közgazdaságiviszonyok, a kereskedelem és iparhelyzetének ismertetése mellett a kereskedelemügyi miniszter által tervbe vett székely ipari akcióval, a székely kivándorlási sal és a székely vasutak ügyével foglalkozik tüzetesen. A jelentés egyes részleteit ismertetni fogjuk. Szabó sztrájk. Mai nappal a szabó segédek megkezdették a sztrájkot. 30o/o munkabér felemelést követelnek, de a mesterek hallani sem akarnak ily arányú fizetés emelésről. Egyelőre nincsen remény a békességre. Tisztviselők értekezlete. A helyi összes állami tisztviselők szerdán, október hó 3-án d. u. fél 6 órakor az igazságügyi palotában értekezleten tartanak, melyre az érdekeltek ezúton is meghivatnak. Célja városunknak az első lakbérosztályba való sorozása iránt felterjesztés intézése a kormányhoz. A magunk részéről ennek a kívánságnak a Tankönyvek a helyi összes iskolák részére az igazgatók által kiadott hiteles jegyzék szerint használt vagy új állapotban LEGOLCSÓBBAN Reichardsperg J. és Társa Arthur könyv- és papírkereskedésében kaphatók a Főtéren. 407 814.