Székely Hirlap, 1869 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1869-01-16 / 4. szám
hiányzott belőlük a hév és tísz. Maguk a tárgyak sem voltak különben olyanok, melyek hevesebb vitára adhattak volna alkalmat. Először a megválasztott központi bizottmány jelenlévő tagjai esküdtek föl. Következett egy kis jegyzőkönyv-javítás, amennyiben Bereczky Sándornak egy még a múlt gyűlés alkalmával beadott ellenvéleménye a jegyzőkönyvből, vétségből, kimaradván, most utánpótoltatott. Ezután a közben leérkezett szentesített törvények hirdettettek ki. Kraszna- és Nógrád megyék átiratára, a veszélyeztetett közbiztonság helyreállítása érdekében teendő intézkedéseket illetőleg , kimondatott, hogy, miután nálunk — hála a néperkölcsiségnek — ily intézkedések nem szükségesek, s amik szükségesek, már megtétettek, egyszerűleg tudomásul vétetett. Belső-Szolnok feliratát, a Szamos-völgyi vasútat illetőleg, a bizottmány is pártolta. Selye község felmentetett a közmunkák terhe alól, hogy templomát felépíthesse. Báró Apor Károly, az 1849. június 8-kán tartott bizottmányi ülés jegyzőkönyvét, melyet eddig — magán úton jutván hozzá — őrzött, adta át a gyűlésnek. Köszönettel fogadtatott. Néhány Nyárádmenti község 1862-ben, a mostoha időjárás miatt, de nem szolgáltathatván annyi dohányt, mennyinek földjein, rendes körülmények közt teremni kellett volna, büntetés alá esett. A büntetések azonban oly tetemesek voltak, hogy az illetők egész vagyonát jóval túlhaladták s közben még a provizórium közegeivel alkudozások is folytak, a büntetéspénzek leszállitására. A ki nem egyeztetett községek most folyamodtak a minisztériumhoz a büntetések elengedéséért, azonban tagadó választ nyertek. A bizottmány most újabb kérelmet intéz a minisztériumhoz, felfejtvén a büntetések jogosulatlanságát. Ilyés István jelenti, mint az illető bizottmány elnöke, hogy a szék havasának átvétele e hó 6kán megtörtént. Gróf Toldalagi Mihály, ugyane tárgyban kéri a régi havaskezelő bizottmány számadásainak végellátását s a felelősség alól való fölmentését. Meg fog történni. Még egy bizottmány neveztetett ki mely a megválasztandó hullósegédek hatáskörét körvonalazza, s végre kimondatván, hogy a legközelebbi évnegyed gyűlés a jelen gyűléstől számított 3 hó múlva lesz, a tárgyalások végeket érték. —1—t— PESTI LEVELEK. il Pest, 1869. jan. 12. Kerkápolyi Károly államtitkárrá lett kineveztetése örömmel lepett meg bennünket. Igaz ugyan, hogy inkább, mint a theoria emberét ismerjük, de bátram bizhatunk, hogy a praktikus dolgokhoz is higgadt megfontolással s oly kombináczióval járul, mely kivihető, s ha kivitetett üdvös hatása nem marad el. Mint halljuk, egy tervjavaslatot nyújtott már be, a miniszterhez, a honvédség szervezése s az anyagi erő jó karba helyezésére nézve. E tervjavaslat a több vonásaiban ily forma . Mindenekelőtt oda kell törekedni, hogy a kívülrőli támadások ellen biztosítsuk magunkat, e czélból tehát az ország véghatárait kell erődítvényekkel ellátni, éspedig : négy helyet jelöl ki, hova a komáromihoz legalább hasonló minőségű erősség lenne állítandó. E négy közül egyesnék az Erdélyből Oláhországba vezető szorosok egyikére. A terv nagyon szép, de hol a pénz, mivel ily terveket ki vihetni lehetne?! Erre azt mondja, hogy egy évtized kell legfölebb és az ország bizonynyal oly helyzetbe jut, hogy képes lesz könnyen hordozni ezen terheket. A katonaállításnál ívelve az, hogy minden katona ott szolgáljon, hova tartozik. A „Hód“ a vajúdás kínjaival küzd; egyik főmunkatársa és tényezője, a „nagyhírű“ Csernátoni visszalépte miatt. Csernátoni tegnap este ada az utolsó bankettet, s mint nyilvánító : azért lép vissza, mert nem akarja, hogy a „Hon“ szerkesztője miatta többször is párbajt vívjon. Úgy látszik, átlátta, hogy ő csak izgatni s darabos életeivel sértegeni 17 tud. De másfelől, jónak látta felhagyni a tűz élesztésével, mert vette észre, hogy végre saját fejére gyűjti az eleven szenet. Beszélik különben, hogy a „Magyar Újság“ munkatársai közé fog lépni. Ott épen helyén lesz. Az Irányi által hirdetett népgyűlésről, melyen az elnök Jókai, a jegyző pedig Szilágyi Virgil lett, már olvashatták önök is a tudósítási a lapokban Az, hogy a „Hon“ pártja „Magyar Újság“-éval fogott kezett, itt épen nem okozott feltűnést. Legfölebb Jókain csodálkozunk egy kissé, ki — a legkisebb eredményre való kinézés nélkül — megint egy lépéssel távozott a „Hazánk“ higgadtabb pártjától, hogy közelebb juthasson a határhoz. Mert meg kell jegyeznünk, hogy a „Hazánk“ pártja egészen távol tarta magát ez Irányi-tüntetéstől. A baloldal e taktikájáról önkénytelen is eszembe jutnak azok a régi családok, melyeknek egyik tagja mindig a bécsi, másik pedig a nemzeti párthoz jutott, hogy akármelyik győz , a család fedezve legyen. Nem is volt az rosz számítás. Nagy visszatetszést okozott itt Heves megye újabb határozata, mely szerint a belügyministérium rendeletének daczára megint fenntartotta múlt deczemberi szélsőbaloskodó határozatát, s igy kényszerítette a kormányt, hogy gróf Szapáry Gyulát, mint királyi biztost a megyére küldje, ki a gyűlésen meg is jelent, a határozatot viszszavonatta s a bizottmányi üléseket felfüggesztette. Hiába! skandalumoknak mindig kell lenniük. " Úgy halljuk, hogy a Ferenczvárosban, Rottenbiller visszaléptével, Török Pál, ref. superintendes lesz a Deák-párt követjelöltje és majdani követe. Szenti. Kolozsmegyéből. (d. z.) A követválasztási előmunkálatok megtételére Kolozsmegye e hó 9-kére hivott rendkívüli bizottmányi gyűlést össze, melyen a többek közt Zeyk Károly is jelen volt, a kerület egyik volt országgyűlési követe, ki a királyi kormányszék átalakítása végett utazott le közénk, mint belügyminiszteri államtitkár. A tanácskozás megkezdődvén, törvényszéki főbíró Biró Pál indítványára, némi vita után, határoztatott, hogy mint eddig, úgy most is, két külön választókerületre osztassák a megye, s hogy a központi választmány 40 tagból alakíttassák. Ugyan e gyűlésen töltetett be egy újon szervezett állomás : a számvevői, Kürti Béla eddigi ellenőrrel s az ellenőri, "Orbán Sándor tiszt. Írnokkal. Helybenhagyta továbbá a bizottmány a tisztségnek a jövedelemadó kivető bizotttság kinevezése tárgyában tett intézkedését. Felolvastatott még több törvényczikk, mire több tárgy nem lévén, a főispán úr a gyűlést élyenek közt zárta be, a központi választmány tagjait délutáni 4 órára összehiván. Gyűlés végével alispán Gyarmathy Miklós még egy kis türelemre kéri a távozni készülőket s Zeyk Károly országgyűlési képviselőhöz fordulva, felkéri őt, hogy jelenjen meg választói között s a bizonyosan mellette nyilatkozó közbizalmat erősítse azáltal is, hogy eddigi működéséről számoljon. Az országosan tisztelt képviselő erre ígéretet is tett s magát továbbra is a bizottmány kegyébe ajánlva, élyenek közt távozott. Mi pedig egész bizonyossággal merjük állítani, hogy Kolozs megyét a következő országgyűlésen képviselők közül az egyik Zeyk Károly leend, “ minden oly lépéstől, mely a mostani statusquot megzavarná, vagy a hatalmak kiegyenlítésére irányzott működését megnehezítené. A hatalmak a porta mérsékeltségére hivatkozva, óhajtják, hogy ez az ultimátumban kifejezett fenyegető rendszabályokat a konferenczia bevégzéséig ne léptesse életbe. Egyúttal felhívják a görög kormányt is, hogy bármely fegyveres erő ellenséges működését Törökország ellen szárazon, mint vizen, akadályozza meg. A konferenczia e határozata elküldetett Athene és Kontantinápolyba is. A konferenczia általában igen békülékeny hangulatú. Vajha igazolná az eredmény azok várakozását, kik ettől a keleti ügyek békés kiegyenlítését remélik. Mindamellett is, hogy a konferenczia ez első ülését nagyon békülékeny szellem lengte át, a török nem várja szokott egykedvűségével harcziasabbá válható végét. Legújabb hírek szerint, Sadik basa Párizsba ment, hogy a netalán bekövetkezhető hárború esetére, valami pénzügyi műveletet létesítsen. A tessaliai hadsereg részére újabb erősítés, és lőszerek küldettek. Azonban Görögországban sem akarnak kétségbe esni. A már említett 100 millió kölcsönről szóló törvényt végrehajtották. Aláírások gyűjtésére bizottmányokat alakítottak. Külföldi görögök nagy összegeket ajánlanak fel a kormánynak. Gnerila csapatok alakulnak. A gyengébb pontokat erősítik. Szóval, lázas tevékenység itt is, ott is, úgy látszik, nagyon akarják a békét, mert nyakra-főre készülnek a háborúra. Olaszországban a malomadó elleni lázongások folyvást tartanak, újabban a déli részekről is hasonló rendetlenségekről érkeznek tudósítások. Spanyolországban a teljes ziláltság és felbomlás jelei láthatók. Északon kárlistai összeesküvések , délen köztársasági kitörések s ezekkel szemben az ideiglenes kormány tekintély és erőnélkülisége, mely — mint látszik — vége felé közelget. Oroszország a sötétség országa felé ismét lépett egyet. Az európai polgárosodási törekvésekkel szemben, hátrafelé halad. Hogy a lengyeleket nyelvök és szokásaiktól elidegeníthesse, egyéb égrekiáltó intézkedésein kívül, most a tudománynyal egyező Gergely-féle naptár helyett a juliánusi használatát rendeli el. „Bizony csak sok nem úgy halad, miként kéne, a nap alatt.“ Külpolitikai szemle. Maros-Vásárhelyit, 1869. jan 14. ) A konferenczia első ülésének folyamáról a következőket írják : a szerződéseket aláirt európai hatalmasságok képviselői összeültek, hogy a Görög- és Törökország közt fennforgó viszályt kiegyenlítsék. A meghatalmazottak első kötelességüknek tartották, hogy a résztvevő hatalmakat a konferenczia megalakulásáról értesítsék. Ezután elhatározták, hogy a török ultimátumban kifejezett követeléseket bírálat alá vegyék, miáltal kifejezést adnak azon meggyőződésüknek, hogy a szultán kormánya szintúgy, mint a görög királyé, lelkiismeretesen tartózkodni fognak A közönség köréből. Nyílt kérdés a helybeli 1. postahivatalhoz. Hogy a marosvásárhelyi magyar királyi posta helyisége a szűk és félreeső Fazakas utcza felső végéről a város alsó részébe, a piacz közvetlen szomszédságába tétetett át, az igen helyesen s a nagy közönség méltányos óhajtásával öszhangzólag történt. Hanem, hogy a felső városban egy árva levélgyűjtő szekrény múlt évi szent Mihály naptól fogva máig sem állitatott fel, az bizony nem helyesen történt , s úgy hiszem, hogy sokkal kívánatosabb lett volna amaz egyetlen fiókot, mely a postahivatal mostani helyiségétől úgy is alig egy pár kődobásnyira van alkalmazva, inkább a felső városrész valamely czélszerű pontján helyezni el. Azon kérdést intézzük tehát ezennel a t. postahivatalhoz : „nem szándékozik-e a nagyon népes felső városrészben is egy levélgyűjtő szekrényt állítani fel, az itt lakó közönség kényelmére ?“ pl. épen a t. postamester úr lakásán, honnan a levelek napontai leszállítása semmi nehézséggel nem lenne összekötve. Maros-Vásárhely tt, 1869. jan. 12. M.s. VEGYES. * A marosvásárhelyi követválasztási központi bizottmány megalakult. Tagjai, a főbiró elnöklete alatt : Bodola J., Reich K, Csíki G., Lokodi J., Antal F., Szarvadi L., Jenei A., Szőllősi S., Ferenczi J., Wagner I., Müller J., Szász B., Simon L., Varga J., Nagy J., Kovács L., Vályi K., Bodai D, Lőcsey L., Willmann Gy., Kozma E. A bizottmány első gyűlését e hó 13-kán tartá, amikor is alelnökül megválasztá Vályi Károlyt, jegyzőül pedig Szarvadi Lajost, és azonnal tanácskozás alá vévén az utasítást , néhány pontjára nézve elhatározta, hogy felír a belügyminiszterhez, azok mikénti értelmezésére nézve.