Székely Hírmondó, 1999. július-szeptember (4. évfolyam, 26-38. szám)
1999-07-30 / 30. szám
FURA ORSZÁG 1999/30 Kétoldalú kapcsolat három pilléren A bálványosi folyamat sikertörténet Szilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője a parlamenti vakációban nagyon fontos, egyáltalán nem könnyű, de gyakran hálás megbízást teljesít: évek óta ő az egyik főszervezője, felelőse annak, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem előadásaira, vitafórumaira minél több olyan haladó szellemű román politikust, közéleti személyiséget, értelmiségit meghívjanak, akik értékelik, felvállalják, elfogadják a bálványosi folyamat eszméit. Nyilvánvaló, hogy létezik egy elvszerű kiválasztás a román meghívottak névsorának az összeállításánál is, hiszen azokra számítunk, akik a szervezőkkel a 10. évében járó bálványosi szellemű műhely magyar-román közösségével azonos értékeket képviselnek a kisebbségi, a politikai kérdésekben vagy az igazi demokráciához, a magyar-román viszonyhoz, az átmenethez kapcsolódó elvekben - nyilatkozta e sorok írójának Szilágyi Zsolt az idei nyári szabadegyetem helyszínén, Tusnádfürdőn. A fiatal képviselő rámutatott, hogy az említett szempontok kizárják annak gyakorlati lehetőségét, hogy a szabadegyetemre posztkommunista, nacionalista vagy ultranacionalista politikusokat meghívjanak, annál is inkább, mivel a velük való kapcsolatteremtési kísérletek sok más alkalommal, sok más téren kudarcot vallottak, bebizonyosodott, hogy a kommunista rendszer nosztalgiázóit már nemigen lehet megváltoztatni, nem vállalják fel a demokrácia alapelveit sem. Szilágyi Zsolt szerint a tíz bálványosi-tusnádfürdői szabadegyetem, illetve a bálványosi folyamat egyértelműen sikertörténet, példaértékű a térségben. Egyik alapvetően fontos hozadéka: hozzájárult a régi magyar - román mosolydiplomácia megváltoztatásához, a párbeszéd nyitottabbá, őszintébbé tételéhez. „Azokat a konkrét cselekvési alternatívákat, amelyeket itt, a bálványosi - tusnádi táborokban megvitattunk, a hivatalos politika is tudomásul kell hogy vegye. Különben évek óta gyakorlatilag a hivatalos politika aktív bekapcsolódásával, sok rangos magyar és román állami parlamenti vagy kormánytisztviselő részvételével zajlanak a szabadegyetemek. És ami nagyon lényeges: mind magyar, mind román részről vannak biztató visszajelzések“ - mondotta Szilágyi Zsolt, majd az idei szabadegyetem címében szereplő két kifejezés időszerűségét így magyarázta: „Az integráció és regionalizmus 1999-re olyan témává vált, amit nem lehet megkerülni. A bálványosi táborok mindig igyekeztek az Európában, illetve a térségben lezajló folyamatokat napirenden tartani. Ebben az évben úgy éreztük, hogy az integráció Románia és Magyarország szempontjából számos elsőrendű kérdést vet fel: a schengeni határok, vízumügyek, a kettős állampolgárság kérdése, a koszovói rendezés után a térségben megvalósulandó autonómia kérdése, vagy egész egyszerűen az, hogy Magyarország NATO- tag lett, Románia meg nem. Reméljük, hogy tag lesz... Azok a folyamatok, amelyek Európában megindultak, és amelyekre térségünk viszonylag későn reagál, olyan hatásokat váltanak ki az országban, melyekről tabumentesen és a politikai neurózisokat levetkőzve lehet beszélni. Az integráció kérdése nem választható el a régió kérdésétől, nem képzelhető el sikeres integráció a regionalizmus elvének hatékony alkalmazása nélkül.“ Abból a több mint jelképszerű tényből kiindulva, hogy a szabadegyetem szervezője mindig egy magyarországi, egy erdélyi magyar és egy román alapítvány, Szilágyi Zsolt kifejtette: „ A magyar-román kétoldalú kapcsolat tulajdonképpen három pilléren nyugszik, ugyanis nem képzelhető el a két ország között sikeres együttműködés anélkül, hogy a romániai magyarság - Európa és a térség legszámosabb kisebbsége - véleményét figyelembe ne vegyék. A kétoldalú kapcsolat tehát valójában háromoldalú. Az erdélyi ennek szerves része, meghatározója anélkül, hogy önálló nemzetközi jogalanyként megjelent volna. Sikeres kétoldalú kapcsolat csak úgy képzelhető el, hogyha részint a romániai magyarság véleményét meghallgatják, másrészt ezt a véleményt beépítik konszenzus módon a kétoldalú egyezményekbe. Ez a bálványosi folyamat egyik üzenete is.“ Botos László A szervezői munka néha még a képviselőt is kifárasztja. Miniszterelnök a Szent Anna-tóban Orbán Viktor ugyanolyan piros trikóban jelent meg az idén tizedik alkalommal megrendezett Tusnyosi Nyári Szabadegyetemen, amint amilyet az előző években is viselni szokott a táborban való szereplésekor. A miniszterelnök péntek este 9 óra tájban érkezett Tusnádfürdőre elenyésző számú testőrsége, de annál több román rendőr és biztonsági személy vigyázó neme kíséretében, s azonnal helyet foglalt a mintegy félezernyi résztvevő között, a második névsorban. Az emelvényen éppen előadását tartó, versírásban is jeleskedő Mircea Dinescu amolyan felvállról köszöntötte a sokakzámára váratlanul megjelenő vendéget, megjegyezvén, hogy ha már reggel kibírt egy költőt (Radu Vasilet) végighallgatni, estére jutva viselje el immár őt is. A miniszterelnök nem is szólt egy árva szót sem a jelenlévőkhöz, hanem a szeminárium után azon nyomban a közeli Malom Csárdába vonult vissza vacsorázni. Az étterem neve onnan ered, hogy egy nemrég még működő vízimalomból van kialakítva. Az egyébként hivatalos Tamás Sándort hiába faggattuk az estebéddel, illetve az ott elhangzottakkal kapcsolatosan, a képviselő határozottan kijelentette: zárt körű összejövetelről lévén szó, nem illik, s nem is fog nyilatkozni. Egyes szemtanúk állítása szerint a magyar miniszterelnök hajnalban, a vendégek távozása után, nagy titokban elugrott a mintegy 20 km-re eső Szent Anna-tóhoz, hogy megmártózzék a néphagyomány szerint egy év erejéig halhatatlanságot kölcsönző vízben. A fürdés frissítőleg hatott rá, mert szombat délelőtt - Markó Béla, Toró T. Tibor és Nicolae Manolescu társaságában - már ott ült az emelvény asztalánál. Fél tizenegykor kezdte meg előadását, válaszolt a felvetett kérdésekre, majd nem sokkal dél után elviharzott Marosvásárhely irányába, ahol repülőre szállt. Orbán Viktor nem hivatalos romániai látogatása során semmilyen számottevő incidensre nem került sor, ha csak a péntek esti, szentegyházasfalui jelenetet nem tekintjük annak, amikor a piros-fehér-zöld lobogókkal “felfegyverzett” tömeg pár percre leállította a Tusnádfürdő felé tartó menetoszlopot. K.L.M. ítélet Temesváron Csaknem tíz évvel a történtek után először vontak felelősségre magas rangú személyeket a 89-es véres temesvári események kapcsán. A két egykori tábornok, Victor Stănculescu és Mihai Chitac a néhány napja hozott ítélet szerint 72 temesvári meggyilkolásáért és 253 személy megsebesítéséért felelős, ezért első fokon mindkettőjükre 15 évi börtönt szabtak ki. Az ítélet ellen egyszerre tiltakozott az ellenzék vezére Ion Iliescu és a második legnagyobb kormánypárt egyik alelnöke, a hadügyminiszter, Victor Babiuc. Utóbbi közölte, a honvédelmi tárca semmisségi panaszt nyújt be az ítélet ellen. A miniszter szerint a bűnösség kimondása politikai baklövés. Álláspontját megérti, és osztja az ellenzék vezére, a forradalom utáni Románia első elnöke, Ioan Iliescu, aki jelezte, hogy az ítélettel valójában őt támadják. Szerinte az ügyészség arra kapott politikai utasítást, hogy vagy a decemberi forradalom, vagy a bányászjárások kapcsán eljárás alá helyezzék. A temesvári események után egyébként Stănculescu tábornok az Iliescu vezette rezsim első honvédelmi minisztere lett, az akkori miniszterelnök pedig a most kormányon lévő Demokrata Párt elnöke, Petre Roman volt. kiMONDO' Magyar sajtó Orbán Viktor magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn, a X. Bálványosi Nyári Szabadegyetem záró napján véleményt mondott a magyar médiákban fellelhető visszás helyzetről. Az újságírókról ezt mondta: „Ők is emberek, a médiát is emberek csinálják. Nem testetlen mechanizmusok, hanem emberek forgatják a kamerát, ők fogalmazzák a kérdéseket - úgy ahogy -, ők vágnak bele az ember szavába, ők horkannak fel, ha mond az ember valamit. Tehát nem egy ördögi gépezettel állunk szemben, hanem emberekkel. A média is épp úgy, mint az ország, különböző minőségű, fajta és gondolkodásmódú emberekből áll, különböző módon gondolkoznak egyes kérdésekről. Ez köszön vissza a médián keresztül.“ Ezek után a kormányfő a médiáknak, illetve a médiákban dolgozóknak arról a részéről tett említést, amely mellőzi a határon túli magyarokkal kapcsolatos témafelvetéseket. Ezek az emberek elavult, lényegtelen, veszélyes kérdésnek minősítik a határon túli magyarok jogharcát, ezért történik jelenleg, hogy Koszovó és Vajdaság összefüggésében óvatosságra intenek, bírálják, támadják a kormányt amiért oly nagy nemzetközi erőfeszítéseket tesz a délvidéki magyarok autonómiájáért. Orbán Viktor szerint a sajtónak ez a része még mindig az előző évtizedek berögződéseinek szellemében közelíti meg ezt a témát, vagy egyáltalán nem is közelíti, mert ezekből az emberekből hiányzik a nemzeti, össznemzeti önazonosság érzése. „Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mikor ki kormányoz, milyenek a szellemi közállapotok, milyen emberek azok, akik a kamera végén foglalnak helyet vagy elénk tartják a mikrofont. Az is igaz, hogy egy-egy politikai erő körül különböző sűrűséggel kristályosodnak ki az ilyesfajta gondolkodású emberek“ - taglalta a kormányfő, aki szerint a magyar média helyzete nem reménytelen, sok jel arra mutat, hogy a nemzeti érzelmű és elkötelezettségű sajtó is erősödik, s a korábbi állapotokhoz képest az említett szempontból javult a helyzet. Mit fűzhetünk hozzá? Érdekes lenne megvizsgálni, hogy milyen a magyar nemzeti, össznemzeti érzelmű és elkötelezettségű magyar sajtó helyzete... Erdélyben, Romániában. ^________Gálfalvi Csaba | / VMONDO Alapította: Kocsis Károly Kiadja a MEDIA DESIGN & PRINT Kft. Ügyvezető: Román György Főszerkesztő: Kovács Mária Szerkesztők: Csog Éva, Koszti Ildikó, Vízi Pál. Munkatársak: dr. Máthé Enikő, Páll Imre (főmunkatárs), Szabó Erzsébet. Tudósítók: Bereck, Fülöp Zsófia Csernáton: Kerekes Zoltán Futásfalva: Salamon Ferenc Kézdiszentkereszt: Imre Ildikó Kézdiszentlélek: Rancz Katalin Kovászna: Kovács Tünde Lemheny: Benedek József Nyújtód: Opra Anna Reklámmenedzser: Sándor Dezső Fotó: NIKO A szerkesztőség címe: Gábor Áron tér, 4. szám E3 4050 Tg.Secuiesc, C.P.: 35. E-mail: hirmondo@planet.ro Reklámfelvétel: 092 - 663 705 067-364 980 ISSN 1453-5270 Készült a Csíkszeredai Europrint Kft. nyomdájában. Körösi Cs. S. 7. Tel.: 066-114 557