Székely Hírmondó, 2000. január-március (5. évfolyam, 1-13. szám)
2000-01-28 / 4. szám
Hiff OND 02, 2000/4. PORTRÉ • ÖNKORMÁNYZAT Emberközelben Weisz György kitiltaná a főtéri forgalmat - A portrésorozat első részében Ön olyan dicséretet kapott Vetró András szobrászművésztől, miszerint remekül feltalálja magát a konyhában. Ez tényleg így van? - Igen. Nem csak feltalálom, hanem jól is érzem magam a konyhában, de kizárólag húsalapú ételek készítésével foglalkozom, s a mosogatástól szigorúan távol tartom magam. Főként olyan fogásokat készítek el, amelyek pillanatnyi ötletek alapján születnek, s amikor hozzákezdek, még én sem tudom, hogy mi lesz belőle. Ennek ellenére eddig mindenkitől csak dicséretet kaptam. Leginkább francia barátaim elismerése számít mérvadónak, akik köztudomásúlag ínyencek, s akik egyenesen George le Blanc-kal, az egyik legismertebb francia konyhaművésszel hasonlítottak össze. - Ön is művészetnek tekinti a konyhai ténykedést? - Föltétlenül. Ahogy a szobrász megmunkálja az agyagot, a bronzot, vagy amije van, úgy az igazi szakács is alkot, amikor elkészít egy remek ételt. A különbség annyi, hogy a szakács műve nem maradandó, de ennek ellenére nagyon kedvelik a szobrászok is. - Úgy tudom, Nyugat-Európa számos országában megfordult. Hol találta lenyűgözőnek a konyhát? - Tulajdonképpen mindenhol, mert az ismeretlen mindig különb a megszokotthoz képest. Sehol sem válogattam, még a csigát is megettem, amikor az volt feltálalva. - Gondolom, nem csak a konyha az egyetlen hobbija. - Nem, a konyha után nyomban következik a kutya és a kertészkedés. Jelenleg egy négyhónapos németjuhászom van, amely nagyon rakoncátlan, s lassan szokik a tömbházlakáshoz. Egyébként a feleségem kedvence, nagyon szereti, s éppen ezért sok csínytevését megbocsátom. Mármint a kutyámnak. A kertészkedést nem „ipari” szinten űzöm, inkább a különlegesebb zöldségek, mint például a kelkáposzta, a brokkoli, a karfiol, a bimbóskel termesztésével kísérletezem, aztán hol sikerül, hol nem. Ami sikerül, az természetesen a konyhába kerül. Beszéljünk a jelenlegi munkájáról is, ami nem fűződik a tulajdonképpeni szakmájához. - A szakmában is dolgoztam, hiszen a Szigetelőgyár építését én irányítottam, azután pedig a Fakitermelő Vállalatnál dolgoztam, mint az útépítő- és karbantartó részleg vezetője. A jelenlegi foglalkozásom viszonylag távol esik a szakmámtól, de gyakorlatilag régi álmom valósult meg, mert mindig kereskedő szerettem volna lenni. Igaz, nehéz fába vágtam a fejszét, amikor 1994-ben átvettem a Nemere Rt. irányítását, amely a csőd szélén állott, de 1951-ben született Marosvásárhelyen. A középiskolát szülővárosa 4-es Számú Líceumában végezte, s 1975- ben szerzett építészmérnöki diplomát a kolozsvári műszaki egyetemen. Jelenleg a kézdivásárhelyi Nemere Rt. vezérigazgatója. Felesége, Józsa Irén francia szakos tanárnő a Nagy Mózes Líceumban. Nagyobbik fia, Attila a tavaly végezte el a kolozsvári Babeş- Bolyai Tudományegyetem művészettörténeti szakát, a kisebbik, István fotóművész szeretne lenni. 1998-ban már nyereséget tudtunk felmutatni, s jelenleg is jó úton haladunk. Ezért az egész munkaközösség dicséretet érdemel. - Mi a véleménye a helyi politikai csatározásokról? - Az utóbbi négy évben semmi lényeges megvalósítás nem történt a városban. A lakosság többet érdemelne egykét útszakasz befoltozásánál, a városvezetésnek nem csak azzal kellene foglakoznia. Kézdivásárhely megtorpant a gazdasági fejlődés útján, s ez éppen a kérdésben felvetett csatározások számlájára írható. Szerencsére, az idén előreláthatólag helyhatósági választások lesznek, a lakosságnak lehetősége lesz, hogy változtasson a helyzeten. Szerintem az RMDSZ- nek, mint vezető szervezetnek olyan polgármester-jelöltet kell állítania, aki élvezi a város bizalmát. Akik a város élére kerülnek, tehát úgy a polgármester, mint a tanácsosok, mindenekelőtt a közösség érdekeit kell szem előtt tartaniuk. - Mi lenne az első három intézkedése, ha Ön lenne a polgármester? - Nem leszek polgármester, mert nem is fogom megpályázni ezt a tisztséget. De a kérdés kedvéért eljátszhatunk a gondolattal. Először is kitiltanám a gépkocsiforgalmat a főtérről, mert ez egyedülálló építészeti ritkaság, meg kell őriznünk, becsülnünk. Másodszor megpróbálnám a város úthálózatát európai színvonalra emelni, s harmadszor súlyos büntetést helyeznék kilátásba azok ellen, akik szemetelnek vagy rongálják a város, a közösség javait. Persze, ennél jóval fontosabb dolgok is akadnak, de ezen a jövendő városvezetésnek kell gondolkodnia. Lejegyezte: K. L. M. Szigeti veszedelem (folytatás az 1. oldalról) Az alpolgármester a továbbiakban elmondta, hogy írásban fog magyarázatot kérni a polgármestertől, de az esetleges választ illetően nem túl optimista. A történtektől függetlenül - fűzte hozzá Török Sándor - továbbra is végzem a munkám, mert véleményem szerint ennek a konfliktusnak nem szabad akadályoznia a hivatal működését. A legújabb önkormányzati konfliktus azt követően robbant ki, hogy az alpolgármester nyilatkozni merészelt a megyei napilapnak. Az immár több mint három éve zajló választási kampányt ízig-vérig átélő polgármester ezt zokon vette, s miután a számonkérés során sem kapott megnyugtató választ, a hivatal alkalmazottainakmegtiltotta, hogy bárminemű információval szolgáljanak a helyettesének, akinek egyben azt is tudomására hozta, hogy fölösleges befáradnia munkahelyére. Ezt követően került sor a tanácsülésre, majd az említett rendelkezésre. Mi a törvényes alapja a polgármester azon döntésének, miszerint az alpolgármestert megfosztotta hatáskörétől? A hivatal szóvivője szerint a polgármester a 69-es helyhatósági törvény értelmében az átruházott hatásköreitől megfoszthatja az alpolgármestert. Ilyen (a 46-os cikkely első bekezdése értelmében) a polgárőrök felügyelése, a gazdasági egységek, piacok ellenőrzése stb. A 47-es cikkely értelmében az alpolgármestert a tanács választja meg, titkos szavazással, s csak a tanács válthatja le, a tanácsosok kétharmadának beleegyezésével - közölte a szóvivő. K. L. M. Névjegykártya Közvilágítás Kézdivásárhelyen A sötétség es helyzet nem olyan fényesül (világos), mint amilyennek Zsöjjennie kellene. A tanácsüléseken a különfélék alkalmával több tanácsos földobja a kérdést, hogy miért nem működnek a lámpák egy adott utcában. Tényleg, miért? Nem egyszer tapasztalhattuk, hogy napközben is világítottak az egyébként automata lámpák izzószálai. Ilyen esetben kérdésünkre azt válaszolták az illetékesek, hogy javítanak rajtuk. A városban néhány helyen van szenzor (érzékelő), azok „kapcsolják be” a sötétség beálltával a lámpákat. Többször észlelhettük azt is, hogy esténként elalszik egy-egy lámpa. Ez a narancs színűek esetében fordul elő - tudtuk meg a hivatalnál. Az izzóknak van egy biztonsági berendezése, amely, ha az izzó túlfűtődik, kikapcsolja, hogy ne érje károsodás. Kézdivásárhely számos utcáját nagyon gyengén világítják meg: a Perkő utca, a Kanta, a Bálványos utca szinte teljesen sötétben marad, ha leszáll az birodalma est. Az oroszfalviak már panaszkodni sem bírnak, hisz minden zokszavuk hiábavaló. Ha sötétben vannak, legalább esténként nem látják nyomorúságos életkörülményeiket: a gidres-gödrös utcákat, a közveszélyes hidat stb. És a városi udvarterekről még nem is szóltunk, azokat csak a lakók által itt-ott felszerelt lámpák világítják, másképpen ott is a teljes sötétség uralkodna. -lob A lakosság fizetésképtelen !" fűtéstámogatás ellenére továbbra is emelkedik a Gosp- Kft. tartozóinak névsora. Jelen pillanatban a vállalat kinnlevőségei 2,9 milliárd lejnél nagyobb összeget tesznek ki. A maga módján a Gosp- Com is adása a Csavargyárnak 2 milliárd lejjel. Hiába van fűtéstámogatás, a gigakalória ára emelkedett, a lakosság fizetési képessége pedig csökkent. A fizetés kevés, a választási lehetőség szintén. A munkanélküli, vagy az éhbérért dolgozó polgár választhat: vagy éhenhal - hosszadalmasabb folyamat -, vagy megfagy - amihamarább bekövetkezhet. Mégis sokan az utóbbi mellett döntenek, mert vannak olyan személyek, akik maguk kérik a fűtéshálózatról való lecsatolást. Két-három naponta melegvíz A város ipari negyedében csak bizonyos napokon adnak melegvizet. Ez azért van - tudtuk meg Fekete Lórándtól, a Gosp- Com főmérnökétől, hogy normális hőfokon tudjanak fűtést biztosítani. Az 1-es hőközpont három naponta biztosít melegvizet, ez látja el a Fecske és az Új utca tömbházlakásait. A Szabadság és az 1918. December 1. utca lakói gyakrabban, kétnaponta kapnak melegvizet. Egyre többen szereltetnek vízórát Hetente mintegy húszan adják le a kérést, hogy át szeretnének térni egyéni vízórára, és a továbbiakban növekedésre lehet számítani ezt illetően. Míg a közüzemek akár 33 köbméter melegvizet is kiszámláz egy háromfős családnak, addig az egyéni vízóra esetében a fogyasztás 5-10 köbméter havonta anélkül, hogy spórolna az ember. Persze, mint egy régebbi lapszámunkban is beszámoltunk, az óra felszerelése nem aprópénz, de hosszútávon megtérül az ára, és spórolni is lehet. A víz minőségéről A kézdivásárhelyiek kitűnő minőségű (hideg)vizet fogyasztanak. Az egyetlen és óriási probléma a víz keménysége, de ezzel egyelőre nincs mit kezdeni, mert a vízház berendezése elavult, kiöregedett. A melegvíz minősége egy-egy esetben kritikán aluli, főleg azokban a tömbházakban, ahol 2-3 naponta adnak melegvizet. Itt a hirtelen nagy nyomás kimossa a vezetékekben lerakodott salakot. Az e havi tanácsülésen volt szó a vízház rehabilitációs tervéről, amit el is készítettek, csak a kivitelezéshez szükséges pénz (a tavaly 65 milliárd lejbe került volna) hiányzik. Ezt a pénzösszeget külföldi támogatásokból szeretnék megkapni, így különböző pályázatok megnyerésére számítanak. -bartos