Székely Hírmondó, 2010. október (15. évfolyam, 160-180. szám)
2010-10-25 / 176. szám
9 RIPORT Háromszéken • ünnepségerszági forraozló időszakák emlékére. Vlárton, Bauművénél ösz■r László töra szabadságsúlyozta és azt, hogy a ma,ezzenek meg ő elődeiknél emlékezett az artonra is, aki inkény ellen, nunista Párt tótta magát emlékműnél a doc- és Miképségét, évente történt Hoffmann ékező írásból 5 romániai kidővidéki vagyélyt ítéltek el, özülük 22-én aer 4-én Brask, az Erdélyi, de közöttük a párt tagjai is, nj rend elleni attak le. e dokumentálásra az 58 errajzi adatai, a Vitézi Rend javakkal zárta, helytálltak egy ott a hajlongás zsarnokságról dta elő, majd mondott meg, arra hívta fel sárok által hóit, ha nincs egyrkölcsös, hitéldalom, hiszen zolgaság melenyitott gallérja politikai elítélt, majd sor kellett, a Vitézi éltek emlékére re. A kopjafát fafaragó készímeghurcolt nerus lelkész álorozással és az elzárult visárnap a bajós megemlékező Itaki a Városi Műdélután öt óraizdődött. Az Iglór János budaktőt, írót hívta ,ghívott személyes emlékein keresztül idézte a pesti utca akkori hangulatát, elmondta, hogy a szabadság tizenegy napja alatt csodálatos volt a szolidaritás, az emberek egyetértése, amit sajnos, napjainkban már nem lehet megtapasztalni. Az „56-os események megidézésére” költőtársait hívta segítségül, felolvasott Nagy László, Tollas Tibor, Sulyok Vince verseiből, sőt a forradalomhoz kapcsolódó népköltészetből is idézett. A találkozó után a megemlékezés a parkban felállított emlékműnél folytatódott, ahol Balogh Zoltán református lelkész Máté és János evangéliumából olvasott fel, az akkori fiatalok elszántságát állította példának. A kovásznai Tiszta szív kórus Tolcsvay László szerzeményét tanulta be erre az alkalomra Cseh Béla irányításával. Mezey Katalin, Budapestről meghívott költőnő elszavalta Október haza látogat című versét, majd Balogh István diák Szentkuti Ferenc Hősköltemény a pesti srácról című versét mondta el. Oláh János költő szerint ’56 legfontosabb üzenete az, hogy van magyar lélek, magyar szellem, amelyet nem szabad veszni hagyni. Kovács Gábor római katolikus esperes ünnepi beszéde után koszorúzás következett, majd nemzeti imánk eléneklésével ért véget az ünnepség. A Magyar Nemzetőrség üzenete Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hónapjában, a hősökre és mártírokra emlékezve, nézettestvéri szeretettel és üdvözlettel köszöntjük székelyföldi bajtársainkat családjaikkal együtt. Rajtuk keresztül és az ő közvetítésükkel pedig távoli híveinket is. Lélekben emlékezzünk közösen hőseinkre és tetteikre. Ez alkalomból, Isten segedelmével, szebb jövőt kívánunk minden jóérzésű testvérünknek. Dömötör Zoltán elnök és Sokoray László elnöki biztos A baróti '56-os emlékmű és az újonnan felavatott kopjafa mellett a Történelmi Vitézi Rend tagjai tisztelegnek FOLYTATÁSOS Kossuth Lajos wti magánélete JBk 62. rész Nemere István A magyarok viszont még mindig nem bíznak saját erejükben és éppen attól remélik a felkelés kitörését, hogy Garibaldi egy zászlóval és akárhány - akármilyen kevés - emberrel partra száll valahol Dalmáciában. így aztán lassan ez a kapu is becsukódik, bár sokan még évekkel később is remélik, hogy nem zárult be végleg. 1861 februárjában végleg eldőlt, hogy Kossuth elhagyja Angliát.Tíz évet töltött itt kis megszakításokkal, és sok barátra tett szert. De családjával együtt feladta a lakását, bútorait hajóra tette, minden úton volt Genova felé. Ekkor kapta az értesítést, hogy Ferenc József mint király és mint magánszemély egy angol bíróságnál beperelte Kossuth Lajost és a nyomdászokat, hogy elvéve az ő jogát, magyar pénzt nyomtak. Kossuth előbb összekéricsélte azt a pénzt, amire a perhez szüksége volt, majd angol ügyvédet is szerzett, de a lényeget maga találta ki: több ezer példányban röplapot nyomatott három nyelven, és elküldte mindenkinek Európában, aki csak számít. Ebben bebizonyította többek között, hogy Ferenc Józsefet sohasem koronázták meg magyar királynak, ergo nincs is joga magyar pénzt nyomatni. Ha pedig ilyen joga nincs, milyen alapon sérelmezi, hogy megfosztották ettől a nem létező jogától? Közben pedig a legszívesebben már otthagyná Angliát, de a per miatt még maradnia kell. Való igaz, nem mindennap történik meg, hogy Európa második legnagyobb országának uralkodója személyesen idézi bíróság elé egyik országának nyomorult kis földönfutó menekültjét! Felismerik sokan a másik oldalon, hogy ezt ki kell aknázni. Még III. Napóleon és Cavour is több ezer fontot adnak a per költségeire, csakhogy azáltal a legnagyobb nyilvánosság előtt megtépázhassák Ferenc József és persze Ausztria hírnevét. Angliában kitört a botrány. Ellenzéki képviselők utánajártak, és bebizonyították nyilvánosan, hogy a brit kormány provokálta ki a bankjegy-pert, ők„leplezték le" Kossuthot egy idegen hatalom érdekében. Utólag kiderült, hogy a szárd királyságba, Torinóba akkreditált brit nagykövet mindig figyeltette Kossuthot, amikor az a területén mozgott. Már nem volt titok, hogy az öt, magyar fegyverekkel megrakott hajóról is angol segítséggel szereztek tudomást az osztrákok. Nem volt titok többé, hogy miért nem épültek meg a vasutak Olaszországban, mert Kossuth részvétele miatt az angol kormány nyomást gyakorolt a vasútépítőkre... És így tovább, és így tovább. Míg a képviselők ország-világ elé tárták, hogy kormányuk a magyar népet segíti rabságban tartani Ausztriának - addig Kossuthban egyre gyűlt az undor. Most kezdte felfogni, hogy angliai viszonylatban ő eddig egy álomvilágban élt. Az emberek rokonszenvesek voltak, s sokszor segítették is őt. De lám, a hivatalos Anglia egész idő alatt a háta mögött dolgozott - ő és Magyarország ellenében! Keserű tapasztalat volt ez - abban a fél évben nem az első, nem is az ötödik vagy tizedik. Az emigráció ügyei is rogyadoztak, elfogyott az olaszoktól kapott pénz, csökkent a teljesítmény és ezzel együtt a remény. Ma már különösen hat, de meg kell írnunk: Kossuth minden reménye - voltaképpen 1849 óta - egy nagy európai háború volt. Vagy bármilyen kisebb háború, amelyben Ausztria is részt vesz. Mint többször kijelentette, Bécs ellen képes az ördöggel is szövetkezni. Bárki is indítana ellene háborút, számíthatna Kossuth Lajos, a magyar emigráció - végső soron az általuk mozgatott otthoni nép - támogatására! Mindenesetre nem hátrált meg a pertől, hanem a bíróság előtt nyilatkozatot tett (ennek szövegét szinte minden angol és európai nevesebb újság lehozta, ezeket azonnal ki is tiltották Ausztriából...), hogy a felperes,„bizonyos Ferencz József nevű úr Ausztriából" soha nem volt Magyarország királya, ergo hazudik, amikor ezt állítja. De még ha az lenne is - aminthogy nem az - a magyar alkotmány értelmében a pénznyomtatáshoz és egyéb magyarországi felségjogai gyakorlásához a magyar országgyűléstől kellett volna megkapnia ezen jogokat. Ám, mivel 1849 óta semmilyen magyar országgyűlést nem hívtak össze, e jogok hát kétszeresen sem illetik meg „Ferencz József urat". Közben minden jel szerint még a per tárgyalása előtt Bécsből három bérgyilkost indítottak útnak Londonba, hogy végezzenek az alperessel! (folytatás holnapi lapszámunkban) Az előző részeket elolvashatja a www.hirmondo.ro internetes címen. SZÉKELY Hírmondó 2010. OKTÓBER 25., HÉTFŐ