Székely Hírmondó, 2016. április (21. évfolyam, 63-83. szám)
2016-04-22 / 78. szám
SZÉKELY Hírmondó 2016. Április 22., péntek Lehetünk-e torkig vele? adat üzent a volt államfő, Traian Basescu egy bizonyos„szektának", ahogy nevezi az általa leleplezendőnek tartott érdekszövetséget, mely szerinte az ország demokratikus intézményeit kívánja lejáratni. Helyesen jegyezte meg Szentgyörgyi László e hasábokon, hogy nincs miért hitelt adnunk e meghirdetett célnak, a volt államfő pillanatnyilag azért harcol, ne szoríthassák sarokba személy szerint őt magát, illetve azért kezdeményezett offenzívát, hogy az általa alapított új pártot, az ún. népi mozgalmat felfuttathassa. Basescu szerint a korrupcióellenes ügyészség tevékenységének leple alatt hajtanák végre e merényletet a román demokrácia ellen, s a kérdés valóban többrétű elemzést igényel. Számunkra a Székelyföldön különös visszhangja van észrevételeinek, tekintettel azok helyhatósági választásokra gyakorolt várható hatására. Erről lapunkban már többször jelent meg mérvadó vélemény. Most legyen szabad egy más szempontra felhívnom a figyelmet. Félő ugyanis, hogy a politikus véleménye azt tükrözi, a román politikai elit egy része megelégelte azt a nagyszabású akciót, mely magát a társadalom e rákfenéjét vette célba. Romániát a kontinens egyik legkorruptabb országaként tartják számon, s a DNA eddig meglepően nagyszámú valódi korrupciós szövevényt tárt fel, sok tagadhatatlanul korrupt személy elítélését érte el. Ha közben politikai leszámolás is folyt bizonyos csoportok közt, netán egy kémháború elkendőzésére használnák fel, mint a lapok állítják, akkor ezt kellene bebizonyítani és leleplezni, nem magát a korrupcióellenes harcot kompromittálni. A népuralmat, a jogállamot ugyanis a korrupció aknázza igazából alá és nem az ellene folyó küzdelem. Azzal pedig, hogy a feketegazdaságot valósággal felvirágoztatja, az adócsalást rendszerszintre emeli, aláássa a jóléti állam létrehozására való törekvéseket is - s ezzel valódi nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Itt kellene a bajok forrását keresnie Basescunak, akárcsak a belügyi szerveknek is, s nem például a székely szimbólumok használatában, ahol pedig állandóan kutakodnak. AKTUÁLIS 2 Csendőrök jelenlétében foglalták vissza kisrészvényeseké a csavargyár „Itt semmiféle lakatot nem vagdalnak, amíg a főnök ide nem jön"mondta tegnap a kézdivásárhelyi csavargyár maradványainak őrzésével Erdély Ede által megbízott alkalmazott. Ennek ellenére csattant az olló, porba hullt a zár, és az egykori MTL Rt. átvételével megbízott bírósági végrehajtó feltett helyette egy újat. Bekövetkezett az, amit már senki nem remélt: az MTS Rt.-nél jogilag visszaállt az a tulajdonosi szerkezet, ami 2000 előtt volt, még mielőtt a többségi részvénycsomag Erdély Ede holdudvarához tartozó cégekhez került. Bartos Lórán t egnap tíz órakor csendőrségi furgon és rendőrautó állt meg az egykori csavargyár előtt, ugyanis a bírósági végrehajtó zavartalan munkáját a karhatalmi erők is biztosították. Rajtuk kívül kéttucatnyi egykori csavargyári munkás, kisrészvényes volt jelen, őket Ráduly Baka Lajos, a Csavargyár Vagyonának Megmentéséért Egyesület elnöke vezette be a gyárba. Még találtak el nem adott gépeket A végrehajtó elsőként a csavargyári garzont vette birtokba, majd a Walkesnek is helyet adó csarnok következett, a munkások csodálkozására. Ezután az átvevő bizottság a kazánház és a kompresszorház kibelezett épületei mellett elhaladva a melegprés-műhelybe vonult, ahol mindenki meglepetésére még találtak nagyobb gépeket, amelyek egy volt mérnök szerint még most is hatalmas értéket képviselnek. A kora délutáni órákban a gyár kapujához megérkezett Ţăndărică Marcela, Erdély Ede élettársa, illetve néhány más személy, viszont csak a kapun kívülről szemlélődtek, nem mentek be a gyár területére. Állítólag azt sérelmezték, hogy munkapontjuk van a területen, illetve vannak ingóságaik is. Ezután a csapat a Skat-Kart Kft.-t látogatta meg, mivel a végzés szerint az is érintve van a tulajdon-visszaállítási ügyben. Amíg a csendőröket és a bírósági végrehajtót vártuk, a kapunál megjelent a cég tulajdonosa, Ştefan Lucian, majd tovább a sajtó képviselői nélkül folytatódott az eljárás. Egy campinai döntés áll a háttérben A Skat-Kart telephelye előtt Ráduly Baka Lajos vázolta a történéseket. Érdeklődésünkre elmondta: a 232-es számú, 2006. március 30-án, több mint tíz éve hozott bírósági döntés polgári vonalának előírásait ültette tegnap gyakorlatba a hatóság, ez a végzés Câmpinán született a 2005/3146-os iratcsomóban. Az ítélet ugyan később, 2010-ben emelkedett jogerőre, viszont az akkori csődbiztos feloszlatta a MTI Rt.-t olyan módon, hogy törölték a cégbírósági jegyzékből, így nem volt, amit gyakorlatilag végrehajtani, hiszen a jogi személyiség megszűnt. - Most viszont sikerült elérni, hogy ez a döntés érvénybe lépjen, ami azt jelenti, hogy a 2000. január 29-e előtti helyzet áll vissza - mondotta Ráduly. A január 29-én hozott közgyűlési döntés értelmében 2004. április 4- én ugyanis létrejött az RTL Kft., aminek először az MTS Rt. volt a főtulajdonosa, viszont 2000. május 5- én egy közjegyző előtt hitelesített tőkeinjekcióval (150 millió régi lejjel) megjelent a képben Ţăndărică Marcela, így az MTL Rt. 500, míg a tőkésítő 1500 részre tett szert a kftben. A helyzet tovább bonyolódott miután április 27-én a gyár ingatlanjait Erdély és a néhai Márton Albert eladták 23,5 milliárd régi lejért a kftnek, viszont ez a pénz nem jelent meg a könyvelésben. A nyolcoldalas végzésben tételesen közlik, hogy milyen súlyos kihágások történtek, és - a törvénysértőkre kirótt börtönbüntetések mellett - semmissé teszik a pénzügyi bravúrnak beillő adásvételi szerződéseket. A Skat-Kart Ráduly szerint egy 1,8 hektáros területtel jelenik meg az ügyben, ami a gyár épületei mellett az ún. csavargarzont is érinti. Mi fog történni? - A gyár vagyona visszatér azoknak a nevére, akik szerepelnek a részvényesek listáján, és vélhetően egy zárt részvénytársaságot hozunk létre, újraszervezzük az MTI-t. A jövő héten felleltározzuk a gyár vagyonát, kármegállapítást kérünk. A garzont rövidesen lakhatóvá tesszük, és bérbe adjuk, a Valkes és a Rompil Kft.-k megmaradhatnak bérlőknek, amennyiben megegyeznek velünk. Ugyanez történik a Skat-Kartnál is, ugyanis itt is van terület, ami az MTI Rt. tulajdonát képezte - részletezte Ráduly Baka Lajos, aki nyilatkozatához hozzátette, hogy meglátása szerint a cég vagyona is a csavargyárhoz tartozik, attól eltekintve, hogy ráépített-e saját anyagiakból az ingatlanra. - Felajánljuk, hogy bírósági zárlattal folytassák a termelést, hogy az emberek kaphassanak fizetést. Amennyiben ez nem történik meg, akkor átvesszük a vállalkozást, értesítjük a pénzügyet, a cégbíróságot, erre a döntés feljogosít, és mi működtetjük tovább a céget - mondta határozottan Ráduly, majd Stelian Emil Dinca végrehajtóval bevonultak a Skat-Karthoz. A csavargyár egyébként a kézdivásárhelyi önkormányzatnak is többmilliárd régi lejjel tartozik adó formájában, nem tudni, hogy ezen esemény tükrében ezt ki fogja kifizetni.T Érdemben tárgyalták a Székely Mikó Kollégium ügyét A döntés nem változtat a büntetésen Érdemben tárgyalta tegnap a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyét az egyházi és kisebbségi ingatlanok visszaszolgáltatásában illetékes bukaresti restitúciós bizottság, a döntést azonban a következő havi ülésére halasztotta. Kiss Edit A bizottság egyébként már márciusi ülésén megállapította illetékességét, de csak most kezdte vizsgálni a törvényes feltételek teljesülését, ugyanakkor meghallgatta az épületet visszaigénylő Erdélyi Református Egyházkerület képviselőinek érveit. Veress Emőd jogász, az egyház jogi képviselője a magyar közmédiának nyilatkozva elmondta: a 2014-es büntetőjogi ítélet után a román államnak ismét arról kell döntenie, visszaszolgáltatja-e a református egyháztól a kommunizmus idején elkobzott iskolaépületet. Veress ugyanakkor úgy véli, amennyiben a restitúciós bizottság az egyház javára dönt, az per-újrafelvételi alapot teremt a korábbi restitúciós testület börtönbüntetésre ítélt tagjai számára, de szerinte bármilyen pereskedés is kezdődne az ügyben, az várhatóan többéves folyamat lesz. Mint ismeretes, a kollégium korábbi visszaszolgáltatását szabálytalannak minősítve a Ploieşti-i Táblabíróság 2014-ben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a restitúciós bizottság volt tagjait, és megsemmisítette a református egyház tulajdonjogát. Markó Attila, a bizottság volt tagja úgy véli, az igazságtalan büntető ítéletet egy pozitív visszaszolgáltatási döntés sem tudja visszafordítani. „Az egyházé volt, vissza kell adni. Ez így van rendjén! Ahogy mi is azt tettük, törvényesen. De egyik szemem örvend, a másik sír: csendben hozzáteszem, még egy kedvező visszaszolgáltatási döntés sem tudja visszafordítani az igazságtalan, gazember büntető ítéletet a bizottság tagjai ellen. Ha egyáltalán még fontosak ők valakinek...” - írta az RMDSZ volt sepsiszentgyörgyi képviselője közösségi oldalán. Érdeklődésünkre Markó Attila kifejtette, a törvény értelmében a korábbi jogszabályokban foglalt és vissza nem adott ingatlanok esetében joga van ennek a bizottságnak dönteni, és a bíróság pedig nem foglalt állást a tulajdonjog kérdésében. - Tehát elvben az egyházé is lehet, ha erről így dönt a bizottság. Ellenben a bizottság bármilyen döntést hoz, az nem lesz kihatással a büntető ítéletre, tehát előállhat az a helyzet, hogy egy majdani végső visszaszolgáltatás ellenére is mi elítéltek maradunk - hangsúlyozta.-