Székely Hírmondó, 2016. október (21. évfolyam, 190-210. szám)

2016-10-14 / 199. szám

SZÉKELY Hírmondó 2016. OKTÓBER 14., PÉNTEK Megmaradásunk zálogai S­zomorú tényekkel szembe­sített és fájdalmas kérdése­ket vetett fel Jeszenszky Gé­zának, a rendszerváltás utáni el­ső szabadon választott magyar kormány külügyminiszterének, volt washingtoni és oslói nagy­követnek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartott előadása. Rádöbbentett ugyanis, hogy a nemzetközi po­litikában napjainkban sincsenek tekintettel a történelmi igazság­ra. A szemléletváltáshoz tehát még a gyalázatos trianoni béke­diktátum óta eltelt 96 év is ke­vésnek bizonyult, mert a határ­­­­módosítást továbbra is kocká­zati tényezőként kezelik a világ nagyhatalmai. Ugyanakkor az is világossá vált: ha azt szeret­nénk, hogy Erdélyben és a Szé­kelyföldön az elkövetkező száz évben is lehessen magyar szót hallani, részünkről közös akarat, határozottabb kiállás és ered­ményesebb politizálás szüksé­geltetik. Ez a súlyos megállapítás pe­dig sajnos nem légből kapott, hanem az utóbbi évszázad Je­szenszky által is bemutatott népszámlálási adataira támasz­kodik, melyek ezt messzemenő­en igazolják. Hiszen míg 1910- ben a magyarság Erdély lakos­ságának még 32%-át jelentette, 2002-re aránya 20%-ra módo­sult, és mára még ezt a küszö­böt sem éri el. Annak ellenére sem, hogy a kommunizmus bu­kása után a román kivándorlás is tömeges méreteket öltött. Létszámunk tehát tragikus mér­tékben csökkent. Olyannyira, hogy amennyiben nem gátoljuk meg, a 2022-ben esedékes nép­­számlálásra óhatatlanul a lélek­tani határt jelentő 1 millió alá csökken. Elkeserítő adatok ezek, de nekünk ellágyulás és siránkozás helyett a túlélés és megmara­dás érdekében most azonnal cselekednünk kell. Adottak ugyanis a lejtőn való megka­paszkodás lehetőségei, de va­jon képesek vagyunk-e ezekkel élni? Közülük pedig számunkra a legmegfelelőbb és nemzetkö­zileg is leginkább elfogadható a területi és kulturális autonómia. Megvalósításához viszont közös akarat, valamint egységes fellé­pés szükségeltetik. És olyan ve­zetők, akik ezt az erdélyi ma­gyar nemzetrészben tudatosít­ják, tevőlegesen felvállalják, és minden fórumon képviselik. A Nép Ügyvédje figyelemmel kísér Falat bontanak A sepsiszentgyörgyi polgármes­teri hivatal jövő év végéig lebont­ja a Váradi utcai „berlini falat”, amely elválasztja a romák lakása­it a város többi részétől - írja a Nép Ügyvédje által az AGER­­PRES hírügynökséghez eljutta­tott közlemény. „A Nép Ügyvédje által végzett vizsgálat és javaslatok nyomán a sepsiszentgyörgyi polgármester beleegyezését adta, hogy 2017 vé­géig lebontsák azt a falat, amely a romák lakásait elválasztja a város többi részétől” - áll a közlemény­ben. Ugyanakkor a kerítés lehetet­lenné teszi a gépkocsik bejárását. A Nép Ügyvédje jelezte: figyelemmel kíséri ezt az ügyet, mint ahogyan az Oltmező utcában lévő szociális la­kásokét is, amelyeket kerítéssel vettek körbe. A Nép Ügyvédje nem ért egyet Tischler Ferenc helyi tanácsos vé­leményével, aki szerint a szociális lakásokban élők egy intézményben laknak. Korábban Antal Árpád pol­gármester is úgy nyilatkozott, a szociális lakásoknak intézmény­ként kel működniük, amelyet azért kell körbekeríteni, hogy a szabá­lyok betartását ellenőrizni lehes­sen. Az elöljáró szerint a kapuval ellátott kerítésnek az volt a célja, hogy ellenőrizni lehessen az idege­nek ki- és bejárását, vagyis hogy ne lakhassanak ott mások, csak azok, akiknek erre szerződésük van. A Nép Ügyvédje értékeli a helyi ha­tóságok törekvését, hogy járdát és játszóteret alakítsanak ki, és hogy a portáson kívül szociális munkáso­kat is alkalmazzanak - olvasható a közleményben. Tóth-Birtan Csaba alpolgár­mester a hírügynökségnek el­mondta: a „berlini falat” annak az útnak a felújításakor bontják le, amely a város eme negyedébe ve­zet. A projekt jelenleg az előkészí­tés fázisában van - tette hozzá. A sokat emlegetett fal a Váradi József utcában. Egyelőre marad Visszaszerezné a negyedik mandátumot Toró Háromszéken indul Kovászna megyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) orszá­gos alelnöke, Toró T. Tibor „jo­gilag független, de politikailag el­kötelezett” képviselőjelöltként indul a parlamenti választásokon. Kiss Edit Egy független jelöltnek válasz­tókerületében annyi voksot kell összegyűjtenie, amennyi egy man­dátumhoz szükséges, ez Három­széken minden harmadik magyar szavazat megszerzését jelentené, vagyis - a részvétel függvényében - 15-20 ezer voksot. Toró T. Tibor sepsiszentgyörgyi sajtótájékozta­tóján elismerte, ez nem kevés, de szerinte nem is elérhetetlen, hiszen 2007-ben Tőkés László 32 ezer szavazatot gyűjtött össze a megyé­ben, 2008-ban pedig a Magyar Pol­gári Párt 21 ezret. „Tehát van egy olyan bázis itt, amely ezekben az értékekben hisz, vagy legalábbis valamikor hitt benne, és ezeknek a szavazóknak a nagy része most nem található az RMDSZ-re vok­solók soraiban, hanem abban a tá­borban, akik távol maradnak” - fo­galmazott. Úgy véli, ezek most rá szavaznak, s ezáltal a háromszéki magyarság mind a négy képviselői mandátumot meg tudná szerezni. Toró aláhúzta, ennek érdeké­ben nem „félelemkampányt” kell folytatni, hanem mindenki a saját pozitív eszközeivel mozgósítson. „Nyújtom a kezemet a megye két meghatározó RMDSZ-es politiku­sának, Tamás Sándornak és Antal Árpádnak, akiktől a politika elso­dort az elmúlt években, de azt gon­dolom, emberi kapcsolatainkban vannak még tartalékok, hogy kö­zösen együttműködjünk a célok ér­dekében”, nyomatékosította az EMNP országos alelnöke. Kedden Tamás Sándor lapunk­nak azt nyilatkozta, „nem látja, hogy bármelyik megyében is egy független jelölt képviselői vagy sze­nátori helyet tudna szerezni,” de politikai kárt, azt okozhat. Toró T. Tibor „jogilag függet­len, de politikailag elkötelezett" képviselőjelöltként indul AKTUÁLIS Egymásra hárít az őrség és a rendőrség Egy szemetelő meglakott Az útszéli és erdei szemetelés min­dennapos problémájával hadakozó Csákány László, a Szemerja­ Gergő Közbirtokosság elnöke által a kö­zösségi hálóra feltett képek alapján járt el egy környezetszennyező ügyében a közösségi rendőrség. Bodor Tünde Hétfőn Csákány László tetten ért, és lefényképezett az előpataki út mentén egy furgonból több doboz­ban és zsákban szemetet kipakoló so­főrt. Annak ellenére, hogy láthatta, dokumentálták tették, a szemetet, amely koszos párnacihákból, tollak­ból, sőt a cég reklámlapjaiból állt, gát­lástalanul otthagyta. A fotókról azo­nosítható rendszám alapján a helyi rendőrség behívatta a Szucsáván be­jegyzett párnatisztító cég moldáviai illetőségű sofőrjét, és magánsze­mélyként 300 lejre büntette.­­ Nincs hatáskörünk a céggel szemben eljárni. A környezetvédel­mi őrség megvizsgálhatja, milyen hulladékkezelési stratégiája van, rendben vannak-e az engedélyei, de erre azoknak az önkormányzatoknak az emberei is rákérdezhetnek, ame­lyek területén a cég a szolgáltatást végzi - mondta a helyi tanácshatáro­zat által megszabott jogosultságok­kal bíró közösségi rendőrség pa­rancsnoka, Hadnagy István. Jakab Rozália, a környezetvédel­mi őrség felügyelője szerint egy ki­hágásért két büntetést nem szabhat­nak ki, de a szemetelőt a közösségi rendőrségnek kötelezni kellett volna arra is, hogy szedje össze a hulladé­kot. - Erre nekik egyértelműen és lo­gikusan sokkal nagyobb jogkörük van, mi megtettük, ami a kötelessé­günk - feleli erre Hadnagy. Helyszíni terepszemlénk során a turistáknak kitett hulladékgyűjtők közül többet találtunk púposra rak­va ugyanolyan hulladékot tartalma­zó nájlonzsákokkal, de patakmeder­ben is bőven akadt. Ha az őrség is el­járna az ügyben, jelentkezünk a fejle­ményekkel. « Szép fotók készültek a szeme­telő, felelőtlen sofőr autójáról Rettenetes állapotok a vérközpontnál Életveszélyben dolgoznak Életveszélyes körülmények kö­zött dolgoznak a sepsiszentgyör­gyi vérközpontban. Az intéz­mény vezetősége két éve igényel­te, ám azóta is hiába várja a tata­rozáshoz szükséges összeget, az állapotok pedig egyre romlanak: már villamos vezetékeket lep el a falban az esővíz. Tinea Teddy A sepsiszentgyörgyi vérközpont közel két éve igényelte a javítások­hoz szükséges összeget az Orszá­gos Hematológiai és Transzfúziós Intézettől, ígéretet kaptak, pénzt nem. - Komoly dokumentációt állí­tottunk össze, több tucat engedélyt beszereztünk. A dossziét technikai szempontból jóváhagyták, ám a pénz nem érkezett meg - pana­szolta dr. Andy Rosin, a vérköz­pont igazgatója. Az országos intézmény nem­hogy a törvény szerinti 30 napos határidőt nem tartotta be, de azó­ta egyáltalán nem méltatta válasz­ra sem a számonkérését. Az állapo­tok pedig tovább romlanak: dr. Ro­sin elrettentő példaként mutatta meg a beázott falakból kikandikáló életveszélyes konnektorokat, villa­mos vezetékeket, illetve a szobák közepébe áhított műanyag edé­nyekbe - a mennyezetből­­ csöpö­gő esővíz is elszomorító látványt nyújtott. A vérközpont a Kovászna megyei kórházak mellett rengeteg vérkészítményt küld Marosvásár­helyre, Kolozsvárra is, ugyanakkor heti rendszerességgel szállítanak Bukarestbe, Brassóba, fontossága nem vitatható. - Az országban mi voltunk az el­sők, akik délutáni szolgálatot is tel­jesítettünk, miközben a túlórákat nem fizették. Sajnos, ezt is be kel­lett szüntetnünk, mert attól tartot­tunk, hogy rövidzárlat, komolyabb szerencsétlenség esetén az ilyenkor kisebb számú személyzettel nem tudnánk idejében kimenteni a do­norokat - összegzett az igazgató. Lehangoló, veszélyes lát­vány, és nem utolsósorban egészségtelen

Next