Székely Hírmondó, 2016. október (21. évfolyam, 190-210. szám)
2016-10-14 / 199. szám
SZÉKELY Hírmondó 2016. OKTÓBER 14., PÉNTEK Megmaradásunk zálogai Szomorú tényekkel szembesített és fájdalmas kérdéseket vetett fel Jeszenszky Gézának, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány külügyminiszterének, volt washingtoni és oslói nagykövetnek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartott előadása. Rádöbbentett ugyanis, hogy a nemzetközi politikában napjainkban sincsenek tekintettel a történelmi igazságra. A szemléletváltáshoz tehát még a gyalázatos trianoni békediktátum óta eltelt 96 év is kevésnek bizonyult, mert a határmódosítást továbbra is kockázati tényezőként kezelik a világ nagyhatalmai. Ugyanakkor az is világossá vált: ha azt szeretnénk, hogy Erdélyben és a Székelyföldön az elkövetkező száz évben is lehessen magyar szót hallani, részünkről közös akarat, határozottabb kiállás és eredményesebb politizálás szükségeltetik. Ez a súlyos megállapítás pedig sajnos nem légből kapott, hanem az utóbbi évszázad Jeszenszky által is bemutatott népszámlálási adataira támaszkodik, melyek ezt messzemenően igazolják. Hiszen míg 1910- ben a magyarság Erdély lakosságának még 32%-át jelentette, 2002-re aránya 20%-ra módosult, és mára még ezt a küszöböt sem éri el. Annak ellenére sem, hogy a kommunizmus bukása után a román kivándorlás is tömeges méreteket öltött. Létszámunk tehát tragikus mértékben csökkent. Olyannyira, hogy amennyiben nem gátoljuk meg, a 2022-ben esedékes népszámlálásra óhatatlanul a lélektani határt jelentő 1 millió alá csökken. Elkeserítő adatok ezek, de nekünk ellágyulás és siránkozás helyett a túlélés és megmaradás érdekében most azonnal cselekednünk kell. Adottak ugyanis a lejtőn való megkapaszkodás lehetőségei, de vajon képesek vagyunk-e ezekkel élni? Közülük pedig számunkra a legmegfelelőbb és nemzetközileg is leginkább elfogadható a területi és kulturális autonómia. Megvalósításához viszont közös akarat, valamint egységes fellépés szükségeltetik. És olyan vezetők, akik ezt az erdélyi magyar nemzetrészben tudatosítják, tevőlegesen felvállalják, és minden fórumon képviselik. A Nép Ügyvédje figyelemmel kísér Falat bontanak A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal jövő év végéig lebontja a Váradi utcai „berlini falat”, amely elválasztja a romák lakásait a város többi részétől - írja a Nép Ügyvédje által az AGERPRES hírügynökséghez eljuttatott közlemény. „A Nép Ügyvédje által végzett vizsgálat és javaslatok nyomán a sepsiszentgyörgyi polgármester beleegyezését adta, hogy 2017 végéig lebontsák azt a falat, amely a romák lakásait elválasztja a város többi részétől” - áll a közleményben. Ugyanakkor a kerítés lehetetlenné teszi a gépkocsik bejárását. A Nép Ügyvédje jelezte: figyelemmel kíséri ezt az ügyet, mint ahogyan az Oltmező utcában lévő szociális lakásokét is, amelyeket kerítéssel vettek körbe. A Nép Ügyvédje nem ért egyet Tischler Ferenc helyi tanácsos véleményével, aki szerint a szociális lakásokban élők egy intézményben laknak. Korábban Antal Árpád polgármester is úgy nyilatkozott, a szociális lakásoknak intézményként kel működniük, amelyet azért kell körbekeríteni, hogy a szabályok betartását ellenőrizni lehessen. Az elöljáró szerint a kapuval ellátott kerítésnek az volt a célja, hogy ellenőrizni lehessen az idegenek ki- és bejárását, vagyis hogy ne lakhassanak ott mások, csak azok, akiknek erre szerződésük van. A Nép Ügyvédje értékeli a helyi hatóságok törekvését, hogy járdát és játszóteret alakítsanak ki, és hogy a portáson kívül szociális munkásokat is alkalmazzanak - olvasható a közleményben. Tóth-Birtan Csaba alpolgármester a hírügynökségnek elmondta: a „berlini falat” annak az útnak a felújításakor bontják le, amely a város eme negyedébe vezet. A projekt jelenleg az előkészítés fázisában van - tette hozzá. A sokat emlegetett fal a Váradi József utcában. Egyelőre marad Visszaszerezné a negyedik mandátumot Toró Háromszéken indul Kovászna megyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke, Toró T. Tibor „jogilag független, de politikailag elkötelezett” képviselőjelöltként indul a parlamenti választásokon. Kiss Edit Egy független jelöltnek választókerületében annyi voksot kell összegyűjtenie, amennyi egy mandátumhoz szükséges, ez Háromszéken minden harmadik magyar szavazat megszerzését jelentené, vagyis - a részvétel függvényében - 15-20 ezer voksot. Toró T. Tibor sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elismerte, ez nem kevés, de szerinte nem is elérhetetlen, hiszen 2007-ben Tőkés László 32 ezer szavazatot gyűjtött össze a megyében, 2008-ban pedig a Magyar Polgári Párt 21 ezret. „Tehát van egy olyan bázis itt, amely ezekben az értékekben hisz, vagy legalábbis valamikor hitt benne, és ezeknek a szavazóknak a nagy része most nem található az RMDSZ-re voksolók soraiban, hanem abban a táborban, akik távol maradnak” - fogalmazott. Úgy véli, ezek most rá szavaznak, s ezáltal a háromszéki magyarság mind a négy képviselői mandátumot meg tudná szerezni. Toró aláhúzta, ennek érdekében nem „félelemkampányt” kell folytatni, hanem mindenki a saját pozitív eszközeivel mozgósítson. „Nyújtom a kezemet a megye két meghatározó RMDSZ-es politikusának, Tamás Sándornak és Antal Árpádnak, akiktől a politika elsodort az elmúlt években, de azt gondolom, emberi kapcsolatainkban vannak még tartalékok, hogy közösen együttműködjünk a célok érdekében”, nyomatékosította az EMNP országos alelnöke. Kedden Tamás Sándor lapunknak azt nyilatkozta, „nem látja, hogy bármelyik megyében is egy független jelölt képviselői vagy szenátori helyet tudna szerezni,” de politikai kárt, azt okozhat. Toró T. Tibor „jogilag független, de politikailag elkötelezett" képviselőjelöltként indul AKTUÁLIS Egymásra hárít az őrség és a rendőrség Egy szemetelő meglakott Az útszéli és erdei szemetelés mindennapos problémájával hadakozó Csákány László, a Szemerja Gergő Közbirtokosság elnöke által a közösségi hálóra feltett képek alapján járt el egy környezetszennyező ügyében a közösségi rendőrség. Bodor Tünde Hétfőn Csákány László tetten ért, és lefényképezett az előpataki út mentén egy furgonból több dobozban és zsákban szemetet kipakoló sofőrt. Annak ellenére, hogy láthatta, dokumentálták tették, a szemetet, amely koszos párnacihákból, tollakból, sőt a cég reklámlapjaiból állt, gátlástalanul otthagyta. A fotókról azonosítható rendszám alapján a helyi rendőrség behívatta a Szucsáván bejegyzett párnatisztító cég moldáviai illetőségű sofőrjét, és magánszemélyként 300 lejre büntette. Nincs hatáskörünk a céggel szemben eljárni. A környezetvédelmi őrség megvizsgálhatja, milyen hulladékkezelési stratégiája van, rendben vannak-e az engedélyei, de erre azoknak az önkormányzatoknak az emberei is rákérdezhetnek, amelyek területén a cég a szolgáltatást végzi - mondta a helyi tanácshatározat által megszabott jogosultságokkal bíró közösségi rendőrség parancsnoka, Hadnagy István. Jakab Rozália, a környezetvédelmi őrség felügyelője szerint egy kihágásért két büntetést nem szabhatnak ki, de a szemetelőt a közösségi rendőrségnek kötelezni kellett volna arra is, hogy szedje össze a hulladékot. - Erre nekik egyértelműen és logikusan sokkal nagyobb jogkörük van, mi megtettük, ami a kötelességünk - feleli erre Hadnagy. Helyszíni terepszemlénk során a turistáknak kitett hulladékgyűjtők közül többet találtunk púposra rakva ugyanolyan hulladékot tartalmazó nájlonzsákokkal, de patakmederben is bőven akadt. Ha az őrség is eljárna az ügyben, jelentkezünk a fejleményekkel. « Szép fotók készültek a szemetelő, felelőtlen sofőr autójáról Rettenetes állapotok a vérközpontnál Életveszélyben dolgoznak Életveszélyes körülmények között dolgoznak a sepsiszentgyörgyi vérközpontban. Az intézmény vezetősége két éve igényelte, ám azóta is hiába várja a tatarozáshoz szükséges összeget, az állapotok pedig egyre romlanak: már villamos vezetékeket lep el a falban az esővíz. Tinea Teddy A sepsiszentgyörgyi vérközpont közel két éve igényelte a javításokhoz szükséges összeget az Országos Hematológiai és Transzfúziós Intézettől, ígéretet kaptak, pénzt nem. - Komoly dokumentációt állítottunk össze, több tucat engedélyt beszereztünk. A dossziét technikai szempontból jóváhagyták, ám a pénz nem érkezett meg - panaszolta dr. Andy Rosin, a vérközpont igazgatója. Az országos intézmény nemhogy a törvény szerinti 30 napos határidőt nem tartotta be, de azóta egyáltalán nem méltatta válaszra sem a számonkérését. Az állapotok pedig tovább romlanak: dr. Rosin elrettentő példaként mutatta meg a beázott falakból kikandikáló életveszélyes konnektorokat, villamos vezetékeket, illetve a szobák közepébe áhított műanyag edényekbe - a mennyezetből csöpögő esővíz is elszomorító látványt nyújtott. A vérközpont a Kovászna megyei kórházak mellett rengeteg vérkészítményt küld Marosvásárhelyre, Kolozsvárra is, ugyanakkor heti rendszerességgel szállítanak Bukarestbe, Brassóba, fontossága nem vitatható. - Az országban mi voltunk az elsők, akik délutáni szolgálatot is teljesítettünk, miközben a túlórákat nem fizették. Sajnos, ezt is be kellett szüntetnünk, mert attól tartottunk, hogy rövidzárlat, komolyabb szerencsétlenség esetén az ilyenkor kisebb számú személyzettel nem tudnánk idejében kimenteni a donorokat - összegzett az igazgató. Lehangoló, veszélyes látvány, és nem utolsósorban egészségtelen