Székely Hírmondó, 2017. október (22. évfolyam, 187-208. szám)

2017-10-20 / 201. szám

ROMÁNIA Határozottan meg kell fogalmaznunk igényeinket Szükségük van új Vadimokra Nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy Traian Basescu volt államfő akar az ország új Vadim Tudor­­ja lenni, jelentette ki Antal Árpád, az RMDSZ sepsi­szentgyörgyi szervezeté­nek elnöke. A közelgő cen­tenáriumi év kapcsán pe­dig aláhúzta, hogy a ma­gyarságnak nagyon mar­kánsan meg kellene fogal­maznia elvárásait a ro­mán állammal szemben. Mást láttam Romániában, aki ennyi­re szembement a saját véleményével és értékrendjével. Azért azt is el kell mondani, hogy december 1-je és március 15-e között van egy lénye­ges különbség. Mi nem várjuk el azt a románoktól, hogy ünnepeljenek március 15-én, miközben tőlünk el­várják, hogy ünnepeljünk december 1 -jén. Mi csak azt kértük, hogy hiva­­talosítsanak valamit, ami eddig is működött, hiszen eddig is ünnepel­tünk, és ezentúl is fogunk ünnepel­ni - szögezte le Antal Árpád, utalva az RMDSZ azon törvénytervezeté­re, amely hivatalos ünnepnappá nyilvánítaná március 15-ét a romá­niai magyarok számára. Hozzáfűzte, ilyen értelemben akár azt is lehetne mondani, hogy ez nem is fontos, de nem így van: igen­is a román állam ismerje el a közös­ségünk ünnepeit anélkül, hogy ezt bárkire is rá szeretnénk erőszakolni, nyomatékosította. Elismerte, hogy persze nem Basescun múlott a tör­vénytervezet sorsa, de Antal szerint azt is látni kell, hogy a mostani el­lenzéki pártoknak a viszonyulása a magyar ügyekhez gyakorlatilag mind arról szól, hogy a Szociálde­mokrata Párt ne merjen gesztusokat tenni az RMDSZ irányába. Ami pedig a közelgő centenári­umi évet illeti, Antal Árpád szerint megoszlanak a vélemények a ma­gyar közösségen belül is, hogy mit kellene tenni.­­ Én egyértelműen nem tartom szerencsésnek azt, hogy mi most el­bujkáljunk, és várjuk, hogy járjon le 2018. Ha akkor elbújunk, akkor 20- ban is el kellene bújnunk, és azért az egy elég hosszú idő egy közösség életében, és egy ember életében még hosszabb. Úgy gondolom, hogy pont amiatt, mert azt látjuk, hogy a centenáriumra hivatkozva, vagy en­nek a hangulatától félve a román pártok visszatáncolnak minden ígé­retüktől, nekünk most kellene na­gyon markánsan megfogalmaznunk az igényeinket és az elvárásainkat a román állammal szemben. Az nem lehet, hogy mi elfogadjuk azt, hogy Bukarestben minden nap valamire azt mondják, hogy nem, hiszen ne­mekre nem lehet jövőt építeni egy közösség és egy állam között­­, hangsúlyozta Antal Árpád.­ Kiss Edit A­ntal Árpád sajtótájékoztató­ján hangsúlyozta, hogy a ro­mán társadalomnak szüksé­ge van új Vadim Tudorékra, és mindig ki is neveli őket, de a román állam és az erdélyi magyar közös­ség, illetve a román politikusok és az erdélyi magyar közösség viszo­nyában rossz választás lenne, ha Traian Basescu lesz az új Vadim Tudor, mert olyan személyről be­szélünk, akiben bízott valamikor az erdélyi magyarok egy része.­­ Ha az emlékezetem nem csal, akkor Traian Basescu, amikor ál­lamelnök volt, többször is üzent március 15-én, és kevés olyan politi­ Antal Árpád, nem tartom szerencsésnek azt, hogy mi most elbujkáljunk, és várjuk, hogy járjon le 2018 Harmincnaponként hat napot eltörölnek Rövidülő börtönbüntetések Tegnap lépett életbe az a törvény, amelynek értel­mében minden túlzsúfolt börtönben raboskodó el­ítélt büntetése jelentősen rövidül. Az erről szóló, 2017/ 169-es törvényt májusban fogadta el a képvi­selőház döntő házként, írja az Agerpres. A jogszabály értelmében min­den, nem megfelelő fogvatartási körülmények között letöltött 30 napért 6 napot elengednek a fog­lyok büntetéséből. Nem megfele­lő fogvatartási körülménynek mi­nősül, ha a cellában az egy fo­golyra jutó terület 4 négyzetmé­ter vagy annál kevesebb; ha a fog­­vatartottnak nincs lehetősége részt venni szabad levegőn vég­zett tevékenységekben; ha nem éri természetes fény, ha nem megfelelő a cella szellőztetése, ha a szoba falai nedvesek vagy pené­szesek. A törvény értelmében a 2012. július 24-e óta letöltött börtönbüntetés után járó napo­kat számolják ki. Tudorel Toader igazságügyi miniszter szerdán úgy nyilatko­zott, a büntetés-végrehajtási in­tézetek felkészültek az intézkedés életbe léptetésére, elvégezték a szükséges számításokat. A tárca­vezető ugyanakkor hozzátette, van egy „összefüggő terve” a bör­tönök túlzsúfoltságának csök­kentésére, az ezt célzó intézkedé­sek ütemtervét még november folyamán a kormány, majd az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kívánja terjeszteni. Az Országos Börtönigazgató­ság sajtószóvivője, Cristina Ena­­che azt nyilatkozta szerdán az Agerpres hírügynökségnek, hogy csütörtöktől szabadlábra helye­zik mindazokat, akik a 169-es törvény értelmében jogosultsá­got nyernek erre, azt azonban nem tudta megmondani, hogy összesen hány fogvatartottat érint az intézkedés. Az erről szó­ló jelentésen „még dolgoznak” - tette hozzá.« 2017. OKTÓBER 20., PÉNTEK SZÉKELY Hírmondó Szolidaritási járulékot kell fizetni Újabb illetékről döntöttek Január 1-jétől a munkáltatók a béralap 2 százalékának megfelelő összeget fizetik be szolidaritási járulék címen, a pénz nagyobbik része az állami költségvetést egé­szíti ki - jelentette be tegnap Io­­nuţ Misa pénzügyminiszter, írja az Agerpres.­ ­ A befolyó összeg 90 százaléka a költségvetést egészíti ki, amelyet utólag, igény szerint az egészség­­ügyi vagy szociális terület finanszí­rozására fordítanak, 10 százalékát pedig különleges esetekre tartják fenn, amikor olyan alkalmazotta­kon kell segíteni, akik amiatt jutot­tak nehéz helyzetbe, mert a mun­káltatója fizetésképtelenné vált” -nyilatkozta Misa. Hozzátette, arra a következtetésre jutottak, hogy nem lenne szerencsés a társadalombiz­tosítás minden terhének áthárítása az alkalmazottakra, és úgy döntöt­tek, hogy ezek egy része továbbra is a munkáltatót terheli. - A járulékokat különböző mó­don osztják el a munkáltató és a munkavállaló szintjén, de összessé­gében csökkennek - mondta el Mi­sa. Hozzátette, a járulékot minden munkáltatónak fizetnie kell, függet­lenül attól, hogy a köz- vagy a ver­senyszférában tevékenykedik. Rá­mutatott: ezáltal csökken a mun­káltatók által a bérgarancia-alapba befizetett összeg: az eddigi 0,25 szá­zalék helyett 0,20 százalék lesz.A Misa: a járulékot minden munkál­tatónak fizetnie kell Fotó: zf.ro Érkeznek a tankönyvek Néhány napon belül szállít­ják a kiadók az ötödikes ta­nulók hiányzó tankönyveit, je­lentette be csütörtökön Liviu Pop tanügyminiszter.„Az ötödi­kesek már rendelkeznek a tan­könyvek egy részével. Amint már mondtam, jelenleg elektro­nikus formában megtalálhatóak a tankönyvek a manuale.edu.ro weboldalon, egy hete töltöttük fel őket. Ezen a héten véglegesí­tette minden tanintézmény a rendeléseket. Néhány napon belül minden kiadó szállítja az iskoláknak a tankönyveket-­­válaszolta az oktatási miniszter az újságírók érdeklődésére. Hangsúlyozta, létezik összefog­laló kézikönyv, amit addig is használhatnak a diákok, amíg megérkeznek a tankönyvek.­ Elutasítják a romákat Tíz román közül csak ketten fogadnák el, hogy más etni­kumú személy kerüljön a csa­ládjukba vagy baráti társasá­gukba - derül ki az Elie Wiesel holokausztkutató intézet által rendelt felmérésből. A holoka­uszt romániai megítélését és az etnikumközi kapcsolatokat fel­mérő közvélemény-kutatás ké­szítői kimutatták, a legnagyobb toleranciát a zsidókkal szemben mutatták a megkérdezettek, a magyarokkal szembeni toleran­ciaszint szintén nagyobb, mint a romákkal és az arabokkal szem­beni. A felmérésből az is kiderül, hogy vidéki környezetben az emberek inkább az arabokat, míg városi környezetben in­kább a romákat utasítják el, vi­szont a zsidókhoz és magyarok­hoz való viszonyulás tekinteté­ben nincs különbség a vidéki és városi lakosok toleranciaszintje között.« Kiszállnának a perből károsított, károsult feleknek minősítette a marosvásárhe­lyi katolikus líceum 445 diák­ját és azok szüleit a Korrupcióel­lenes Ügyészség, amely szep­tember végén vádat emelt az is­kola volt igazgatója, Tamási Zsolt és Maros megye volt fő­­tanfelügyelője, Ştefan Someşan ellen, az iskolaalapítással kap­csolatos rendellenességek mi­att. Csíky Csengele, a szülői kö­zösség egyik tagja, a Civilek a katolikus iskoláért szülői cso­port vezetője elmondta: a cso­portjuk tagjai még nem alakí­tottak ki végleges álláspontot, folyamatosan egyeztetnek a jo­gászokkal, de meglátása szerint a szülői közösség nagy része amellett dönt majd, hogy kiszáll a perből."

Next