Székely Hírmondó, 2020. március (25. évfolyam, 41-62. szám)

2020-03-30 / 61. szám

RIPORT Közben más tevékenységeket is szerveztünk: a magyar népmese napját, beneveztünk a Mesekuny­hó versenybe, rendezvényeken vet­tünk részt Kovászna megye szór­ványprogramján keresztül. Két évig az EMI tábor, az ODFIE-ren­­dezvények, a Székely Vágta állan­dó résztvevői voltunk” - emléke­zett. Változás: Vargyasról Budapestre Sodorta az élet közben ide is, oda is, de úgy érezte, hogy abból mégis hiányzik valami. Úgy vélte, változásra van szüksége, ki szeret­né próbálni magát, hogy mire ké­pes még hiszen szerette saját kor­látait feszegetni, így minden bátor­ságát összeszedte, és 2014-ben ki­költözött Budapestre. A magyar fő­városban egészen kalandosan ala­kult élete. „Nullából kezdtem újra, isme­retség támogatás nélkül. Két évig kereskedelemben dolgoztam, egy erdélyi cégnél kürtőskalács-készí­téssel, -eladással foglalkoztam, majd két évig pénzügyi asszisztens voltam egy állattápot gyártó üzem­ben. Nehéz időszak következett, utána a Jóisten összehozott egy Kerepesen élő baróti vállalkozónő­vel, aki felkért, hogy a budapesti Kulitanodájába legyek a segítsége. Egy nyarat dolgoztam ott, imád­tam. Heti öt nap, öt ország ételeit főztük jómódú gyermekekkel, utá­na csokigyárba, parkba, bowling­­klubba látogattunk. Nagyon sok szeretetet kaptam, és ekkor jöttem rá, hiányzik a régi életem, mert ne­kem a gyermekek a mindeneim. Közben grafikát tanultam, mar­ketinget, rengeteg időt, pénzt fek­tettem önmagam fejlesztésébe, de ez nem volt elég magányosnak éreztem magam. Szükségem volt egy közösségre, arra, hogy tartoz­zak valahová” - részletezte magá­ról, így csatlakozott a maglódi Ta­­mási Áron Erdélyi Körhöz és a Hi­degkúti Családsegítő Egyesület­hez. Kitalálta, még hogyan tudna hasznos lenni. Felhívta a budapes­ti Csíki Söröző ügyigazgatóját, hogy mit szólnának, ha székely na­pot tartana mézeskalács-díszítés­sel. Beleegyeztek, Marika mindent leszervezett, pedig még sütni sem tudott. De addig telefonált haza, míg a lényeget elmagyarázták neki. Hajnali négyig sütötte a mézeska­lácsot, hogy minden jól sikerüljön, ám végül alig húszan mentek el a rendezvényre, kár volt izgulnia. De a résztvevők között volt egy kézdi­­vásárhelyi lány is, aki megemlítette neki, hogy a budapesti Magyarság Házánál szükség volna olykor egy kézművesre. Úgy, hogy oda is el­szegődött, s mert ott számlaképes­nek kellett lennie, létrehozta egyé­ni vállalkozását. Brandépítés: Gyur­ Móka és Kreatív Gyerekkuckó Itt úgy érezte, lassan visszatalál régi énjéhez: folyamatosan tanult, olvasott, marketing képzéseken vett részt. Építgette „brandjeit”, a Kreatív Gyerekkuckót, és a Gyur­mókát. Utóbbi keretében süthető gyurmából készített praktikus aján­déktárgyakat gyermekeknek, fel­nőtt­eknek. Jelenleg is folyamato­san készíti, küldi haza a termékeit. „Egy fél év alatt sikerült felpör­getnem eddigi megvalósításaimat. A Magyarság Házában való rend­szeres tevékenységem mellett a Várkert Bazárban 350 határon túli magyar gyermeknek tartottam fog­lalkozást, részt vettem gyermek­foglalkozásokkal Ópusztaszeren a Magyarok Országos Gyűlésén, a Székely Fesztiválon, a Charity Fesztiválon, Maglódon a Mesefa­luban, a Transylvanicum fesztivá­lon. A budapesti Kürtőskalács Fesztiválon a Vitéz Kürtös felkéré­sére kürtőskalács-készítést is okta­tok A tavaly első alkalommal felál­lított kézműves sátramnak nagyon nagy volt a sikere. Közben öröm­mel, szívesen megyek haza is, ha felkérés van, rendezvényekre, vá­ros- , illetve falunapokra is” - szá­molt be jelenlegi életéről. Vidd haza a megszerzett tudást. Eddigi élettapasztalatait így ösz­­szegezte: „Úgy gondolom, soha nem szabadna elfelejtenünk, hon­nan származunk, mennyi jót kap­tunk otthonról. Én ezért próbálom tudásomat átadni, hazavinni Erdő­vidékre. A legutóbb például egy na­gyon hangulatos kézműves kávézó workshopot tartottam Baróton. Büszke vagyok arra is, hogy sike­rült együttműködnöm egy csodá­latos művész emberrel, Demeter Ferencz kolozsvári bábszínésszel, akivel egy erdővidéki turnét szer­veztünk és bonyolítottunk le, öt nap alatt 15 intézményben, 620 gyermeknek. „Azt ajánlom mindenkinek, hogy foglalkozzon azzal, amit sze­ret, merjen kilépni a kényelmi zó­nából. Tanuljon a legjobbaktól, mert ha mindenki azt tenné, ami­hez készsége van, sokkal szebb len­ne a világ! Vigyázzunk az erdélyi értékeinkre és az értékes emberek­re!” - foglalta össze. 2020. MÁRCIUS 30., HÉTFŐ SZÉKELY Hírmondó

Next