Székely Hírmondó, 2020. július (25. évfolyam, 130-145. szám)
2020-07-29 / 143. szám
SZÉKELY Hírmondó 2020. JÚLIUS 29., SZERDA Élünk-e szavainkkal? A zért érdemes így feltennünk a kérdést, mert egyre inkább nehezednek ránk idegen nyavalyák, s ott kezdenek ki, ahol gyengének éreznek, kiszolgáltatottnak. Annak idején kozmopolitizmusnak tartották az idegen divatok hű majmolását, a más nyelvekből átvett nyelvi nyegleségeket. Mi ennek a levét elsősorban anyanyelvünk tekintélyének süppedő mértékében érezhetjük, s boszszant, hogy mindinkább teret hódít az angolkodás, melynek eredményeként immár nem csupán a világháló kapcsán válunk egyre szegényebbekké, hanem az anglicizmus elmélyülése kétségtelenül elvezet az anyanyelvi szürkeséghez, nyelvünk kiszolgáltatottjává válik egy olyan kifejezésrendszernek, amelynek szelleme, túlzott gyakorlatiassága megfoszt bennünket a mi nyelvünk rejtett kincseitől, a többértelműségtől, a mások által irigyelt kifejezőerőtől. George Bernard Shaw ezt írta le (és higgyünk neki):„Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit." Ugyebár, a nyelvi gyarapodásnak az egyik járható útja, ezt már évszázadokkal ezelőtt tudták a nyelvvédők, különösen a nyelvújítók, ha a nyelvi hiányokat máshonnan érkező kifejezésekkel is pótoljuk, olyanokkal, amelyek tökéletesen be tudnak illeszkedni a magyar nyelv rendszerébe, hangulatába, stílusába. Az új szavak, kifejezések teremtése ugyancsak a nyelvészek mindenkori törekvése volt, az újdonságok megkövetelték új kifejezések kitalálását is. És akkor itt állunk a megszámlálhatatlanul sok, minden változtatás nélkül, nyaklatlanul használt idegen szócsodák halmazával. Egyik írásban például az égvilágon minden onlájn, a kérdőívezés, a megkeresés, a beszélgetés, az összejövetel és sok egyéb, tehát amolyan legitimációs (törvényszerű) válság útjára léptünk, amely lehetővé teszi a home office-t, de még a home schoolingot is, s az explicit módon megfogalmazott kommentek a neten a profitábilis (egy interjúban legalább hússzor hangzott el) aktivitást prezentálják. Nesze neked, világháló! És nesze neked, magyar nyelv! Nesze neked, szép anyanyelvűnk! « Hamarosan kezdődik az útfelújítás Jobb úton Brassó felé Adrian Ioan Vestea, Brassó Megye Tanácsának elnöke múlt héten aláírta azt a szerződést, mely a Kovászna és Brassó megyéket összekötő, 131 (Apáca-Szászmogyorós) és 131B (Apáca-Ürmös- Ágostonfalva) jelzésű megyei útszakaszok feljavításáról szól. A kivitelező brassói Gott Strasse és az Ilfov megyei Perfect Consult Europe cégekkel megkötött szerződés értéke több mint százmillió lej, a munkálatok elvégzésének határideje pedig csaknem két és fél év (29 hónap). Böjte Ferenc int ismeretes, ez az útszakasz, leszámítva a 131-es út Nagyajta felé vezető ágát, igencsak jelentős azon erdővidékiek számára, akik Brassó felé utaznak, de azoknak is, akik ki szeretnének jutni a Brassót Segesvárral, tovább pedig Marosvásárhellyel öszszekötő 13-as országútra. Baráttól Ágostonfalváig Kovászna Megye Tanácsa vállalta az útjavítást egy Kovászna és Brassó megye közötti egyezmény keretében, melyet 2018 februárjában szentesített aláírásával a két megye tanácselnöke, éppen a megyehatáron levő, ágostonfalvi Olt-hídon. Ide tartozik, hogy Kovászna megye ezt kiegészítően vállalta a Málnásfürdő-Barót-Ágostonfalva útszakasz felújítását is, így valójában a teljes projekt keretében felújítják a 12-es (Maroshévíz-Sepsiszentgyörgy) és 13-as (Brassó-Segesvár) országutakat Erdővidéken át összekötő megyei utat. A brassói elöljáró úgy fogalmazott, az útfeljavítás célja Brassó megye északi részének gazdasági fellendítése, ugyanakkor Apáca, Ürmös és Ágostonfalva települések elszigetelésének felszámolása, mely falvak lakói ezáltal mind Brassó, mind Erdővidék, vagyis Kovászna megye irányába gyorsabban, könnyebben eljuthatnak. Ugyanakkor ismeretes ezen erdővidéki, de már Brassó megyéhez tartozó települések lakóinak jelentős hatása a baróti gazdasági életre is: szinte nyugodtan kijelenthető, hogy vásárlóerejük nélkül számos baróti üzlet, kereskedelmi egység nem lenne fenntartható, ezért az útfelújítás mondhatni kettős jelentőséggel bír Bárót számára. Vestea tanácselnök szerint az építkezés a jelzett útszakaszon hamarosan megkezdődik. A Kovászna megyei szakaszon, mint lapunkban is jeleztük, a munkálatok már elkezdődtek, mégpedig a baróti terelőúton (a megyei útszakasz kikerüli a várost), illetve a véczeri emlékmű és az ágostonfalvi híd között. Itt már jelen vannak a munkagépek, de Ágostonfalva fele például egy sávon bár, de még közlekedhettek a járművek . M Brassó, de Barót, illetve Kovászna megye számára is fontos az útfeljavítás. A régi út, akárcsak az útjelző tábla, megkopott Kifordított kövek a turul-emlékmű alatt Felháborító és fájó A Sepsiszentgyörgyön 2014. március 10-én, a székely szabadság napján ünnepélyes keretek között és méltóságteljesen felavatott turul-emlékmű léte a pártok feletti nemzeti összefogásnak köszönhető. Éppen ezért különösen fájó, hogy megrongálták. Bedő Zoltán A Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán szoborállítási ötletét annak idején Antal Árpád András, a város RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere és a magyar anyanyelvű tanácsosok egységesen támogatták. Eredetmondáink legendás madarát Sárpádd Zoltán Csíkszeredai szobrászművész álmodta meg Sánta Csaba szovátai öntőmester által nyert formát, és Jakab Gyula gyergyószentmiklósi kőfaragómester obeliszkjének csúcsáról vigyázza Székelyföldet. Talapzatán pedig György Attila Csíkszeredai író sorai olvashatók-„Legendáinkból érkezett/ Óvott küzdelmeinkben/ S a jövendőbe vezet." így a közös akarat teremtő, valamint megtartó erejét is jelképezi és hirdeti. Éppen ezért felháborító, hogy gyalázatos kezek többet is kifordítottak a talapzatát szegélyező kockakövekből, és fájó, hogy az aljas tett megtörténte óta eltelt bő hét alatt ezek még mindig szanaszét hevernek. Annál is inkább, hogy az aljas tett nyomai nem a város egyik félreeső szegletében, hanem a központhoz közeli, nagy népszerűségnek örvendő és tisztelettel övezett terén észlelhetők. A megbolygatott szegélyű emlékmű, kifordított kockakövek AKTUÁLIS „Összmagyar" szövetség Polyárban Prioritás a focicsapat Tegnap a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben sajtótájékoztatón mutatták be az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kézdiszerkereszti polgármester-, illetve alpolgármester-jelöltjét. Fazakas Péter, az EMNP megyei tanácsosa elöljáróban kifejtette, „Szálló János jelen pillanatban még RMDSZ-es tanácsos, így mondhatjuk, összmagyar szövetségről van szó”. Szálló János 2004 és 2008 között a helyi tanács tagjaként, aztán a községháza adminisztrátoraként, 2012 és 2016 között alpolgármesterként, azóta pedig ismét tanácsosként szerepelt. „Úgy érzem, a helyiek tudják, hogy ennyi idő alatt mit tettem a faluért. Mindig azt hangoztattam, tanácsüléseken minden napirendi pontot támogatok, amely a lakosság javára válik” - magyarázta. Hozzátette, többszöri felkérésnek eleget téve, a helyiek támogatását érezve döntött úgy, hogy polgármesterjelöltként indul. „A községnek nem uralkodója, hanem szolgája szeretnék lenni”, hangsúlyozta, megjegyezve, bár eléggé nehezen állt össze, teljes tanácsosi listával indulnak a választásokon. „Múlt csütörtökön Boldizsár Géza tanácstag-társammal kiléptem az RMDSZ-ből”, jelentette be. Tervei között közgyűlések tartása, az ivóvíz- és csatornarendszer kiépítése, az aszfaltozás folytatása, a buszmegállók felújítása, a háziorvos-hiány megoldása és a helyi focicsapat újraélesztése szerepel. Az alpolgármester-jelölt Fekete Gábor, az MPP polgári tanácsosa is nyomatékosította, céljuk a közösség életének szebbé, virágzóbbá tétele, míg Bálint József megyei pártelnök szerint a szövetség célja a közösségek által megválasztott személyek munkájának támogatása, „nem pedig abba a mederbe terelni, amit egy megyei vezető vagy annak szűk köre meghatároz.” « (daczó) ...nyit', . jí:„