Napló, 1910 (1. évfolyam, 1-59. szám)

1910-03-23 / 1. szám

. És minden regényújdonságnál ka­­pósabbak ilyenkor a hivatalos válasz­­tói­ névjegyzékek. Ezek a színes borí­­tékú 30—40 lapos brosúrák már ma is — mikor még nem is égetően aktuálisak — olyan olvasóközönséggel dicsekednek, a­melyet megirigyelhetne tőlük Mikszáth vagy Ady Endre. — Magunk is érdeklődéssel forgattuk mostanában a marosvásárhelyi válasz­tók névjegyzékét, s mindenekelőtt megállapítottuk, hogy a két kerületről számot adó, nyomtatott listák hibásak, sőt bizonyos értelemben hiányosak is. Hiányosak pedig a választók foglalko­zásának meghatározásában; hemzseg­nek bennük az ilyen általánosságok mint: írnok, díjnok, pénztárnok, tiszt­viselő, jegyző, raktárnok stb. — de hogy a szóbanforgó urak hol, minő kötelékben teljesítik ilyetén hivatalai­kat, arról a jegyzék mit sem akar tudni. Sok választót mindkét jegyzékbe fölvettek, soknak a nevét helytelenül írták vagy szedték; többeknek foglal­kozása hibásan van feltüntetve mint például — hogy egy példát is említ­sünk — egy levélhordóét (II. kerületi jegyzék 6. lapon) a­kit a lista posta­tisztként könyvel el. Mindezek nem fölötte fontos és nagy jelentőségű té­vedések vagy hiányosságok, de min­denesetre jobb lenne, ha a jegyzékek mentesek lennének tőlük. Alább egy kis statisztikát közlünk a választókról, foglalkozási ágak sze­rint. Érdekesnek gondoljuk az ilyetén kimutatást azért mivel a tapasztalat szerint ebből bizonyos következtetés vonható le. Ezt mindenki a maga egyéni hite és gondolása szerint cse­­lekedje meg, mi itt adjuk magát a száraz statisztikát. Az első kerületben választ: Iparos . . . .185 Városi tisztviselő és állami hiva­talnok* . . . .78 Vasúti tisztviselő és alkalmazott . 71 Kereskedő (a szatócsok és beleértve) 70 Szántó . . . . .66 Birtokos, gyáros, háztulajdonos . 58 Tanár, tanító . . .35 Ügyész, ügyészségi­, bírósági hi­vatalnok és alkalmazott . . 35 Ügyvéd ... . . .28 Bankigazgató, magánhivatalnok és kereskedelmi alkalmazott 28 Biró .­­ . . . .26 Főszolgabíró, szolgabiró, várme­gyei hivatalnok és alkalmazott 21 Postahivatalnok és alkalmazott . 20 Ügyvédjelölt . .­­ . 17 Orvos . . . .13 A második kerületben választ: Iparos .... 270 Városi tisztviselő és állami hiva­talnok . . .96 Kereskedő (a szatócsok is bele­­értők) . . . .62 Birtokos, gyáros, háztulajdonos 56 Tanár, tanító . .36 Bankigazgató, magánhivatalnok és kereskedelmi alkalmazott . 35 Főszolgabiró, szolgabiró, várme­gyei hivatalnok és alkalmazott 17 Szántó .... 16 Biró ..... 13 Ügyész, ügyészségi, bírósági hi­vatalnok és alkalmazott 12 Ügyvéd .... 9 Orvos .... 8 Postahivatalnok és alkalmazott 7 Ügyvédjelölt ... 6 Vasúti tisztviselő és alkalmazott 4 Egyéb foglalkozású . . 259 *) Ide azon állami hivatalnokok vannak be­számítva, a kik e kimutatás más csoportjába nincsenek befoglalva. — Ugron Gábor kerületében. u­gron Gábor Szilágysomlyóra érke­zett. A vasúti állomáson Donogyán János helyettes polgármester üdvö­zölte. Ugron délután a városháza ud­varán beszámolót és programmbeszé­­det mondott. Kijelentette, hogy sem a Kossuth-, sem a Justh-párthoz nem csatlakozik, hanem az 1875-ben meg­alakított függetlenségi párt programm­­ján áll. Követeli az önálló gazdasági berendezkedést, önálló magyar hadse­reget és híve a magyar udvartar­tásnak. RECOM. A német szöveg magyar fordítása így hangzik: Kedves Kocs úr! Miután éppen most értesülök arról, hogy az ön Eynatten altbragy urát Veronába helyezték át, úgy kibérelni óhajtanám az ő lakását; a lakáson kívül szükségem volna még az istállókra és a kocsiszínekre is; kérem tehát nekem forduló postával válaszolni, hogy a lakást megkaphatom-e. Ha azonban ön a katonai parancs­noksággal hosszabb időre kötött volna szerződést, úgy felkérem, hogy nekem egy jó, megfelelő lakást ajánljon. —­­Fogadja nagyrabecsülésem kifejezését. Pest, Junius 9-én 1850. Haynau Izm. A levélnek nincs boritéka; maga az iv van összehajtogatva, külső oldalán megcímezve s két — egy hat krajcá­­ros és egy kilenc krajcáros — bélyeg­gel ellátva. Az iv hátsó, egyébként be nem irt, tiszta oldalára, hogy a Egyéb foglalkozású . . . 244 Összesen . 995 Összesen . 906 Herrn Herrn von Kees in abzugeben in seinem eigenen Haus — Gratz. MÉRLEG. A tintával Shakespeare meg­írta összes művelt; dr. Knigge Frigyes a finom társalgás köny­vét; Deák Ferenc a húsvéti cikket; Mari­a Kapital-t; Arany a Toldi-trilógiát; Dickens a Copperfield Dávidot Ilmicis a Szivet; Sem­melweis a gyermek­ágyi láz kórtanát Ruskin , Velence kö­veti. A könyvekkel a művelt ember meg­tölti könyvtárát és ter­­jeszti révükön a kul­túrát. a Justh-párt fej­bevágta a minisz­terelnököt. a Justh-párt kiüti Serényi balsze­mét. NAPLÓ 1910 március 23. Haynau levele Maros-Vásárhelyt. A bresciai hős lakást keres . . . Molnár Gábor dr. a kiváló maros­vásárhelyi műgyűjtő, mindennemű iro­dalmi s művészeti dolgoknak ismert­­nevű amatőrje a napokban egy lipcsei bukinistától érdekes levelet szerzett meg. A papír kissé megsárgult, a tinta némileg megfakult: hatvan évvel ezelőtt íródott e levél olyan kéz által mely sok nemes élet számára jelentette a szörnyű halált. Az irás — egy rendes nagyságú tv-papir, két oldala beróva ideges rángásu betűkkel — Haynau Gyula Jakab bárónak, az olasz és magyar szabadságharcok rém-szivü bakójának levele. Nem történelmi dokumentum, nem kiváló jelentőségű okmány, egy­szerű — lakáskereső kérelem s mégis bizonyos borzadályos megilletődéssel vesszük kézhez e semmitmondó üzleti üzenetváltást, mert maga a név, mely­nek viselője annyi könny és annyi átok terhét hordozta szivében: egy darab história.­­ A levél címzése ilyeténképpen néz ki: levél felbontója azonnal megtudja ki a levélíró, a hírhedt nevezetességű hadvezér odajegyezte: Haynau Frhr. v. k. k. Feldzm. — vagyis : báró Haynau császári királyi táborszernagy. Haynau tudvalevőleg 1850 júliusá­ban ment, illetőleg küldetett nyug­díjba. A fenti levél, mint látható, jú­nius elejéről kelteződött; a derék hiéna tehát már ekkor tudta, hogy a kamarilla különösen Bachnak, a nép­demagógból császári miniszterré és elnyomóvá vedlett államférfiának sür­getésére elejtette őt. Júliusban, pár nappal távozása előtt hajtotta aztán végre Haynau a bécsi kormány elleni ismeretes és különleges boszúját, meg­kegyelmezett az összes magyar fog­lyoknak és szabadon bocsáttatta őket. Hogy Kecs úr mit felelt Haynaunak, hogy átadta-e a lakást, vagy sem, azt így hamarjában nem tudjuk megálla­­pítani, de ez nem is fontos. Tény az, hogy Haynau mint nyugdíjazott hóhér előbb szabolcsmegyei birtokán éldegélt s csak később vonult el Grácba.­­ A levélben emlitett Egnatten Ágost Frigyes báró altábornagynak az osztrák katonatörténelemben szintén hirhedt nevezetessége van. Porosz szolgálatból lépett át az osztrákokhoz, ahol gyor­san haladt, tábornok lett s kinevezték Verona kormányzójának. Az 1859-i olasz hadjárat után azonban kiderült róla, hogy összejátszva a hadsereg élelmiszer- és takarmány-literánsaival, százezrekig károsította meg a kincstárt, mire elfogatták és haditörvényszék elé állították. Az ítéletet azonban nem várta be: börtönében önkezével véget vetett életének. ÚJDONSÁGOK. A kígyótista hölgy és­­ madárfej! ember Jósé, Jósé ne szaggasd a szegény sz­­vemet. A múlt heti vásárkor két ponyva­sátor háza támaszkodott a Bodor-kút­­nak. Az egyik vászonalkotmány lakója sőt mondhatnók királynője missz Me­­luzina volt, a kigyótestü hölgy, aki egy évvel ezelőtt még mint halfarkú szirén ejtette bámulatba a vásáros cső­dületek műértő közönségét. A kigyó­­testü hölgy, —­­tulajdonosának Jumele Bacshen urnak sajátkezű kikiáltása szerint — Jáva szigetén született egy boa-constrictor és egy éjhajó meszticnő szerelmének gyümölcseként. Beavatot­tak állítása értelmében ugyan a szép Me­­luzina vacsorára sóletet evett és estén­ként „hova a fenébe tettem a kala­pomat“ kiáltással készülődött a haza­menetelre, mely tények egyenesen kizárják úgy a tropikus honosságot, mint a kigyótestnséget, ám e mende­mondáknak, pozitív bizonyítékok hiá­nyában nem tulajdoníthatunk fontos­ságot. Vegyük fel azonban újólag el­beszélésünk fonalát és térjünk be a fennebb említett második sátorba, hol is Don José a madárfejű ember lakozott. Imprezáriója a tízfilléres látogató kö­zönség feszült érdeklődése mellett mondta el, naponta átlag harminc íz­ben, a délceg spanyol életét: egy madridi herceg, Cortez Ferdinánd egye­nes leszármazottja, a sarkvidéken bo­lyongva megejtett egy pingvint, mely nemsokára madárfejű hősünket hozta világra, kiben ekként dél izzó heve és észak fagyos lehellete szerencsésen összpontosul. José később a konti­nensre került és sikerült egy nagy­ európai udvar prezumptiv trónörökös­nőjének szerelmét megnyernie, mit azonban visszautasított, mondván:­­• Nem, nem; maradj hű férjedhez: a becsület ezt követeli s én tört szív­vel távozom. A hallgatóság e gyönyörűen hősies önfeláldozás elmondásánál mindannyi­szor könnyekbe tört ki, mely borús hangulatot azonban felváltotta a haza­fias lelkesedés rajongó árja, midőn a konferanszié ezzel végezte szavait: a mindent tegye szerelem hatalma. — Ám Don José úr most már tel­jesen magyarrá lön; beltagja a füg­getlenségi és 48-as Justh pártnak s nagyon helyesli az önálló bank érde­kében megindított mozgalmat ... ! Nos, történetünk bonyodalmai most veszik kezdetüket. A vásár harmadik napján reggel Jumele bácsi belépvén sátrába, személyzetének bemondása alapján izgalommal volt kénytelen konstatálni, hogy missz Meluzina egy gomboscipőnek és kigyótestének hátra­hagyásával megszökött . ... . ! A szom­szédos ponyva alól e pillanatban vészkiáltások hallatszottak át: — Hol van Móric ? Eltűnt a gaz­ember. . . . Valóban nyájas olvasó, a te éleslátásod a dolgok mélyére, hogy ne mondjam fenekére hatott, kitalál­tad : Meluzinát megszöktette José. Egy este hazamenetelkor meglátták egy­mást, s szivük lángra lobbant.­— A két tulajdonos még akkor délelőtt je­lentkezett Vargha Lajos dr. főkapitány­nál, kérvén hogy nyomoztassa a szö­kevényeket, kik egész forgó tőkéjüket képezték. A főkapitány azonban némi gúnynyal kijelentette nekik, hogy a já­­vai és a sarkvidéki benszülöttek nem tartoznak a marosvásárhelyi rendőrség hatáskörébe, s így sajnálattal bár, de elutasító választ kénytelen adni. * Mi történt azonban a szerelmesek­kel ? — zug fel a kérdés, ők a Kör­utca egy alacsony házában élik most mézesheteiket ám elhatározták, hogy mint természeti csodák soha sem mu­tatkoznak többé a szereplés színpadán. Állása is van már mindkettőnek: Me­­luzina munkásnő a városi téglagyár­ban, viszont a madárfejű — mint er­ről a késő éjjeli órákban értesülünk­­— hosszas lelki vívódás után elhatározta, hogy a tettek mezejére lép és mint ellenzéki politikus fogja szolgálni uj hazáját . . . ! — Korteskedés Tegnap felosz­latták a Házat s ezzel a budai várban lefolyt ünnepélyes aktussal Magyar­­ország politikai élete a választási e­lő­­harcok és a korteskedések naptár-je­gyébe lépett. A volt képviselők részint a sohavissza nem térés bus sejtelmével, részint nagy harcok borongó Hőérze­tével utaztak el szanaszét s a Buda­pestről jövő és menő vonatok ekként zsúfolva voltak ementáli honatyákkal. Maros-Vásárhely két kerületében el­lenzéki részről már régebben meg­kezdődtek a k­orteskedések. Különösen a második kerület az­, melyben inten­zívebb eddig a választási szellő, az eddigiek szerint ott három­­ ellenzéki jelölt is fog küzdeni a kormány je­löltje és egymás ellen, ám valószínű, hogy utoljára mégis kissé le fog­­ ol­vadni ez a szám. A­­második kerület egyik, az ellenzéki aspiránsok között talán legnagyobb esélyekkel­ induló jelöltjének régi politikai, helyesebben kortes­ múltja, összeköttetései, valammiint közéleti harc­ modora előreláthatólag biztosítják e kerület választási harcának kiváló mozgalmasságát, mely azonban remélhetőleg nem fog veszedelmesen túlcsapongani. Az első kerületben az úgy­nevezett értelmiség viszi a választók kö­zött a vezető szerepet, s így e helyen a mérkőzés más vonatkozásban és for­mákban fog megnyilvánulni. Mindkét kerületben azonban, ellenzéki­­oldalról megindultak már az összejövetelek, értekezletek és — főleg — vacsoráz­­gatások, mely alkalommal lángoló szivű honfiak keseregnek a haza sor­sán s ajánlgatják a szeretett jelöltet. Nemsokára személyes látogatással is megtisztelik a jelöltek a választók­­ott­honát, átveszik birodalmukat a fuvola­­hangú kérelmek, az öblös fenyegeté­sek s mikor az első toll- és zászló­­szállitmány ide érkezik, akkor már nyakig benne is ülünk az izgalmakban. — Vége a protekciónak A vallás- és közoktatásügyi minisztérium felette érdekes rendeletet küldött Deák Lajos maros-tordavármegyei tanfelü­gyelőhöz az állami elemi iskolai tá- , vagy illetőleg­­ Erdélyrészi Parcellázó Hitelintézet b , Maros-Vásárhelyi Kossuth Lajos­ utca 10. szám.

Next