Székely Napló, 1911. január-június (41. évfolyam, 1-98. szám)
1911-01-01 / 1. szám
2 SZÉKELY NAPLÓ 1911. január 1. azután kívánja a vízpróbát, s végül mindenek okulására és megfélemlítésére vádlott elégetését. Azután megállapittatnak a tanukhoz intézendő kérdőpontok, e perben négy. Az első kérdés az, hogy tud-e a tanú valamit arról, miszerint vádlott akár Maros-Vásárhely városában, akár pedig egyebütt boszorkánymesterséget gyakorolt volna? Ha igen, mondja meg, hogy azt hol, mikor, éjjel-e, vagy nappal és milyen formában gyakorolta? Kinek a hármat, gyermeket, s mi módon rontotta, nyomorította meg. Végül pedig a vádlott vádlóit milyen embereknek tartja a tanú? A vád első tanúja azt vallja, hogy a vádlott egyik egyermekét meggyógyította, de a másik kezei között halt meg. A második tanú elmondja, hogy a vádlott tőle égetett bort kért, de ő nem adott neki. Mire nem sokkal ezután lement tanú a pincébe, három rettenetes szuszogást hallott, amitől fölöttébb megijedt. A következő tanú lényegtelenül vall, ellenben a reákövetkező 31 éves Szilágyi Mihály már kijelenti, hogy hallotta, miszerint Csiszár János (ez a följelentők egyike) panaszkodott azért, mert vádlott Csiszárnét éjszaka kínozta és gyötörte és gyermeke lábait megnyomorította Csiszár Györgyné elmondta, hogy a vádlott egyszer meg akarta logos bölcsőben fekvő kis csecsemőjét, de ő nem engedte. A hatodik és hetedik tanú nem tud semmit. A nyolcadik tanú egyszer a vádlott öcscsétől hallotta, hogy a vádlottat boszorkánysággá vádolják, s a mikor tanú felesége a vádlott öcscsének vizet akart adni inni, a vizescseber felesége kezére esett, mintha valaki szántszándékból rántotta volna rá, a mire tanú a vádlott öcscsét kizavarta. Egyebet nem tud. A következő tanú Szigeti Erzsébet, annyit tud, hogy amikor gyermekagyba feküdt, a vádlott ördögi erejénél fogva úgy megrázta, hogy az agy is ingott bele. Azért gyanúsítja ezzel a vádlottat, mert nem őt hívta ápolónőnek. A tizedik tanú semmi fontosabbat nem tud. A következő tanú a vádlottnőt gyanúsítja azzal, hogy őt fekete kutya képesen megtámadta. Benkő Marton tanú gyanúsítja vádlottat gyermeke megrontásával, azért, mert csak a vádlott tudta azt kigyógyítani. Azt hiszi, azért tette beteggé, hogy gyógykezelhesse. A tizennegyedik tanú, mivel leányát a vádlott látogatása után „kirontotta a nyavalya“, a gyermek megrontásával, továbbá azzal is vádolja, hogy tyúkját és bornyáját is ő pusztította el ördöngösségével. A tizenötödik tanú gyermeke megbetegedésével vádolja Borbálát, mert „abban az időben házunknál járt“. Ugyanez a tizenhatodik és tizenhetedik vádja is. A tizennyolcadik tanú másoktól hallotta, hogy a vádlott kuruzsló, a következő pedig azt hallotta vádlottról, hogy fel akarta magát akasztani. Késcsináló Judith előadja, hogy vádlott egy alkalommal arra kérte urát, varrja meg a csizmáját, férje azonban ezt nem tette meg, mire Borbála ezt mondta tanúnak : nem varrta ura meg a csizmámat, de még bizony megvarrná, ha varrhatná. S erre nem sok idő múlva beteg is lett a gyermekük mintegy félévig, amikor a vádlott egy nap alatt meggyógyította. A következő három tanú mind betegség okozását tulajdonította vádlottnak. Pataki Anna pedig bizonyítja, hogy éjjel a vádlott mellére ült és megnyomta. Személy szerint megismerte a tűz világánál. A férj semmit sem látott. Lényegtelen tizenegy tanú vallomása után Bajnóczi Judith elmondta, hogy vádlott gyermekét egy kettéharapott gesztenyével gyógyította meg. Bajnóczi Mihály szerint vádlott három évig tartó betegséget bocsátott ki a fiára. Jellemző vádoló tanú Petri Sára, aki szerint a vádlottnő többször fenyegetőzött, hogyha őt nem hívják bábaságra ,hát így lesz, meg amúgy lesz.“ Balázs Mihályné elmondja, hogy noha Borbálát házába senki be nem eresztette, egyszer mais csak ott állott ágya mellett, sőt megrontotta. Pető Sámuelné szerint a vádlot praktikája, hogy gyermekének és borosújának a szeme kifolyt. Bajnóczi Györgyre és feleségére vádlott sekelyt bocsájtott. Etseti Mihály hallotta, hogy vádlott fel akarta magát akasztani, amikor hírét vette, hogy perbe vonják. Azt mondta, jobb ha felakasztom magára, mintha megégetnek. Tót Péter szolgalegény vallja, hogy ő egy ízben a vádlott utat haladva, lába nyomába kereszteket rajzolt, amire vádlót: „jaj, miért Cselekedted ezt“ kiáltással hátra fordult. Körülbelül ez az, amit a vád hetvennyolc tanúja egymásután vall bizonyítani, amint láttuk, nem sokat bizonyítottak. A védelem huszonhat tanúja eskü mellett vallja, hogy őtőre semmi gonoszat nem láttak, semi pedig „szava bevehető“ embertől ilyet felőle nem hallottak. Az ítéletet április 28-án hirdettték ki. Halálos volt, de a vádlottat mindenekelőtt vízpróbára bocsájtják. A vízpróba abból állott, hogy a vádlottat bedobták valami folyóvízbe. Ha elmerült, ártatlan volt, ha fenn akadt, bűnös (Csakhogy néha az elmerülőt bele is hagyták fulladni a vízbe.) Borbála nem merült el, tehát megtorturáztak s ezekután megégették. Érdekes tárolósok. A törvényszék előtt. □ A vastraverzek. Szabó Pál hirlapiró, a Székely Napló egyik augusztusi számában azt irta, hogy Bustya Lajos vállalkozó a felső kereskedelmi iskola uj épületénél magyar traverz helyett osztrákot használt. Bustya emiatt pert inditott Szabó ellen s az ügyben ma reggelre tűzték ki a tárgyalást. Elnök Lázár Miklós gróf volt; Szabót dr. Boda Jenő védte, míg a magánvádlót dr. Balogh Rezső képviselte. Lázár gróf elnök kifogásolta, hogy Boda dr. mint védő szerepeljen, mivel állítólag nincs még bejegyezve egy ügyvédi kamaránál sem. Később azonban mégis elfogadódlon Boda dr. védőnek. A vádlott hírlapíró előadta, hogy a cikket egy Bástya ellen ez ügyben tett és a rendőrfőkapitányságnál levő feljelentés alapján irta kéri a bizonyítás elrendelését. Boda dr. előterjesztette a kihallgatandó tanuk névsorát és a beszerzendő bizonyítékok listáját. A bíróság ezek után elrendelte a bizonyítást és a tárgyalást elnapolta. □ Elitélt sikkasztó: Bisztrói Domokos ügyvédi írnok már évek óta dolgozott Madaras József dr. nál. Megbízható munkás embernek ismerték s nem tudták róla, hogy régebben mint körjegyző lopást követett el a miért be is volt zárva Ez év julius havában Szilágysomlyóról egy pénzes utalvány és majd később egy pénzes levél érkezett Madaras József dr. címére összesen 5.500 korona értékben Orcz Gábor kézbesítőtől úgy a pénzes utalványt mint a levelet — miután más nem volt akkor az irodán — Bisztrai vette át, de gazdájának egy szót sem szólt a dologról. Az iroda azonban a szóbanforgó összegeket várta s néhány hét múlva levelet intézett az illető helyre, megsürgetve a pénzt. A levél feladását Bisztraira bízták, ki természetesen ezt a levelet is elsikkasztotta. Pár hét múlva az iroda észrevette, hogy Bisztrai kezén 68 korona eltűnt mire felszólították az írnokot, hogy fedezze a hiányt. Bisztrai megígérte a dolog rendezését, s csupán pár napi időhaladékot kért, hogy hazautazhasson és pénzt szerezhessen. El is utazott s nemsokára Madaras dr. levelet kapott távollevő írnokától, melyben ez azt írja, hogy nem tudott pénzt szerezni s igy öngyilkos lesz. Az iroda mag ekkor sem tudta az 5 500 korona elsikkasztását. Jóval később jött erre rá, mikor ismét sürgetést küldött s a válaszban megírták, hogy a pénzt rég elkülötték. A megszökött sikkasztó aztán pár héttel ezelőtt titkon visszajött, hogy meglátogassa családját. Ez jön veszte. Egy sztgyörgy utcai korcsmában Farkas Ferenc rendőr, aki régebbről ismerte Bisztrait, elfogta és beszállította a rendőrségre, honnan átkísérték az ügyészség fogházába. Ezt az ügyet is ma tárgyalta a törvényszék Lázár gróf elnöklete alatt. Bisztrait dr. Debreceni Nagy János védte A sikkasztó beismerte bűnét, de azzal védekezett, hogy az egyik összeget 4900 koronát elrabolták tőle az utcán éjszaka s igy nem tudta átszolgáltatni gazdájának. A törvényszék Bisztrait két és fél évi fegyházra ítélte. Bisztrai felebbezést jelentett be, többek között azért is, mert Madame dr. nem tett ellene feljelentést s igy magánvádra üldözendő cselekményről lévén szó, őt el nem lehet ítélni. dr. súlyos reumatikus bántalmai miatt a mai tárgyaláson meg nem jelenhet. A törvényszék erre elrendelte Fekete dr.-nak Agyagási és Ziegler törvényszéki orvosok által való azonnali r megvizsgáltatását. A két orvos kiszállott Fekete dr. lakására és úgy találták, hogy Fekete dr. tényleg nem kötelezhető a megjelenésre. A tárgyalást ennélfogva elnapolták. □ A polgármester becsülete: Fekete Andor dr. ügyvéd, a Székely Napló volt felelős szerkesztője, pár héttel ezelőtt a „Royal“ kávéházban dr Molnár Gábor, Citrom Albert és Páncél Imre jelenlétében úgy nyilatkozott állítólag: dr. Bernády György polgármesterről, hogy ez panamista .... • !! A kijelentést valaki bedenunciálta a polgármesternek, aki bepörölte Fekete Andor dr.-t. A tárgyalást roa kellett volna ez ügyben megtartani, de Boda Jenő dr. védő bemutatta dr. Turnoszky Mór azon bizonyítványát, mely szerint Fekete MCJL ÚJSÁG Költői ankét a télről. — (Negyedévi tisztogatás a papirkosárban) — Pósa Lajos: Nincs már itt a daru, gólya Versírás az élet sója. Irgum burgum ácsi-pácai Én mondom ezt: Pósa bácsi. Szabolcska Mihály: Hir jut a tatunkból, kiről annyit írtam , a mit a modernek olvasnak blazirtan És én eme hírre úgy elszomorodtam, Képzeljék — azt mondják — hogy már télvan ottan. Ábrányi Emil: A tél, a néma zsarnok Láncit csörgetve lő, És porba hull előtte Az erdő és mező. Hah! tél, a költő im lesújt, Mint egy erős izom, Egyelőre e verssel csak . . . (A többit most irom.) Ady Endre : Bús mosolyok, zöld sötétség, Téli bánat, téli vétség, Téli kabát, téli kétség Vigyázok, hogy meg ne értsék. Néha sirok, néha fájok, Néha értelemre vágyok, Néha Tályog, néha Vályog Pont. Slussz. Jó napot kívánok. Babits Mihály: Fekete földön, fekete ácsok Fekete fából fekete rácsot Faragnak. Fekete erdőn, fekete bánat Fekete télen, feketén támad Keserűn. Fekete mmek, fekete rémek, Fekete minden, fekete ének, Nincs tovább. — Újévi istentisztelet. A református egyház templomaiban ma délután 3 órakor tartották meg az óévi, h holnap délelőtt, a szokásos időben tartják meg az újévi istentiszteletet. — A szászrégeni kádárok. A hajdan virágzó kádáripar a Székelyföldön általában hanyatlást mutat. A háromszéki hegyvidék kádár háziiparosain kívül a legtöbb forgalmi ponton csak egy-két kézműiparos foglalkozik „ká- Köhögés, szamárköhögés, influenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIM „Roche”-t. SIROLIN ,Roche*-t kellemes ize és kiváló hatása folytán szívesen veszik. Le összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN „Roche“ csomagolást kérjünk és határozottan utasítsunk vissza minden pótkészítményt. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz), Grenzach (Németország).