Székely Napló, 1911. január-június (41. évfolyam, 1-98. szám)

1911-01-01 / 1. szám

2 S­Z­ÉKELY NAPLÓ 1911. január 1. azután kívánja a vízpróbát, s végül mindenek okulására és megfélem­lítésére vádlott elégetését. Azután megállapittatnak a tanuk­hoz intézendő kérdőpontok, e perben négy. Az első kérdés az, hogy tud-e a tanú valamit arról, miszerint vád­lott akár Maros-Vásárhely városában, akár pedig egyebütt boszorkánymes­­terséget gyakorolt volna? Ha igen, mondja meg, hogy azt hol, mikor, éjjel-e, vagy nappal és milyen form­á­ban gyakorolta? Kinek a hármat, gyermeket, s mi módon rontotta, nyomorította meg. Végül pedig a vádlott vádlóit milyen embereknek tartja a tanú? A vád első tanúja azt vallja, hogy a vádlott egyik egyermekét meg­gyógyította, de a másik kezei között halt meg. A második tanú elmondja, hogy a vádlott tőle égetett bort kért, de ő nem adott neki. Mire nem sok­kal ezután lement tanú a pincébe, három rettenetes szuszogást hallott, amitől fölöttébb megijedt. A következő tanú lényegtelenül vall, ellenben a reákövetkező 31 éves Szilágyi Mihály már kijelenti, hogy hallotta, miszerint Csiszár János (ez a följelentők egyike) panaszkodott azért, mert vádlott Csiszárnét éjszaka kínozta és gyötörte és gyermeke lá­bait megnyomorította Csiszár György­­né elmondta, hogy a vádlott egyszer meg akarta logos bölcsőben fekvő kis csecsemőjét, de ő nem engedte. A hatodik és hetedik tanú nem tud semmit. A nyolcadik tanú egyszer a vádlott öcscsétől hallotta, hogy a vád­lottat boszorkánysággá­ vádolják, s a mikor tanú felesége a vádlott öcscsé­­nek vizet akart adni inni, a vizes­cseber felesége kezére esett, mintha valaki szántszándékból rántotta volna rá, a mire tanú a vádlott öcscsét ki­zavarta. Egyebet nem tud. A követ­kező tanú Szigeti Erzsébet, annyit tud, hogy a­mikor gyerm­ekagyba fe­küdt, a vádlott ördögi erejénél fogva úgy megrázta, hogy az agy is ingott bele. Azért gyanúsítja ezzel a vád­lottat, mert nem őt hívta ápolónőnek. A tizedik tanú semmi fontosabbat nem tud. A következő tanú a vád­­lottnőt gyanúsítja azzal, hogy őt fe­kete kutya képesen megtámadta. Benkő Marton tanú gyanúsítja vádlottat gyermeke megrontásával, azért, mert csak a vádlott tudta azt kigyógyí­­tani. Azt hiszi, azért tette beteggé, hogy gyógykezelhesse. A tizennegye­dik tanú, mivel leányát a vádlott láto­­gatása után „kirontotta a nyavalya“, a gyermek megrontásával, továbbá azzal is vádolja, hogy tyúkját és bornyáját is ő pusztította el ördöngös­ségével. A tizenötödik tanú gyermeke megbetegedésével vádolja Borbálát, mert „abban az időben házunknál járt“. Ugyanez a tizenhatodik és tizenhetedik vádja is. A tizennyol­cadik tanú másoktól hallotta, hogy a vádlott kuruzsló, a következő pedig azt hallotta vádlottról, hogy fel akarta magát akasztani. Késcsináló Judith előadja, hogy vádlott egy al­kalommal arra kérte urát, varrja meg a csizmáját, férje azonban ezt nem tette meg, mire Borbála ezt mondta tanúnak : nem varrta ura meg a csiz­mámat, de még bizony megvarrná, ha varrhatná. S erre nem sok idő múlva beteg is lett a gyermekük mintegy félévig, a­mikor a vádlott egy nap alatt meggyógyította. A kö­vetkező három tanú mind betegség okozását tulajdonította vádlottnak. Pataki Anna pedig bizonyítja, hogy éjjel a vádlott mellére ült és meg­nyomta. Személy szerint megismerte a tűz világánál. A férj semmit sem látott. Lényegtelen tizenegy tanú vallomása után Bajnóczi Judith el­mondta, hogy vádlott gyermekét egy kettéharapott gesztenyével gyógyí­totta meg. Bajnóczi Mihály szerint vádlott három évig tartó betegséget bocsátott ki a fiára. Jellemző vádoló tanú Petri Sára, aki szerint a vád­­lottnő többször fenyegetőzött, hogyha őt nem hívják bábaságra ,­­hát így lesz, meg amúgy lesz.“ Balázs Mi­­hályné elmondja, hogy noha Borbá­lát házába senki be nem eresztette, egyszer m­ais csak ott állott ágya mellett, sőt megrontotta. Pető Sá­­muelné szerint a vádlot praktikája, hogy gyermekének és boros­újának a szeme kifolyt. Bajnóczi Györgyre és feleségére vádlott sekelyt bocsájtott. Etseti Mihály hallotta, hogy vádlott fel akarta magát akasztani, amikor hírét vette, hogy perbe vonják. Azt mondta, jobb ha felakasztom magára, mintha megégetnek. Tót Péter szolga­legény vallja, hogy ő egy ízben a vádlott utat­ haladva, lába nyomába kereszteket rajzolt, amire vádlót: „jaj, miért Cselekedted ezt“ kiáltás­sal hátra fordult. Körülbelül ez az, amit a vád hetvennyolc tanúja egy­másután vall bizonyítani, amint lát­tuk, nem sokat bizonyítottak. A véde­lem huszonhat tanúja eskü mellett vallja, hogy őtőre semmi gonoszat nem láttak, semi pedig „szava be­vehető“ embertől ilyet felőle nem hallottak. A­z ítéletet április 28-án hirdettték ki. Halálos volt, de a vádlottat min­denekelőtt vízpróbára bocsájtják. A vízpróba ab­ból állott, hogy a vádlottat bedobták valami folyóvízbe. Ha elmerült, ártatlan volt, ha fenn akadt, bűnös (Csakhogy néha az elmerü­lőt bele is hagyták fulladni a vízbe.) Borbála nem merült el, tehát megtorturáztak s ezekután megégették. Érdekes tárolósok. A törvényszék előtt. □ A vastraverzek. Szabó Pál hir­­lapiró, a Székely Napló egyik augusz­tusi számában azt irta, hogy Bustya Lajos vállalkozó a felső kereskedel­­mi iskola uj épületénél magyar tra­verz helyett osztrákot használt. Bus­tya emiatt pert inditott Szabó ellen s az ügyben ma reggelre tűzték ki a tárgyalást. Elnök Lázár Miklós gróf volt; Szabót dr. Boda Jenő védte, míg a magánvádlót dr. Balogh Rezső képviselte. Lázár gróf elnök kifogá­solta, hogy Boda dr. mint­ védő sze­repeljen, mivel állítólag nincs még bejegyezve egy ügyvédi kamaránál sem. Később azonban mégis elfoga­dódlon Boda dr. védőnek. A vádlott hírlapíró előadta, hogy a cikket egy Bástya ellen ez ügyben tett és a rendőrfőkapitányságnál levő feljelen­tés alapján irta­ kéri a bizonyítás elrendelését. Boda dr. előterjesztette a kihallgatandó tanuk névsorát és a beszerzendő bizonyítékok listáját. A bíróság ezek után elrendelte a bizonyí­tást és a tárgyalást elnapolta. □ Elitélt sikkasztó: Bisztrói Do­mokos ügyvédi írnok már évek óta dolgozott Madaras József dr. nál. Megbízható munkás embernek ismer­ték s nem tudták róla, hogy régeb­ben mint körjegyző lopást követett el a miért be is volt zárva Ez év julius havában Szilágysom­lyóról egy pénzes utalvány és majd később egy pénzes levél érkezett Madaras József dr. címére összesen 5.500 korona érték­ben Orcz Gábor kézbesítőtől úgy a pén­zes utalványt mint a levelet — miután más nem volt akkor az irodán — Bisztrai vette át, de gazdájának egy szót sem szólt a dologról. Az iroda azonban a szóbanforgó összegeket várta s néhány hét múlva levelet intézett az illető helyre, megsürgetve a pénzt. A levél feladását Bisztraira bízták, ki természetesen ezt a levelet is elsikkasztotta. Pár hét múlva az iroda észrevette, hogy Bisztrai kezén 68 korona eltűnt mire felszólították az írnokot, hogy fedezze a hiányt. Biszt­rai megígérte a dolog rendezését, s csupán pár napi időhaladékot kért, hogy hazautazhasson és pénzt szerez­hessen. El is utazott s nemsokára Madaras dr. levelet kapott távollevő írnokától, melyben ez azt írja, hogy nem tudott pénzt szerezni s igy öngyilkos lesz. Az iroda mag ekkor sem tudta az 5 500 korona elsikkasz­­tását. Jóval később jött erre rá, mi­kor ismét sürgetést küldött s a válaszban megírták, hogy a pénzt rég elkü­lötték. A megszökött sikkasztó az­tán pár héttel ezelőtt titkon visszajött, hogy meglátogassa családját. Ez jön veszte. Egy sztgyörgy utcai korcsmában Farkas Ferenc rendőr, a­ki régebbről ismerte Bisztrait, elfogta és beszállí­totta a rendőrségre, honnan átkísér­­ték az ügyészség fogházába. Ezt az ügyet is ma tárgyalta a törvényszék Lázár gróf elnöklete alatt. Bisztrait dr. Debreceni Nagy János védte A sikkasztó beismerte bűnét, de azzal védekezett, hogy az egyik összeget 4900 koronát elrabolták tőle az utcán éjszaka s igy nem tudta átszolgáltatni gazdájának. A törvényszék Bisztrait két és fél évi fegyházra ítélte. Bisztrai felebbezést jelentett be, többek között azért is, mert Madame dr. nem tett ellene feljelentést s igy magánvádra üldözendő cselekményről lévén szó, őt el nem lehet ítélni. dr. súlyos reumatikus bántalmai mi­att a mai tárgyaláson meg nem je­lenhet. A törvényszék erre elrendelte Fekete dr.-nak Agyagási és Ziegler törvényszéki orvosok által való azon­­nali r megvizsgáltatását. A két orvos kiszállott Fekete dr. lakására és úgy találták, hogy Fekete dr. tényleg nem kötelezhető a megjelenésre. A tárg­yalást ennélfogva elnapolták. □ A polgármester becsülete: Fekete Andor dr. ügyvéd, a Székely Napló volt felelős szerkesztője, pár héttel ezelőtt a „Royal“ kávéházban dr Molnár Gábor, Citrom Albert és Páncél Imre jelenlétében úgy nyilat­kozott állítólag: dr. Bernády György polgármesterről, hogy ez panamista­­ .... • !! A kijelentést valaki bedenunciálta a polgár­mesternek, aki bepörölte F­ekete Andor dr.-t. A tár­gyalást roa kellett volna ez ügyben megtartani, de Boda Jenő dr. védő bemutatta dr. Turno­szky Mór azon bizonyítványát, mely szerint Fekete MCJL ÚJSÁG Költői ankét a télről. — (Negyedévi tisztogatás a papirkosár­ban) — Pósa Lajos: Nincs már itt a daru, gólya Versírás az élet sója. Irgum burgum ácsi-pácai Én mondom ezt: Pósa bácsi. Szabolcska Mihály: Hir jut a tatunkból, kiről annyit írtam , a mit a modernek olvasnak blazirtan És én eme hírre úgy elszomorodtam, Képzeljék — azt mondják — hogy már tél­­van ottan. Ábrányi Emil:­ A tél, a néma zsarnok Láncit csörgetve lő, És porba hull előtte Az erdő és mező. Hah! tél, a költő im lesújt, Mint egy erős izom, Egyelőre e verssel csak . . . (A többit most irom.) Ady Endre : Bús mosolyok, zöld sötétség, Téli bánat, téli vétség, Téli kabát, téli kétség Vigyázok, hogy meg ne értsék. Néha sirok, néha fájok, Néha értelemre vágyok, Néha Tályog, néha Vályog Pont. Slussz. Jó napot kívánok. Babits Mihály: Fekete földön, fekete ácsok Fekete fából fekete rácsot Faragnak. Fekete erdőn, fekete bánat Fekete télen, feketén támad Keserűn. Fekete m­m­ek, fekete rémek, Fekete minden, fekete ének, Nincs tovább. — Újévi istentisztelet. A református egyház templomaiban ma délután 3 órakor tartották meg az ó­évi, h holnap délelőtt, a szokásos időben tartják meg az újévi istentiszteletet. — A szászrégeni kádárok. A hajdan virágzó kádáripar a Székelyföldön általában hanyatlást mutat. A három­­széki hegyvidék kádár háziiparosain kívül a legtöbb forgalmi ponton csak egy-két kézműiparos foglalkozik „ká- Köhögés, szamárköhögés, in­fluenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIM „Roche”-t. SIROLIN ,Roche*-t kellemes ize és kiváló hatása folytán szívesen veszik. Le összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN „Roche“ csomagolást kérjünk és hatá­­rozottan utasítsunk vissza minden pótkészítményt. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz), Grenzach (Németország).

Next