Székely Napló, 1912. július-december (42. évfolyam, 97-199. szám)
1912-07-02 / 97. szám
XLIL évfolyam. 97. szám. Maros-Vásárhely, 1912. Julius 2. Kedd. A MAROSTORDAVÁRMEGYEI ÉS A MAROSVÁSÁRHELYI NEMZETI MUNKAPÁRT HIVATALOS LAPJA. POLITIKAI ÚJSÁG | Felelős szerkesztő Benkő László Szerkesztőség és kiadóhivatal Benkő László könyvnyomdájában, a Bólyai utca 13. szám (saját ház.) § -------------Telefonszám 161. -------------- | ELŐFIZETÉSI ÁRAK: | Haytai ZStlMerfia: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 „ Negyedévi/''' „ | Vidékre postán küldve : Egész évre 16 kor. Fél évre 8 „ Negyed évre 4 „ Megjelentenként négyszer: hét- jön, szerda pénteken és szombaton Egyes számára 2 fillér. \ liiiiiiiiiitiiMiiiimjiiMiiiiihiiiiiiiMiiiiiiiHiiiiimmiHiMMus Mérleg1. Nyugalmas vakációra széledtek el az ország törvényhozói. A vidéken már várja őket az aratás, most fizet az áldott jó magyar föld a gazda egész esztendős verejtékéért, most teljesedik be egész esztendős reménységük, ha jó aratásuk leszen. Hát a nemzeti gyarapodás másik tényezője, ahonnan jogalkotásunk forrása fakad, minő kalászokat érlelt a mostani izgalmas napok alatt? Érdemes mérleget csinálni a parlament által végzett munkáról, hogy kellőleg értékelhessük azokat az eredményeket, amelyek Tisza István szavai szerint „nem egyesekét, hanem az egész magyar nemzeté; a magyar nemzet részére kell azokat biztosítani és azokat veszélyeztetni, újból kockára tenni többé nem szabad.“ Június 4-ike óta dolgozott a magyar országgyűlés s munkájának gyümölcsét élvezni fogja az egész ország. Nézzük csak, hogy mi mindent végzett a többség, míg odakint a kordonok előtt a hazafias átkok zápora zuhogott fejükre. Mindenekelőtt a véderőjavaslat megszavazásával megcsinálták a két éves katonai szolgálatot, s megmentették a nemzetet az ellenzék által követelt provizóriumoktól, amely tudvalevőleg sokkal nagyobb létszámemeléssel járt volna. Fejlesztették a honvédséget és a minden izében modern katonai bűnvádi perrendtartás elfogadásával a magyar nyelvnek teljes érvényesülését vívták ki. Hasonlóan nagyszerű perrendtartást kapott a honvédség is. A véderőreform sikeres elintézésével szabad utat nyitottak az ország egyéb szükségleteinek a kielégítésére is, amelyektől idáig az obstrukció távol tartotta a nemzetet. Legégetőbb kultúrszükségleteinkről gondoskodik a két új egyetem(a pozsonyi és a debreceni) felállítása, továbbá a szerzői jog védelmére vonatkozó amerikai egyezmény törvénybe iktatása. Egy fontos jogi szükségletet elégített ki a polgári perrendtartás elfogadása. Egész parlamenti életünk jövőjére nézve bír nagyfontosságú kihatással a házszabályok revíziója. Apróbb ügyekre is volt ideje a parlamentnek, amely elfogadta a tengerészeti bíráskodásról — a találmányi szabadalmakról, — továbbá a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatokat. Ugyancsak az obstrukció letörése után juttathatott az állam alkalmazottainak családi pótlékot. A fogyasztási adótörvény előnyös módosítása is ebbe a „jogtiprónak” nevezett korszakba tartozik. De nem szabad megfeledkezni az államvasúti alkalmazottak számára építendő lakóház telepekről sem, amelyet szintén most szavaztak meg. Rendezték a megyei tisztviselők fizetését. Kiterjesztették a fővárosi államrendőrség hatáskörét Kispestre és Szentlőrincre. Megszavazták a városok segélyezéséről szóló törvényjavaslatot. Külön segélyt nyújtottak a kecskeméti földrengés-károsultaknak. Becikkelyezték a brüsszeli cukoregyezményt. Megreformálták a közönség előnyére a rossz koalíciós adótörvényt. Japánnal és Portugáliával szerződésileg rendezték kereskedelmi forgalmunkat. Kereskedelmi utazóink érdekeit szerződésileg biztosították Svédországban. A postatakarékpénztár intézményét fejlesztették tartalékalapjának felemelésével. Az ország vasúti hálózatának nagyarányú kiépítését szolgálta 17 vicinális vasút engedélyezése. A vasúti javaslatok közt volt az ogulinsknini vasút is, amelyet száztizennyolc millióval olcsóbban építenek meg most, mint ahogy azt a koalíciós kormány tervezte. Ezeket az eredményeket produkálta az országgyűlés június 4-ike óta. Az ellenzék úgy tekint vissza erre a dátumra, mint egy olyan napra, amikor minden közjogunk összeomlott s íme a jogalkotás hivatott tényezői mily fontos és régóta óhajtott törvénycikkelyekkel duzzasztották a Corpus Jurist. Ezekkel az alkotásokkal szemben akarja felvenni a szövetkezett ellenzék a küzdelmet. Nehezen fog ez menni. Ők frázisokkal akarják megvívni a harcot. A kormány évtizedek behozott mulasztását bízza a nemzet megfontolására. Legcsinosabb cipők az An~ 1 milliomos cigányok Kóborló kapitalisták A múlt évben országos feltűnést keltett Budapesten és a vidék különböző nagy városaiban egy külföldi cigánykaraván érkezése, akiket az újságok milliomos cigányoknak neveztek el. Tényleg beigazolást is nyert, hogy a rézműves ipart űző vándorkaraván a Központi Hitelbanknál több százezer koronás letéttel bír s az érdeklődéssel támadt gyanú sem tudott semmi rosszat a nomád kapitalistákra kisütni, akikről egyébként kiderült, hogy világlátott és igen nagy nyelvismerettelrendelkező emberek. Az érdekes társaság péntek délután érkezett Marosvásárhelyre, világért sem girhes gebéken, hanem vasúton. Még be se érkezett a húsz tagot számláló karaván s már egyik helyi lapban hirdetést tettek közzé, melyben egész modern üzleti reklámban tudatják a nagyérdemű közönséggel, hogy megérkeztek amilliomos cigányok, s hogy a Szabadi-úton levő ipartelepen mindenféle rézműves munkát vállalnak. A karaván Tomorits Mihály és társa névvel a Szabadi-út egy üres telkén ütötte fel tanyáját, egy hatalmas fészerben, ahol nyomban be is rendezkedtek. A mesterséghez tartozó holmikon kívül puha ágyneműk kerültek elő a podgyászok-Fehérneműok legjutányogos-divatáruházban, s abban az Angol-áruházban MITTELMANN ÉS BERGER UTÓDA VÁROSvásárhely Elsőrendű varrógépek, kerékpárok, gazdasági gépek, gramofonok és villamos csillárok kedvező részletfizetés mellett. Ahol nincs pénzhiány Pénzkiosztás egy székely faluban A Székelyföld egy részében, ahol a közelmúlt időkben sorűn történtek és történnek erdőeladások, van pénze a községnek, az egyháznak, a közbirtokosságnak és egyes gazdáknak. Sok pénze van Csík vármegye közönségének. Ennélfogva a nagy erdőségek tövében lakó székelység nem érzi a most dúló pénzkrízist. Az apró pénzintézetek nem buknak meg, nem fogynak, hanem inkább szaporodnak Szentpéter egyházmegye két és félmilliós erdőeladásából egy millió koronát a nép között is kiosztanak, hogy legyen bővebb pénze a népnek is. Ilyen pénzelosztogatások napirenden vannak. Hull az istenáldás ingyenben, érte még csak dolgozni sem kellett. S a nép, az istenadta nép (az a rész, amelyiket a szerencse megütötte) boldog. Szükségeit és intelligenciáját meghaladó vágyai támadnak és jobban siet azokat kielégíteni, mintsem a józan számítás megengedné. Kevés helyen gondolnak arra, hogy ami most csurrant, az ezután cseppenni sem fog. A Székelyföldön a pénzzel most sokat lehetne alkotni. El lehetne kezdeni a produktív befektetések sorozatát, amely a szerencsés községek és családok gazdasági fejlődését messze időre biztosítaná s a munkában és a meggazdagodásban erős dinasztiákat nevelne amellett, hogy az általános jólétet és székely kultúrát is föllendítené. Meg lehetne alapozni például a produktív gyáripar (az exportra dolgozó deszkagyártás nem állandó, tehát nem produktív ipar) sokféle nemét és az idegenforgalmat, vagyis a Székelyföldet az ismeretlenség homályából kiemelő fürdőügyet. Mindkettőnek megvannak a természetes feltételei. A fa, a márvány, a kaolin, kimeríthetetlen menyiségben állanak rendelkezésre a feldolgozó iparnak. A gyógyvizek pedig sehol a világon viszonylag oly kis területen nem buzognak oly bőrségben, mint a tájrajzi szépségekben pompázó Székelyföldön. Ezek a pénznél is többet érő kincsek nagyrészben még kihasználatlanul hevernek, ki tudja meddig?