Székely Napló, 1913. július-december (43. évfolyam, 100-198. szám)
1913-09-16 / 141. szám
XLIII. évfolyam. Maros-Vásárhely, 1913. Szeptember 16. Kedd. 141 szám. A MAROSTORDAVÁRMEGYEI ÉS A MAROSVÁSÁRHELYI NEMZETI MUNKAPÁRT HIVATALOS LAPJA. | POLITIKAI ÚJSÁG | | Felelős szerkesztő Benkő László | | Szerkesztőség és kiadóhivatal | | Benkő László könyvnyomdájában, | | Bólyai utca 13. szám (saját ház.) | | Telefonszám161 | | ELŐFIZETÉSI ÁRAK: | | Helyijén Házhoz larnivá | Vifsékre postán küldve. | | Egész évre 12 kor. Egész évre 16 kor. | | Fél évre 6 „ | Fél évre 8 „ | | Negyed évre 5 „ I Negyed évre 4 „ | | Megjelen hetenként négyszer, hét | |főn,szerdán, pénteken és szombaton . Egyes szám ára 2 fillér.s 5 Tiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiuiiiii min in niiiiiinninm»»»» Oláh fészkelődések. Irta: Csikszentmihályi Sándor Psto. I. „Az újság“-ban olvasom, hogy egy oláh újságban nyílt levéllel hívják fel Tisza Istvánt, hogy az ügyészséggel fogassa perbe az oláhellenes magyar lapokat, ha pedig ezt nem teszi, akkor karddal vagy pofonnal fognak maguknak elégtételt szerezni. Ecce!! A buta kívánság után, az ostoba fenyegetés . . . Azért, ha valóban olyannyira el vannak nyomva, nem volna szabad magukat olyan fene nagy uraknak képzelniük, írja „Az Újság“ s ebben tökéletesen igaza is van. — Hogy pedig mennyire nincsenek elnyomva, azt az alábbiakban be is fogom bizonyítani. Keresik szegények más szemében a szálkát s a magukéban a gerendát sem akarják észre venni. Éppen ezért kötelessége minden jó magyar embernek, amennyiben alkalma nyílik rá, őket kissé észre téríteni. A hazafiság, az állampolgári öntudat a községhez való ragaszkodás feltámad; saját jogait, érdekeit védve, e közös jog és érdek iránti tisztelet ösztöne fejtilt ki benne. A kerület, a megye, az állammal rendszeres, állandó és világos kontaktusba jut, az adminisztráció iránt fogalmat nyer és lassan egy élő atommá fejlődik minden polgár azon testében, amelyet nemzetnek neveznek, nem pedig pusztító gombává, amint volt és van sok helyen ez ideig. Igaz ez talán minden községére a magyar államnak, de azért emelem kiválólag itt ki, mert az egészséges községi élet kifejtésére, a volt királyföld csaknem minden faktorral bír, másfelől pedig erős és változhatatlan meggyőződésem szerint a nemzetiségi veszélyes agitációk megtörése, a fajgyűlölet kiirtása sehol sem eszközölhető sikerrel, csakis a községi életben. A nemzetiségi törvény, előjogok adása, az agitátorok lekenyerezése, a hatalommal való megfélemlítés, az üldözés, érdekek mesterséges kijátszása, elszegényítés, egyike sem fog komoly eredményre vezetni és a bajt, melynek megszüntetésére használtatnak, nem csillapítani, de fokozni fogják. Csakis egyedül az érdekközösség megtalálása, a különböző fajú lakosok között, az ember, a polgár jogainak tiszteletben tartása, az a varázsszer, amellyel a gyűlöletet el lehet enyészteni. Hogy érezze magát otthon a hazában az, kinek nincsen otthona a községben, melyben lakik ? Az élet közvetlen nyilvánulásai gyakorolnak mindenkire, tudós és tudatlanra egyformán maradandó befolyást; a távol remények a napi hiányokat nem pótolják, a nép sem keresi messze, ha azok a közvetlen közelben fellelhetők, a megelégedett községi lakos aspirációi nem azok már az állami életben, mint azé aki azért keres hazát, mert nincs otthon a községben. A milliók érdekeit többé kevésbbé ki lehet elégíteni a községben s aki megelégedett biztos hajlékba vonulhat itt, az nem fog bekivánkozni azon légvárakba, melyekbe csak úgy juthat be, ha a meglevőt előbb romba dönti. A nemzetiségi torzsalkodások, üzelmek, aspirációk nem törvények, nem hatalom által fognak egyszer megtöretni, hanem a községi életben ; azért a csatát ott kell elfogadni, ahol a győzelem későn bár, de okvetlenül be fog következni. Tekintsük csak az oláhok állapotát az erdélyi részekben a 48-iki időszakig. A székely, a szász az erdélyi részekben kiváltságos nemzet voltak. Az ország többi részének lakói mint nemesek, nemzeti külömbség nélkül, alkotó részeit képezték az államnak és minden jogokban egyformán részesültek. Egész oláh községek lakói ruháztattak fel magyar nemességgel, a nemességgel biró oláh családok száma ezrekre rúgott. A katonai végvidékek szervezésével a naszód-besztercei, a fogaras szebeni oláhok helyzete egyforma lett a csíki, háromszéki, maros és aranyosszéki székelyekével. Az erdélyi részek lakóinak valamivel több mint fele részét oláhok képezik és ezek Erdély leggazdagabb részeit lakják. A napokban lefolyt kolozsvári gazdagyűlésen hivatalosan ki lett mutatva, hogy az összes erdélyrészi mezőgazdasági terület értékének 458 százaléka van csak magyar kézen és 542 százaléka pedig szász és oláh kézen. Illik-e, szabad-e a magyar föld zsírján felhízott oláh atyafiaknak ilyen eklatáns bizonyíték mellett még panaszkodni? . . . Talán kulturális fejlődésében akasztották meg a népet ? Tegyenek hát összehasonlítást Románia 48 előtti lakossága és a mai oláh lakosságunk kulturális állapotja között, mi szívesen kiálljuk a bírálatot. - Új földgázforrások. - 9 maroskoppándi fúrás. Vízaknán is földgáz van. Néhány héttel ezelőtt az erdélyi földgázát kutató kirendeltség a székelykocsárdi Marosvásárhelyi vonalon és Maroskoppánd közelében, Vajdaszeg megállótól mintegy 3 kilométernyire erőteljes földgázforrásra akadt. A további kutatások rendjén megállapítást nyert, hogy az egész környék gazdag földgázforrásokkal rendelkezik s hogy a források a kissármásiakkal vetekednek. Megállapítást nyert immár az is, hogy Vízakna fürdőtelep és környéke földgázforrásokat tartalmaz. A szászok gyorsan érdeklődni kezdtek ez utóbbi források iránt s már is erősen remélik, hogy a földgázát Nagyszebenbe bevezetik és ott gyár- és egyébb ipari válalatok céljaira értékesítik. A kolozsvári bányakutató hivatal átírt a zalatnai bányakapitánysághoz, hogy úgy Székelykocsárd határában, mint Maroskoppándon, valamint Vajdaszeg állomástól 3 kilométernyire és Vízaknai fürdőtelepen a forrásokat megengedje. Ha az engedélyezés megérkezik, hozzákezdenek a munkálatokhoz melyeknek esetleges eredménye Erdélynek közgazdasági közállapotaira hatalmas lendítő hatást gyakorolhat. Oláh kongresszus Szászvároson. Az Astra közgyűlése. Vasárnap, szeptember 14-én és hétfőn, 15-én Szászvároson tartotta évi közgyűlését a hazai románok országos közművelődési egyesülete, amelyet közönségesen „Astra“ néven ismernek. Míg a magyar közművelődési egyesületnek a legnagyobb része még vidéki fiókjait is elaltatta s működésük teréül csak a városokat foglalták le s legfeljebb egy-egy intézményükkel vannak a falvakon érdekelve, addig az Astra nem csak fiókjait működteti, hanem a fiók hálózatán kívül építette egy-egy falura kiterjedő hatáskörrel, az úgynevezett kulturális ügynöki hálózatot is. AzAstra állandóan foglalkoztatja és életben tartja fiókköri hálózatát s ezek utján a kulturális ügynökség hálózatát is, mely utóbbi a nép széles rétegében ápolja a román faji öntudatot s a román írás és olvasás terjesztése révén a román kultúra szeretetét. Szóval kevés áldozattal igyekszik és tud is nagy és széles körre kiterjedő eredményeket elérni. — Tisza vagyona mindössze 1.185.913.94 korona. Az „ Astra" olyan intézmény, — mondja a közgyűlés elé terjesztendő indítvány — mely életet önt a román köznép lelkébe, a legszélesebb körben terjesztve a román nemzeti kultúrát, egységes és szerves kapcsolatot létesítve a románoktól lakott területek között (tekinteten kívül hagyva a határokat is!) Sikerült elterjeszteni a román írást még a románság határain is, igy Biharban, Szatmárban és Máramarosban is. A jótanácsok már is sok helyen megtermették gyümölcsüket, mert a nép kezdi a könyveket vásárolni, szívesen iratkozik be az analfabéta tanfolyamokra s már azzal is kezd megpróbálkozni, hogy gazdasági téren is javítson sorsán. A kulturális propagandán kívül az Astra megkezdte a köznép gazdasági szervezését is, a falusi szövetkezeti intézmények létesítése révén. Az országi Atroescu Vasile a szövetkezeti propagandára egyelőre ötvenezer koronát bocsátott az Astra rendelkezésére. Az Astrának jelenleg 14.549 tagja van. A pénzintézetek közül eddig 40 alapító tagja van. A múlt év végével a fiókhálózat hetvennégy fiókot számlált, melyek közül 52 fejtett ki jelentősebb munkásságot. Reggelizés előtt félpohár Schmidthauer-féle használata valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek. Kapható helyben óa keserűviz ekromon gyomrot 2—3 óra alatt teljesan rendbehozza* 40 fin. Kis üveg Nagy üveg 60 fill, környéken minden gyógyszertárban óa jobb fűszerüzletben.