Székely Napló, 1923. július-december (53. évfolyam, 96-196. szám)

1923-07-03 / 97. szám

LIII. évfolyam Targu-Mures Marosvásárhely 1923. évi julius 3. kedd 97. szám. POLITIKAI ÚJSÁG Felelős­ szerkesztő Benkö László Szerkesztőség és kiadóhivatal Benkö László könyvnyomdájában, (saját házában.) ~~~~ Telefonszám:1­61 _ E­lőfizetési árak: Vidékre postán küldve: Egész évre . .160 Leu Fél évre ... 80 Leu Negyed évre . . 40 Leu Egy hóra . .15 Leu Megjelenik hetenkint 4-szer: hét­főn, szerdán, pénteken, szombaton Egyes szám­ára 1 Leu A diákok a hosszú háború alatt megszok­ták a nemtanulást. A tanulóknak nemcsak ismereteik hiányosak, ennél is nagyobb hiány bennük: a tudományos szellem, a tudo­mányos módszer, a tudományos irány iránt való érzék. A né­met tudományos nevelés a leg­­koncentráltabb, kivéve az orvosi kérdésben, melynek enciklopédi­kusnak kell lennie. Diákéletének sok éktelensége van: a diákok sokat isznak, sokat verekednek és igen keveset tanulnak. De tu­dományos légkörben élnek. Most mindez veszendőben Németor­szágban is, nálunk is. Micsoda generáció nő itt fel! Ez a leg­rettenetesebb gondolat ! A most szereplő nemzedéket megtizedelte a háború, erejében csökkentette a háború utáni idő, forradalmai­val, fölforgatásával, izgalmaival, általános nagy züllésével, de a következő generáció mindent jóvá tehet... Fogja-e jóvátenni? Meg­van-e hozzá az erkölcsi erő, a tudományos szellem, a szakbeli alapos képzettség ? És megvan-e, ami mindennek az alapja : anyagi erő a tanuláshoz ? Hiszen oly szegények vagyunk ! A jótékony­ság foldozgat ugyan anyagi erőt rongyos ruháján, de hiszen ez a ruha m­­ég a foltot se állja már .. . Mégsem esünk kétségbe. Sehol a világon már nem történnek csodák, csak az ifjú életben. A ifjúság maga a legragyogóbb csoda és sok más csoda szülője Pél­dául ma vad, rakoncátlan, csökö­nyös, üres bálványoknak hódoló ; holnap : egyszerre látóvá lesz ; bölcsebb, mint a vének. ( 4. H) * Zacconi haragszik Ermete Zacconi, a nagy olasz színész haragszik. Nagyon haragszik. Haragszik az olasz szín­házak üzleti szellemére, mely lábbal tiporja az irodalmat, haragszik a cen­zúrára, mely betiltja a darabokat, ha­ragszik mindenre és mindenkire s ünnepélyesen kijelenti, hogy többet nem lép föl Itáliában. Ezt mondja: - Nem, mintha nem éreznék ma­gamban erőt. Öntudatos ember vagyok s ha igazán gyöngének tudnám ma­gam, akkor nem játszanék többet, sem Olaszországban, sem egyebütt. De még erősnek érzem magamat. Ellenben ahoz már igazán nem érzek elegendő erőt, hogy alázatos eszköze legyek a színházi iparnak. Lépten nyomon kény­telen lennék föláldozni egyéniségemet, érzékenységemet, lelki és művészi meggyőződésemet. Nem, evvel már tor­kig vagyok. Nem játszom többé Itáliá­ban. Búcsút veszek az olasz közönség­től, melyet szeretek, mint tulajdon hazámat. Művészi számkivetésre ítélem magam, mely nekem a legfájdalmasabb áldozat lesz, melyet hosszú pályafutá­somon meg kellett hoznom. Tudom, hogy megtettem kötelességemet művé­szetemmel és hazámmal szemben. Ame­rikába utazom, hol két esztendeig ma­radok, majd visszajövök ide, pihenni. És aztán­? Franciaországba készülök, Magyarországba és Spanyolországba. Eddig a tragikus színész Magyar­­ország bizonnyára forró tapsokkal kö­szönti majd régi, híres ismerősét, Figyelő. * A Deutsche Tagespost besszarábiai tudósítója, legkendőzetlenebb kilendü­­lésünket is fölülmúló kemény bírálat­ban részesíti a „kormányrendszert, mely saját országlakosságát, kizárólag kontribucióköteles anyagnak tekinti, mely nemcsak az állam rendes kiadá­sait, hanem a rendkívüli tolvajlásokat és baklövéseket is, (például: az Arge­­toianu esetét) kizsákmányolt anyagi erejével fedezni tartozik. Mikor a dolog nem halad elég élénken, akkor szank­ciók segítik elő: foglalás, árverés, bírságok .. . Akár csak a Ruhr-terü­le­ten. ilt. Besszarábia a neve, s ha nincs is Versailles a háttérben, elég jogcím a — feltétlen átcsatoltsága.“ Az óvatos szászok szókimondásának „Schneid“-jénél még többet kívánni — mértéktelenség lenne. * Persze Pastes úr merénylőjében — utódállami hagyományos recipe szerint — Belgrádnak is, magyar mesterkedés mértékét kell keresnie. Mert Szerbiá­ban, a szelíd vérmérsékletek ezen sajátos zónájában az erőszakos ember­ölés merőben ismeretlen fogalom, s Pasics úr balkezes merénylője — Raics Mihajlónak még a neve is gyanús hangzású, nemzetisége tekintetében ...­­ • A balkáni modor a népszövetségi liga hofburgbeli tanácskozásain — azt mondják: kínos hangulatot váltott ki. Mikor a jugoszláv szenvedélyesség becsapja maga mögött — a bizottsági ülés felháborodása közepette, a nehéz barokk ajtót — nemcsak a császári világ hazajáró lelke sajdul fel fájdal­masan. A valószerű­ség józan jelenének nyugati csiszoltsága is kiábrándultan néz farkasszemet, a keblére ölelt kelet hamisítatlan parlagiságával. * És ez Magyarország jogos elsőbbsége, mely előbb utóbb elhatározó lesz a népek tanácsában, hol egy Apponyi nemes homloka ragyog, mig a Csere­­vicsek cserregnek és­­ csapkodják az ajtókat... Az aradi újságíró­kongresszus, Marosvásárhely is képviselve lesz a kongresszuson. — Ünnepélyes ülés az első napon. Az erdélyi sajtó munkásai­nak nagy napja. Július 7 és 8 ika jelentős napja lesz az erdélyi zsurnalisztikának. Az Erdélyi és Bánáti Újságírószervezet ekkor tartja ugyanis rendes évi kongresszusát Ara­don, amelyre az aradi csoport és a központ nagy előkészületeket tesznek. Nagyfontosságú problémák fognak azon szőnyegre kerülni, melyek az erdélyi és bánáti újságírók exiszten­­ciális kérdését is érintik. Egyik ilyen fontos pontja a kongresszus tárgyso­rozatának az újságíró kamara felállí­tása is, mely újítást jelentene az er­délyi sajtóéletben. A toll munkásai mindenféleképen nagyszabásúvá és emlékezetessé akar­ják tenni kongresszusukat. Annak fé­nyét emelendő, megjelennek az összes újságírószervezetek képviselői. Részt vesz továbbá azon Constantin Mille és Costa ború, a román publicisztika e két kiváló reprezentánsa is. Meghívást kaptak az ország összes irodalmi tár­saságai, újságírói testületek, a kormány és a Színészegyesület, mely képvisel­­tetését már be is jelentette. A kon­gresszus első napján ünnepélyes Ülés lesz, melyen Costa Foru, C. Mille, Zima Tibor és Paál Árpád, az Újság­írószervezet díszelnöke fognak a romá­niai sajtó fontosabb problémáiról elő­adást tartani. A kongresszus tárgyalá­sainak lezajlása után pedig park­ünne­pély lesz. Az Erdélyi és Bánáti Újságírószer­vezet marosvásárhelyi csoportját, a kongresszuson Gyulai Zsigmond, en­nek illusztris elnöke fogja képviselni. Kívüle még valószínűleg több hírlapíró utazik Marosvásárhelyről az aradi kon­gresszusra. tmmmm fdr. Sirbu ügyvéd tulajdona, melyet előbbi, magyar tulajdono­sától két éve vásárolt meg. Sze­­rény sorsu bérlakóit a rendőrség kilakoltatta. Egyelőre szabad ég alatt vannak. . Házindulás Marosvárty legforgalmasabb utcáján. A teleknacionalizálás különös tanulsága. — A román háziúr összeomlani hagyja a házát. — A Gecse Dániel-utcában teg­nap este támadt népcsődület nem mindennapi látványra sereglett össze. A nevezett utcasor 42-ik száma alatt lévő, régóta aggasz­tón düledező ház a szó szoros értelmében „megindult“. Tulajdo­nosa már három hete, hatósági­lag fel volt szólítva a lebontásra, de egyáltalán nem intézkedett. Tegnap 7 és 8 óra között aztán a háznak a szomszédos telek felé néző tűzfala nagy recsegéssel bomladozásnak kezdett s az épü­let fokozatos leomlása megin­dult. Ma reggelre a kéménye le­dőlt s fedele oldalra hajlott, mint valami haldoklóé, ki végső elpi­­henése felé fordul. A ház Színház. Míg a vásárhelyi színház közeljövő­jének ügye legjobb mederben halad , Fekete Mihály temperamentumos saj­tókirohanásokkal minden ellen, ami él, fedezi mind valószínűbb végvereségét. Ez idő szerinti „nyiíttere”: a Brassói Lapok. Mióta Fekete úr vásárhelyi igazgatóságának esélyei fogytán van­nak , azóta tárgyilagos véleményünk publicisztikai próbálkozásai felett, nö­vekedő irányzatba kap. Egyéni kirob­banásai tényleg „legjobb szerepeinek“ dinamikáját idézik. Egész elviselhetek, ha megmarad — a kellő távlat hová . A Csíki Lapokból értesülünk, hogy Krémer Feri a Fehér Imre társulatánál, Csíkszeredában — sikeresen vendég­­szerepel. — A félixfürdői vészvonal súlyo­sabb esetei közé sorakozó vásárhelyi vonatkozás kapcsán örömmel jelent­hetjük, hogy Mihály Irén úrhölgy, Mihály Károly, közgazdasági életünk kiváló tényezője nővérének hogylétéről kedvezőbb hireink vannak. A részvét­teljes érdeklődés városszerte általános — Mán Szilviusz rendőrkapitányt, a kezdeményezésére lefolytatott törvény­­széki eljárás teljesen tisztázta. — Az Olympia-cirkusz artista együttese, elsőheti működése után már meleg népszerűségét általánosította Marosvásárhelyen. Az ifjabb Novacsek, az úgynevezett Alex úr gyönyörű, szabadon elővezetett szürkéivel, melyek ketteje ritka szépen rajzolt „tigris“ — a legkedveltebb „szám”. Ugyanő, mint iskolalovas a híres Monplaisb­en: elsőrendű, de nem kevésbé magával ragadó a jokey lovaglása, midőn is a pompás Orlando úrral versenyez a pálmáért merészség, ügyesség és ki­tartásban. A Lady Crifton féle családi erőmutatvány, a kis Novacsek-testvérek takaros orosztánca, Alfonzo úr szédü­letes kötéllejtése, Morandi kígyózó „csontnélkülisége“, Ajax és George, Doley and Maxi — valahány páros és kerékpáros, többnyire hatásos humor­itatta mutatványai nyilván hosszú hetekre alapozták meg a cirkusz ked­vező kilátásait. Mától lógva új műsor. — A bolgár államcsínyről és az Etna katasztrófa!!» kitöréséről, napjainknak e két legizgalmasabb vi­lágeseményéről közöl eredeti felvétele­ket a Vasárnapi Újság most megjelent száma. Ezenkívül a rendes rovatok fokozzák a gonddal összeállított szám érdekességét és változatosságát. A Vasárnapi Újság minden hirlapelárusító helyen kapható.­­ A szerzői jog védelméről szóló törvény megjelent jun. 28 iki kelettel, az állami hivatalos lapban. Az Euró­pában közkeletű elvek alapján készült.

Next