Székely Napló, 1923. július-december (53. évfolyam, 96-196. szám)
1923-07-03 / 97. szám
LIII. évfolyam Targu-Mures Marosvásárhely 1923. évi julius 3. kedd 97. szám. POLITIKAI ÚJSÁG Felelős szerkesztő Benkö László Szerkesztőség és kiadóhivatal Benkö László könyvnyomdájában, (saját házában.) ~~~~ Telefonszám:161 _ Előfizetési árak: Vidékre postán küldve: Egész évre . .160 Leu Fél évre ... 80 Leu Negyed évre . . 40 Leu Egy hóra . .15 Leu Megjelenik hetenkint 4-szer: hétfőn, szerdán, pénteken, szombaton Egyes számára 1 Leu A diákok a hosszú háború alatt megszokták a nemtanulást. A tanulóknak nemcsak ismereteik hiányosak, ennél is nagyobb hiány bennük: a tudományos szellem, a tudományos módszer, a tudományos irány iránt való érzék. A német tudományos nevelés a legkoncentráltabb, kivéve az orvosi kérdésben, melynek enciklopédikusnak kell lennie. Diákéletének sok éktelensége van: a diákok sokat isznak, sokat verekednek és igen keveset tanulnak. De tudományos légkörben élnek. Most mindez veszendőben Németországban is, nálunk is. Micsoda generáció nő itt fel! Ez a legrettenetesebb gondolat ! A most szereplő nemzedéket megtizedelte a háború, erejében csökkentette a háború utáni idő, forradalmaival, fölforgatásával, izgalmaival, általános nagy züllésével, de a következő generáció mindent jóvá tehet... Fogja-e jóvátenni? Megvan-e hozzá az erkölcsi erő, a tudományos szellem, a szakbeli alapos képzettség ? És megvan-e, ami mindennek az alapja : anyagi erő a tanuláshoz ? Hiszen oly szegények vagyunk ! A jótékonyság foldozgat ugyan anyagi erőt rongyos ruháján, de hiszen ez a ruha még a foltot se állja már .. . Mégsem esünk kétségbe. Sehol a világon már nem történnek csodák, csak az ifjú életben. A ifjúság maga a legragyogóbb csoda és sok más csoda szülője Például ma vad, rakoncátlan, csökönyös, üres bálványoknak hódoló ; holnap : egyszerre látóvá lesz ; bölcsebb, mint a vének. ( 4. H) * Zacconi haragszik Ermete Zacconi, a nagy olasz színész haragszik. Nagyon haragszik. Haragszik az olasz színházak üzleti szellemére, mely lábbal tiporja az irodalmat, haragszik a cenzúrára, mely betiltja a darabokat, haragszik mindenre és mindenkire s ünnepélyesen kijelenti, hogy többet nem lép föl Itáliában. Ezt mondja: - Nem, mintha nem éreznék magamban erőt. Öntudatos ember vagyok s ha igazán gyöngének tudnám magam, akkor nem játszanék többet, sem Olaszországban, sem egyebütt. De még erősnek érzem magamat. Ellenben ahoz már igazán nem érzek elegendő erőt, hogy alázatos eszköze legyek a színházi iparnak. Lépten nyomon kénytelen lennék föláldozni egyéniségemet, érzékenységemet, lelki és művészi meggyőződésemet. Nem, evvel már torkig vagyok. Nem játszom többé Itáliában. Búcsút veszek az olasz közönségtől, melyet szeretek, mint tulajdon hazámat. Művészi számkivetésre ítélem magam, mely nekem a legfájdalmasabb áldozat lesz, melyet hosszú pályafutásomon meg kellett hoznom. Tudom, hogy megtettem kötelességemet művészetemmel és hazámmal szemben. Amerikába utazom, hol két esztendeig maradok, majd visszajövök ide, pihenni. És aztán? Franciaországba készülök, Magyarországba és Spanyolországba. Eddig a tragikus színész Magyarország bizonnyára forró tapsokkal köszönti majd régi, híres ismerősét, Figyelő. * A Deutsche Tagespost besszarábiai tudósítója, legkendőzetlenebb kilendülésünket is fölülmúló kemény bírálatban részesíti a „kormányrendszert, mely saját országlakosságát, kizárólag kontribucióköteles anyagnak tekinti, mely nemcsak az állam rendes kiadásait, hanem a rendkívüli tolvajlásokat és baklövéseket is, (például: az Argetoianu esetét) kizsákmányolt anyagi erejével fedezni tartozik. Mikor a dolog nem halad elég élénken, akkor szankciók segítik elő: foglalás, árverés, bírságok .. . Akár csak a Ruhr-területen. ilt. Besszarábia a neve, s ha nincs is Versailles a háttérben, elég jogcím a — feltétlen átcsatoltsága.“ Az óvatos szászok szókimondásának „Schneid“-jénél még többet kívánni — mértéktelenség lenne. * Persze Pastes úr merénylőjében — utódállami hagyományos recipe szerint — Belgrádnak is, magyar mesterkedés mértékét kell keresnie. Mert Szerbiában, a szelíd vérmérsékletek ezen sajátos zónájában az erőszakos emberölés merőben ismeretlen fogalom, s Pasics úr balkezes merénylője — Raics Mihajlónak még a neve is gyanús hangzású, nemzetisége tekintetében ... • A balkáni modor a népszövetségi liga hofburgbeli tanácskozásain — azt mondják: kínos hangulatot váltott ki. Mikor a jugoszláv szenvedélyesség becsapja maga mögött — a bizottsági ülés felháborodása közepette, a nehéz barokk ajtót — nemcsak a császári világ hazajáró lelke sajdul fel fájdalmasan. A valószerűség józan jelenének nyugati csiszoltsága is kiábrándultan néz farkasszemet, a keblére ölelt kelet hamisítatlan parlagiságával. * És ez Magyarország jogos elsőbbsége, mely előbb utóbb elhatározó lesz a népek tanácsában, hol egy Apponyi nemes homloka ragyog, mig a Cserevicsek cserregnek és csapkodják az ajtókat... Az aradi újságírókongresszus, Marosvásárhely is képviselve lesz a kongresszuson. — Ünnepélyes ülés az első napon. Az erdélyi sajtó munkásainak nagy napja. Július 7 és 8 ika jelentős napja lesz az erdélyi zsurnalisztikának. Az Erdélyi és Bánáti Újságírószervezet ekkor tartja ugyanis rendes évi kongresszusát Aradon, amelyre az aradi csoport és a központ nagy előkészületeket tesznek. Nagyfontosságú problémák fognak azon szőnyegre kerülni, melyek az erdélyi és bánáti újságírók exisztenciális kérdését is érintik. Egyik ilyen fontos pontja a kongresszus tárgysorozatának az újságíró kamara felállítása is, mely újítást jelentene az erdélyi sajtóéletben. A toll munkásai mindenféleképen nagyszabásúvá és emlékezetessé akarják tenni kongresszusukat. Annak fényét emelendő, megjelennek az összes újságírószervezetek képviselői. Részt vesz továbbá azon Constantin Mille és Costa ború, a román publicisztika e két kiváló reprezentánsa is. Meghívást kaptak az ország összes irodalmi társaságai, újságírói testületek, a kormány és a Színészegyesület, mely képviseltetését már be is jelentette. A kongresszus első napján ünnepélyes Ülés lesz, melyen Costa Foru, C. Mille, Zima Tibor és Paál Árpád, az Újságírószervezet díszelnöke fognak a romániai sajtó fontosabb problémáiról előadást tartani. A kongresszus tárgyalásainak lezajlása után pedig parkünnepély lesz. Az Erdélyi és Bánáti Újságírószervezet marosvásárhelyi csoportját, a kongresszuson Gyulai Zsigmond, ennek illusztris elnöke fogja képviselni. Kívüle még valószínűleg több hírlapíró utazik Marosvásárhelyről az aradi kongresszusra. tmmmm fdr. Sirbu ügyvéd tulajdona, melyet előbbi, magyar tulajdonosától két éve vásárolt meg. Szerény sorsu bérlakóit a rendőrség kilakoltatta. Egyelőre szabad ég alatt vannak. . Házindulás Marosvárty legforgalmasabb utcáján. A teleknacionalizálás különös tanulsága. — A román háziúr összeomlani hagyja a házát. — A Gecse Dániel-utcában tegnap este támadt népcsődület nem mindennapi látványra sereglett össze. A nevezett utcasor 42-ik száma alatt lévő, régóta aggasztón düledező ház a szó szoros értelmében „megindult“. Tulajdonosa már három hete, hatóságilag fel volt szólítva a lebontásra, de egyáltalán nem intézkedett. Tegnap 7 és 8 óra között aztán a háznak a szomszédos telek felé néző tűzfala nagy recsegéssel bomladozásnak kezdett s az épület fokozatos leomlása megindult. Ma reggelre a kéménye ledőlt s fedele oldalra hajlott, mint valami haldoklóé, ki végső elpihenése felé fordul. A ház Színház. Míg a vásárhelyi színház közeljövőjének ügye legjobb mederben halad , Fekete Mihály temperamentumos sajtókirohanásokkal minden ellen, ami él, fedezi mind valószínűbb végvereségét. Ez idő szerinti „nyiíttere”: a Brassói Lapok. Mióta Fekete úr vásárhelyi igazgatóságának esélyei fogytán vannak , azóta tárgyilagos véleményünk publicisztikai próbálkozásai felett, növekedő irányzatba kap. Egyéni kirobbanásai tényleg „legjobb szerepeinek“ dinamikáját idézik. Egész elviselhetek, ha megmarad — a kellő távlat hová . A Csíki Lapokból értesülünk, hogy Krémer Feri a Fehér Imre társulatánál, Csíkszeredában — sikeresen vendégszerepel. — A félixfürdői vészvonal súlyosabb esetei közé sorakozó vásárhelyi vonatkozás kapcsán örömmel jelenthetjük, hogy Mihály Irén úrhölgy, Mihály Károly, közgazdasági életünk kiváló tényezője nővérének hogylétéről kedvezőbb hireink vannak. A részvétteljes érdeklődés városszerte általános — Mán Szilviusz rendőrkapitányt, a kezdeményezésére lefolytatott törvényszéki eljárás teljesen tisztázta. — Az Olympia-cirkusz artista együttese, elsőheti működése után már meleg népszerűségét általánosította Marosvásárhelyen. Az ifjabb Novacsek, az úgynevezett Alex úr gyönyörű, szabadon elővezetett szürkéivel, melyek ketteje ritka szépen rajzolt „tigris“ — a legkedveltebb „szám”. Ugyanő, mint iskolalovas a híres Monplaisben: elsőrendű, de nem kevésbé magával ragadó a jokey lovaglása, midőn is a pompás Orlando úrral versenyez a pálmáért merészség, ügyesség és kitartásban. A Lady Crifton féle családi erőmutatvány, a kis Novacsek-testvérek takaros orosztánca, Alfonzo úr szédületes kötéllejtése, Morandi kígyózó „csontnélkülisége“, Ajax és George, Doley and Maxi — valahány páros és kerékpáros, többnyire hatásos humoritatta mutatványai nyilván hosszú hetekre alapozták meg a cirkusz kedvező kilátásait. Mától lógva új műsor. — A bolgár államcsínyről és az Etna katasztrófa!!» kitöréséről, napjainknak e két legizgalmasabb világeseményéről közöl eredeti felvételeket a Vasárnapi Újság most megjelent száma. Ezenkívül a rendes rovatok fokozzák a gonddal összeállított szám érdekességét és változatosságát. A Vasárnapi Újság minden hirlapelárusító helyen kapható. A szerzői jog védelméről szóló törvény megjelent jun. 28 iki kelettel, az állami hivatalos lapban. Az Európában közkeletű elvek alapján készült.