Székely Nép, 1906 (1. évfolyam, 1-111. szám)

1906-07-11 / 18. szám

18. szám szül. Dáncsus Éva, Eszenyi Lajos, Ka­­tona-Bágyi Istvánra, mint tettesekre 2—2 hónapi fogházat; Tamás Józsefre és Bacsó Károlyra 1—1 hónapi fogházat, végül Bacsó Istvánra és B­e­n­o­v­i­t­s Mórra 2—2 heti fogházat mértek ki. Ezek szerint az elitéltek összesen 4­/s évi börtönt s 1 év 7 hónap fogházbüntetést kaptak. Nem telik örömünk a sújtó igazság mun­kájának szemléletében, sőt sajnáljuk a m­eg­­tévelyedett tetteseket, noha csak szerencse, hogy garázdálkodásaiknak emberélet nem es­hetett áldozatul. Mi a bűnösök összes büntetését ama lel­ketlen, emberi érzésből kivetkezett bujtogatók nyakába szeretnék sózni, a­kik nem átalják a pártoskodás és osztálygyűlölet tüzét a néplélek­ben lángra lobbantani s ez­által városunk nyu­galmát felforgatni, békés fejlődését megakadá­lyozni. — Véres szerelmi dráma. Marosvásárhe­lyen Oreskovits Jenő rendőralkapitányné a város legszebb, de legkacérabb asszonya. A szép asszonynak F­ü­l­ö­p Lajos a 22-ik honvéd gyalogezred hadnagya életre-halálra udvarolt. Végre julius 9-ikén este a rendőr­­alkapitány kelepcét állított s a titkos imádót lakásán találta. Szolgálati kardjával a hadnagyra rohant. A hadnagy szintén kardjával próbált védekezni, de hirtelen elhatározással revolvert ragadott s a szerencsétlen megcsalt férjet keresztül lőtte. Az áldozat még nem halt meg, de életé­hez nincs remény. A gyilkos hadnagyot nyomban letartóztat­ták, s a VI. honvédkerület börtönébe Kolozs­várra szállították. — Gróf Károlyi Sándor szobra. Gróf Károlyi Sándornak a szövetkezeti eszme nemrégiben elhunyt apostolának, az utolsó év­tizedek gazdatársadalmi mozgalmaiban vetér­­kedő magyar mágnásnak szobrot emelnek. A szobor-bizottság következő felhívást bocsá­totta ki: »Szobrot gróf Károlyi Sándornak! Gróf Károlyi Sándor emlékét szoborral akarjuk megörökiteni. Alkotásaival ő maga emelt cselekedeteinek soha el nem múló emléket, mert nevét kitörülhetetlenül véste bele a kor történetébe. Úttörője, magvetője és áldozatkész pártfogója volt Magyarországban a szövetkezeti eszmének. A magyar nép sorsának javításán apostoli buz­galommal fáradozott. A legkisebb ember esett leg­közelebb az ő nagy szívéhez. Megteremté az önsegély szerveit, a szövetkezeti intézmények és a társaskörök százaiban, melyek Károlyi Sándort vallják alkotójuknak. Ő alapította az Első Községi Hitelszövetkezetet, a Pestmegyei Községi Hitelszövetkezetek Központját, melyből a mai Országos Központi Hitelszövetkezet alakult ki s nőtt terebélyes fává. Ő alapította a Magyar Gazdaszövetséget, a Hangyát, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület pedig egyik vezéreként tisztelte s az utolsó évtizedek gazdatársadalmi moz­galmainak előmunkása és irányitója volt. „Magyarország a magyaroké.“ Ez volt jelszava, s tetteinek rugója és irányítója. A legnemesebb al­kotó erőt vesztettük el benne. A megboldogult által létesített intézmények egymagukban is elég tégladarabot tudnának szállí­tani egy szép emlékműhöz. De hogy az az emlékmű a nemzet nagy vezető munkájához méltó legyen , annak felépítésében az egész nemzetnek részt kell vennie. Ezért hát közadakozásra hívjuk fel a magyar közönséget, s különösen a magyar gazdatársadalmat, perselybe gyüjtvén a kegyelet és hála legszerényebb filléreit is, hogy csakugyan a közkegyelet legyen megteremtője gróf Károlyi Sándor szobrának. Ha a begyűlő összeg túlhaladja egy, a meg­boldogult emlékéhez méltó szobormű költségeit, ak­kor a fennmaradó összegből valamely jótékony intéz­ménynek kívánjuk megvenni alapját, mely élő példa­adással járjon a megdicsőült szellemének nyomain. Adományokat a Károlyi szoboralap javára: „Károlyi Sándor Szoborbizottság“ címen az „Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesület“ pénztárához (Budapest, IX., Köztelek) kérjük küldeni. A szobor­­bizottság nevében: Gróf Dessewffy Aurél s. k. b. elnök. Rubinek Gyula s. k. b. előadó. Jeszenszky Pál s. k. b. jegyző.“ — Magyar színészet Brassóban. Komjáthy János kassai színigazgató társulata az ez idei szinielőadásokat Brassóban augusztus hó 4-én (szombaton) kezdi meg a postaréti nyári szín­körben. Megnyitó előadásul Lavedan Henri „A párbaj“ című 3 felvonásos színműve kerül színre, melyet a tél folyamán a budapesti Nemzeti Színházban nagy sikerrel adtak elő. — Véres kardpárbajt vívtak f. hó 7-én Kolozsvártt a tornavívódában dr. István Já­nos kardbajnok és dr. F­e­i­l­i­t­z­s­c­h Rudolf, a volt darabont-miniszter fia. A párbaj másfél órai vívás után dr. Feilitzsch súlyos sebesülésével végződött. Az összeszólal­­kozás oka politikai természetű volt. A felek nem békültek ki. — Gazdáink tanulmányútja Romániába. Az „Erdélyi Gazdasági Egylet“ a folyó év őszére (szeptember vagy október) gazda-tanul­­mányutat rendez Romániába az ottani nemzet­közi kiállítás alkalmából. Ekkor tartják ugyanis a gazdáinkat leginkább érdeklő állatkiállítást. A részletes terveket ismertetni fogjuk. — Vizet a kutyáknak! Ezen figyelmez­tetés minden kutyatuljadonosnak szól. Tudva­levő, hogy a kutya nem izzad a bőrén át, ha­nem nagy hőségben gyorsan kell lélekzenie. A tüdőnek eme gyors működése természetesen hamar kiszárítja a gégét és nagy szomjúságot von maga után. Töltsünk tehát napjában több­ször friss vizet a kutyának, mert ezt nemcsak az állat egészsége kívánja így, hanem az em­ber biztonsága is. Mert tény, hogy veszettség többnyire a víznek nélkülözéséből keletkezik. SZÉKELY NÉP Szerkesztői üzenetek: B. M. Sepsiszentgyörgy. Készséggel adunk helyet a felvilágosításnak, hogy tűzoltóink vasár­napi juliálisán a főparancsnok — kinek az egylet érdekében való odaadó fáradozásait jól ismerjük — azért nem vett részt, mivel lábfájása miatt hosszabb­dőre rúgásba távozott, s így sajnálatára csak helyet­tesítéséről gondoskodhatott. Egyébiránt megjegyzéseinkkel csak fokozni óhaj­tottuk a társadalom érdeklődését a legteljesebb támo­gatásra érdemes egylet iránt, mert ha már egészen őszintének kell lennünk, meg kell vallanunk, hogy a polgárság sem volt kellő számban jelen, sőt minek tagadnék, még a népnek kizárólagosan szabadalmazott barátjait se láttuk ott. IPAR, KÖZGAZDASÁG. Pártoljuk a magyar ipart! Hazai ipari termékek betüsoros tárgymutatója­ 10. Bélés, Bulatti Testvérek, Szent­­gotthárd, (300 munkás.) Egész- és félselyem­szövetek, bútorszövetek, bélések, esernyő­szövetek. Első magyar vitorlavászon-, le­n- és jutaárugyár, Kiinger Henrik, Pozsony, Liptószentmiklós, (600 mun­kás, 800 háziiparos.) Lenáru, pamut- és juta­áru, különösen mezőgazdasági-, műszaki-, ten­gerészeti-, katona-egyenruházati cikkek. Bélés- és ruhavászon, sajtoló-, szűrő- és tisztítóken­­dők, függönyszövetek, szőnyegfutók, himző­­vászon, jutahevederek, varrásnélküli pénzes­zsákok, vízmentes szövetek, ponyvák, lótakarók, kendertömlők nyersen és ruggyantázva, tűz- és itató vedrek, bányaöltönyök, mindennemű len- és jutazsákok, bőrvásznak, muszlin, Billroth­­battiszt és másfajta kötszerszövetek, viaszkos barchent, wagyon- és padlókárpitok. Leon Gyula első magyar medián pamut- és gyapjúáru-gyár, Győr (200 munkás.) Sima nyersszövetek, bélésszövetek, mint szatin, cloth, serge, drell, luster, kötszövetek, női ruhaszö­vetek gyapjúból és pamutból. 11. Bi­rroth-battiszt. Első magyar vi­torlavászon-, len- és futárugyár, Kr­i­n­g­er Henrik, Poz­sony, Liptószent­­m­i­k­l­ó­s. 12. Blankbőr. E­r­r­e­t­h Antal és fia, Pécs, 1., 2., 3-szor ültetett talp, blankbőr, szilbőr, tehénbőr. Fried Bern és Fiai, S­i­m­t­o­r­n­y­a (26 munkás) 1. és 3-szor ültetett talp, barkás, sima és barna tehén- és borjúbőr, blank (szíj) bőr. H­ö­f­­­e­r Testvérek és Társa, Pécs (250 mun­kás). Blankbőr és blank croupon, vachetalp, gép­­szijcroupon és minden fajta gépszij. M. kir. szab. bőrgyár és hadfölszerelés és gépszijgyár, Schmidt Adolf és Társa, Nagybossány. Tehén-felsőbőr, blankbőr, talpbőr, gépszijbőr, húzóbőr, hadfelszerelési bőrcikkek, a cs. és kir. hadsereg részére. M­a­r­k­ó József bőrgyára, Rozsnyó (Gö­mör vm. 100 munkás) I-sö, Il-ad és III-ad ültetésü talp, excesstalp, blankbőr, bika- és bivalytap barna tehénbőr, sima és fodros tehén­bőr, barázdált bocskor talpbőr és kipsz. Scher­g Testvérek bőrgyára, Brassó (26 mun­kás.) Blankbőr, gépszijbőr, vacke talp. Vetőmagvak. — Mauthner Ödön tudósítása. — A magkereskedelem immár csendes me­derben folyik. Cukor ciroknak, muhar­magnak, vörös-és fehérkölesnek van ugyan még némi kereslete, de nagyobb érdek­lődés csakis tarlórépamag iránt mutat­kozik, mely közvetlenül az aratás után vetve, igen jó termést ad. Biborheremagból a termelők már néhány tételt ajánlottak, melyért jelenleg 26—28 koronát követelnek. Ezen árt azonban a vevők még sokalják, mert az eddigi tudósítások szerint, az idén bő termésre számít­hatunk. Néhány tétel 23—24 koronáért a ter­melő állomásán eladásra került. Jegyzések nyers áruért 100 kig. Budapesten: Lóhere prima minőség 95—105 korona. Luczerna 100—110 korona. A régibb áru 90—96 korona. Muharmag 17—18 korona. Biborheremag 24—28 korona. Piaci árjegyzék 1906. julius hó 9-én. Buza, tiszta, imázsája 16 kor. 40 fillér, közepes „ 15 „ — „ Rozs Árpa Törökbuza Zab 11 „ 20 , 16 „ 40 „ 15 ,­­ , 17 „­­ , Felelős szerkesztő : KELEMEN LAJOS. Borsó literje .... —kor. 20 fillér. Lencse „ ...—­­ 280 Paszuly literje . . .— » 280 Kása „ ...— » 24» Burgonya hektoliterje2 n — 0 Marhahús kilogrammja1 0 200 Sertéshús „1 n 28» Berbécshus . . .— » 76n Szalma mm. . . .4 V — 0 Széna mm...................6 » — Ökör párja .... 6500 — 0 Tehén „ .... 350» — 0 Ökörbőr párja . . . 320 — 0 Tehénbőr „ . . 220 — 0 Faggyugyertya kilogr.-ja— n 840 Faggyú mm. 800 — 0 Tűzifa (1 öl) . . 180 — 0 Malac darabja . . .6 y — 0 Liba párja ....6 0 — 0 Csirke párja . . .2 0 40* Tojás 10 drb . . .— 0 500 Tehéntej egy liter— 0 240 Bivalytej egy liter— n 32M 1906. julius 11. Hirdetés: A Szentiván laborfalvi unitárius egyházközség templom és tornya javítását a költségvetés szerint 2276 koronán kezdődőleg nyilvános árlejtésen, esetleg ajánlat útján július 22-én d. u. 2 órakor kiadja. Költségvetés és terv megte­kinthető Göncz Mihály lelkész­nél, kihez az ajánlat is küldendő. Kiadó ház. A Major­ utcában a Mélik János-féle mely áll két szoba, kamra, pince és nyári konyhából, a hozzátartozó kerttel együtt több évre haszonbérbe kiadó. Értekezni lehet a tulajdonossal, állandó munkát, jó üze­mi­téssel kapnak id. KAHREL SÁMUEL "bőrg-jy­árá­ban ♦› MEDGYESEN. ̋♦ A Franklin-Társuat kiadása. A Magyar Remekírók a magyar irodalom főművei kilenczedik sorozata most jelent meg a következő kötetekkel : Deák Ferencz munkáiból. I. kötet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta W­­assics Gyula. Magyar népdalok. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Endrődi Sándor. Mikes Kelemen törökországi levelei. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Erőd­i Béla. Petőfi Sándor munkái. I. és II. kötet. Kisebb költemények. Sajtó alá rendezte és be­vezetéssel ellátta B­a­d­i­c­s Ferencz. A már előbb megjelent nyolcz sorozatban a következő művek jelentek meg : Arany János munkái. I, II, III. és IV. kötet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel el­látta Riedl Frigyes. Arany László munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Kozma Andor. Bajza József munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta B­a­d­i­c­s Ferencz. Balassa Bálint báró és Zrínyi Miklós gróf. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta S­z­é­c­h­y Károly. Csiky Gergely színművei. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta V­a­d­n­a­i Károly. Csokonai V. Mihály munkái. Sajtó alá rendezte és bevezettéssel ellátta Bánóczi József. Czuczor Gergely költői munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Z­o­lt­v­á­n­y Irén. Eötvös József báró munkáiból. I. kötet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Voi­nov­i­c­h­ Géza. Garay János munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Ferenczi Zoltán, Gyöngyösi István munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Radics Ferencz. Gvadányi Józsefi és Fazekas Mihály. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta N­é­­g­y­e­s­i László, Katona József és Teleki László gróf­. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Rákosi Jenő­. Kazinczy Ferencz műveiből. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Váczy János. Kemény Zsigmond báró munkáiból. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Gyulai Pál. Kisfaludy Károly munkái. I. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Heinrich Gusztáv. Kisf­aludy Sándor munkái. I. és 11. kötet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Heinrich Gusztáv. Kölcsey Ferencz munkái. Sajtó alá­ rendezte és bevezetéssel ellátta Angyal Dávid. Kossuth Lajos munkáiból. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta K­o­ss­u­t­h Ferencz. Kurucz költészet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Erdélyi Pál. Madách Imre munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta A­l­e­x­a­n­d­er Bernát. Pázmány Péter munkáiból. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Frak­nói Vilmos. Reviczky Gyula összes költeményei. Sajtó alá rendezte, és bevezetéssel ellátta Ko­roda Pál. Gróf Léchenyi István munkáiból. 1. kötet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Berzeviczy Albert. Szigligeti Ede színművei. I. és II. kötet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Bayer József. Tompa Mihály munkái. I, II., 111. és IV. kötet. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel el­látta Lévay József. Vajda János kisebb költeményei. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Endrődi Sándor. Vörösmarty Mihály munkái. I., II, III., IV, V. és VI. kötet. Sajtó alá rendezte, és be­vezetéssel ellátta Gyulai Pál. A Magyar Remekírók gyűjteménye tizenegy 5 kötetes sorozatban jelenik meg. A teljes 55 kötetes munka ára 220 korona; az ennek kiegészítőjeként megjelent Shakspere összes művei hat kötetbe kötve ára 30 korona, melyet a Magyar Remekírók vevői 20 korona kedvezményes áron kapnak. Megrendeléseket elfogad minden könyvkereskedés és a Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda. (Budapest IV., Egyetem­ u. 4.) Nyomatott 1906. Sepsiszentgyörgyön, a laptulajdonos és kiadó Jókai-nyomda-részvénytársulat könyvnyomdájában.

Next