Székely Nép, 1915 (33. évfolyam, 1-144. szám)

1915-11-23 / 128. szám

128. szám. A legények hallják a táborból az ágyúsról esetleg a puskaropogást is, de kénytelenek egy helyben maradni, megmarkolják a fegyverü­ket, odafordulnak a tisztjeikhez és kérdik, mi­kor kerül rájuk a sor. A tiszteknek ezek­­ legnehezebb percei. Csillapítani, visszatartani megnyugtatni. A­mikor parancsot kapnak az előnyomulásra, a­mikor érzik a csata lehelle­tét, megelevenedik a csapat. Megy, tör, gázol előre. A higgadt parancsnokok egész után be­szélnek. Hogy megfontoltan, nyugodtan men­jenek, ne rohanjanak a tűzbe, parancs nélkül senki semmit ne tegyen. Ilyenkor ugyanis a legénységnek az az érzése, hogy csak ő neki van fegyverre, csak ő pusztíthat, törhet, zúz­hat. A másik érdekes motivura a kíváncsiság Nincs katona, a­ki nem volna kiváncsi az el­lenségre, a­ki nem akarná látni. Ez alól még a fiatal tisztek sem kivételek. Ez hozza az első csalódást. A katona raj­vonalba kerül, beássa magát, a­hogy a magyar I baka mondja : takarást csinál magának. E mögé lapulva tüzel. Vele szemben egy-egy puska­cső. Erre tüzel. Eleinte bőkezűen bánik a töl­téssel, de később már nem pazarolja. Pontosan céloz. Látja ugyanis, hogy porzik előtte az el­lenséges golyó, hogy elzúg a feje fölött. Egy ideig nem veszi túlságos tragikusan De szem­ben vele élénkül a tűz, jön a golyó, mint a jégeső. Porzik a föld, kidől egy-egy szomszédja. Az első félórában semmi. Később nyugtalan lesz. Előre szeretne menni. Ez a csataláz, az első lelki változás, a­melyen többé-kevésbbé keresztülmegy valamennyi. A­ki túl van rajta, az túlesett a tűzkeresztségen is. A puska ropog, pattog. Szemben gépfegy-­ ver. Zakatol, szórja a golyót. Idegbe hasít a hangja. Itt a legénység lő, tüzel és birkózik az indulataival. A tisztet is elfogja a csataláz. Noha-néha föltérdel és körüljártatja a faössze­­látóját Előtte a végtelen hosszúságúnak tet­sző távolság és a mögött az ellenséges raj. A tehetetlenség, lekötöttség kínos érzése szag­gatja őt. Nem tud mit tenni, mit cselekedni Érzi, hogy valamit kell csinálnia, mert nem bírja ki. Mintha mázsás bilincsek szorítanák a kezét, lábát. Ekkor fölvesz egy puskát vala­melyik halott legény mellől. Odafekszik a rajba és tüzel. Ekkor elfogja valami nagy, végtelen nagy megkönnyebbülés, melynél nagyszerűbb,­ jobban eső érzés nincs a világon. Már ő is harcol, részese a csatának, a nagy mozgalom­nak, a rettentő mérkőzésnek. A láz elmúlt. Megvan a tűzkeresztség. A baka tüzel egy gép pontosságával. Az ágyul, megszólal. Új érzések váltódnak ki az emberek­ből. Következik a második fázis. Lassan, , észrevétlen belopja magát a katona lelkékbe , valami rettentő vágy. Előre törni, rárohanni az­­ ellenségre. Irtózatos erővel ragadja meg a vágy és mindenikük birkózik a katonafegyelemmel. Végre megszólal a rohamjel. Egyszerre ugrik föl mind. Megvillan a bajonet, egy hurrá és a lábdobogás Aztán valami artikulátlan hörgés­­ a torkokon, mintha annak a kitörő indulatnak a gőze futna ki a szabad levegőre. Szemben­­ ropog a fegyver. Itt is elvágódik egy katona.­­ Ott is De mennek előre, hajtja őket az indulat.­­ Arról, hogy a­mikor kézitusára kerül a­ dolog, a­mikor szemtől-szemben állanak, a­­­mikor ember-ember ellen harcol, alig tud va­­­­laki valami megfigyelést adni. Itt úgy látszik , megszűnik a megfigyelés, megakad, belefulad­­ a vadul kavargó indulatba. Csak annyit tu­dunk, hogy érezzük, hogy koppan a puska agya, a­mikor az ellenségre sújtott, érezzük, hogy a talpunk alatt valaki vonaglik, látjuk, hogy egy ellenséges katona elvágódik és tud­juk, hogy ha nem minden erejével küzd, vége van A mikor látjuk, hogy a mi tüzérségünk akciója milyen, elmúlik az ágyuláz. A csapa­tok elevenebben kezelik a puskát és várják megint a rohamjelt, a­mely szemtől-szembe viszi őket az ellenségre .... K. L.­ ­ Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára negyed- 1 évre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész­­évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfize­téseket elfogad és mutatványszámokat küld a­­Jó [ Pajtás“ kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem­ utca 4.­ ­ HÍREK. Sepsiszentgyörgy, november 23. 11 — Benkő Gábor emlékezete. Jellegében s méreteiben a nagy időkhö­z a történelmi eseményhez méltó, hangulata val s tartalmával egyaránt megható és fel­emelő gyászünnep keretében hódolt folyó b­b 21-én, vasárnap a református Székely Mikó Kollégium tanári kara s ifjúsága egykori jele növendéke, majd kedves kartársa, illetve ér­demes tanára, a hazájáért hősi halált Benk Gábor dicső emlékének. Vele együtt gyá­szolt s ünnepelt a megdicsőült hős ész édes­atyja, szerető rokonsága, megjelentek a külön­böző tanintézetek képviselői, részvettek váro­­sünk műveit társadalmának köztiszteletben álló tagjai. Délelőtt 10 órakor felcsendült a gyüleke­zet áhitatos fohásza, melynek elhangzása után Szász Béla kollégiumi vallástanár bensősé­ges, buzgó imádság szárnyain ragadta a meg­illetődött lelkeket a magasba, egy szebb, tisz­­tultabb világba, hogy aztán ezen eszmény magaslaton, távol a föld porától, messze az lelet köznapi gondjaitól az ige csodás hatalmá­val feltárja halandó szemeik előtt az eget, lát­­tasa gyarló földi lényekkel a tökéletesség kút­fejét, az eszmények eszményképét, az Urat. A XC. zsoltár 2. versszakának elzengése ut­a fogott bele a hatalmas, belső erőtől s igazságtól áthatott, költői szépségekkel bővel­kedő s sz­ónoki lendülettel előadott beszédébe, melyben az Úr parancsára gyermekét égő ál­dozatul bemutatni készülő Ábrahám bibliai történetéből kiindulva s azt a jelen viszo­nyokra alkalmazva, meggyőző erővel fejtegette Benkő Gábor nemes önfeláldozásának magasz­tos célját, hősi halálának általános emberi s nagy nemzeti jelentőségét s végül követendő példányképül állította őt a tanuló ifjúság elé. Lelkes szavai gyógyító balzsamként hul­lott­ak a sajgó szivek égő sebeire, nyomukban vigasztalás és bizalom fakadt, a könnyek kár­­pitj­a keresztül tündökölt a dicsőség sugár­­kevete­s fényénél láttuk Benkő Gábor meg­­dicsőült alakját, a­mint belép a halhatatlan­ság tündér­csarnokaiba, bevonul nemzetünk nagyjainak pantheonjába. Nem zúgolódtunk már a végzet kegyet­lensége miatt, nem bánkódtunk többé a veszte­ség nagyságán, mert hiszen Benkő Gábor egy nagy, fenséges cél érdekében hullatta vérét; az ő s a hozzá hasonló egész emberek nemes vérének hullása tartja meg számunkra azt a drága földet, melyen születtünk, melynek min­den régéhez szent emlékek fűznek s melyet sértetlenül átadni utódainknak mindennél szen­­tebb kötelességünk. Ezért a drága kincsért, édes magyar hazánkért áldozta fel magát Benkő Gábor, ezért pedig nem sok semmiféle áldozat, boldog s dicső érte a halál ! Panasz helyett immár hálát rebegtek aj­kaink, hogy Isten Benkő Gábort nekünk adta, hogy az életében s halálában a magunkénak mondhatjuk, hogy örök dicsőségének sugarai beragyogják kollégiumunkat is. Dicső emlé­kezete, nemes példaadása elválaszthatatlanul egybeforrott kollégiumunkkal s annak falai kö­­­­zött m­ár elpusztíthatatlan eleven erő, mint ha­tásos nevelő tényező időtlen időkig serkenteni fogja székely ifjainkat, hogy belőle merítse­nek erőt s lelkesedést és tanuljanak dolgozni s ha kell meghalni a hazáért úgy, mint feled­­hetetlen Benkő Gáborunk tette. Így megvigasztalódva s fellelkesülve mon­dottuk el Száz Béla vallástanárral hálaadó utóimánkat s énekeltük el a jobb jövőbe vetett reménnyel s bizalommal eltelve nemzeti imád­ságunkat, mellyel a magasztos ünnep véget ért. 9­ /­1- őrmesterek, Jlkei József járőrvezető, Deák István í, Lázár György, Makó László, Bereczki János, Józs­a­ György és Bocz Károly huszárok, Koszti Mihál­y törzsőrmester, Magdó Ferenc járőrvezető, Incze Fe­­­renc, Ivácson Ferenc és Patky János huszárok a 2. huszárezredben.­­ Az országgyűlés összehívása A ki­­­rály az országgyűlést november 30-ikára össze­hívta. A képviselőház ezen a napon délelőt tíz órakor tart ülést, melyen az országgyűlé összehívásáról szóló királyi kéziratot olvas­sák fel. A formális ülések után, melyeken a tárgyalásra szánt javaslatokat nyújtják be , a képviselőház első érdemleges ülése, értesü­­­­lésünk szerint, december 6 án lesz. A főrendi­­­házban november 30-án délután mutatják be­­ a királyi kéziratot. 1 — Fillérestély. A sepsiszentgyörgyi Jóté­kony Nőegylet december 4-én (szombaton) este­­ a városi díszteremben fillérestélyt rendez, a­­­melynek a­mint értesülünk, nemcsak programja­­ tarthat számot közönségünk érdeklődésére, ha­­nem az az újitás is, a­melyet a Nőegylet a fillérestéllyel kapcsolatos háborús kötőké rende­zésével kisérel meg.­­ Egy ifjú lány halála. Reznek Károly nyug. m. kir. adólárnok és neje Reindl Anna és gyerme­keik : Irén, Károly, Jenő és Jolán gyászlapon tudat­ják, hogy leányuk és testvérük Reznek­ Aranka novem­ber hó 21-én ifjú életének 19-ik évében hosszas és kínos szenvedés után elhunyt. A korán elhunyt ifjú leány temetése november hó 23 án délután ment­­ végbe nagy részvét mellett Komollón. — A hernyóirtás. A rendőrkapitányság most is kiadta a mutatkozó hernyófészkek, lepketojások kiirtására vonatkozó felhívását, a­melynek teljesíté­sét ezen az úton is a közönség figyelmébe ajánljuk. IRODALOM és MŰVÉSZET.­ ­ A Társaság. Ferdinánd bolgár cárról írt A Társaság e heti számába Baán Achilles színes, érdekes vezetőcikket aktuális vonatko­zásokkal A világháború mai állására. Bónyi Adorján a császárnő katonája címmel kezd hosszabb elbeszélést, Somlay Károly pedig foly­tatja Czerwinszka Hadnagy című történeti no­velláját. Pompás humoros novellát irt az új számba Újhelyi Nándor, szép költeményt Finta Sándor. A Társaság és a Miért? rovat aktua­litásai mellett Színházi levél egészíti ki az illusztrációban is gazdag szám programját. A Társaság előfizetési ára egész évre 18 kor., fél­évre 10 kor., negyedévre 5 korona. Mutatvány számot ingyen küld a kiadóhivatal: Budapest, Ritz-szálló.­­ A Tamássyak csillaga. Sebők Zsigmond pompás ifjúsági regénye, mely a hadifogoly magyarok kalandos sorsát mondja el fényes írói művészettel, hétről-hétre nagyobb érdeklődést keltve folyik a Jó Pajtás­ban. Háborús időben gyermekeknek keresve se lehetne találni jobb olvasmányt. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyemeklapjának legújabb november 21-iki száma ezenkívül verset közöl Benedek Elektől, elbeszélést P. Ábrahám Ernőtől és Mladarassy Erzsébettől, cikket a moziról Steinhofer Királytól, szép rajzot és verset hozzá Endrődi Bélától, mulattató mókát Zsiga bácsitól, regényt Krúdy Gyulától. A rejtvények, szerkesztői üzenetek ,egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a SZÉKELY NÉP - KI­JEGYZŐ URAK FIGYEL­­ MÉBE ! A gabona-, liszt- és hü­­velyeskészletek bejelentéséh­ez az I. és II. számú Bejelentőla­pok és ehez szükséges kimutatási kül- és bel­­vek kaphatók és meg­rendelhetők a Jókai-nyomda r.-t.-nál Sepsiszentgyörgyön. — Népfölkelőink kitüntetése. A magyar népfelkelők között a háború kezdete óta több mint tizenötezer kitüntetést osztottak ki és pedig­ 146 arany, 2222 nagy ezüst, 7671 kis ezüst és 6110 bronz érmet. — Kitüntetések: A „Rendeleti Közlöny” az alábbi kitüntetéseket közli: Az 1. osztályú ezüst vitézségi érmet kapták: Beke János szakaszvezető és Antal Bálint tizedes a 2. huszárezredben. A 2. osztályú ezüst vitézségi érmet kapták: Csegezi Lajos, Fekete Ferenc tizedesek ; Bács János járőrvezető és Horváth­­ István huszárok; Demeter Ferenc, Nemes Sándor, Péter­ Andás tizedesek ; Balázsi István és Mezei­­ György huszárok, a 2-ik huszárezredben. A bronz vitézségi érmet kapták: Vas Béla, Kovács Sándor felvétetnek a JÓKAI-NYOMDA r.-t.-nál Sepsiszentgyörgyön. Kiadó szántók. Özv. Gödri Ferencnének a vasút mellett levő 10 hold szántóföldje. Minden újonnan belépő előfizető ingyen kapja a Vasárnapi Újság díszes karácsonyi albumát. Mufztifmnynslnokat klvintni minden, kinek küld • «Valámtpl­lijság» kiadó­­hivatala, Franklin-Társulat, Budapest« IV. Egyetem-utcza 4. se. fej melyet eddig Óváry Károly Egy pár fiatal, jó ért hosszabb időre kiadó. Értekezhetni tulajdonosnőnél Sepsiszentgyörgyön, S e­t a t­ér­utca 11. Szám. kopó megvételre kerestetik. Bővebbet IFJ. NAGY ELEKNÉL Sepsiszentgyörgyön, iskola-utca. 1915. november 23. ELADÓ egy jó hangú petráros cimbalom. mint a kiadóhivatalban. Szám : 1955 - 1915.­­ Árverési hirdetmény. Papol ex község elöljárósága közhírré teszi, hogy a község vadászati területeit — az erdőbirtokosság különálló vadász­­területének kivételével — a községházá­nál folyó év december hó 22-én d. e. 9 órakor a megszűnt bérlet hátralevő idejére, vagyis 1916. évi január hó 1-től 1918. évi december hó 31-éig terjedő 3 évre nyilvános szóbeli árverezésen haszon­bérbe adja. Az árverezési feltételek a község­házánál megtekinthetők. Kelt Papolczon, 1915. november 20-án. Imreh Mózes s. k. Bagoly Sámuel s. k. k.-jegyző, k.-biró. ÓKAI-NYOMDA részvény­­­társ. KÖNYVNYOMDÁJA :::::: A „SZÉKELY NÉP“ kiadóhivatala :: Sepsiszentgyörgyön, Csiki­ utca 8. szám ajánlja villanyerőre berendezett, dúsan felszerelt intézetét nyomdai munkák előállítására. Minden nyomtatványt ízléses kivitelben olcsón és gyorsan szál­lít. Nagy NYOMTATVÁNYRAKTÁR. Telefon 23. •••©«©•» Telefon­­ 23. Nyomatott 1915. Sepsiszentgyörgyön, a laptulajdonos és kiadó Jókai-nyomda részvénytársulat könyvnyomdájában.

Next