Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)

1921-06-25 / 51. szám

Cenzurat. /. HALWZER. 51. szám. Sft. Gheorghe. Sepsiszentgyörgy. XXXIX. évfolyam. Szombat, 1921. junius 25. Előfizetéseket és hirde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgy én Strada Stefan cel Mare utca (volt Csiki­ u. 8. sz. )Előfizetési árak: Egész évre ... 80 Lei Félévre.............. 40 Lei Negyed évre .40 Lei Egy hóra ... 8 Lei Egyes szám 1 Leu. Szerkesztőség : Strada Stefan cel Mare utca (volt Csiki­ u. 8. sz.) XXXXXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Megjelenik hetenkint kétszer: SZERDÁN és SZOMBATON. A Magyar Szövetség Udvarhely vármegyében is megalakult. Június 21-e volt a történelmi jelentőségű nap. Az ősi székely városban ösz­­szegyültek ezen a napon ünneplő gúnyában nemes atyánkfiai és kimondották a kemény, meggondolt hatá­rozatot : „A székely az egész ma­gyarsággal egy.“ Egyszerű falusi, de tiszta eszű, tisztán látó és meg nem hamisítható szivü em­berek mondották ki ezt a határozatot. Méltó és illendő válasz ez a határozat az éppen Székelyudvarhelyen „m­ű­­k­ö­d­ő“ Ébert-társaság mé­regkeverő politikájára. En­nek a társaságnak feje egy volt kath. káplán, majd uni­tárius lelkész, jelenleg lap­­szerkesztő székelynek adja ki magát s azt hirdeti, hogy a magyarság érdekei ellen­tétesek a székelység érde­keivel, így akarja hódítani és bolondítani a mi népün­ket egy olyan ember, a­ki­nek a székelységhez igazán semmi köze sincs. Nagy dolog manapság magyarnak lenni. Sohasem volt nagyobb. Mert magyar­nak lenni annyit jelent . . . Minden magyar tudja, hogy mit jelent! De ne mondja senki, hogy ő magyar ember vagy hogy ő székely ember, aki azt hirdeti, hogy a székelység­­nek a magyarságtól eltérő utakon kell haladnia és Céljaiért különváltan kell küzdenie. Akik ezt mondják, azok­nak nem kell hinni. Az ilyen emberek sem nem magya­rok, sem nem székelyek, az ilyenekben nincs nemzeti érzés. Ezek a konjunktúra vadá­szok. Olyanok, mint Ébert. Tegnap katholikus, holnap unitárius, holnapután fele­­kezetnélküli. Ezek menjenek az ő út­jaikon. Mi pedig csak haladjunk azokon az utakon, amit vár­megyénk székely—magyar népe február 23-án, Udvar­­hely megye pedig junius 21-én határozott és jegyezzük meg, amit Paál István apátkano­­nok (szentkatolnai születésű) mondott junius 21-én Udvar­helyen : „A célért való küzdelemben legyünk egyek, atyafiak, nemes székelyek■„ a­kik szeretettel visel­­tetnek mindenki iránt.11 Hegedűs expozéja Nem kell kül­földi kölcsön. Budapest, június 23. A nemzetgyűlésen a költségvetéssel egyetemben benyújtotta Hegedűs pénzügyminiszter az ingatlanva­gyon váltságáról és a nagy va­gyonok váltságáról szóló javas­­­latokat nagyhatású beszéd kísé­retében. — Megígértem — mondotta — fél évvel ezelőtt, hogy beterjesz­tem a költségvetést és ime most eleget teszek ígéretemnek. A fran­cia szenátus a jövő héten tár­gyalja a trianoni békét, a­mely­nek ratifikálásával kezdődik el tulajdonképpen a mi munkánk. — Mindenekelőtt ketté válasz­tottam az állami üzemeket és az államot. Az államnak ugyanis a polgárok adójából kell fenntar­tania magát, míg az üzemeknek záros határidőt fogok adni, hogy ezalatt vagy jövedelmezőkké vál­nak, vagy elmozdítom az üzem vezetőjét, vagy túladok az üze­men. A háborútól megviselt állam nem kezelhet olyan üzemeket, a­melyek veszteséggel dolgoznak. A postánk derekasan dolgozott, a­minek eredménye meg is van. Hatszázhetvenkilencmillió bevé­telt mutat fel ötszázkilencven­­hárommillió kiadással szemben. A MÁV-nál, mialatt a külföldi vasútüzemek óriási deficittel dol­goznak, a deficit csak öt-hatszáz­­millió. Viszont azonban a mező­­gazdasági birtokok négymilliós deficitet mutatnak fel, ami meg­döbbentő, mert magánüzemben kezelt mezőgazdaságokból min­denki meggazdagodott volna. — Az előirányzaton nagy csök­kentést végeztem. A hadiköltség­vetést hatmilliárdról hárommil­­liárd hatszázmillióra redukáltam, a kultusztárcánál viszont három­­százkilencvenötmillióval emeltük a költségvetést, mert nincsen egyéb kötelességünk, minthogy összekuporgatott pénzünket a jövő nemzedék kultúrájáért felajánljuk.­­ A már beterjesztett törvé­nyekkel befejeztem a magyar adó­rendszer kiépítését. Több adót már nem szándékozom kivetni. Adózási rendszerünket akként kell megoldanunk, hogy a negyedosz­­tályú kereseti adó végkép meg­szűnjön és a tisztviselők fizes­senek jövedelmi adót. Azután be­ kell hozni a gyermekszám­adó-­ mentességet. — Eképen az állam tavalyi deficitjét körülbelül a felére le­dolgoztuk. Most első feladatom, hogy a magyar állam hitele meg­javuljon. Több külföldi pénzinté­zet érdeklődött nálam kölcsön­nyújtás iránt, a­míg azonban ma­gyar intézetektől tudok kölcsönt kapni, nem fordulok a külföldhöz. Tegnap megállapodtam magyar bankokkal, hogy egyelőre egy­milliárdos kölcsönt veszek fel öt­­egész kéttized százalékos alapon. A pénzt egyelőre nem veszem igénybe, de biztosítom magamat. Itt meg kell védenem a sokat ócsárolt magyar tőkét, mely im­már másodízben tanújelét adta, hogy helyzetének magaslatán áll. Végül kijelentette Hegedűs, hogy egyetlen mód van az ötöd­­félmélmilliárdos deficit eltünteté­sére és ez a magyar korona eme­lése. Ez azonban a nemzetgyűlés­től függ olyképen, hogy a vagyon­­váltság letárgyalását még a nyár folyamán befejezze és a földbirtok­­reformot megoldja. Függ más­részt a jóvátételi bizottságtól, hogy reparációs terhekkel ne akadályozza a magyar valuta javulását.­­ A magyarországi ha­tárt megállapító bizottság. P­á­r­i­s, június 23. A nagy­követek tanácsának konferen­ciáján a trianoni békeszerző­dés küszöbön álló életbelép­tetésére való tekintettel már most megteszik a szükséges intézkedéseket a magyaror­szági határmegállapító bizott­ság megalakítására. A nagy­követek tanácsa felszólította Romániát, hogy küldje ki képviselőit ebbe a bizott­­s­ságba. A határmegállapító bizottság első ülése Párisban lesz lehető leghamarább a­­ trianoni békeszerződés életbe­léptetése után. Ghyka párisi román követ elküldötte Buka­restbe a nagykövetek érte­kezletének instrukcióját a ha­tármegállapító bizottságra vo­natkozólag. A Magyar Szövetség megalakulása Udvarhely­megyében. Székelyudvarhely, jan. 21. A Magyar Szövetség udvar­helyi alakuló gyűlésén, mely a mai napon zajlott le, a nép min­den rétege részt vett. A gyűlés megnyitása után el­nökké Fái István udvarhelyi apát­­plébánost választották meg, a­ki igazi székely szívből fakadó be- Ha Brassóba jár, ne sajnálja a fáradságot és tekintse meg vétel­kötelezettség nélkül női- és férfi divatcikkekben, szövetekben, női- és férfi fehérnemüekben, ha­risnyákban stb. dúsan felszerelt raktárunkat K­LEIN JÓZSEF *­ FIA Brassó, IK­olostor-uttca (a. rom. katla. templommal szemben.) Xjegrolcsó­ fo­to napi Marals! •"’SlSll • 33®*“ lEA’* Szolid­ felszolgálás!

Next