Székely Nép, 1922 (40. évfolyam, 1-103. szám)

1922-05-14 / 38. szám

38. szám. SZÉKELY NÉP 1922. május 14. ­ A sepsiszentgyörgyi képvi­­selőválasztás folyó hó 28-ika körül fog megtartatni. Nálunk, amint már múlt számunkban is közöltük,­­ Sándor József lesz a magyarság hivatalos je­löltje, kinek jelölését a kolozs­vári központi­ bizottság ismételten tudatta a helybeli pártvezetőség­gel. Valószínű nálunk is, hogy a román pártok nem állítanak ellenjelöltet s reméljük,­­­hogy a magyarok közül sem fog senki akadni, aki „pártonkívüliség”, vagy más címen érdemeket akarna szerezni a magyarság egysége ellen intézett önjelöltetésével. Sándor József ma egész Erdély­ben a legnélkülözhetetlenebb szé­kely ember, aki valóban sokat használhat a magyarságnak. Tö­kéletes román nyelvtudása mellett egész életét a közpályán töltötte , jobban ismeri a romániai vi­szonyokat, mint maguk a szüle­tett románok. A legnagyobb ob­jektivitás mellett is megállapít­ható, hogy az ő jelölése a köz­ponti bizottság részéről a leg­szerencsésebb választás volt. — Az orosz jegyzék: G­e­­n­u­a, május 11. Az orosz memorandumot tegnap reg­gel Genuába hozták és le­tisztázták. Az irásmunkák azonban olyan sokáig tarta­nak, hogy a válasz délután öt óra előtt nem készülhet el. A válasz busz gépírásos oldal. Kiszivárgott hírek sze­rint, az oroszok a hozzájuk intézett emlékirat első pont­ját visszautasítják. Fenntar­tást jelentenek be a máso­dik pont ellen, míg a har­madik és negyedik pont iránt előzékenységet tanú­sítanak. Ami a hetedik pon­tot illeti, azt az orosz vá­laszjegyzék nem tartja ki­elégítőnek.­­ Elhalasztották a génuai konferenciát. Az ellenséges vélemények éles kialakulása miatt a genuai konferenciát az angolok és oroszok meg­állapodása szerint öt hónapra elhalasztották. kész, a Mikó-kollégium tanára német eredetiből egy gyermek­­színdarabot dolgozott át, belátván azt az óriási hiányt, mely a gyer­mekek által előadható színdara­bok terén ma nálunk fennáll. Paedagogiai szempontból is igen nagy fontosságú, hogy már a kis germekek tanuljanak be szín­­arabokat s ezeket a közönség előtt játszák is el. És nagyban növeli a gyermekek önbizalmát, bátorságát, amire, ha az életbe kikerülnek, igen nagy szükségük van. De — amint a szerző elő­szavában is kiemeli — ma az erdélyi iskoláknak anyagi támo­gatásra is szükségük van s a leg­egyszerűbben az iskolák ezt szini­­előadások rendezésével érhetik el. Ez a kedves kis könyv, mely még felnőtteknek is élvezetes olvas­mányul szolgál, a fenti szempon­tokon kívül tárgyánál fogva is igen üdvös nevelő hatású a gyer­mekekre. Tartalma dióhéjban az, hogy két kis fiú, kiknek nem na­gyon ízlik a tanulás és az enge­delmesség, egy meséskönyv káp­ráztató leírása hatása alatt elha­tározzák, hogy ők is elutaznak Bergengócziába, hol a házak csokoládéból és cukorból vannak. El is szöknek hazulról és sok mulatságos és szomorú kalandon mennek keresztül, míg végre bűn­bánóan hazatérnek és megfogad­ják, hogy ezután jó kis gyerme­kek lesznek. Maga a színdarab 5 rövid felvonásból áll, nyelve­zete gördülékeny, könnyen be­tanítható. 12 szereplőre van szük­ség benne, tehát minden elemi, vagy alsóbb középiskola növen­dékei által könnyen előadható. A legnagyobb dicséret hangján ír­hatunk a szerző kiváló munkájá­ról, mely föltétlen irodalmi értéke mellett erdélyi magyar irodal­munkat egy értékes kis köny­vecskével gazdagította. A könyv finom papírra, tiszta nyomással jelent meg és az ára a mai vi­szonyok közt a legminimálisabb: mindössze 5 Lei. Megrendelhető a szerzőnél Sepsiszentgyörgyön (Mikó-kollégium.) A könyvet me­legen ajánljuk az összes elemi­­és középiskolák figyelmébe, vala­mint mindazoknak, akik gyerme­keiknek élvezetes és tanulságos olvasmányt akarnak juttatni. Dr. K. K. Josa Manci szintén, Álcáin Pedro személyesítője variációs énekével jól mulattatott. A társulat álta­lában kiváló quan­tánokkal ren­delkezik s már a bemutató elő­adással meghódította a közönsé­get magának. Reméljük, hogy a szezon többi előadásait éppen olyan szép nagy közönség láto­gatja, mint az elsőt, ami annál is inkább valószínűbb, mert a művészgárda a legjobb darabo­kat vette fel műsorába. Örömmel regisztráljuk azt is, hogy a ko­molyabb irányú és irodalmi becsű darabokat szintén szinte hozzák. Még csak annyit, hogy a kiváltó társulat megérdemli a legmele­gebb támogatást. • Pénteken este félig telt ház előtt Rostand világhírű darabja, a­­Sasfióka ment. Igen gondos előkészítés mellett a tásulat való­ban nagyon szép előadásban mu­tatta be a véges-végig erősen drámai lüktetésű darabot. Minden egyes szereplő olyan jó volt, hogy nem is kellene külön kiemelnünk egyiket sem, mégis Marosi Gézá­nak intelligens, még a jelenték­telenebb részleteknél is finoman kidolgozott alakításáért elsmeré­­sünket fejezzük ki. Irodalom és bűvészet. © Andrási Tivadar : Utazás Bergengócziába. (Szerző kiadása, nyomatott Sepsiszentgyörgyön a Jókai-nyomda r. t.-nál.) Egy való­ban hézagpótló könyv hagyta el a sajtót. Andrási Tivadar ref. rel­ SZÍNHÁZ. Fehér Imre színtársulata május 11-én a kellemes muzsikájú, egyéb­ként nem nagy igényű Offenbach című operettel kezdte meg elő­adásait. Nyilván a rendelkezésre álló rövid időnek tudható be, hogy a jól szervezett társulat szépre való törekvései nem a legtökéletesebben sikerültek. Di­csérettel említhető meg Rennerné Halász Baba jó játékáért és szép, jól iskolázott énekéért. Marosi Géza is nagyon jó volt és Bo­ • * * © Színházi Iroda közlései: Szombaton, folyó hó 13-án a szenzáció erejével fog hatni .Cigánygrófnő“ operett újdonság bemutatása. A darabban Halász Baba kreálja a fő női szerepet, mely bizton szimpátiával találko­zik a színházlátogató közönség­nél. Ezen előadás másik fő érde­kessége az, hogy Fehér Imre színigazgató is fellép egyik pará­dés szerepében. Vasárnap, folyó hó 14-én két előadás lesz. Délután az „Obsitosz táncos operett ke­rül színre az operettszemély­zettel , míg este Géczy jellegze­tes népszínműve: „A­mit az erdő m­e­s­ó­­!“ fog nagy ér­deklődést kelteni, annál inkább, mert Fehér igazgató újólag fellép. Hétfőn, folyó hó 15-én Lengyel Menyhért „Taifun“ című színműve kerül előadásra. Kedden, folyó hó 16 án Halász Baba és Fehér Erzsi felléptével az „Ezüstsirály“ van műsorra tűzve. Hisszük, hogy ezen darab iránt óriási érdeklő­dés lesz, már csak azért is, mi­vel úgy Halász Baba, mint Fehér Erzsi személye teljes garancia az est teljes sikerére. Hosszú életemben azt tapasztal­tam és ítéltem, hogy a létekből le­het bármilyen nyelven beszélni, — de a szírből is, melyben nem csalat­kozunk, csakis az édes anyanyelven szólhatunk. Éppen azért, szépen kérem, le­gyen megengedve nekem, hogy gon­dolataimat magyar-székely anyanyel­vemen mondjam el, mely öregségem­ben is éppen olyan édes, mint a cse­csemőnek az anyai tej. Kegyelmességed, tisztelt uraim ! Az elhangzott gondolati mozgal­mak közepette eszembe jutott a harmó­nia bölcsészet nagy mestere, Herder­­nek haldokló szavai: .Adjatok esz­mét, hogy tovább éljek !* A nagy ember haláltusájában elfeledte, hogy meg van az éltető eszme olyan régen, milyen úton és olyan úton, milyen régen, — kezdetét vette az ember teremtésével és végzete lesz az em­ber pusztulásával. Ez éltető, de áldozatot követett eszme a keresztényi szere­tet, soha meg nem szűnő melegével. Kegyelmességed tegnapi egyik vá­laszában szép hasonlatban jelezte az szeretet hegyére való különböző irányú menetel törekvéseit, — kívánom, hogy mint főpásztor, népét a fennre, a mind­nek találkozójára vezesse Isten dicső­ségére és népe boldogságára.­A gondolatok rokonságában eszembe jut a nagy román költő. Alexandria egyik költeménye a „Ginta latina“, melynek szívlehelete ,a latin fajnak Isten képviselete.* A román nemzet szívlelje meg költőjének e mondását, valósítsa meg, hogy az Istent, igy a szeretetet, mely egy és ugyanaz, kedvesen képviselje. Emelem magyar poharamat Ke­gyelmességed tiszteletére, kívánva, hogy a pásztori szeretet fáklyája ke­zében ki ne aludjon, hanem az éj­szakát is nappallá tegye, — emelem poharamat a román nemzetre és nagy költőjének lehelt szeretetére, hogy ezeknek melegében elfeledhessük ár­vaságunk szentelt fájdalmát. Éljenek ! Ezt követte az érsek szívélyes köszönete s a jelenvoltak lelkes elismerése. Zágoni közj­egyző beszéde a görö köi­ metropolita bankettjén A múlt szombati felszentelési ünnepségeket követő banketten felszólalt Zágoni Gábor helybeli közjegyző is s ott a következő beszédet mondotta: Vasárnapi levelek. A­ogyságon Asszonyom,­­ Örömmel olvastam hozzám inté­zett nyilt levelét és mivel prédiká­cióit mindig meghallgattam, most is szívesen vettem, ámbár nagyon is erősen ledorongolt. De nemcsak én olvastam örömmel, hanem sokan má­sok is, akik valósággal jubiláltak, mondván, hogy: „no, Igazmondó is megkapá­a magáét, megérdemelte, miért elegyedik az asszonyok dolgába.” Azonban, hogy jó tanácsát meg­fogadom-e, az már más kérdés, mert nehéz dolog az, hogy az ember az asszonyokkal egyáltalában ne foglal­kozzék. Kedves levelére azonban már most kijelenthetem, miszerint lehetetlen az, hogy én a múltra ne hivatkozzam. Ha Brassóba jár, ne sajnálja a fáradságot és tekintse meg vétel­kötelezettség nélkül női- és férfi divatcikkekben, szövetekben, női- és férfi fehérneműekben, ha­risnyákban stb. dúsan felszerelt raktárunkat KLEIN J­ÓZSEF és FIA­IBrassó, a Solvetox-­u­tca, 12-4. (a róm. Isatb.. templommal szemb­en.) X legrolcsó­b­b napi árais! O Szolid. Iriszolgrábláus !

Next