Székely Nép, 1923 (41. évfolyam, 1-103. szám)
1923-03-22 / 23. szám
23. szám. Sf. Gheorghe: Sepsiszentgyörgy. XLI. évfolyam. Csütörtök, 1923. március 22. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgyön Strada Stefan cel Mare (volt Csiki u. 8. sz.) Szerkesztőségi telefon száma : a. Előfizetési árak: Egész évre... 80 Lei Félévre.......... 40 Lei Hegyed évre 20 Lei Egy hóra ... 8 Lei Egyes szám 1 Leu. Szerkesztőség : Strada Stefan cel Mare (volt Csirdse U. 8. 82.) OOOÖOOÖOÖOOOOOCCOOCXÍOOOÖOOOOOCOOOOOOOOGCOOOOÖOOOÍ Megjelenik hetenkint kétszer: CS és VASÁRNAP. A politika. Érdekes ami most a bukaresti parlamentben történik. Jelentős és az ország sorsára mély kihatással van az, amiről ott tárgyalnak, de e mellett — úgy sugallja a tárgyilagos lelkiismeret — legalább olyan fontos gondolkoznunk, hogy van-e elég munkaerő a föld megműveléséhez, van-e nyersanyag gyáraink és ipartelepeink részére, tudjuk-e tartani a külfölddel a versenyt, mert ez ad erőt és életet az ország népének. A politikát csak távolról szabad figyelemmel kísérni, és nem szabad annak kiszámíthatatlan jelenségeit magunkévá tenni. Akik az ország sorsát intézik, ők felelnek a történelem ítélőszéke előtt mindenért, ami történik. A dolgozó emberek folytassák munkájukat; tetterejük, készségük ne lankadjon el politizálás örvényeiben. Nekünk, a népmillióknak mindenkori hivatásunk : teremteni és alkotni, kultúráért és jólétért. Ez a politika azonban, még nem a ma politikája. Az országnak pedig ép úgy, mint nekünk munkaeredményekre van szükségünk , az erősiti meg minden állam alapjait s biztosit nekünk is jobb jövőt. _______g. iu deklarációban Sándor József klasszikus tömörséggel fejtette ki azokat a programmpontokat, amelyeket a Magyar Párt a magáévá tett s idő- és alkalomszerű összefüggésbe hozta az alkotmányjavaslattal, melyre nézve kijelentette, hogy a Magyar Pártban tömörült magyar nemzeti kisebbség nevében visszautasítja. .Mi, mint nemzeti kisebbség, nem a hatalomért, hanem a mi nemzeti életünkért és méltóságunkért és az országért harcolunk" — mondotta Sándor József. Az alkotmányjavaslat általános vitáján elhangzott nagy beszéd, mely eltérően a szász kisebbségi képviselők beszédjeitől, az alkotmányjavaslat és annak előkészítő tárgyalásairól is súlyos kritikát gyakorolt, csak a bevezzető része Sándor Józsefnek a részletes vita során elmondandó beszédjének. Az alkotmány törvénytervezet megfelelő szakaszainál fogja előterjeszteni azokat a kívánalmakat, amelyeket az előbb idézett, az igazság érzetétől áthatott gondolat fejez ki, hogy : „nem a hatalomért, hanem nemzeti életünkért és az országért harcolunk.” Az alkotmányjavaslattal kapcsolatosan a Magyar Párt minden megyei tagozata távirati kérvénynyel fordult Őfelségéhez, melyben az alkotmánytörvény megfelelő kiegészítését kéri. Az idő rövidsége miatt gyűlés megyénkben nem volt összehívható s ezért a pártvezetőség a következő táviratot intézte Őfelsége kabinetirodájához : „Háromszék megyének a Magyar Pártban tömörült összes magyarsága nevében hódoló tisztelettel kéri Felségedet, kegyes- s kedjék odahatni, hogy az alkotmány reformjavaslat olyan értelemben egészíttessék ki, hogy a békeszerződésekben és a gyulafehérvári határozatokban biztosított kisebbségi jogok kifejezetten elismertessenek, mert ha ez nem történnék meg, a törvényt tisztelő magyarságot e súlyos alkot- mánysérelem miatt nagy csaló- dás érné.* Megemlítjük, hogy a Magyar Párt vezetősége Sándor Józsefet a parlamentben elmondott nagy beszéde folytán táviratilag üdvözölte. Sándor József képviselő nagy beszéde a bukaresti kamarában. — Saját tudósítónktól. — A kamara szombati ülésén Sándor József, a sepsi kerület országgyűlési képviselője nagy beszédet mondott, mely egyes képviselőknek és különösen Jorgának többszöri közbeszólásra adott alkalmat. Beszédét mégis, mely végig átgondolt, komoly és nyugodt volt, türelemmel hallgatta végig a ház. A magyar kisebbségnek a ruthének helyzetével való összehasonlítással kezdette a beszédét és folytatásul a Magyar Párt deklarációját olvasta fel. Ebben a RÁCZ FERENC férfi divatszabó Stim Gheorghe (Sepsiszentgyörgyi Liboc-Um 7. A városi fleptácis Bukarestben. Amint már legutóbbi számunkban is írtuk, a várost érdeklő fontos kérdések ügyében I. Rauca-Rauceanu polgármester úr vezetése mellett csütörtökön este ment el a deputáció Bukarestbe. A deputáció útjáról a polgármester úr a következő információt volt szíves adni. Pénteken fogadta a deputációt Marzescu közegészségügyi miniszter úr, ahol a kórház építkezésének befejezését kérelmezték. A miniszter — épúgy, mint a többi helyeken is — nagyon szívesen fogadta a küldöttséget, melynek részéről 11 v an a képviselő, Rauca polgármester és Dr. Popa orvos urak világították meg a kérdést. A miniszter nagy sajnálkozással jelentette ki, hogy miután a költségvetést két nappal megelőzőleg lezárták, jelenleg nem tehet eleget a kérésnek, de már az idén fog gondoskodni arról, hogy a rendelkezésére álló összegből a félig kész épületek fedél alá jussanak, a jövő januárban pedig az egész építkezésekhez szükséges összeget felveszi a költségvetésbe. Ugyancsak pénteken kereste fel Florescu igazságügyminiszter urat a küldöttség a törvényszék ügyében. A miniszter kijelentette, hogy ismeri a kérdést és már régebben tárgyaltak erről. Nézeteltérés csak abban volt, hogy miután a törvényszéket a consiliul dirigent szüntette meg, a visszahelyezés törvényhozási vagy miniszteri rendelet alapján történjék-e? Az ő nézete szerint miniszteri rendelet alapján visszahelyezhető és reméli, hogy április 1-ig a visszahelyezés megtörténik, mikorra ő személyesen fog eljönni Szentgyörgyre a törvényszék megnyitására. (Érdekes, hogy a napokban volt Morvay vezetése mellett a kézdivásárhelyi deputáció is az igazságügyminiszternél ebben az ügyben.) Szombaton fogadta Constantinescu földm. miniszter úr a küldöttséget az erdőeladás ügyében. A miniszter nem adhat engedélyt az erdő eladására, megígérte azonban, hogy a kitermelés ügyében beadandó kérést a legjobb indulattal fogja elintézni. Kérte egyszersmind a várost, hogy katonai épületek emelése céljára bocsásson megfelelő területet rendelkezésre, mert a hadügyminiszter katonai lakásokat akar építtetni, amire a fedezet már meg van. BELFÖLD. Március 21. Az alkotmányjavaslat általános vitája a szenátusban befejeződött. Nagy szótöbbséggel elfogadták. Felszólalt itt Baás Ernő háromszék megyei szenátor is, ki beszédjében kijelentette, hogy a székely kisebbség részére nem kíván kiváltságos jogokat, csak a békeszerződésekben biztosított jogoknak az alkotmánytörvényben való intézményesítését kéri. A kamarában tovább foly az általános vita. Az ellenzék részéről számos felszólalás történik, míg a kormánypárti képviselők felszólalását általánosságban megzavarják. A pártonkívüli Jorga professzor minden irányban objektivitás látszatát akarván kelteni, úgy az ellenzéki, mint a kormánypárti képviselők felszólalásánál tevékenyen szól közbe. A királynak egyik bukaresti tudósítás szerint az a feltétlen kívánsága, hogy az alkotmányjavaslat mielőbb törvényerőre emelkedjék. Éppen ezért a kormány minden rendelkezésére álló eszközzel a legrövidebb időn belül keresztül akarja vinni a törvényjavaslat megszavazását. KÜLFÖLD. .Március 21. Az Echo de Paris hiteles forrásokra hivatkozva közli a német kormány új javaslatát, amelyek a Ruhr-kérdés megoldását célozzák. A német javaslat állítólag elismeri Franciaországnak és Belgiumnak azt a jogát, hogy a megszállott területeken csapatokat hagyjon, de a mérnökök és a hivatalnokok visszarendelendők. Németország hajlandó a szén- és koksztermelés egy részét átengedni, továbbá részesedést enged a szövetségeseknek a német iparvállalatok jövedelméből is. A lap szerint a javaslatok elfogadhatatlanok. A németek ismét félreér*"*: a francia politika valódi célját, agy a Ruhr-terület kiaknázóncia ellenőrzés mellett akeretévé tenni. A szövetségesek csak úgy érhetik el, hogy a jóvátételek teljesítése ne függjön a mindenkori német kormány jóakaratától, ha a merzá területet ők maguk aknázzák ki. Német politikai körökben megállapítják, hogy azok a híresztelések, melyek a német kormányférfiak között felmerült ellentétekről szólnak, teljesen alaptalanok. Az egész kormány kitart a passzív ellenállás folytatása mellett. Berlinben biztosra veszik, hogy az angol kormány