Székely Nép, 1933 (51. évfolyam, 1-53. szám)
1933-01-01 / 1. szám
1 -'ám. SZÉKELY NÉP 1933 január 1 r még mégis mindig korszakokban gondolkodott s magát a világ teremtését is hozzákötötte valamelyik évszámhoz a maga vallási vagy csillagászati elméletei szerint. Szükségünk van mérföldkövekre. És szükségünk van arra, hogy időnként e mérföldkövek mellé leheveredjünk s a létért való közdelem erőfeszítései között egy-egy pillanatra elgondolkodjunk a magunk dolgai felett. Órák, napok, hónapok és évek fordulópontján mintha egy új korszak kezdődnék életünkben. Egy-egy új korszak rendesen csak egy-egy új illúziót jelent, de erre az illúzióra feltétlenül szükségünk van. Január elsején boldog új esztendőt kívánunk egymásnak , semmi sem történt, csak eszünkbe jutott, hogy valamivel jobban kellene szeretnünk egymást és nekünk, embereknek, jobban össze kellene tartanunk a természet kegyetlen hatalmaival szemben. Az új esztendő eső napján az is eszünkbe jut, hogy újra lehet kezdeni az életet is, hogy van megújhodás és újjászületés is, ami magábanvéve a boldogulás titka. És van-e az emberi életben izgatóbb és varázslatosabb titok ? Más kérdés az, hogy tudományosan jelent-e valamit az új esztendő vagy egyáltalában az egész emberi időszámítás ? Jelent-e valamit az időtan vagy kórtan (kronológia), jelent-e többet az asztrológusok és mágusok misztifikációinál? A világegyetem örökkévalóságában és határtalanságában bizonyára semmit, de az időt mégis meg kell mérnünk, mégpedig többnyire az égitestek mozgásán alapuló időegységekkel és szükségünk van időszámításra, amelyet valamely nagy történeti vagy természeti eseménytől kezdünk. Szükségünk van aerákra, vagyis valamely történeti eseménnyel kezdődő évszámításra és szükségünk van naptárra, amely az aerát apróbb egységekre bontja. Azt a történeti eseményt vagy csillagászati tüneményt, amelyet az aera kezdőpontjául tekintünk, epochának hívják a kronológiai tudományokban. A történelmi időben számos ilyen aerával találkozunk. A görönyítása, ha nem új a tartalom amit hordanak. Ma a magyar faji gondolat éli reneszánszát. Nem a nemzet és állam, a faji valóság e két felépítménye, hanem az ősgyökér: a faj köti le érdeklődését. Adyn, Szabó Dezsőn, Bartókon, Kodályon, Móriczon keresztül így jutunk el Széchényiig. Ezért nagyon aktuális ma. Senki nem látott meg annyi magyarra jellemzőt, mint ő; senki nem látta élesebben a magyar bűnöket, de senki sem prófétált szebb jövőt a magyar faj ki nem élt erői elé. Világhivatást látott törzsökös fajú, ki nem élt erőinek Európa elé tárásában. Nem a külföld utánzására, majmolására ösztökélt, hanem saját életünk élésére. A fiatalság látta meg Széchenyi aktualitását. Az élet ingere hajtotta feléje. Ennek a találkozásnak az örökség Széchenyi örökösen aktuális látási módjának átvételében kell kiérlelődnie. Széchenyi sajátos vonása, hogy mintegy motor, állandóan tettekre ösztönöz. Öröksége átvétele egészen bizonyosan életlendítő erőt fog jelenteni a halálosan dermedt magyar parlagömnök az időt az olimpiai játékok kezdetétől (Kr. e. 776), a rómaiak a város alapításának évétől (ab urba condita Kr. e. 758). Szíriában és a szomszéd országokban egész a középkorig, sőt az egyházi naptárban azon túl is attól a győzelemtől számítottak, amellyel Seleucus szíriai király Kr. e. 312-ben a szír birodalmat megalapította. Az első naptárjavítást Julius Caesar rendelte el alexidriai csillagászok számításai alapján, 365 napra téve egy évet és minden negyedik évben egy szökőnapot szúrva február 24-ike és 25-ike közé. Ez a Júlián naptár, amely az év kezdetét véglegesen január elsejére tette. Ujév napja tehát Róma város alapításától számítva a 70- ik évben, vagyis Kr. e. 46 ban esett legelőször január elsejére, az újév ünnepe tehát csaknem félszázaddal idősebb a keresztény időszámításnál. A keresztény időszámítás tulajdonképpen a Krisztus után való VI század első feléből származik. Alkotója Dionisus Exiguus apát, aki a római Julian napévekkel számított, az évet január elsejével kezdi, de behozza a Krisztustól kiinduló időszámítást Kr. u. 525 ik évben. Addig a keresztények honfitársaikkal együtt az uralkodók éveivel, a pogány időszámításokkal vagy a vértanuk aerájával, esetleg a zsidók időszámításával operáltak az egyházi életben is. Dionisus apát volt az első, aki Krisztus születését a város alapításától számított 753-ik évre tette és ezt az évet számította Krisztus után való első évnek. Ezt az időszámítást eleinte csak szórványosan használták. Nagy Károly császár hozta forgalomba Nyugat- Európába de a X. századig még a pápák sem használták hivatalosan. Érdekes, hogy Dionyius apát Krisztus születési évét illetőleg négy vagy öt esztendővel tévedett. Már Kepler, a híres csillagász, észrevette, hogy ha Heródes hafálénak évét, az Augustus-tó e népszámlálást, a czimi helytartók uralkodóát és a betlehemi csillag megjelenésének idejét összevetjük, akkor Krisztus Urunk a város alapításának 748 ik vagy 749-ik esztendejében született, vagyis Kr. e 6-ban vagy 5 ben Dr. Székely István egyetemi tanár a kérdés legalaposabb ismerője amellett tör lándzsát, hogy Iisus Krisz- Jus a keresztény időszámítás előtt, öt esztendővel született, mégpedig december 25 én, vagyis azon a napon, amelyen ma az egész világ, a Karácsonyt ünnepi. A kereszténység tehát Rómától átvette a Julius Caesar fele idő számítást s a VI. században kezdték a világtörténelmet Krisztus születésének évével kettéosztani. (Diopisius aera.) Már a XIII században azonban észrevették, hogy a Julian-kalendáriumnak nagy hvai vannak. A Juian-nap az feltételezi, hogy egy év 365 és egynegyed nap, holott a tropikus 1 év ennél 11 perc és 14 másod 1 perccel rövidebb. Ez a hiba körülbelül 128 év alatt már egy teljes napot tesz ki. XIII. Gergely pápa tehát 1582. évi február 24 én kiadott butájában elrendelte a naptárrevíziót. Az új naptár igazi szerzője Lilius (Giglio) Alajos s szerinte 1582-ben már tíz nappal késett el a régi kalendárium a csillagászati év számítása mögött. 1582. október 4 ike után tehát október 1- ét írtak, de megtartották a hét napjainak folytonosságát. Elrendelte továbbá a pápa, hogy azontúl a százas évek közönséges évek legyenek, csak a négyszázas évek maradjanak szökőévek. A Gergely pápa általi reformált naptárt a katolikusok pár év alatt többnyire elfogadták és használatba vették. Magyarországban néhol 1583 ban, általánosan 1588-ban, Erdélyben pedig 1590 ben lépett életbe. De a protestánsok erősen bírálgatták, a legtöbb országban elvették és Németország, Hollandia, Dánia csak 1699 ben és a következő években fogadták el. Legutoljára maradt Anglia (1753) Svédország (1753), végül Japán (1873) Már a Gergely-naptár megalkotói tudták, hogy az új kalendáriumnak is vannak hibái, de ezeket a hibákat még ma sem sikerült kiküszöbölni. Újabban több javaslatot tettek arra, hogy ezeket a hibákat eltüntessék. A keresztény időszámítás, mint kalendárium, valamennyi más időszámításnál csillagászatilag helyesebb és egyszerűbb. Egyébiránt, mint hírlik, Rómában ismét foglalkoznak a naptárjavítás gondolatával. Mindezekből az világlik ki, hogy a január első napjára tett kezdete az évnek önkényes számítási ötlet s hogy az 1932 ik év voltaképpen nem jelenti Krisztus születésének évét, mert akkor az Üdvözítő már öt- vagy hatéves gyermek volt. Nem jelent tehát egyebet, mint emberi tévedést, tradíciót, közmegegyezést — és mégis mindent jelent, jelenti az emberi gondolkodás nagy közösségét, az emberi kultúra világhatalmát, amely egységet tudott teremteni valamiben a földkerekség minden olyan pontján, ahova a modern civilizáció be tudta tenni a lábát. És jelent egy napot, amelyen az emberek boldog új életet kívánnak egymásnak. Jelenti az emberek testvériségét és az emberi szív jóságát, a legszebb erényt az erények között. A sepsiszentgyörgyi református férfiszövetség megalakulása. Karácsony harmadnapján tartototta alakuló gyűlését a sepsiszentgyörgyi férfiszövetség. Az új egyházi intézmény iránti bensőséges érdeklődés bizonysága az, hogy ennek a szövetségnek mintegy 250 tagja van már a megindulásnál. Miután Imreh Dezső lelkész részletesen ismertette az alapszabályokat és az ügyrendet, a tisztségek betöltésére került a sor Dr. Benedek János főgondnok az elnöki tisztségre Dr. Barabás Andort hozta javaslatba, akit a gyűlés nagy lelkesedés mellett választotta meg. Imreh Dezső lelkész üdvözlő beszéde után Dr. Barabás Andor felemelő hatású beszédben köszönte meg a bizalmat. Ezután a Dr. Benedek János elnöklete alatt kiküdött jelölő bizottság javaslata alapján a tisztikar és választmány következőkép alakult meg: Elnök: Dr. Barabás Andor. Alelnökök : Dr Ferencz Lajos a földmivelésügyi szakosztály elnöke. Gecse Ferenc az ipar és kereskedelem szakosztály elnöke. Dr. Csutak Sámuel a közegészségügyi szakosztály elnöke. Demeter Béla a nevelésügyi szakosztály elnöke Dr Keresztes István az irodalmi szakosztály elnöke. Tárczy Béla a segélyügyi szakosztály elnöke. Főtitkár: Incze Árpád, titkár : Varga Sándor, pénztáros: Ferencz Dénes, jegyzők: Kovács Gábor és Benedek János, ellenőrök : Tordai Jenő, Kósa László. A választmány tagjai: Andrási Tivadar, Bartha Sándor, Bálint Gábor, Bálint Lajos, Benedek István, Benedek Tivadar, Biró Tibor, Domokos Albert, Csánki Gyula id , Csutak Vilmos, Demeter Károly, Horváth Miklós dr., Fadgyas József, Ferencz Zsigmond, Imreh Károly, Konsza Samu dr., Kolcza Gábor, Kolcza Gyula, Lurtz Gyula, Makkai Sándor, Málnási Géza, Molnár János, Nagy Dezső dr., Nagy Lajos, Ördög Árpád, Ördög Gyula, Séra István, Sinka József, Szabó Árpád , Szász Itván, Ungvári Ferenc, Vass János. A választmány póttagjai: Vajna Mihály dr, Farkas Károly, Vasádi György, Gyurka András, Gyárfás Béla lakatos, Imreh Lajos, Nagy Zsigmond, Porzsolt András. Itt említjük meg, hogy pár hét előtt alakult meg a szemerjai férfiszövetség, melynek elnökéül Serester Dániel választatott meg. Alelnökök Sipos Dezső, Szabó Mihály, Pénztáros Serester Imre. Ellenőrök: Imreh György, Székely Árpád Titkár ifj. Horváth László. Válaszmányi tagok : Dr. Brohás Andor, Hamar Imre, Bíró Gyula, Kovács Pál, Kovács Gábor, Bora István, Szabó Ferenc. A szövetség minden pénteken este tart összejövetelt, melyen mindig szép számmal jelennek meg. ki SINAIA Különböző szórakozások A Kaszinó nyitva állandóan Ruletto Baccara 50 fos kedvezmény a CFR vonalain.I 12c S a Heh öklei idő Sz Kök ! Peri i bözó dió Flori í f< Kicsi ható né. DBegr i t -E A becse Vasú be nyitó barát gadoi mellere egy állító zínó