Székely Nép, 1942. január-március (60. évfolyam, 1-73. szám)
1942-02-25 / 45. szám
1842 FEBRUÁR 25 / Ekével kell megtartani és fegyverrel kell megvédeni ezt a földet Amire 23 felcsiki ezüstkalászos gazda példája tanít Csikjenőfalva, febr. 24. Kikül előtt munkatársunktól: Ezüstkalászos gazdákat avattak a faluban. Háromhónapos gazdasági tanfolyam után 23 telérharisnyás, jellegzetes felcsikszek és önálló székely gazda állott a fényképezőgép lencséje elé a vártemplom előtt. Megörökítették azt a pillanatot, amikor közvetlen a vizsga előtt rövid hálaadásra tértek be ősi templomukba. Az első padokban foglaltak helyet: Gajáry László dr. csikszeredai gazdasági iskolai igazgató, a földmivelésügyi miniszter által kirendelt vizsgabiztos, Szőke Mihály ny. földmivesiskolai igazgató, az Erdélyi Párt ügyvezető titkára, Bálint Pál gyergyószentmiklósi földnaivesiskolai igazgató, Bozin Imre vármegyei gazdasági felügyelő, Madár István gazdasági felügyelő, tanfolyamvezető és mások. Hálaadás után a községháza címerekkel és fenyőgalyakkal feldíszített nagytermében nagy érdeklődés mellett kezdődött a nyilvános vizsga. Hiszek egy után a székely imádságot énekelték a hallgatók, majd Madár István tanfolyamvezető üdvözölte a megjelenteket. Köszönetet mondott a földmivelésügyi kormányzatnak, hogy alkalmat nyújt a haladni akaró székely gazdatársadalomnak megfelelő tudás elsajátítására. Gajáry László dr. vizsgabiztos a földmivelésügyi kormányzat nevében üdvözli a megjelenteket, örül, hogy a falu ilyen nagy érdeklődést mutat a vizsga iránt. Ebből látja: jó talajba hull a mag. A vizsga után feltűzendő 23 ezüstkalászos gazdajelvény új életet indít el ezeken a tájakon. A hallgatók hálát adhatnak az Istennek, hogy békességben forgathatták a gazdasági tankönyveket, gyarapíthatták tudásukat és ismereteiket, melyeket a nemzet szolgálatába kell állítani. A vizsga Szabályszerű vizsga kezdődött, melynek keretében a csikjenőfalvi és csikkarcfalvi gazdák bebizonyították: 3 hónapon keresztül a tanulásra szánt időt jól felhasználták. Madár István tanfolyam-' ' vezető kérdéseire egészséges feleleteket adnak. Eddig a hagyományok alapján gazdálkodtak, a jövőben okszerűen végzik a munkát. ■Végeredményben a szántás, vetés nagy mesterség. Az állattenyésztést, legelő- és kaszálójavítást, takarmánytermelést összhangba hozzák egymással. Megtanulták: ezen a vidéken célszerű állattenyésztés nélkül nem lehet gazdálkodni. Azzal is tisztában vannak, hogy csak akkor várhatnak valamit állatjaiktól, ha jól tartják. Rendes számadást fognak vezetni ezután a gazdák. Elvégre nemcsak az iparosnak és kereskedőnek kell tisztában lennie munkája hozamával, hanem a gazdának is. Orbán József igazgató-tanító gazdasági mértanból és számtanból vizsgáztatja a hallgatókat. Aszámok világában is jártasok a hallgatók. Az alapfogalmakon túl, a mezőgazda életében előadódó bármilyen természetű számtani kérdésre kielégítő választ adnak — azonnal. Ferencz József 84 éves ny. igazgató-tanuító fiatalos lendülettel és szellemi frisseséggel adta elő a konyhakertészetet, gyümölcsészetet és méhészetet. Gyakorlati síkon mozgó előadásai során minden szükséges dologra megtanította a hallgatókat, akik jó fogalmazásban, értelmesen felelnek a kérdésekre. Fejér Manó dr. az egészségtan terén végzett eredményes munkát. Szakképzett emberek a juhok mellett Elméleti vizsga után a tanfolyam önképző gazdakörének díszgyűlése következett. Márton András elnök rövid bevezető beszédében kiemelte a gazdakörök nagy és pótolhatatlan szerepét a mezőgazdák életében. Both István talpraesett szabadelőadás keretében juhtenyésztés fontosságát hangsúlyozta. Ruházkodás és közélelmezési szempontból egyaránt kötelességük a székely gazdáknak fokozni a juhtenyésztést. Minőségileg jobb, mennyiségileg több állatot kell tenyészteni és tartani. Ne csak annyi állatot tartsanak, melynek a gyapja és túrója a család szükségleteit fedezi, hanem eladásra is jusson. A juhállomány feljavítását cigára kosok útján javasolja. Addig is a jelenlegi állományban erőteljes minőségi kiválasztást kell bevezetni. A bárány, gyapjú- és sajthozam megmutatja, hogy milyen irányban kell haladni. A lehető leggyorsabban át kell szervezni a jelenlegi csapnivalóan rossz esztenarendszert. Tanult pásztorokat kell alkalmazni, akik teljes erkölcsi és anyagi felelősség mellett veszik számba és gondozzák a juhállományt. Jelenleg az a helyzet, hogy a tavasszal kihajtott bárányállomány legtöbb esetben csenevészen kerül haza. A sajt is rossz. Amikor átalvetőkben hozzák haza az esztenáról a sajtot, a sajt sír s a gazda kesereg rajta. Örömmel állapítja meg, hogy a jövőben megfelelő képesítéssel rendelkező pásztorok vállalkozhatnak sajtkészítésre. Ebből következik: minden székely gazdának fejlesztenie kell a juhtenyésztését, mert ezt követeli a nemzetgazdaság is. Rövid „móka“ után Zsigmond Ernő, a csíkszeredai gazdasági iskola másodéves növendéke, nagy hatással adja elő Petőfi egyik költeményét, majd Kozma Vilmos tanfolyamhallgató tartok- és adatszerűen felépített előadást a csikjenőfalvi talajművelésről. Részletesen ismerteti, magyarázza a szántási módokat, mikor, hogy és miért kell szántani, boronálni, vetni. Rosszak a mezei utak. A messzebb fekvő földekre télen kell kihordani a trágyát, de ki kell hordani, nagy csomókba lerakni, mert másképpen nem lehet termést várni. Többet és jobban kell dolgozni, így a kenyér is sokkal jobb és nagyobb lesz. Nemcsak önmaga és családja, hanem az egész nemzet ellen vétkezik az a gazda, aki a rendelkezésére álló összes lehetőségeket ki nem használja. Ennek a követelménynek azonban csak úgy tud megfelelni a gazdatársadalom, ha tanul s a korszerű földtudomány eszközeivel dolgozik. 'Ql&lâ&â W&*fci&te©K|P Gyártja: *ER^VR*S»‘MAMGYA ■ VECYfciZSTl CYÂRA-MAROÎVÂt4aHâ.- nél nagyobb számban vegyenek részt. Ki kell mozdulni hazulról. Látni és tanulni kell, mert csak így lehet eredményesen és jól dolgozni. Gajáry dr. beszéde után egy emberként állott fel a közönség , és elénekelte a Himnuszt. Ezzel a felcsiki gazdasági életben annyira fontos esemény véget ért. Ferencz Gyárfás „Keressetek, kutassatok, mert a világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrája gyarapításéra, mint a magyar társadalom az ős-indiai kultúra tárházában !“ (Körösi Csoma Sándor.) w»ao«o«€āra— t***st*a »saotgeoasnevea 2015—1941. szám. FAELADÁSI HIRDETMÉNY A Csikjenőfalvi Erdőbirtokossági Társulat eladja a Csikjenőfalvi Erdőbirt. Társulat székházánál 1942. évi március hó 16.-án d. e. 9 órakor kezdődő árverésen a Csik vármegye Madaras II. határrészen községe határában levő Dánfalvi hát nevű erdejének, mintegy 7 kat. hold területén az 1939—1940. évi kihasználásra engedélyezett ,2443 köbméter fenyő faállományát. A vágás területe a csíkszentdomokosi országúttól 24 kilométer, a M. Á. V. csikszentdomokosi állomásától pedig 24 kilométer távolban van. Az eladás tárgyát képező faállomány törzsenként bemérés szerint 4682 drb. lábon álló fenyőgömb, mintegy 2443 köbméter nettó fát tartalmaz. Kikiáltási ár 12 (tizenkettő) pengő köbméterenként, bánatpénz a kikiáltási árnak 10 százaléka. Kihasználási időtartam 1 év. Az árverési és szerződési feltételek az erdőbirtokos alulírott képviselőjénél, továbbá a csikszeredai m. kir. Erdőfelügyelőségnél rendelkezésre állanak. A m. kir. Erdőfelügyelőségnél megtekinthető a részletes becslési munkálat is. Olyan ajánlatok melyek az árverési és szerződési feltételektől eltérnek, vagy bánatpénzzel ellátva nincsenek, figyelembe nem vétetnek; utóajánlatok el nem fogadtatnak. Írásbeli zárt ajánlatok az árverés megkezdésekor az árverező bizottság elnökénél nyújtandók be. A megajánlott összeg számokkal és betűkkel is kiírandó s az ajánlatban kifejezendő az, hogy az ajánlattevő az árverési és szerződési feltételeket teljesen ismeri és magát azoknak aláveti. Csikjenőfalva, 1942. febr. 21. Biró József Zsók István (K. 663) Kedves "András s Imma mm Ezüst búzakalász a melleken Zsigmond Ernő II. éves gazdasági iskolai tanuló hozzászólása során a zöldtrágyára hívja fel a gazdák figyelmét. Ferencz Lajos kántor vezetésével ősi székely népdalt adnak elő a hallgatók. . . Aztán megkezdődik az ezüstkalászos gazdaavatás. A hallgatók sorra Gajáry László dr. vizsgabiztos elé járulnak. Bizonyítványukat átveszik, miközben kettős ezüst buzakalászt tűznek a mellükre. . . A magyar föld legnagyobb értéke, a buza, figyelmezteti ezután ezeket a gazdákat és másokat egyaránt kötelességükre: az ősöktől örökölt földet becsülettel, jól, felelősséggel kell megművelni a jobb, szebb, boldogabb jövendő és minden magyarok nagy találkozása érdekében. Fejér Manó dr. bejelenti, hogy előadói díját a legjobb eredménynyel végzett 10 növendék között szétosztja. . . Márton Károly most már ezüstkalászos gazda lép az emelvény elé, öntudatosan, meghatottan áll és beszél. A tanfolyam hallgatói nevében hálát ért szívvel, igaz magyar lélekkel mond köszönetet a földmivelésügyi kormányzatnak, hogy alkalmat nyújtott a modern mezőgazdasági vívmányok, fogások és ismeretek megszerzésére. Életük végéig hálával gondolnak Madár István tanfolyamvezetőre és munkatársaira. Boldog ez a kicsiny, de lelkes és tettrekész csoport, hogy Felcsikén ők lehetnek az első útmutatók a székely jövő szebb és biztatóbb kifejlődése útján. Ezt a földet ekével, gazdasági szerszámmal, de ha kell fegyverrel is megvédjük, megtartjuk. Meghatottan kezdi záróbeszédét Gajáry László dr. Örömmel állapítja meg: nagy eredménnyel zárult a mai vizsga. Lehet ezen a tájon dolgozni. Éppen ezért a földmvelésügyi kormányzat elvárja, hogy minden község minél előbb rendezze meg a maga tanfolyamát. Ismerteti, hogy az arany- és ezüstkalászos gazdák hatalmas csúcsszervet létesítenek. Ettől az alakulattól, összefogástól nagy dolgokat várnak. Szövetkezeti alapon közös beszerzési forrást létesítenek. A székely ezüst- és aranyskalászosoknak is csatlakozniuk kell a mozgalomhoz, hogy így egységesen, egyesült erővel valósíthassák meg közös célkitűzéseiket. A tavaszi mezőgazdasági kiállításra nagyobb csoport gazdát vezet. Kéri, hogy ezen is mi