Székely Szó, 1943. április-június (3. évfolyam, 73-144. szám)
1943-05-23 / 116. szám
SZEXILY SZÓ Ki volt FRANKENBURG ADOLF? Német névvel is jó magyar volt és óriási szolgálatokat tett a magyar nemzeti gondolatnak és kultúrának - A szabadságharcban Kossuth Lajos legmeghittebb környezetéhez tartozott, mint a Pesti Hírlap szerkesztője - A márciusi ifjúság, Petőfi Tompa és Jókai Frankenburg irodalmi lapjában, az Életképek ben talált fórumot .A marosvásárhelyi közönség napok óta olvassa a lapokban, hogy a soproni magyarság irodalmi társasága, a „Frankenburg Irodalmi Kör“ tagjai jönnek a székely fővárosba, hogy visszaadják a Kemény Zsigmond Társaság soproni látogatását. Sokan teszik fel a kérdést: ugyan ki az a Frankenburg, akinek a neve egy magyar irodalmi egyesület élén díszeleg, mi az oka annak, hogy a soproni irodalmárok egy „névtelen“ író nevét írták zászlójukra, éppen a Frankenburg Adolfét, akinek a neve legfeljebb annyit árul el, hogy német származású, egyébként azonban vajmi keveset mond (sokak szemében semmit) irodalmi működéséről és értékéről. A felületesség és a tudatlanság azonban sohasem mentség. Aki csak valamennyire is ismeri a magyar irodalom mai napig legnagyobb írói nemzedékének, a Petőfiek, Aranyok, Tompák korát, annak már a középiskolában is találkoznia kellett Frankenburg Adolf nevével és jelentőségének meghatározásával. Az irodalomtörténet ugyanis számontartja Frankenburg Adolfot, mint Petőfi, Jókai és Tompa ősztönzőjét, bizalmas barátját, elsősorban pedig a múltszázad negyvenes és ötvenes évei legnevezetesebb , szépirodalmi folyóiratának, az Életképek-nek szerkesztőjét. Az Életképekben jelent meg Vörösmarty, Petőfi és Arany költői termésének jelentékeny része és azzal, hogy Frankenburg nyomdafestékhez segítette legnagyobb költőink verseit, hogy írói honoráriumot fizetett a szárnyaikat bontogató fiatal költőknek, nagyban hozzájárult tehetségük kiterebélyedéséhez, ahhoz, hogy önbizalmukban megerősödjenek és új meg új alkotásokkal ajándékozzák meg irodalmunkat. Ennyit mindenesetre tudni kell Frankenburg Adolfról. A szabadságharc előtti és utáni évek legismertebb és legáldozottkészebb szerkesztő kiadója volt. Élt-halt a magyar nyelvért, magyar szóért, magyar irodalomért. De Frankenburg Adolf mégsem budapesti szereplésével érdemelte ki, hogy a soproni írók immár félszázada az ő nevét lobogassák zásuónak. Erre Frankenburg a „Hűség városának“ törzspolgáraként szerzett hervadhatatlan érdemeket. Frankenburg ugyanis a hetvenes években Sopronba költözött, hogy milyen okokból, erre nézve csak feltevéseink vannak. 1811 ben született, tehát 1876-ban, amikor a Soproni Irodalmi és Művészeti Kör gondolta felmerült, Frankenburg már 65 éves volt. Nemcsik valószinű, hanem bizonyosnak lászik, hogy gykori pesti szerkesztő nyugodt öregségének éveit élte Sopronban, abban a határszéli városban, amelynek polgárai jórészben német származásúak és a környék lakossága is többségben német. 6 Magyar irodalmi társaság a német Sopronban Soproni tanáremberek fejében született meg az eszme, hogy mindent el kell követni a soproni spitzbürger megnyerésére. Egy régi feljegyzés szerint az irodalmi társaság tervét lelkes, fiatal tanárok a következő óhajra alapozták: „Bárcsak magyarrá tudnók tenni ezt a mi soproni világunk!! Először csak arról volt szó, hogy a soproni tanintézetek tanárai legalább havonként egyszer találkozzanak felolvasások és közvetlen eszmecsere céljából. Alig hallotta meg azonban a tervet Frankenburg Adolf, rátámadt az ifjú professzorokra : — Hallom, hogy maguk, tanárok tudományos közfélét akarnak alapítani. Micsoda kasztszellem szállott meg benneteket, hogy engem ebből ki akartok felejteni ? Az eszme szép, de sokkal szélesebb alapokra kell fektetni, bele kell vonni a város, meg a megye egész intelligenciáját. Frankenburg irodalmi tekintélye vitathatatlan volt, tehát ma az első értekezletet is az ő vezetésével tartották. Hamarosan meg is alakult aztán a Soproni Irodalmi Művészeti Kör. Csak jóval később, 1911-ben foglalták bele az irodalmi társaság nevébe az alapító Frankenburg Adolf nevét, Frankenburg születésének százéves évfordulóján. Kossuth hírlapírója Azt már említettük, hogy Frankenburg Kossut Lajos legközvetlenebb baráti köréhez tartozott és Kossut azzal a kitüntető megbízatással tisztelte meg, hogy reábizta a Pesti Hírlap szerkesztését. Frankenburg Adolf ekkor már kitűnő márkájú újságíró és szerkesztő volt, sőt írói működésére is méltó figyelmet keltett országszerte. Frankenburg helyét a magyar irodalomban különben Vadnai Károly így határozta m meg 1877 ben a Magyar Tudományos Akadémián mondott emlékbeszédében : — Frankenburg nem volt sem tudós, sem költő, hanem a fejlődő irodalomnak, az elevenségre serkent magyar társadalomnak éberszemű bajnoka; az írók azon csoportjába tartozott, akik nem egyes művekkel, hanem összes működésükkel hatnak ; mint szerkesztő és mint emlékíró különösen nagy szolgálatot tet az irodalomnak.“ „Frankenburg neve szimbólum“ Forgatjuk a Frankenburg Irodalmi Kör fennállásánakfélszázados évfordulója alkalmával kiadott emlékfüzetet. Mindjárt a lap után Frankenburg Adolf magyarruhás képére bukkanunk. Kardsz oldalán, csokros nyakkendője fölött selymes, Kosuthkörszakáll, magyaros bajusz. Ezzel a szakállal, nemes hajlású orrával és ábrándos szemeivel mintha csak Kossuth Lajos ikertestvére látnák. Csupán szemüvege külömbözzeti meg Kossuthtól és a hiír is mgysimul homlokához, mintha eleve tiltakoznék a forradalmiság vádja ellen. Pedig bizony forradalmár volt Frankenburg Adolf. Gondoljuk csak meg, alig két évtized választotta el a Soproni Irodalmi Kör nealakításának pillanatát a szbadságharctól. Attól a szabadsághrctól, amelyet Frankenburg fajtestvérei, az osztrákok vívunk a függetlenség után sóvárgó magyarokkal. És Franken- Székelyföldi Kereskedelmi Bank 11. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Marosvásárhely, Széchenyi tér 21 sz. Sürgönyeim: „COMMERZ“ Telefon: 65 és 137 Gazdáknak, iparosoknak és kereskedőknek előnyös feltételek mellett folyósít kölcsönöket Betéteket jó! kamatoztat. Foglalkozik a banküzlet minden ágával. ifra6. teasus 23 x—now—— muebuebmmmb— ! Saját készítményt!iatalok állandóan raktáron Berekasézy I és Olafh műasztalos mesterek. Kossuth Lajos utca 19 szám. s Telefon 463 Telefon 463 I burg Adolf német anyanyelve a könnyű érvényesülési lehetőségek ellenére is a magyar Budapest mellett foglalt állást a központosító Béccsel szemben. Hát nem volt forradalmár 1887- ben ? Még plán ma is szemébe vágnák a divatos fajelmélet alapján ezt a vádat, akadnának, akik fajárulónak mondanák. A soproni emlékfüzet az irodalmi társaság töténetéről írva, így emlékszik meg Fra nke Cburg szerepéről : „Talán vannak némelyek, akik megütődnek azon, hogy van Magyarországon egy irodalmi társaság, amely a Petőfi, Kisfaludy, Berzsenyi, Vörösmarty körök és társa ságok szomszédságában egy német nevű emberről nevezi el magát. Ezek azonban nem tudják, hogy Frankenburg neve szimbólum. Frankenburg német név és viselője német származású és mégis magyar volt tetőtől talpig, testestül lelkestől, születésétől a haláláig, mindvégig. Sopronban, lám, a magyar nyelvnek és kulturájának emelt megviathatatlan bástyát. Mi igenis, hálával és büszkeséggel mondjuk ki a nevét, mert akkor, amikor a civitas fidelissima az egész világ szine előtt tett hitet magyarsága mellett, akkor Frankenburg Adolf szelleme járt közöttük.‘‘ Ezekben a sorokban talán megérttetük az olvasóval, ki volt Frankenburg Adolf és miért adott nevet egy irodalmi társaságunk. De hogy még világosabbá tegyük Frankenburg jelentőségét, kiírjuk a soproniak emlékkönyvével egy szerény, névtelen költő, Frankenburgról szóló emlékversének ezt a rövid strófáját: ... és hirdasd fennen : Hogy múlandó a bulvardok zaja, Minden meghal, csak egy marad örökké : Az anyanyelv és a költő dala ! Hozd koszorúd. És sápadt-fehér , ujja Egy elhagyott sir dombra mutatott, Régi kereszt nézett rám halkan, csendben, Rá volt írva: Frankenburg Adolf. ! Figyelem! Rádiók, villamosság? cikkek, csillárok, asztali lámpák és bazáraruk nagy választékban Múlt Joagasef I cágnél szerezhetők be legjutányosabban. Marosvásárhely, Kossuth Lajos utca 10 Telefon: 8-30