Székely Szó, 1944. július-szeptember (4. évfolyam, 147-212. szám)

1944-07-01 / 147. szám

Szortbrt Marosvásárhely, 1944. július 1. IV. fövid­nap, 147. szám. Ára IS fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: Marosvásárhely, Baross Szerkeszti: Elő­fizetési árak: havonta 4.30, negyedévre 12.40, félévre Héber­ u. 17. Telefon: szerkesztőség 78., kiadóhiv. 209. BÖZÖdi György 24.80, egész évre 49.60 pengő.—Csekkszámla sz.: 18.200 Az ország légiterébe behatolt ellenséges repülőgépek egyik nagy támadóhullámát még a Dunántúlon szétszórta a magyar és német légeltarítás Az angolszász légi banditák Nagybudapest különböző kerületeiben, nagyrészt lakatlan területekre voltak kénytelenek ledobálni bombáikat Hivatalos berlini magyarázat a harctéri helyzetről Amerika megszakította diplomáciai kapcsolatait Finnországgal Július 1-én mintegy forduló­­pontinak tekinthetjük a világhá­­b­orú döntő szakaszában. A most végetért június hónap a nagy es­­fenzívák ideje volt ugyan, anél­­kül azonban, hogy bármelyik fron­ton döntést hozott volna, vagy­­a lezajlott eseményekből következ­­tetni lehetne a döntésre. Tény az, hrtig­y június 6-án kezdődött meg az invázió és ettől a naptól a szö­vetségesek a világháború gyors ■Megfordulását várták. Elmúlt «zonban június is és az inváziós Infratér mondhatni változatlanul ■gyanazon a terepen van és az angol- amerikai csapatok még a Berbourgi térségben sem mond­hatják magukat uraknak. Cher­­bourgot­ kiürítették ugyan a néme­tit, de a cherbourgi hadikikötő­­téren jelentősebb angol tengerészeti egységek a mai napig se tudtak elfutni. Ennek a hónapnak m­á­­sik nagy eseménye a német meg­torlás végzetszerű hadigépezeté­£ , az úgynevezet dinamitbomn­­ok jelentkezése. Ezek a borzal­mas erejű robbanótestek pilóta nélkül száguldják át a csatornát, hogy Londont és Déli Angliát ál­landó rémületben tartsák. Június harmadik sztratégiai meglepetése a szovjetoffenzíva megindulása volt. A szovjetoroszok óriási em­ber­veszteségekkel és a technikai és hadianyagok hallatlan pazar­lásával elérték Vitebszket és Orsát, de előnyomulásukról fantasztikus híreket terjesztenek sajtójukban és a rádión keresztül. Épen ma ál­lapítja meg azonban egy hivata­los berlini magyarázat azt, hogy a szovjet jelentésekben szereplő hldrajzi nevek csak a gondatla­nul előretolt támadóelek által el­ért­ pontokat jelzik, azonban nem jee­ntik egyúttal a közbeeső terü­leteik meghódítását is. A szovjet­csapatok támadó élei mögött úgy­szólván érintetlen német hadsere­gek vannak és az előszaladt szov­­­jet erők könnyen felmorzsolódhat­nak bizonytalan helyzetükben.­­ Lapzártáig különben még nem fu­tott be a pénteki német hadijelen­tés s így mai közléseinkben csu­pán más hírforrások adataira támaszkodhatunk. A légiháború durvaságának el­fajulására a Budapestet ért ter­rorbombázások nyújtanak kirívó példát. A magyar főváros úgy­szólván napról-napra szenvedi el hősiesen az angolszász légi ban­ditáknak hadi célpontokra fittyet­­hányó orvtámadásait Pénteken is riasztás volt Pesten, de a magyar és német légvédelem kemény ellen­állásával találkoztak a terrorbom­bázók. Ennek lehet tulajdonítani, hogy a Magyar Távirati Iroda je­lentése szerint a megzavart és szétszórt repülőgéphullámok bom­ba­terhük nagy részét lakatlan te­rületekre voltak kény­tele­nek le­dobálni-diplomátiai vonalon Finnország ügye áll előtérben. A szemfor­gató Amerika állandóan a hős finn nemzet őszinte barátjának vallotta magát Egészen odáig, amíg a szovjet nagy túlerővel megtámadta Finnországot és nem elégedett meg azzal, hogy katonai téren igyekezzék vállra fektetni a három és félmilliós finn népet —­ ami különben eddig nem is sike­­rü­lt, — hanem addig mesterke­dett, amíg Amerika kiutasította a finn követséget, ma pedig — mint egy washingtoni jelentés közli az Egyesült Államok külügyi hivatala is hivatalosan jelentette, hogy az USA megszakítja kap­csolatait Finnországgal. Edmund Bouillon helsinki ügyvivőt uta­sították, hogy vegye ki a maga és munkatársai­­útlevelét. Ez pedig nem jelent mást, minthogy Ameri­ka arra határozta el magát, hogy most már levetkőz minden álszen­teskedést és teljesen kiszolgáltatja a Szovjetuniónak és a bolsevizmus­­nak a finn nemzetet. Nagy-Budapest különböző kerüle­teibe szórta le és azok legnagyobb része lakatlan te­rületekre hullott. A vidéki városok közül Kaposvár jelentett bombázásokat. A támadó gépek visszarepülésének idej­e alatt délről ellenséges vadászköte­lékek repültek be északi határaink felé, ahonnan eredmény nélkül tér­tek vissza, mert az ellenséges köte­lékek csak később léptek be északi határainkon és így utóbbiak a sa­ját tüzérség és a vadászok zavará­sa közben vadászkíséret nélkül re­pülték át légterünket. Eddig több ellenséges gép lelövését jelentet­ték. A károk kivizsgálása folya­mat­ban van. Újabb terrortámadás Budapest és környéke ellen Budapest, június 30. (MTI). A Pest írja: Péntek reggel Buda­pesten megszólaltak a szirénák. Bombázókötelékek a főváros külvá­rosainak lakónegyedeire, valamint több vidéki helységre bombaesőt zúdítottak. Emberéletben és anyagban károk keletkeztek. A főváros fölött kialakult légicsatában vadászgépeink a légelhárító ütegekkel együtt számos gépet lelőttek. A mentési munkálatok még a légiriadó tartama alatt megindultak Részletes jelentés a bombázásról Budapest, június 30. (MTI). Jú­nius 30-án a kora délelőtti órákban többszáz ellenséges gépből álló kö­telék repült be déli határunkon az ország légiterébe. A támadó gépek két hulláma a Balaton fel­ött gyü­lek­edett és Nagy-Budapest el­len hajtott végre támadást. Az el­lenséges gépek harmadik hullámát ■saját és a szövetséges vadászok még a dunántúli légitérben szét­szórtak és visszatérésre kényszerí­tették Az ellenség bombáit az el­­hárítótűz hatása következtében Dél-Anglia szakadatlanul német bombatűzben áll Amszterdam, jún. 30. (MTI) A brit hírszolgálat közli, hogy Dél- Angliát péntekre virradó éjjel is repülőbombák árasztották el. Visszaűzték a cherbourgi kikötőből a nagyobb partraszál­­lító hajókat Berlin, június 30. (Inferint.) Az inváziós arcvonalról jelentik: A csütörtök esti órákban újabb part­­raszállító hajók jelentek meg Cher­bourg kikötője előtt. A város tulaj­donképpeni területén kívül álló ne­héz német ütegek megakadályoz­ták a nagyobb hadihajók közeledé­sét. Hogy a külső hullámgátnál lé­vő német állások megvannak-e, az még bizonytalan, mert ezidő szerint nem lehet érintkezni rádión ezek­kel az állásokkal.

Next