Székely Tanügy, 1903 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1903-01-01 / 1. szám

IV. évfolyam. 1 12% ţ5ţtoUot£›pa £*. . f „ w. 6­ Előfizetés Egész évre 6 korona, ft Félévre 3 korona. Felelős szerkesztő: 1. szám. cen/ap64 / ~7 ~7 -*y· 1 Q |(1‘{ j * ^ Maros-Vásárhely, 1906. január 1. Ki­adóhivatal főtér 7. sz. hová az előfizetési és hirdetési dijak küldedék. NEVELÉS-OKTATÁSÜGYI LAP. A M.-TORDAMEGYEI ÁLTALÁNOS TANTESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség Bethlen Gábor­ utcza­­,­­ hova a lap szellem részét illető közlemény­ek kül­dendők. MÁT­HÉ JÓZSEF pályázati hirdetmények ára soronként 10 fillér. -----------------------------------------------------------------------------—t* IVTeo-jtelenil-e h­avon­ként kétszer, -jjt Kéziratokat nem adunk vissza. t Intés. Megszólalt Győrből ősz Pé­­terffy Sándor, a tanítók atyja. Aj­kán a krisztusi szeretet hangja kél. Békére inti a tanítóságot, a mely immár a követelés útjára tért jogaiért, fizetéséért . . . Kézzelfogható jóakaratról, az alkotások egész sorozatáról be­szél és óva int az olyan szabadi­­toktól, kik békebontás árán tesz­nek beválthatlan ígéreteket . . . Az ősz. vezér tiszteletreméltó példával jár az önmegtagadás útján, mégis megszáll a kétség, ha arra gondolunk, hogy mióta csak élünk, alázatos reményke­déssel néztük ügyünk állását, a mások sorsának javulását . . . Bizony alig lehet csodálni, ha megrendült a bizalmunk úgy, hogy Péterffy Sándor sem képes visz­­szaadni . . . Uram! • Gondolja csak el, 800 koronát ma a kö­zönséges napszámos is keres évenkint, a­ki nem végezhet ál­landó munkát! Mi 800 korona egy tanítónak, ebben a nyomo­rúságos, drága világban ! ? . . Lássuk már egyszer a jóakaratot , a tettekben. Szó sincs róla, hogy ne vár­tunk volna rá eleget. Oh igen. De mindenki, minden érdek előbbre való volt a tanítóénál. Pedig nincs ez országnak tes­tülete, mely nagyobb jelentőségű, kihatásában fontosabb munkát végezne, mint a magyar tanítóság­. A mi munkánk nem sablonos akták paragrafusokkal korlátolt el­intézésében, hanem a család, társa­dalom és állam ellátására fenn­tartására hivatott ember nevelé­sében éri el legnagyobb jelentő­ségét. Ha egy aktát rosszul lát­nak, és meg lehet reperálni a hi­bát, de ha embert rontunk ezt , nem javítja még senki; mérsék­lésével is egész aparátust, kaszás a­nyaszerű­ börtönöket foglalnak le — eredménytelenül. S ha azt nézzük, hogy mun­kának lényegében, az ember­ne­velés mellett, az állam­alkotás, fenntartás és biztosítás eszkö­zeit is kell keresnünk, hogy ma­gyar lelkünk lángoló szeretetét e haza iránt, át kell plántálnunk újabb­ és újabb nemzedék szívébe, hogy velük és általuk a magyar állam biztosítékát és kezünkben tartjuk, dicsekvés nélkül elmond­hatjuk: nincs nemesebb, nagyobb feladat — a mienknél; szebb fog­lalkozás — a mienknél; tisztele­tet, becsülést jobban érdemlő ál­lás — a mienknél . . . Hogy ez egyúttal a legszegé­nyebb is — az fáj nekünk. Jöjjön hát az a jóakarat, a tett s hozza meg nekünk a békés, boldog Újesztendőt! Metamorfózis. A lányka útja jobbra tért És balra a legényé Az elválás nehéz súlyát Mind­két szív mélyen érté. A lány mosolygott. A legény Hulló könnyét törölte Egymástól elszakadtak ők Egy életre . . . örökre. S történt köztük sok év után Egy véletlen találka, Mosolygott akkor a legény És könnyezett a lányka. *) Nagy Lajosnak, lapunk főmunkatársának sajtó alatt lévő kötetéből. Itt­ MfB Fazakas József. Egy munkás élet után 1901-ben visszavonult Fazakas József a kolozs­vári tanitó­képző nagy nevű tanára a tanítástól. Mult év végén vissza­vonult a Család és Iskola szerkesz­tésétől s ezzel megszűnt aktiv sze­replő lenni a tanügy terén. Fazakas József visszavonulását saj­náljuk, de méltányolni is tudjuk. A ki 1854 óta foglalkozik tanítással, csoda-e ha pihenés után vágyik? Ám ez alkalomból illő, hogy visz­­szapillantást vessünk életére, melynek minden szaka igaz tanulságul szolgál­hat nekünk, kik kevesebb tudással, de az övéhez hasonló, mert tőle tanult — lelkesedéssel törjük az ugart . . . * * * Fazakas József született 1832. okt. 21-én Szilágy-Bagoson. Édesapja ba­­gosi ev. ref. lelkész volt. Középisko­lai tanulmányait kezdette Zilahon, foly­tatta és végezte a kolozsvári ev. ref. főgymnasiumban. Ugyancsak Kolozs­várt végezte a theologiai tanfolyamot és papi szigorlatot tett kitűnő ered­ménnyel 1856. szept. havában. Az 1856-57-ik isk. évben, mint köztanitó tanított a kolozsvári ev. ref. főgym­­nasium III. és IV. osztályaiban latin és hellén nyelvet, a III. osztályban mennyiségtant s egyszer mint osztály­­vezetője volt a IV. osztálynak. Az 1857.-58. isk. évben ugyanott, ugyan­csak mint köztanító tanított a III., IV., V. és VI. osztályokban hellén nyelvet, a III. és IV. osztályban ma­gyar nyelvet, a III. osztályban történ­t

Next