Székely Tanügy, 1908 (10. évfolyam, 1-17. szám)

1908-01-01 / 1. szám

ma mun. nevelés-oktatásügyi lap. a m.-tobdamegye általános tantestület hivatalos lapja. Előfizetés Egész évre *3 korona. ■£ Félévre 3 korona. Szerkesztőség Bethlen Gábor­ utca 9, hová a lap szellemi részét illető közlemények kül­dendők. Felelős szerkesztő: Máthé József. Megjelenik Haveriként kétszer,­­?A Kiadóhivatal főtér­­1. sz. hová az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. pályázati hirdetmények ára soronként 10 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. Igen Tisztelt Szerkesztő Úr!­­ Örömmel értesültem, hogy­­ a szerkesztésében megjelenő­­ „Székely Tanügy“ a jövő év­­ elején, élő bizonyságául a lap életrevaló szellemének, cél-­­ tudatos irányának, úgyszintén­­ a lapot felkarolni hivatott té­­­­nyezők, első­sorban pedig a­­ székelyföldi tanilőség hivatás szeretetének s a Székelyföldön reá rótt magasabb feladatok­­ iránt tanúsított helyes érzékének, immár tizedik évfolyamába lép. Különös az én örömem azért is, mert állandó rokonszenv és érdeklődés élt és él bennem folyton a Székelyföld és annak hazafias és kedves népe iránt. Jó lélekkel kívánom, hogy becses lapja kitűzött és követett céljai érdekében nagyon sokáig virágozzék! Tisztelő híve: Molnár Viktor, államtitkár. Rákóczi és Nikis­i nevelésről. II. Rákóczi Ferencznek az az egyik legmaradandóbb rendelete, a­melylyel 1704 augusztus 12-én minden hitfelekezetnek szabadsá­got ad, hogy iskolákat állítsa­nak és azokban szabadon tanít­sanak Még a száműzetés rodos­­tói szomorú éveiben is sokat gon­dolkodott rajta, hogyan kellene neveltetni a magyar gyermeke­ket. Kétségkívül a vele folytatott beszélgetéseknek viszhangjai azok a fejtegetések, a­mik a hűséges Mikes Kelemen leveleiben ezzel a nagy kérdéssel foglalkoznak. Nagyon jól tudta, hogy „egy or­szágnak boldogsága az ifjak jó nevelésében áll." A magyar if­jakat is jobban lehetne nevelni. ..ha az atyák arról jobban gon­doskodnának.“ „A jól neveltetett és oktatott ifjú majdan a fiát is a szerint nevelteti! Nagyon szi­gorú, de nagyon megérdemelt bírálatban részesítette az akkori magyar tanügyet. Mert hiszen — kérdezte — mit tanul a magyar fiú annyi esztendeig? „Csak a deák nyelvet.“ Egyebet nem ta­nulván, házánál annak utóbb ke­vés hasznát veszi és a gazdaság­ban olyan tudatlan, mint mások. A fizikához annyit sem konyit, Újévi ima. — Irta: Nagy Lajos. — Dicsérünk és áldunk Téged Mindenható Isten! Míg e földön vagyunk, élünk, Te segítesz itten. Te vigyázol reánk, miként Szülő gyermekére, Hogy ne sújtson le a balsors Fegyverének éle. Mióta a sárgöröngyön Részünk jön az­ élet,­­ Véled tudtunk megmaradni Óh Uram, csak véled! Segedelmed nélkül bizony Úgy elvesztünk volna Mint a fának őszi szélben Szertehulló lombja. Bárha gyakran borús arccal Futjuk is a pályát S ottan-ottan a szivünket Bú nyilai járják :­­ Nem csüggedünk, mert kegyelmed Meg nem szűnik rajtunk, Hiszen Téged „mi atyánknak“ Önzőnknek tartunk. Őrizeted tőlünk mostan Se maradjon távol, A mikor a mi értelmünk Újesztendőt számol. Titok ez az újesztendő. Nem tudjuk hogy mit hoz ? Jut-e valami belőle Vidám napjainkhoz ? Avagy a sors súlyos keze Vasvesszővel ver meg, És jajgatunk mint széttörött Játékán a gyermek? . . S ha a múltból még megmaradt Arcunkon egy rózsa, Talán azért jön ez újév Hogy letépje róla? Irgalmadért esedezvén Kérjük szent Felséged’ Hogy kegyelmed bő zsírjával Áldd meg ezt az évet Sugározzák minden percén Jó kedvednek napja, Ne verje meg bús haragod Nehéz indulatra. A szeretet szent lelkének Csinálj szállást itt lenn, Pusztítsd el a gyűlölködést Mindenható Isten! Világosság szövétnekét Lobogtasd e földön, Az igazság mindenüvé Széles utat törjön. Szép hazánkra hozd fel Uram A békesség napját, Találjanak itt nyugalmat Kik a földjét lakják. Külellenség s belvillongás ! Erejét ne tépjél Óh tartsd vissza e nemzetet Ha rósz útra lépne. Jó Istenünk! Kegyelmeddel Áldd meg ezt az évet, Áldásoddal szerencsés és Boldog lesz Te néped! .

Next