Székely Újság, 1933 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-01 / 1. szám

XXX. (XVII.) évfolyam. Előfizetési árak: Félévre . . 80 Leu Negyed évre . 40 Len Egy kóré . . 14 Leu KQlfSIdr* egy évr. 280 L*u. Hirdetés Nyilttér díjszabás szerint. 1§SZÉKELY UJ egyesülve a SZÉKELY HIRLAP-pal. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL. Felelős szerkesztő és kiadó : Kovács J. István ÁRA 3 LEU Târgul-Săcuesc (Kézdivásárhely) 1933. január 1. vasárnap. 1. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal , KOVÁCS-HIRLAPIRODA, Str. Gén. Avarescu (volt Gábor Áron­ utca) 1. szám. SZÉKELY ÚJSÁGOT néhai Molnár Emil a SZÉKELY HIRLAPOT Bíró Lajos alapi­totta. Főszerkesztő: Dr. I. Diénes Ödön UJESZTENDŐRE. BOLDOG ÚJÉVET!... Kívánja a testvér a testvérnek, a jóbarát a jó barátnak. Sőt a rohanó és múlandó élet alkonyában felpislanó szeretet lángjában megrázzuk még az ellenség kezét is... és megbocsátunk nagylelkűen. Hát boldog ujesztendőt! És robbanjon ki a lélek mélységén megülő reménység lángfolyama és csap­jon magasra a csüggedést elriasztó erős villanással a láthatárt benedvesitő kö­dön keresztül s rajzolja fel a horizontra, a szivárvány pompázó színeit. Hel­­mért oly jól esik a szemnek a tartós, nagy zivatar után a kitisztuló ég s rajta az Isten kezével átfont szinpompás szalag. Legyen egy ilyen szivárvány a be­köszöntő ujesztendő hajnalpirkadása. Ne legyen ur és szegény, aki ne örven­dezne az elkövetkezendő napoknak ... Hisz a hét szük esztendő után a bőséges napok virágos szekere kell beszaladjon!.. És áldja mindenki az Urat, aki levéve az ő népéről a megpróbáltatások nehéz kövét és megengedő a jobb sorsra ér­demesek előtt a felemelt fej büszke tartásának meg nem rianását. Áldja meg az Ur a szántó-vető kér­­ges tenyerét, h­ogy az elvetett mag arany­kalászba pattanását daloló ajak adja hírül a daloló madárnak és a templo­mokban felröppenő ima meggyógyult emberi lélek termő talajából kerüljön a nagy Isten trónusa elé. Legyen megelégedés majd a zöld bársonyba öltöző mezőinken, virágba bo­ruló gyümölcsfáink között, muskátlis vi­­rág a házainkban, palotában és kunyhóban, az életet hirdető napsugár minden lé­pésében. A letűnő 1932 esztendő vigyen el magával minden szenvedést, minden rosszat, hadd virradjon fel az 1933 év a jobb napokra várakozás teljesülésével és fakadjon már egyszer végre az em­beri ajkakon őszinte, örvendező ének! Perkőaljai 0 Népmozgalmi adatok. Az elmúlt 1932 esz­tendőben a város népmozgalmáról a következő érdekes adatokat jegyezhetjük fel: Születések száma 77. Ebből toány 33. Holtan született 6. A születések vallás sze­rint így oszlanak meg: róm. ath. 42, protestáns 24, gör. kel. 10, izraelita 1. Halálozás 110 történt. Ebből lédi 60. Házasság 31 köttetett. 0 ' ■ Uj istentisztelet-sorrend ref. templomunkban. Amint annak idején megírtuk, a kéz­­divásárhelyi ref. templomban a még terve­zetben levő uj istentisztelet sorrendjét ve­zették be próbaképpen, azonban a presbi­térium leszavazta a változtatást és visszaál­lította a már évtizedek óta megszokott egy­szerű kálvinista istentisztelet sorrendjét. Voltak azonban gyülekezetek, melyek elfo­gadták az uj formát és a zsinat 1932 évi 378 számú határozatával apróbálta a romániai magyar református egyház istentiszteleti rend­tartás uj formáját. A zsinat határozatával a kézdivásárhelyi református egyházközség presbitériuma most szerdán délután foglalkozott és elfogadta az istentisztelet következő sorrendjét: 1. Fennálló ének. 2. Főének. 3. Előfohász. 4. Bibliaolvasás a szószéken. 5. Prófétai, vagy egyházi beszéd előtti imádság, melybe beleszövendő a bűn­­vallás, hitvallás és feloldás. 6. Ének. 7. Az alapige fölvétele. 8. Igehirdetés. 9. Nagy imádság. 10. Az Úr imádsága (Miatyánk). 11. Adakozásra való felhí­vás. 12. Megáldás. 13. Hirdetések. 14. Záróének. Ez az uj istentiszteleti sorrend már újévkor, 1933. január elsejével életbelép­és a zsinati határozat értelmében érvényes vasárnapokon és az ünnepeken délelőtt, úgy­mint az üdvtörténetieken: karácsony, virág­vasárnap, nagypéntek, húsvét, áldozócsütör­tök, pünkösd ünnepiein; továbbá az idői és egyháztörténeti alkalmak ünnep­én: újév első napján és október 31-én, a reformáció emlékünnepen. Hétköznapokon az istentisztelet sor­rendje a régi marad. Változik még a keresztelés formája is, amennyiben a szertartási beszéd után kö­vetkezik a szülők és keresztszülők fogadás-tétele a csecsemő helyett a következő kér­dések alapján: a) Akarjátok-e hogy ez a kisded az Atya-, Fiú- és a Szentlélek-Isten szövetségébe, a keresztyén anyaszent­­egyházba, a szent keresztség által be­­fogadtassék ? [Felelet: Akarjuk.) b) Igéritek-e, hogy a kisdedet mos­tantól fogva úgy nevelitek és nevelteti­tek, hogy az Atya-, Fiú- és a Szent­­lélek-Istenbe vetett hitéről annak idején ő maga önként tegyen vallást a gyüle­kezet előtt? [Felelet: ígérjük.] A presbitérium gyűlésén D. Paal Lajos lelkész ismertette ezeket a változásokat és minden hozzászólás után vették tudomásul a zsinat határozatait, melyek más arcot ad­nak az eddigi formáknak kálvinista gyüle­kezeteinkben. Karácsony 1932-ben. A sóhaj hullámok keresztezve nyögik az étert, a leadók gigásszá nőnek és nem ér szivekig a hang. A könyvek nagyon számra mérik a mételyt, egyért egy szivet kérnek és szivekig ér a hang. Az ősz Koldus fejéből vér csurog a jág-jérdára, könnye havat old arcáról és nem ér szivekig a hang. Az utcán sorban emberhúst sikolt a csőcselék, (összemarnak a kéj­ ebek), és szivekig ér a hang. Mindennap gyilkos­ név kerül a bírák asztalára, családok mennek a házból és nem ér szivekig a hang. A bün-csarnokban alkohol edényben foly a vér, méreg loccsan a sebre és szivekig ér a* hang. Nyomortanyák zokogó sikolya fájó kórusba hull,­­ a kórház ajtó nyitva és nem ér szivekig a hang. Az éjszakai mozgó reklám új kalandot hirdet ezrekre mennek a rémek és szivekig ér a hang. Vén Karácsony fájdalmasan a küzdő­térre Indul, ünnepét, jöttét kiáltja és nem ér szivekig a hang... Hlyéé Elemér. A 90 éves Kaszinó­ Karácsony harmadnapján ülte meg díszközgyűlés keretében a Kézdivásár­helyi Kaszinó fennállásának 90 éves évfordulóját. A város kulturális életé­ben fontos missziót töltött be ez az egyesület, így ez az évforduló ünnepe volt a Kaszinónak. Annak kellett érez­nie lelkileg azoknak a tagoknak, akik megjelentek a jubiláns közgyűlésen és végighallgatták Vajna Károly tisztelet­beli tag feldolgozásában a Kaszinó 9 évtizedes történelmét. Micsoda lelkes, magyar szeretettel megharcolt munka árad ki ebből a közel egy évszázadot egyesületi élet történelméből. Megele­venednek előttünk a dicső férfiak alak­jai, akik nemcsak a város kultúrájáért, hanem fajukért, nemzetükért is derekas Nincs karácsonyom... Nekem már nincsen, nincs karácsonyom ! Csak egy ábrándos, megfakult, eltépett, Múltból Idézett, régi, szép mese............. Nekem már átkos, könnyes minden álmom, A boldogságomat már nem találom, S a Szép lovagja, bus szerelmese Én—mér csak későn, árván, egyedül, Magamba szállva, sóvárgón bolyongom E üdére —fényes karácsony—vidéket.... —Nekem már kin csak minden olyan ének Mely túl zimankós, ködös téli tájon, Ibolyás, édes napfényről beszél, Tavaszt hazudik s nagy szerelmeket.. .! Vagy felkacag, ha lelkem kinja tép Mikor szivemben már örök a tél, És sir, ha mégis felkacagnék egyszer .. —Nekem már minden, minden elmúlt régen S fent a holdvilágos éjs­ égen Parányi csillagom homályba vész...! — Nekem már nincsen, nincs karácsonyom: Pislogó-gyertyás, öröm-csillogásos, Megváltót-váró mély szeretet-est, Csak egy megsárgult, színtelen bus­álom S egy szüntelen kísértő multi vágyon Felpezsdült­ kinni késő fájdalom... — Nekem már nincsen, nincs karácsonyom... Rideg, kietlen Élet visz magával, Sodor uttalan utakon tova... Nincs senkim s nem vár sehol senki se, Nem vagyok senkinek már semmije, Csak egy nagy eszmény bus szerelmese... S nincs semmim már, csak egy fakult, varázsos, Könnyel Idézett, régi, szép mese...! 1932. Karácsony. Ikaffalvi Diénes László,

Next