Székely Újság, 1934 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-01 / 1. szám

2 oldal igazság szókimondó szolgálata, a felekezeti béke kiépítése, a magyar érzés lelkes ápolása vezette mindig szerkesztőinek tollát s ezek az eszmék igazgatták ólombetűinek sokaságát. Midőn becsülésünket és elismerésünket fejez­zük ki a nagyszerű munka fölött, melyet egy emberöltőn át székely becsülettel végzett, baráti kézszoritással azt mondjuk Neki: Csak előre a legközelebbi decennium felé ....! Dr. Várhelyi Gyula. Székely U­j­s­ág 1934 Január 1. A Székely Újság 30 éves történelme. Az 1904 évi január hó 3-án új lap jelent meg Kézdivásárhelyen, a Székely Újság. A lap alapításának eszméje, az eszme valóra­­válása Molnár Emil, a lánglelkű költő nevé­hez fűződik, azonban eleinte a lapnál csak mint segédszerkesztő szerepelt, noha tény­legesen ő volt a lap alapítója, szerkesztője. Fiatalkora és szerénysége miatt (22 éves volt akkor) felelős szerkesztőül dr. Balogh Vendel ügyvédet kérte fel, ki ezen tisztségét 8 hó­napig viselvén, erről lemondott. Utána 1904 szept. 4-től 1905 szept. 7 ig dr. Szentiványi Árpád volt a felelős szerkesztő, amikor is Molnár Emil átvette ezen tisztséget és 1907 aug. 25-én bekövetkezett haláláig viselte azt. 1907 szept., elején a lap szerkesztősége dr. I. Diénes Ödön ügyvédet választotta meg felelős szerkesztőnek, aki 1925 március 12-ig töltötte be e munkakört. Ekkor a Székely Újság egyesült a pár hónappal azelőtt Ko­vács J. István által több évi szünetelés után felélesztett Székely Hirlappal s azóta a fele­­lős szerkesztői tisztséget Kovács J. István tölti be, dr. Diénes Ödön pedig, mint főszer­kesztő irányítja a lapot. A háború kezdetétől 1914 aug. 4-től 1916 aug. 2- ig dr. I. Diénes Jenő jegyezte, mint felelős szerkesztő, a lapot, a mozgósí­táskor népfelkelői szolgálatra jelentkezett szerkesztő helyett. Segédszerkesztőként Molnár Emilen kí­vül még a lapon szerepeltek Fekete András ügyvédjelölt 1906 aug. 30-tól 1907 ju­. 6-ig és K. Kovács István ügyvédjelölt 1907 szept. 1- től 1908 márc. 30-ig, amikor e címéről lemondott. E lapnál kezdette meg újságírói pályá­­­ját jelenlegi felelős szerkesztőnk, Kovács J. István, aki 1907 okt 1-től a lap bemm­unka­­társa lett és két évig mint riporter műkö­dött. Azután betegsége miatt hosszabb időre eltávozott, de újból viszatért s 1911 ápr. 16-tól 1924 aug. 16-ig volt a lap segédszer­kesztője, amikor a Kézdivásárhelyi Könyv­nyomda r. t. felszámolása folytán kivált a lap kötelékéből és megindította a Székely Hírlapot, mely félév múlva beolvadt a Szé­kely Újságba. Végül még segédszerkesztője volt a Székely Újságnak 1927 okt. 30-tól 1930­ év végéig Földi István tanár. Az első években a Székely Újság lap­fején a főmunkatársak nevei is díszelegtek és pedig az első évfolyamon előbb Szabó Jenő költő-pap, majd Nagy György orsz. képv., dr. Czeglédi Miklós, az orbai kerület függ. párt vezére, dr. I. Diénes Jenő és Megyaszai Mihály. 1909 év óta e címek el­maradtak. A lap születésekor munkatársak voltak az első szám szerint a következők: I. Országgyűlési képviselők: Kossuth Ferenc, Barabás Béla, Polónyi Géza, Bedő­­házy János, Sebess Dénes, Wertán Endre, Gál Sándor és dr. Ráth Endre. II. Helybeli és vidéki munkatársakat felkérettek dr. Bánffy Zsigmond, dr. Czeglédi Miklós, dr. I. Diénes Jenő, dr. I. Diénes Ödön, dr. Ferenczy Géza, Gáspár István, dr. Hinléder Ernő, Heródek Sándor, Kovács Bernardin, K. Kovács István, Kö­cze Károly, dr. Lukács Vilmos, Megyaszai Mihály, Mol­nár Dénes, Molnár Kálmán, dr. Nagy György, Ravasz László, dr. Szacsvay Gyula, dr. Szentiványi Árpád, Vass Jenő pákéi ref. pap, Veress György, Zsögön Zoltán. Ezek közül azonban többen soha sem működtek közre a lap szellemi részében. Később aztán a lefolyt 3 évtized alatt a munkatársaknak oly nagy sora működött a Székely Újságban, hogy azt felsorolni nincs helyünk. A lapot az első évben Turóczi István nyomdatulajdonos adta ki, de már 1904 Dec. 25-től, mint kiadó Molnár Emil szere­pelt, aki a lapot haláláig 1907 augusztus 25-ig a Háromszékvármegyei Függetlenségi párt megbízásból adta ki. Halála után, 1907 aug. 25-től a kiadás a Kézdivásárhelyi Könyv­nyomda r.-t. jogába ment át és ez adta ki felszámolásáig, 1925 márc. 12-ig, amikor a nyomda felszerelése eladatvan, ez megszűnt. Ezután a lap kiadója Kovács J. István szer­kesztő lett a mai napig is a laptulajdonossal kötött szerződés értelmében. A Székely Újságot 1904-1906 ig Turóci István könyvnyomdájában nyomták. 1906 májusban megalakult a Kézdivásárhelyi Könyvnyomda részvénytársaság s ettől kezdve ennek megszűnéséig, 1925 márc. 12-ig itt állították elő. 1925 március 29-től 1927 szept. 25-ig Turóci Istvánnál, 1927 októberben Móritz István sepsiszentgyörgyi nyomdájá­ban, 1927 okt. 30 tól pedig máig is a Minerva nyomdában nyomták. A lap 1904-1906 években hetenkint két­szer, vasárnap és csütörtökön, 1906 nov 1- től 3 szor, kedden is megjelent. Előfizetési ára évi 10 Korona volt. 1907 jan. 1-től agusztusig hetenkint öt­ször jelent meg 12 K. előfizetési dij mellett, szeptembertől kezdve újból hetenkint 3 szór egészen a világháború kitöréséig. A háború két első évében pedig hetenkint 5-6 szór. A román háború kitörésekor vidékünk la­­kossága elmenekülvén, 1916 aug. 27-től 1917 jul. 1-ig, tiz hónapig szünetelt a lap megje­lenése. Ettől kezdve újból megjelent, de csak kétszer hetenkint, vasárnap és csütörtökön. 1919 márc. 30-tól a román katonai parancs­nokság cenzúrázta a lapot és így sok fehér folttal jelent meg, mig 1919 jul. 28-án ez be is tiltotta megjelenését s 3 havi kényszerű szü­net után okt. 30-tól jelent meg újból, to­vább is cenzura alatt. Ezt 1920 és 1921 é­­vekben az államrendőrség gyakorolta s a cenzura 1922 jan. 12-iki számmal szűnt meg. Még egyszer, 1920 júl. 10—25 ig tiltotta be a lapot a katonai parancsnokság. Nagy nehézségekkel küzdött a lap 1924 évben, amikor a rossz üzletvezetés miatt a Könyvnyomda r. t. felszámolásra kénysze­rülvén, a nyomdai személyzet nagy része elbocsáttatot. 1924 évben júliustól kezdve ez okból gyakran elmaradtak őszig a lap számai 1—2 hétig is. 1925-től fogva aztán rendesen, heten­kint egyszer vasárnap jelenik meg a lap. A lapot rendszerint négy oldalon je­lentettük meg, mert nem tartottuk szüksé­gesnek bővebb tartalommal megjelentetni, legfennebb ünneplés alkalomkor adtunk 6 oldalt, amikor az irodalmi rész nagyobb ter­jedelmet tett ki. Volt eset azonban, amikor rendkívüli kiadást adtunk ki, olyan esemé­nyek alkalmával, melyek a friss hírszolgá­lat szempontjából az olvasókat érdekelték. Egyébként a rendes 4 oldalas terjedelmet a tartalom tömörsége, mindenre kiterjedő volta pótolta és tette oly tartalmassá, mint sok nagyobb terjedelmű újságot. A lap megjelenését szellemileg az ön­zetlen díjtalanul működő munkatársak, anya­gilag az előfizetők és hirdetők tették min­dig lehetővé. Szubvenciót soha sem kapott a Székely Újság sehonnan, mindig a maga erejéből élt és virágzott és senki másnak szolgálatában soha nem állott, mint azon eszméknek, melyek mindig irányították, ve­zették. És ha a Székely Újság olvasói nem­csak olvasni szeretik azt, hanem előfizetése­ikkel segítségére sietnek minél többen, ez­zel elősegítik a lap fennmaradását és to­vábbi fejlődését és ezzel a magyar kisebb­ség erősítését. Dr. D. ö. BBHS’iwwmi írni wnmii ■. j-jm— Lelőtték Duca miniszterelnököt. Megdöbbentő esemény rázta meg Románia politikai életét. Pénteken este 10 órakor Szinajában DUCA miniszterelnököt Nicolae Constantinescu nevű diák 4 revolver-lövéssel megölte. A kormányfőt a Peles-kastélyban ravatalozták fel. Őfelsége ideiglenesen Anghelescut bízta meg a kormány­elnökséggel. Készüljön ! Február hó 3-án SPORT AKADÉMIA! Május 4-én nyílik és 11 napig tart a Budapesti Nemzetközi Vásár. Magyarországon a nagykereskedelmi árak indexe 1934 december 1-ig 70-re szállt alá. Ez annyit jelent, hogy 1929 óta a magyar piac árai átlag 30 °­ o-al csökken­tek. Ez az évek óta tartó olcsóbbodás adja Magyaror­szág egyik legnagyobb exportpropaganda eseményének, a Budapesti Nemzetközi Vásárnak is közismert lendüle­tét és teszi gazdaságilag indokolttá azt, hogy a külföldi bevásárlók évről-évre emelkedő számban látogatják a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett tavaszi vásárokat. A piaci árak egyébként Magyarországon decem­ber 1 óta még egyre esnek. Kilátás van tehát arra, hogy május 4-én, amikor az 1934 évi Budapesti Nemzetközi Vásár megnyílik, Magyarország Délkeleteurópa legolcsóbb bevásárlási forrása lesz. Fokozott export-lehetőséggel számol ezért a ma­­gyar gyáripar is, amelynek köréből eddig már közel 400 gyárvállalat jelentette be a vásáron részvételét. A na­gyobb üzletkötési lehetőségekre való tekintettel, a vásár vezetősége elhatározta, hogy az 1934 évi Budapesti Nemzetközi Vásár ezúttal nem 10, hanem 11 napig fog tartani. A vásárt május első hetének péntekjén nyitják, hogy szombat már teljes egészében az üzletkötések napja lehessen. A Budapesti Nemzetközi Vásáron egyébként az iparon és az egyéb magyar termelési ágakon kívül ezút­tal számos külföldi állam is részt vesz. A részben már befejezett, részben pedig még folyamatban lévő tárgyalá­sok szerint, az 1934 évi vásár kiállítói között külön pavillonnal fognak szerepelni Törökország, Bulgária, Olaszország, Anglia és esetleg Franciaország. Megbeszé­­sek folynak ezenkívül arról, hogy Románia és Jugoszlá­via is külön nemzeti pavillont állítsanak. A vásárnak ez évben is számos külön csoportja lesz. Ezek sorában az egyik legérdekesebb az autószalon, amelynek keretében a vásár területén a világ autó­ipa­rának legkisebb és legolcsóbb gépeit mutatják be. Az autókiállítással kapcsolatban a Királyi Magyar Automo­bil Club autósport-hetet tart. Legfőbb látványosságnak a különbözőbb motorosversenyek, Csillagtúrák és a Con­­ceurs d'Elegance ígérkezik. A vásár által 17 nyelven több, mint négymillió pél­dányban rendelt nyomtatványok most készültek el. Az első prospektusok a legközelebbi napokban már váro­sunkban is rendelkezésre fognak állani a vásár tb. kép­viseleténél, December 28-án SSiSfX8"1“6 VJk Dr. Várhelyi Gyula tanár: „A betle­hemek művészete“ címen tartott érdekes mű­­vészettörténelmi előadást. Ismertette a régi misztériumokat, iskoladrámákat, a bethlehemek keletkezését, azok fejlődését, virágkorát és a szép szokás megszűntének okait. Az éppen aktuális előadást, a sok új, nálunk még nem hallott és nem ismert dolgot a hallgatóság nagy érdeklődéssel és feszült figyelemmel hallgatta. Koncz Lajos tanár: A magyar mitholó­­giával kapcsolatos növényi emlékek“ cin­en értekezett. A bájosnál­ bájosabb történetkék, népszokások s az ősi vallás ismertetése meg­ragadták a közönség lelkét s az előadás vé­gén felhangzó taps jutalmazta a kiváló előadást. Földi István tanár, „Kerekes Jánoska kicsi kabátja“ és a „Haditerv“ című bájos no­velláit olvasta fel. Az előbbi könnyeket fa­kasztott, az utóbbi megnevettetett. Földi István közismert elbeszélőképességét és finom hu­morát gyönyörűen csillogtatta meg a nagy­számú publikum előtt, amely mindhárom elő­adót lelkesen ünnepelte s egy szép, tanulsá­gos est emlékével tért haza. Házileányok: Nagy Jucika, Incze Ró­­zsika, Pál Cilike, Kovács Rózsika és Miske Klárika voltak. A következő előadás csütörtökön este (jan. 4.) lesz a Népszövetségi Otthon helyisé­gében. Érdeklődőket szívesen látnak. a HŐSÖK EMLÉKTÁBLÁJA. A Székely Újság hasábjain vetette fel a felállítandó hősök emléktáblájának az esz­méjét dr. Várhelyi Gyula képezdei tanár és ma már széles körben annyira tért hódított az eszme, hogy akcióba is léptek egyesületeink. Az előkészítő bizottság felhívja a város közönségét, hogy hősi halottaiknak pontos nevét és az ezred számot, ahol szolgáltak, két héten belül a Székely Újság vagy a Szé­­kelyföld szerbségében leadni szíveskedjenek*

Next