Székely Újság, 1934 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-01 / 1. szám
2 oldal igazság szókimondó szolgálata, a felekezeti béke kiépítése, a magyar érzés lelkes ápolása vezette mindig szerkesztőinek tollát s ezek az eszmék igazgatták ólombetűinek sokaságát. Midőn becsülésünket és elismerésünket fejezzük ki a nagyszerű munka fölött, melyet egy emberöltőn át székely becsülettel végzett, baráti kézszoritással azt mondjuk Neki: Csak előre a legközelebbi decennium felé ....! Dr. Várhelyi Gyula. Székely Ujság 1934 Január 1. A Székely Újság 30 éves történelme. Az 1904 évi január hó 3-án új lap jelent meg Kézdivásárhelyen, a Székely Újság. A lap alapításának eszméje, az eszme valóraválása Molnár Emil, a lánglelkű költő nevéhez fűződik, azonban eleinte a lapnál csak mint segédszerkesztő szerepelt, noha ténylegesen ő volt a lap alapítója, szerkesztője. Fiatalkora és szerénysége miatt (22 éves volt akkor) felelős szerkesztőül dr. Balogh Vendel ügyvédet kérte fel, ki ezen tisztségét 8 hónapig viselvén, erről lemondott. Utána 1904 szept. 4-től 1905 szept. 7 ig dr. Szentiványi Árpád volt a felelős szerkesztő, amikor is Molnár Emil átvette ezen tisztséget és 1907 aug. 25-én bekövetkezett haláláig viselte azt. 1907 szept., elején a lap szerkesztősége dr. I. Diénes Ödön ügyvédet választotta meg felelős szerkesztőnek, aki 1925 március 12-ig töltötte be e munkakört. Ekkor a Székely Újság egyesült a pár hónappal azelőtt Kovács J. István által több évi szünetelés után felélesztett Székely Hirlappal s azóta a felelős szerkesztői tisztséget Kovács J. István tölti be, dr. Diénes Ödön pedig, mint főszerkesztő irányítja a lapot. A háború kezdetétől 1914 aug. 4-től 1916 aug. 2- ig dr. I. Diénes Jenő jegyezte, mint felelős szerkesztő, a lapot, a mozgósításkor népfelkelői szolgálatra jelentkezett szerkesztő helyett. Segédszerkesztőként Molnár Emilen kívül még a lapon szerepeltek Fekete András ügyvédjelölt 1906 aug. 30-tól 1907 ju. 6-ig és K. Kovács István ügyvédjelölt 1907 szept. 1- től 1908 márc. 30-ig, amikor e címéről lemondott. E lapnál kezdette meg újságírói pályáját jelenlegi felelős szerkesztőnk, Kovács J. István, aki 1907 okt 1-től a lap bemmunkatársa lett és két évig mint riporter működött. Azután betegsége miatt hosszabb időre eltávozott, de újból viszatért s 1911 ápr. 16-tól 1924 aug. 16-ig volt a lap segédszerkesztője, amikor a Kézdivásárhelyi Könyvnyomda r. t. felszámolása folytán kivált a lap kötelékéből és megindította a Székely Hírlapot, mely félév múlva beolvadt a Székely Újságba. Végül még segédszerkesztője volt a Székely Újságnak 1927 okt. 30-tól 1930 év végéig Földi István tanár. Az első években a Székely Újság lapfején a főmunkatársak nevei is díszelegtek és pedig az első évfolyamon előbb Szabó Jenő költő-pap, majd Nagy György orsz. képv., dr. Czeglédi Miklós, az orbai kerület függ. párt vezére, dr. I. Diénes Jenő és Megyaszai Mihály. 1909 év óta e címek elmaradtak. A lap születésekor munkatársak voltak az első szám szerint a következők: I. Országgyűlési képviselők: Kossuth Ferenc, Barabás Béla, Polónyi Géza, Bedőházy János, Sebess Dénes, Wertán Endre, Gál Sándor és dr. Ráth Endre. II. Helybeli és vidéki munkatársakat felkérettek dr. Bánffy Zsigmond, dr. Czeglédi Miklós, dr. I. Diénes Jenő, dr. I. Diénes Ödön, dr. Ferenczy Géza, Gáspár István, dr. Hinléder Ernő, Heródek Sándor, Kovács Bernardin, K. Kovács István, Köcze Károly, dr. Lukács Vilmos, Megyaszai Mihály, Molnár Dénes, Molnár Kálmán, dr. Nagy György, Ravasz László, dr. Szacsvay Gyula, dr. Szentiványi Árpád, Vass Jenő pákéi ref. pap, Veress György, Zsögön Zoltán. Ezek közül azonban többen soha sem működtek közre a lap szellemi részében. Később aztán a lefolyt 3 évtized alatt a munkatársaknak oly nagy sora működött a Székely Újságban, hogy azt felsorolni nincs helyünk. A lapot az első évben Turóczi István nyomdatulajdonos adta ki, de már 1904 Dec. 25-től, mint kiadó Molnár Emil szerepelt, aki a lapot haláláig 1907 augusztus 25-ig a Háromszékvármegyei Függetlenségi párt megbízásból adta ki. Halála után, 1907 aug. 25-től a kiadás a Kézdivásárhelyi Könyvnyomda r.-t. jogába ment át és ez adta ki felszámolásáig, 1925 márc. 12-ig, amikor a nyomda felszerelése eladatvan, ez megszűnt. Ezután a lap kiadója Kovács J. István szerkesztő lett a mai napig is a laptulajdonossal kötött szerződés értelmében. A Székely Újságot 1904-1906 ig Turóci István könyvnyomdájában nyomták. 1906 májusban megalakult a Kézdivásárhelyi Könyvnyomda részvénytársaság s ettől kezdve ennek megszűnéséig, 1925 márc. 12-ig itt állították elő. 1925 március 29-től 1927 szept. 25-ig Turóci Istvánnál, 1927 októberben Móritz István sepsiszentgyörgyi nyomdájában, 1927 okt. 30 tól pedig máig is a Minerva nyomdában nyomták. A lap 1904-1906 években hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön, 1906 nov 1- től 3 szor, kedden is megjelent. Előfizetési ára évi 10 Korona volt. 1907 jan. 1-től agusztusig hetenkint ötször jelent meg 12 K. előfizetési dij mellett, szeptembertől kezdve újból hetenkint 3 szór egészen a világháború kitöréséig. A háború két első évében pedig hetenkint 5-6 szór. A román háború kitörésekor vidékünk lakossága elmenekülvén, 1916 aug. 27-től 1917 jul. 1-ig, tiz hónapig szünetelt a lap megjelenése. Ettől kezdve újból megjelent, de csak kétszer hetenkint, vasárnap és csütörtökön. 1919 márc. 30-tól a román katonai parancsnokság cenzúrázta a lapot és így sok fehér folttal jelent meg, mig 1919 jul. 28-án ez be is tiltotta megjelenését s 3 havi kényszerű szünet után okt. 30-tól jelent meg újból, tovább is cenzura alatt. Ezt 1920 és 1921 években az államrendőrség gyakorolta s a cenzura 1922 jan. 12-iki számmal szűnt meg. Még egyszer, 1920 júl. 10—25 ig tiltotta be a lapot a katonai parancsnokság. Nagy nehézségekkel küzdött a lap 1924 évben, amikor a rossz üzletvezetés miatt a Könyvnyomda r. t. felszámolásra kényszerülvén, a nyomdai személyzet nagy része elbocsáttatot. 1924 évben júliustól kezdve ez okból gyakran elmaradtak őszig a lap számai 1—2 hétig is. 1925-től fogva aztán rendesen, hetenkint egyszer vasárnap jelenik meg a lap. A lapot rendszerint négy oldalon jelentettük meg, mert nem tartottuk szükségesnek bővebb tartalommal megjelentetni, legfennebb ünneplés alkalomkor adtunk 6 oldalt, amikor az irodalmi rész nagyobb terjedelmet tett ki. Volt eset azonban, amikor rendkívüli kiadást adtunk ki, olyan események alkalmával, melyek a friss hírszolgálat szempontjából az olvasókat érdekelték. Egyébként a rendes 4 oldalas terjedelmet a tartalom tömörsége, mindenre kiterjedő volta pótolta és tette oly tartalmassá, mint sok nagyobb terjedelmű újságot. A lap megjelenését szellemileg az önzetlen díjtalanul működő munkatársak, anyagilag az előfizetők és hirdetők tették mindig lehetővé. Szubvenciót soha sem kapott a Székely Újság sehonnan, mindig a maga erejéből élt és virágzott és senki másnak szolgálatában soha nem állott, mint azon eszméknek, melyek mindig irányították, vezették. És ha a Székely Újság olvasói nemcsak olvasni szeretik azt, hanem előfizetéseikkel segítségére sietnek minél többen, ezzel elősegítik a lap fennmaradását és további fejlődését és ezzel a magyar kisebbség erősítését. Dr. D. ö. BBHS’iwwmi írni wnmii ■. j-jm— Lelőtték Duca miniszterelnököt. Megdöbbentő esemény rázta meg Románia politikai életét. Pénteken este 10 órakor Szinajában DUCA miniszterelnököt Nicolae Constantinescu nevű diák 4 revolver-lövéssel megölte. A kormányfőt a Peles-kastélyban ravatalozták fel. Őfelsége ideiglenesen Anghelescut bízta meg a kormányelnökséggel. Készüljön ! Február hó 3-án SPORT AKADÉMIA! Május 4-én nyílik és 11 napig tart a Budapesti Nemzetközi Vásár. Magyarországon a nagykereskedelmi árak indexe 1934 december 1-ig 70-re szállt alá. Ez annyit jelent, hogy 1929 óta a magyar piac árai átlag 30 ° o-al csökkentek. Ez az évek óta tartó olcsóbbodás adja Magyarország egyik legnagyobb exportpropaganda eseményének, a Budapesti Nemzetközi Vásárnak is közismert lendületét és teszi gazdaságilag indokolttá azt, hogy a külföldi bevásárlók évről-évre emelkedő számban látogatják a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett tavaszi vásárokat. A piaci árak egyébként Magyarországon december 1 óta még egyre esnek. Kilátás van tehát arra, hogy május 4-én, amikor az 1934 évi Budapesti Nemzetközi Vásár megnyílik, Magyarország Délkeleteurópa legolcsóbb bevásárlási forrása lesz. Fokozott export-lehetőséggel számol ezért a magyar gyáripar is, amelynek köréből eddig már közel 400 gyárvállalat jelentette be a vásáron részvételét. A nagyobb üzletkötési lehetőségekre való tekintettel, a vásár vezetősége elhatározta, hogy az 1934 évi Budapesti Nemzetközi Vásár ezúttal nem 10, hanem 11 napig fog tartani. A vásárt május első hetének péntekjén nyitják, hogy szombat már teljes egészében az üzletkötések napja lehessen. A Budapesti Nemzetközi Vásáron egyébként az iparon és az egyéb magyar termelési ágakon kívül ezúttal számos külföldi állam is részt vesz. A részben már befejezett, részben pedig még folyamatban lévő tárgyalások szerint, az 1934 évi vásár kiállítói között külön pavillonnal fognak szerepelni Törökország, Bulgária, Olaszország, Anglia és esetleg Franciaország. Megbeszések folynak ezenkívül arról, hogy Románia és Jugoszlávia is külön nemzeti pavillont állítsanak. A vásárnak ez évben is számos külön csoportja lesz. Ezek sorában az egyik legérdekesebb az autószalon, amelynek keretében a vásár területén a világ autóiparának legkisebb és legolcsóbb gépeit mutatják be. Az autókiállítással kapcsolatban a Királyi Magyar Automobil Club autósport-hetet tart. Legfőbb látványosságnak a különbözőbb motorosversenyek, Csillagtúrák és a Conceurs d'Elegance ígérkezik. A vásár által 17 nyelven több, mint négymillió példányban rendelt nyomtatványok most készültek el. Az első prospektusok a legközelebbi napokban már városunkban is rendelkezésre fognak állani a vásár tb. képviseleténél, December 28-án SSiSfX8"1“6 VJk Dr. Várhelyi Gyula tanár: „A betlehemek művészete“ címen tartott érdekes művészettörténelmi előadást. Ismertette a régi misztériumokat, iskoladrámákat, a bethlehemek keletkezését, azok fejlődését, virágkorát és a szép szokás megszűntének okait. Az éppen aktuális előadást, a sok új, nálunk még nem hallott és nem ismert dolgot a hallgatóság nagy érdeklődéssel és feszült figyelemmel hallgatta. Koncz Lajos tanár: A magyar mithológiával kapcsolatos növényi emlékek“ cinen értekezett. A bájosnál bájosabb történetkék, népszokások s az ősi vallás ismertetése megragadták a közönség lelkét s az előadás végén felhangzó taps jutalmazta a kiváló előadást. Földi István tanár, „Kerekes Jánoska kicsi kabátja“ és a „Haditerv“ című bájos novelláit olvasta fel. Az előbbi könnyeket fakasztott, az utóbbi megnevettetett. Földi István közismert elbeszélőképességét és finom humorát gyönyörűen csillogtatta meg a nagyszámú publikum előtt, amely mindhárom előadót lelkesen ünnepelte s egy szép, tanulságos est emlékével tért haza. Házileányok: Nagy Jucika, Incze Rózsika, Pál Cilike, Kovács Rózsika és Miske Klárika voltak. A következő előadás csütörtökön este (jan. 4.) lesz a Népszövetségi Otthon helyiségében. Érdeklődőket szívesen látnak. a HŐSÖK EMLÉKTÁBLÁJA. A Székely Újság hasábjain vetette fel a felállítandó hősök emléktáblájának az eszméjét dr. Várhelyi Gyula képezdei tanár és ma már széles körben annyira tért hódított az eszme, hogy akcióba is léptek egyesületeink. Az előkészítő bizottság felhívja a város közönségét, hogy hősi halottaiknak pontos nevét és az ezred számot, ahol szolgáltak, két héten belül a Székely Újság vagy a Székelyföld szerbségében leadni szíveskedjenek*