Székelyföld, 1899 (18. évfolyam, 81-101. szám)
1899-10-12 / 81. szám
Október 12.___ _ ... ________ SZÉKELYFÖLD. A pinczeszövetkezetekről. Ezen czim alatt a földmivelési miniszter támogatása mellett, Zigány Zoltán és Baross Károly szerkesztésében egy füzet jelent meg, melyben sok hasznos utasítás és tudnivaló foglaltatik, nemcsak a szőlőtermelőkre, hanem azokra nézve is, kik a bor eladással és kezeléssel foglalkoznak. A derék munkát következőkben ismertetjük: Szóltében-hosszában úgy szokás a mi szép hazánkat emlegetni, mint a tejjel-mézzel folyó Kánaán gazdag, boldog földjét. És ha végig megyünk az ország változatos vidékein, be kell ismernünk, hogy sok igazság van ebben a nagy dicséretben. Búzánk aczélos, rétjeinken gazdag rendeket ád az illatos, kövér fű, mindenütt édesre zsendül a gyümölcs, boraink tüzesek és zamatosak, a vizekben halak, erdőkön, mezőkön vadak tenyésznek, férfiaink erősek és munkások, asszonyaink szépek és szorgalmasak; egy szóval mindenünk megvan, ami csak egy ország gazdaságához, a nép jólétéhez szükséges. És mégis azt látjuk, hogy népünk és kivált a gazdaember nem él olyan jólétben, a minőben élnie lehetne, mert nem aknázza ki azokat a kincseket, a melyek földjeinkben rejlenek s nem ve- 2. gyakorlati üdvös tevékenységet, ha az ország viszonyairól a gyakorlati élet mezején magának tájékozódást nem szerez ? Ezen ténykedése az Hegedűs miniszternek, amelylyel az egész ország rokonszenvét magának már is megszerezte. És azért reméljük, sőt meg vagyunk győződve, hogy a tapasztalat szerzését folytatni fogja és ellátogat az ország mindama vidékeire, amelyeknek hátramaradásán és nyomorúságos viszonyain helyes ipari politikával és indokoltnak mutatkozó alkotásokkal segíteni lehet. Amennyire kívánatos egyrészt a helyi mostoha viszonyok javítása céljából, annyira szükséges másrészt országos szempontból, mert oly mértékben fejlődik a külföldi ipar versenyével szemben az ország ellenállási ereje, amily mértékben gyarapodik itthon iparunk és kereskednek ez által egyes vidékek mizériái, melynek további eredménye az ország anyagilag való megerősödése leend, Így ismervén a székely kereskedelmi és iparkamara a Hegedűs miniszter elhatározását és terveit, az általa képviselt székely közgazdasági érdekeket a miniszter figyelmébe ajánlotta és kérést intézett hozzá, hogy a székelyföldet is látogatná meg. A nevezett kamara közérdekű felirata a következő Nagy méltóságú Miniszter úr! Miként a lapok útján örömmel értesültünk, Nagyméltóságod hazánk közgazdasági ügyeinek a közvetlen szemlélődés és tapasztalat útján való beható megismerése czéljából az országnak már több vidékét meglátogatni kegyeskedett, valamint ennek folytatását elhatározni méltóztatott. Kamaránk a legnagyobb elismeréssel adózik Nagyméltóságodnak ezen nagy horderejű ténye és elhatározásáért, melyekkel hálára kötelezi mindazokat, akik hazánk közgazdasági érdekeit szívükön hordják, mert ezek biztos reményt nyújtanak arra, hogy Nagyméltóságodnak szerzett tapasztalatai és körültekintő bölcs munkálkodása folytán hazánk közgazdasági elmaradottságát virágzóbb állapot váltja fel. Kamaránk tudja az, hogy az egész országban sok e téren a tenni való, azonban minden elfogultság és loealpatriotismus nélkül nyilváníthatja ki, hogy a székelyföld hazánknak közgazdaságilag a legelmaradottabb részét képezi és nincs egyetlen része is az országnak, ahol a segély sürgősebb volna, mint itt. Már a természet folytán is mostoha viszonyok közt lévő primitív mezőgazdasága pang, házi- és kézműipara aláhanyatlott azon csekélyebb fokról is, amelyen valaha állott, gyáripara nincs; ezek miatt népének egy jelentékeny hányada nem nyerhet itthon foglalkozást és kenyeret, miért kénytelen ezeket idegenben keresni, miközben több ezeren vesznek el a hazára néve évente, mikönt arról a statisztika szomorú tanúságot tesz. Évek óta hangoztatja kamaránk ezen országos érdekű bajt a magas kormány előtt, kérve, hogy ennek orvoslására módokat keríteni és találni kegyeskedjék. Most határtalan bizalommal fordulunk Nagyméltóságodhoz és mély tisztelettel kérjük, hogy a székelyföld meglátogatását is programjába fölvenni és az itt röviden vázolt szomorú állapotokról, Nagyméltóságodra nézve legalkalmasabb időben, személyes tapasztalatokat szerezni és elhagyatott székely népünk ügyét fölkarolni kegyeskedjék. Kamaránk a legkészségesebben ajánlja fel e czélból Nagyméltóságodnak szolgálatait. A hazánk keleti őrszemét képező székelység ügye országos ügy és mégis évtizedeken át figyelmen kívül hagyatott. Nagyméltóságod nagybecsű látogatásával és az itteni nyomasztó állapotok javításával örök hálára kötelezendi ezen fajszilárd s a hazájáért mindenha rajongó székely népet. Fogadja Nagyméltóságod kamaránk nagyrabecsülését és hódolatteljes mély tiszteletünk nyilvánítását. Tauszik B. Hugó kir. tanácsos, elnök. Sz. Szakács Péter, titkár. A székely kereskedelmi és iparkamarának kerülete közgazdasági ügyei iránti meleg érdeklődéséről s a viszonyok alapos ismeréséről tanúskodó ezen kérése méltányolást és megszvletést érdemel, mert valóban nincs az országnak egyetlen része is, amely oly ijesztően el volna maradva és az istápolásra oly égetően rá volna szorulva, mint ez. Azok kéréért, akik a székely kérdéssel nincsenek tisztában, a következő rövidre szabott indokolással szolgálunk. Tény az, hogy a székelység Magyarország keleti védbástyáját képezi. Az is tény, hogy ez a védbástya évről-évre a kenyérkeresés közben külföldön maradt, néhány ezer egyénnel gyöngül, tény továbbá az is, hogy a székelységnek számbeli apadása és nyomorúságos közgazdasági viszonyai folytán anyagi gyöngülése, emo hatást védő missziója mellett, nem csupán helyi, hanem országos baj. Mert hát tessék elképzelni, hogy ha az erdélyi oláhság gyűrűjétől övezett székelység évről-évre számban apad és vagyonban gyengül s ezek következtében folyton tért veszit; ellenben az oláhság a statisztia tanúsága szerint,számban növekszik és vagyonban gyarapodik s hovatovább elfoglalja a székelység által veszített tért; micsoda viszony áll elő keleti határaink megvédése körül, ahol most a vámoknál néhány csendőr és fináncz képviseli Magyaroszág védelmi erejét. Tessék elképzelni, hogy ha a székelység lassan-lassan a nem bánculság folytán elenyészik és a Havasalföld keleti határától Máramaros-, Bihar- és Arad vármegyék és az úgynevezett Bánát nyugati határáig egy összefüggő oláhtenger képződik, váljon nem válhatnak-e valósággá az oláhagitátorok merész álmai. Mert jól megjegyzendő, hogy hazánk erdélyi részében csakis a székelység alkot egy fél milliónyi tömör egészet, a többi magyarság kisebb-nagyobb csoportokban szétszórva lakik, amely védelmi szempontból alig jöhet számításba. Íme ezek azok az országos indokok, amelyek a helyi érdekek mellett, mód felett szükségessé és kívánatossá teszik, hogy a kormány törődjék a székelykérdéssel és az eddigi mulasztásokat gyors intézkedéssel helyre hozza, amint reméljük is, hogy ezen kérdés iránt érzékkel bíró Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter ezen érdekeknek megfelelően fog cselekedni... Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a székelykérdést nem lehet megoldani szűkmarkúsággal és kicsinyes eszközökkel, kitelepítésekkel, s ezekhez hasonló eljárásokkal, hanem olyan alkotások útján, amelyek által mód nyúttatik arra, hogy a székelység szaporodó létszám mellett is, otthonában találja meg kellő életföltételeit. Hogyan, miképen? elmondják majd máskor. Nőegyleti közgyűlés. A kézdivásárhelyi jótékony nőegylet I. évi október hó 8-án a városház nagytermében Méltóságos Özv. Cserey Jánosné született Zathureczky Emilia úrnő elnöklete alatt, közgyűlést tartott, amelyre a tagok szép számmal jelentek meg. Az elnök igen szép beszéddel üdvözölte a tagokat s örömmel mutatott rá a nőegylet legújabb és legnagyobb alkotására, a polgári leányiskolára. Köszönetet mondott azért az ügy minden munkássának s a nagy és sok áldozatot követelő czél megvalósítására pedig, további munkára és kitartásra lelkesítette a tagokat. A nőegylet figyelmébe ajánlván a szegények és nyomorultak segélyezését is, a közgyűlést megnyitotta. A mult gyűlés jegyzőkönyvének, (mely a nyert engedély után a polgári leányiskola megnyithatására mintegy 15 pontban tartalmaz intézkedéseket) hitelesítése után előterjesztetett Tek. Csánky Gyula urnak, vármegyénk kir. tanfelügyelőjének 2704—99. szám alatt kelt meleg hangú átirata, valamint Nagys. Benke Gyula és Weisz Berthold orszgg. képviselő uraknak a legnagyobb jóindulatot és támogatást tartalmazó leveleik, melyeket a közgyűlés örömmel és köszönettel vett tudomásul. Ezután a közgyűlés Nagys. Benke Gyulát, városunk országgyűlési képviselőjét a magas kitüntetés alkalmából sürgönyileg üdvözölte. Hogy ország. képviselőnk milyen nemes érzéssel és jóindulattal van a nőegylet és a polgári leányiskola iránt, azt legjobban bizonyítja a nőegylethez küldött levele, amelyben a jövőre vonatkozólag is ígérte, hogy az iskolát minden erejéből támogatni fogja. A közgyűlés elfogadta a módosított alapszabályokat s azoknak illetékes helyre, jóváhagyás vágott leendő felterjesztését elhatározta. Az alapszabályokban történt módosítások közül legfontosabb az egylet czéljainak kibővítése, amely most a következő : „Az egylet czélja. Jótékonyság gyakorlása, becsületes és jóerkölcsű házi szegények és árvák gyámolítása segélyezés által, különös tekintettel az egyleti tagok szegényei és árváira. A nőegylet magához legközelebb álló ügynek tekintvén a nőnevelést is, ez aljául tűzi ki annak előmozdítását s iskolák létesítésének elősegítését, esetleg létesítését“. A közgyűlés a polgári leányiskola felügyelő bizottságát kibővítette a következő tagokkal : özv. Balogh Gyuláné, özv. Szabó Dénesné, ifj. Tóth Istvániáé úrnők; Benkő Lajos, K. Csiszár József, Dézsi Bálint, Dobay János, Fejér Antal, Fejér Károly jb., Hassák Vidor, Kovács István ov. ref. lelkész, ifj. Kovács János, Molnár Józsiás, Nagy Lázár, Székely János ev. ref. lelkész, Tamási Imre r. kath. lelkész, ifj. Tóth István és Vertán Venczel urakkal. Balázs Márton, a polgári leányiskola igazgatója előterjesztést tett a közgyűlésnek az iskola pénztáráról, leltáráról, könyvtáráról, a tandíj mérséklések és elengedésekről, a tankönyvsegélyezésekről, valamint az iskola belületére vonatkozó s a gondnokság által végzett egyéb ügyekről, amelyeket a közgyűlés nagy megelégedéssel és köszönettel vett tudomásul s hagyott helyben. Indítvány szerint a jótékony nőegylet évi 3 frt tagsági díj fizetésének kötelezettsége mellett, belép a budapesti Székely Egyesületbe. A polgári leányiskola alapjára a város és vidékén tervezett gyűjtés módozatainak kidolgozására Balázs Márton igazgató kéretik fel, annak elfogadásával és végrehajtásával pedig a választmány bízatott meg. Elhatározta a közgyűlés, hogy a polgári leányiskola érdekében a nyilvánossági jog és államsegély kérése végett, Budapestre a Nagy múlt, vallás- és közokt. miniszter úrhoz küldöttséget szervez s ennek czéljaira 50 frtot megszavazott. Végül köszönetet mondott a közgyűlés a Lampel R. (Wodiáger F. és fiai) cs. és kir. udvari könyvkiadó czégnek 133 frt 80 kr értékű ajándék kenyért, továbbá a f. év szept. 12-iki közgyűlésből kiküldött 2 női küldöttségnek, ezenkívül az alapszabály módosítására kiküldött bizottságnak és Nagy Károly árvaházi igazgató úrnak szíves adományáért. Ezek után a közgyűlés az elnök üdvözlése és éltetése mellett ért végett. Xyz.