Székelyföld, 1900 (19. évfolyam, 8-98. szám)
1900-01-28 / 8. szám
A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után, az elnök meleg szavakban emlékezett meg a felügyelő-bizottságnak egy elhalt tagjáról, tiszteletes Kovács István néhai ev. ref. lelkészről, városunk derék tanügyi munkájáról, kinek elhunyta felett a bizottság jegyzőkönyvében is megörökítette részvétét s a családhoz részvét nyilatkozatot intéz. Tudomásul vette a bizottság, hogy a nagym. Belügyminiszter ur 1899. deczember hó 21-én, 133471. szám alatt a jótékony nőegylet uj alapszabályait megerősítette, s hogy e ténynyel az alapszabád most mindenben megfelel az 1868. évi XXXVIII. t .cz. 16. §. b) pontja rendelkezéseinek is, amely az iskola állandósításának egyik főkelléke. Örömmel és hálás köszönettel vette tudomásul a bizottság Háromszékvármegye köztörvényhatósági képviselő bizottságának 1899. évi deczember hó 29-én tartott rendkívüli közgyülése azon határozatait, hogy a polgári leányiskolát az 1900. évre az ipartanalapból 400 koronasegélyben fogja részesíteni, s hogy az iskola könyvtára részére a vármegye emlékkönyvét adományozza. Szintén örömmel és köszönettel vette tudomásul a bizottság nagys. Turóczi Adolf min. tan., fővámigazgató és nagys. Benke Gyula orszgg. képviselő urak leveleit, amelyek szerint a közoktatási minisztériumban a polgári leányiskola engedélyezéseés nyilvánossági jogának megszerzése semmi akadályba nem ütközik, s hogy ezeken kívül az iskolaaz 1900. évre, mintegy 800 korona államsegélyben fog részesittetni. Az iskola beléletére vonatkozó január havi igazgatói és gondnoki jelentést egész terjedelmében a következőkben közöljük. Tek. Felügyelő-bizottság! 1899. decz. hó 18-án tartott gyűlésünk óta, a lefolyt időről igazgatói és gondnoki jelentésemet röviden, a következőkben van szerencsém megtenni. Január hónapban a növendékek létszáma egygyel szaporodott. A vármegyei Tek. kir. Tanfelügyelő ur jóváhagyása reményében felvett növendék Markus Lukróczia, Markus János kászon-impér aldobolyi tanító leánya, a ki a polg. leányiskola I-fő osztályát, az első időszakban, Csíkszeredában tanulta. Nevezett tanító 8 gyermek atyja lévén, leánya a tantestület által féltandíjasnak ajánltatik. E felvételre kérem a Tek. Felügyelő-bizottság jóváhagyását. Említett tanulóval tehát iskoláméban a növénzékek létszáma 45-re emelkedett. A többség egészségi állapota e hónapban általában kedvezőnek mondható. Legnagyobb veszteségünk azonban mégis e hónapban van, mert elvesztettünk egy kedves tanítványunkat, felügyelő - bizottságunk lelkes tagjának, Fejér Károly járásbirónak nevelt leányát, Piroskát. Őszinte sajnálatunk kiséri a korán és váratlanul elhunyt kedves halottat s tiszta szívvel osztozunk a vigasztalhatatlan szülők bánatában. E hónapban egy tanuló tífuszban szenvedett, egy más pedig himlőben fekszik. Nagys. Dr. Sinkovits Ignácz városi főorvos ur e hó 15-én iskolánkat meglátogatta s az ott szerzett tapasztalatai felett megelégedését fejezte ki. Mulasztás a tanulók részéről kevés esetben történt s azok is szabályszerűen igazoltattak. A növendékek szorgalmával és magaviseletével a tantestület meg van elégedve. A kiszabott tananyag minden egyes tantárgyból feldolgoztatott és elvégeztetett. A tantestület folyó hó 25-én tartott gyűlésén, minden, az iskolát érdeklő ügyről tanácskozott. A tantestület óhajára 1900. évre megrendeltetett évi 5 korona díjért a vallás- és közokt. miniszterim „Hivatalos Közlönye", mely minden iskolára és tanügyi hatóságra nélkülözhetetlen. E laphoz hozzászámítva az ajándékképen nyert „Akadémiai Értesítő“ czímü havi közlönyt, iskolánknak már két rendes lapja is van. Városunk megboldogult derék lelkésze,Tiszt. Kovács István ur, nemcsak gondnokságunknak, de tantestületünknek is, mint hitoktató tagja lévén, korai elhunyta és elvesztése felett tantestületünk is jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét. Január havában az iskolát meglátogatták, Weinreiter Györgyné, Baka Ida, Dr. Balogh Vendel és Tamássy Imre felügy. biz. tagok. A pénztár állapota január havában a mai napig a következő: Bevételek: Áthozat 1899. évi évi deczember hóról 647 kor. 86 iil. Tandijakból január havában 157 kor. 94 fil. Összesen 805 kor. 06 fil. Kiadások: Személyi kiadások január havára 180 kor. 8 fillér. Dologi kiadások január havára 7 kor. 94 fillér. Összesen 187 kor. 94 fillér. Pénztáron van jelenleg 617 kor. 17 fillér,amely összegből azonban 500 korona az iskola ez évi felszerelésére lévén előirányozva, felhasználható összeg marad 117 korona 12 fillér. A könyvtárra január havában a következő adakozások folytak be : Mirsgás özv. Cserey Jánosné úrnőtől 11 drb. „ Kakutsi Ádám úrtól 3 drb. Szőts István tanulótól 1 drb. Összesen 15 drb. Úgy ezen könyvadományokért, valamint Özv. Balogh Gyuláné őnagyságának, az iskola ügyében díj nélkül igénybe vett fogatáért, valamint Györbiró Géza szentkatolnai közs. jegyző úrnak, az iskola részére díjtalanul készített 14 drb. Írássokszorosításért kérem a felügyelő-bizottság jegyzőkönyvi köszönetét. A lefolyt idő alatt határra vétetett 33 ügydarab 1899-ben 94—100 ig, 1900-ban 1—27-ig. Ezekben volt szerencsém a mult gyűlés óta történt ügyekről jelentésemet röviden megtenni, mely után maradtam a tok. Felügy. bizotságnak t. kész szolgája • Kézdi-Vásárhelyen, 1900. jan. hó 26 án Balázs Márton, igazgató és gondnok gat rájuk. S több eféle. A nagyasszony csak hallgatja egy ideig, aztán bámulva kérdi: — Hát ki vagy te leányom ? S a síró lány félve mondja : — Málnás Gizi vagyok. És a nagyasszony hazafelé tart az állóból. Még megsimogatja egyszer a siró leány fekete, szikrázó haját és ráparancsol: — Most menj haza és holnap gyere hozzám. Aztán megy a nagyasszony. Valami bibliai mondáson töri a fejét, mely szól ama kilenczvenkilen az igazról s a megtérő bünösről. Mert okos asszony az ezüsthajú matróna. És tudja, hogy ez a lány most igazán megnyilatkozott előtte, mert az ilyet megérzi a nő. Aztán okumlál is a nagyasszony. Mert ez a lány most meg van rendülve, hogy az emberek kezdik kizárni maguk közül. Iszonyodik ime a névtelenségtől. Aztán még nem rész és erősen vágyik a megbecsültetésre. Mert megszenvedte már az ellenkezőjét. Hát ez a leány jobb lesz ezentúl mindazoknál, kik apáczáknak készültek pedig. És mikor hazból a nagyasszony, szeretettel simogatja meg a búnak eredt fia szőke haját és mondja neki : — Fiam, tied lehet Málnás Gizi! Mert a nagyasszony okos és bölcs asszony. Aztán emlékei is vannak a nagyasszonynak. Pajkos, haszontalan emlékek abból a nagyon régi múltból, amikor még az olyan tisztes, aggott személyek is teszem, mint a nagyasszony, csak vnczi-finczi leánykák voltak. No, alig látszottak ki a földből is. És a Hagyasszony határozottan emlékezik egy kicsi leánykára és fancsali pofáju czigánynyal huzatta a fülébe, hogy : „Hej de szörnyű messze vagyok telőled, Mégis mennyit álmodozom felőled.. . .“ Már hogy épen ezt huzatta volna, na az nem egészen bizonyos, de hogy az a kislány egy czimbalom tetejéről lógázta a lábait közben, az szent igaz. Ó, igen, a nagyasszony emlékezik erre a haszontalan leánykára, mert hát lám, hogy, hogy nem ? - abból a hét vármegye kis boszorkájából tisztes nagyasszony lett. Akkurátusan olyan, mint a nagyasszony. Fehér a haja, okuláré a szemén ... Lám, lám ... a nagyasszony emlékezik............ Pakots József: SZÉKELYFÖLD Hosszú tél, Zúzmara az ablakon, csillogó hólepel az utczákon, a vizek befagyva, hosszú, tartós telet érzünk. A hideg évszak valahára az állandóság jellegével ütött tanyát nálunk. Igazabb telünk van, mint az elmúlt néhány év bármelyikében; minden öröméből, bajából bőséggel kijut a részünk. Ha mérlegeljük, mi több : öröm-e, baj-e ? Könynyű a felelet. Gazdag ember nem érzi az évszakok változását. Számára a tél is csak gyönyörűségeket hoz, fűszerezve az újság ingerével. A hideg ellen otthon óvja a szőnyeges, jól fűthető lakás, a pompás gázkályha, vagy legalább is a szolid Meidinger. Künn meg a szobályos bunda, a részvények emelkedése vagy esése sem függ az évszakoktól. Másrészt pedig a tél a zajos mulatságok szezonja. Csilláros báltermükben fehérvállú asszonyok mosolyognak, világhírű művészek hoznak ritka gyönyörűségeket, kinn a befagyott tavon pedig csengő zeneszó mellett ifjú nép iringál gondtalanul, vidáman. Éljen a tél, mindez élvezetek forrása, természetes színtér© minden jó, szép, kedves dolgoknak ! Akinek erszénye tömve, az szívesen üdvözli, örül maradásának és fájdalommal búcsúzik tőle. Mennyire más a tele a szegénynek ! Az első hó lehulltával bevonul hozzá a fekete gond, súlyosabban, nyomasztóbban, mint egyébkor bármikor. Egész sereg ember munkájában pangás áll be, némelyik munkaág egészen szünetel Nem dolgoznak az ácsok, az építők, nem is szólva a mezei munkásról, akinél az a körülmény, hogy lesz-e télen kenyere, a mi sanyarú iparos viszonyaink között valóban csaknem kizárólag az aratás eredménytől függ. A munkás elmegy havat lapátolni, ez is munka, a hely elég tisztességes keresetet nyújtott. Az iparos aki ezt nem teheti, szűkölködve, mondhatlan nyomorúságok között várja a jobb napok bekövetkezését. Ah, ezek nem örülnek a télnek. A jövedelmi források megcsappanásával szemben a szükségletek aránytalanul megszaporodnak. Nyáron, sőt részben őszszel is, a szegény ember táplálékának egy fontos része a gyümölcs. Ez most a gazdagoknak való ritkasággá válik, ami pótolja, nincs. A sűtőszert nem lehet megfizetni és a meleg otthon a munkásnak ünnepi gyönyörűség. Hol van még a lakbér, a téli ruha és az egyéb megszámlálhatatlan sok kiadás, amelyeket mind nehezebb előteremteni télen, mint egyébkor ? De nem csak a munkás, hanem minden kis existenczia sínyli a telet. A kabátos proletár még jobban, mint a többi. Az ő nyomorúsága kevásbbé szembeötlő, mert rejtettebb, de annál súlyosabb. Szükségletei nagyobbak, holott ő nem oly edzett a nélkülözésekkel szemben. A kishivatalnok, kisiparos a ki estéit dideregve tölti a hideg, sötét szobába, hogy kiteljen a részlet a szabónak , vagy a kinek szegényes ingóságai egymásután vándorolnak a zálogházba, hogy legyen bélelt kesztyűre, vagy patikaszerre a tél nehézségei ellen, szánandóbbak a nyomorgó munkásnál is. És a diplomás emberek nyomora, akiknek a három-négyszobás lakás bére ad szivettépő gondot, akiknek fagyos, sötét nyomorúságukat a derűs jólét látszatával kell fedezni. Erről jobb nem is beszélni. Sötét képeket bont ki előttünk a hosszú tél perspektívája. Láttukra gondolkodóba kell, hogy essék minden becsületes ember. A gondolkozás eredménye pedig csak az lehet, hogy jelen viszonyaink között az egyetlen helyes szocziálpolitika : a jótékonyság. Külföldön, a nagy nyugati országokban, különösen Angliában, a jótékonysági ügye szervezve van. Okosan, becsületesen, emberiesen. Ott is van betegség, éhség, keserves és sötét nélkülözés. De ahány könynyet csak felszántani lehet, annyit fel is szárítanak, ahány fajt el lehet hallgatatni, anynyit el- Január 28.