Székelyföld, 1901 (20. évfolyam, 17-85. szám)
1901-02-24 / 17. szám
i zalmának megnyilvánulása önkéntes, minden külső passzióktól ment spontán cselekedet. Maguk a választók látják , s ez mindenesetre magasabb politikai érzékre vall, hogy a nemzeti művelődés szolgálatában s a kerület érdekében oly sok érdemeket szerzett férfiú erkölcsi honorálása akkor lesz teljes, ha a bizalom az egész kerület elismerésének szívből jövő akaratnyilvánítása lesz. Azért vesz részt ebben a kovásznái választókerület minden községe. A mozgalom Pákóból, Sándor József szülő községéből indult ki s a bizalmi nyilatkozatok Páva, Zabola, Barátos, Kőrös, Telek, Szőröse, Czofalva, Imecsfalva, Zágon stb. községek választói részéről jegyzőkönyvek alakjában közös egyetértéssel, lelkes egyhangúsággal vannak kiállítva. Gelenczén, Hiliben, Haralyon, Tamásfalván a mozgalom befejezéshez közel áll. Kovásznán február 24-ére hívta össze Csia György pártelnök a pártszervező gyűlést. Zágonból ezenkívül arról is értesítenek bennünket, hogy ott a választók összessége által kiállított bizalmi nyilatkozat igen meleg hangon emlékszik meg Sándor Józsefnek a magyar nemzeti művelődés terén évek hosszú sora óta tanúsított önzetlen és hazafias munkásságáról s ennek a nyilatkozatnak az erkölcsi fecsét növeli még az is, hogy a Zágoni „Emke-vegyes dalkör“, melynek tagjai sorában ott van a község értelmiségének javarésze, 1. hó 9-én tartott közgyűlése alkalmával dorók képviselőjüket diszelnökévé választotta meg. A marosvásárhelyi vizsgálat. A marosvásárhelyi véres választás ügyében kiküldött vegyes bizottság (mely Sélley Sándor miniszteri tanácsos vezetése mellett rendkívüli munkát végzett a választás óta eltelt néhány nap alatt) befejezte a tanuk kihallgatását. Az eddig kihallgatott szemtanuk s azok száma, kik adatot tudtak nyújtani a vizsgálathoz, meghaladja a kétszázat. Rengeteg a tanúvallomásokkal telelrott ívek száma, melyet most fog rendezni a bizottság. A vizsgáló bizottság azután összegezi a hallottakat s tapasztaltakat és ezek alapján jelentést készít, melyet még e hét folyamán átszolgáltat Széll Kálmán miniszterelnöknek. A vizsgálati munkaintok teljes befejezése után a Vegyesbizottság tagjai is feljönnek a fővárosba s leteszik megbízatásukat a miniszterelnök kezébe. Mihelyt a bizottság benyújtja jelentését, a miniszterelnök nyomban válaszolni fog a Kossuth Ferencz interpelláczióira. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, február 20. Perczel Dezső elnök, barátainak örömére, felépült heteken át tartó betegségéből. A politikusok Az ifjú viszonozta is e szerelmet, habár tudatában volt annak, hogy Sáromberky gróf legkevésbé sem örvendene, ha eme viszonyról bár halvány sejtelme is volna. Mert bármennyire demokratikus gondolkozásunak látszott is az öreg, ily mesalliansba bele menni legkevéssé sem mutatott volna hajlandóságot. Számításai messze, nagyon messze jártak, talán oly távolba, melyről Irén grófnő még csak képzelettel sem birhatott. Unokaöcscse, az ifjú Sáromberky gróf nemsokára visszatér nagy tanulmányútjáról, melyet atyja halála után tett, hogy aztán utazásai közben szerzett tapasztalatait az ősi birtok gyarapítására, újjá, modernné alakítására fordíthassa. Ennek az ifjúnak — ki közeli rokona is volt — szánta leányát, mely által úgy nevét, mint az ősi htoftrcAf. .«.v, tartani vélte. Irén grófnő azonban mindezekről misora tudott,sőt napról-napra mind rajongóbbá lett azon szeretet, lángolóbbá azon szerelem, mely őt Terényihez fűzte. Midőc nyúlánk, karcsú termetével gyakorta végig haladt a kastély előtt elterülő sétányon, vájjon ki ne olvashatta volna le halvány arczáról azt, hogy a gyönyörű teremtés valamiért szenved, nagyon szenved?! Nem ritkán maga Sáromberky gróf is aggódólag kérdezősködött állapota felől, de mindannyiszor azt a feleletet nyerte, hogy nincs semmi baj, semmi !... Pedig, pedig ha csak egy kissé tud olvasni az emberi arczok vonásaiból, a lélek tükréből, azokból a tűzben égő korom-sötét szemekből, mindjárt, láthatta volna, hogy leánya szenved, nagyon szenved velődött ifjú szivében !... Hányszor és hányszor feltette magában, hogy erős lesz s szembe fog szállani bármivel is, de föltárja atyja előtt azt a titkot, melyet oly mélyen zár a szivébe s a mely ott égett egy idő óta emésztő tűsként, napról-napra közelebb vive őt oda, hova oly annyira óhajtva vágyott. De nem volt elég lelki ereje! Félti... Fél tulajdon atyjától, kinek ismerte határozottságát s tudta azt, hogy ily dolgokban nem ! . ' ----------I ismer kivételt, félt nehogy megkeserítse öreg napjait ne okozzon bánatot annak, kit rajongásig szeretett s ki viszont a legnagyobb szeretettel csüggött rajta. S igy valahányszor elhatározásának érvényt akart szerezni, mindannyiszor visszarettent még csak e gondolattól is, hogy föltárja atyja előtt ama emésztő titkát, melyet kívüle csak szive választottja a daliás, ifjú erdész, Terényi tudóit, még Terényi a bálványozásig imádta Irént, de mindenkor a tisztesség azon határai között, mely az úrnő s az alárendeltnek szerepét juttatja eszünkbe. De azért, mikor már a nap a szent-mihályhegye mögé is alászállott s az örökké mosolygó hold már fölüté kiváncsi fejét a kéklő égen, kétes világot árasztva a park százados fái között, már ott látjuk Irén grófnőt a parki lugasban, elmélázva a sivár jelen s a reménytelen jövő felett, midőn a Terényi alakja bontakozik ki a sűrü cserjésből s tart egyenesen azon hely felé, hol Irén szív repesve várja. A nevető hold pedig be-be kandikál a zöldelőágak között s aztán egykedvűen halad tovább hisz a kesergő szerelem soha sem tartozott kedvelt szórakozásai közél... Már ki tudja hol s merre jár akkor, midőn a két alak ismét eltűnik a lugasból, egyik a kastély szögében világló ablak felé tartva, a másik a sűrű bozótot választva irányul; útjukat legfeljebb Iscy egy lehulló könnycsepp jelzi, mely csakhamar összevegyül a föld porával s eltűnik nyomtalanul, s hogy még csak ez se tanuskodhassék két lemondó szív kesergéséről, mely boldoggá soha, soha nem lehetett!... (Folyt. köv.) S SZÉKEly föld szívélyesen üdvözölték az elnököt, a ki ma át is vette Tallián Bélától a Ház üléseinek vezetését. Ma jelent meg a Házban először a marosvásárhelyi képviselő, Geréb Béla is, akinek mandátumát az állandó igazoló bizottságnak adták ki. A kultusztárca vitája Szőts Pálnak szimpatikus figyelemmel hallgatott, formás és tartalmában is gazdag beszédével kezdődött. Az általános kultuszpolitikának méltánylása után a fontos közoktatásügyi kérdéseknek egész sorozatával foglalkozott a szónok, hallgatóságának érdeklődése közepett. Minden témájához nagy tanulmányra és gyakorlati érzékre valló megjegyzései voltak, melyeket Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter, aki nyomban utána szólott, teljes értékükben honorált. A vallás- és közoktatásügyi miniszter beszédét általános figyelem mellett legjelentősebb témájával a katolikus autonómia állapotának ismertetésével kezdte. A miniszternek sikerült teljesen megerőtleníteni Zichy Jánosnak és Páder Rezsőnek azt a vádját, hogy a kormány az autonómia megoldását hozza és halasztja. Budapest, február 21. A közoktatásügyi tárca költségvetését folytatták ma. Az első szónak Madarász Imre volt, ki elismeréssel adózott Wlassics miniszternek a csonka középiskolák kiegészítéséért és magyar faj kulturális emelésért. Szóló azonban ellenzi a leánygimnáziumokat, létezésüket károsnak tartja. Kívánja, hogy a néptanítók fizetésének minimuma hatszáz forintban állapíttassák meg. A költségvetés nem fogadta el. Utána Lázár György beszélt, ki a népiskolai törvény revízióját sürgette. A harmadik egyetem felállítását Szegedre kéri. KÜLFÖLD Az osztrák képviselőházból. Bécs február 21. Ülés kezdetén az elnök bejelentette, hogy a képviselőház elnöksége tisztelgett a királynál. Ő felesége azon reményének adott kifejezést, hogy a Ház ,ounkaképes lesz. A képviselőházragaszkodásáért pedig köszönetet mondott. Azután folytatták az ülést és a tárgysorozatot letárgyalták. A khinai háború, London, február 21. Pekingből táviratoztak, hogy a khinai udvar megadta beleegyezését a követek megbüntetéséhez, így tehát nincs ok arra, hogy a Tagentuba tervezett expedíció létrejöjjön. A szerb trón örököse, Belgrádi magánhírek szerint, amikor az első szerb királyt Kruzsedolban temették, Belgrádban unokája született. Draga kiirálynő február 17-én éjjel egy egészséges fiúgyermeknek adott életet. A dolgot titokban tartják, mert az esküvő csak aug. 5-én (a naptár szerint) ment végbe Belgrádban. A trónörökös születését csak két hónap múlva akarták hivatalosan közhírré tenni. Február 24. Az egri érsek pásztorlevele. (nP. — C.") Fejcsóválva kell Samassa József papjainak legfőbb lelkipásztoruk nagybőjti pásztorlevelét kezükből letenniük, mihelytt felmerül lelkükben a büszke visszaemlékezés arra, hogy mily forró nemzeti szeretettel fordult, az egri érsek a magyar egyházi jubileuma alkalmával azok ellen, akik türelmetlenséggel és fanatizmussal telva nem tisztán vallási okokból,, vakmerő vádakat hajigáltak magyar hazájuk ellen. És most úgy látszik, csatlakozott barnássá ezekhez az általa oly előkelő módon visszautasított vádakhoz, most mosolygó öntetszéssel róla is elmondhatnak ezek a vádlók, amit az egyház mond egy bűnbánó herotikusról : „lantabiliter se subject.“ És mi változott a mangyar katholiczizmusra vonatkozólag a múlt nyár óta ? Törmeléklakások jelölik a helyeket, hol egykor püspöki palotáink apátságaink, parochiáink álltak talán erőszakka, forgalomba hozták világi czélokra a „holt kéz“ birtokait, kevesebb tiszteletadás tapasztalható a papi hivatás iránt? Egyetlen egyeféle esetet, de még csak kísérletet sem mondhat senki. Aligha létezik állam, melyben a katholikus egyház nagyobb befolyásnak, nagyobb gazdagságnak és készségesebb becsülésnek örvendene, mint nálunk, és magas papságunk szellemi és erkölcsi előnyeinek lelkesült méltánylása nálunk oly messze terjed, hogy még papi veszekedőknek és izgatóknak is javukra szolgál, hogy ilyenekkel szemben talán nagyon is gyakran érvényesülni engedik e szabályt; a zászló fedezi az árut. És most jön az oly sokoldalúan, de kivált klasszikusan oly mélyen művelt, előítéletről ment egyházfejedelem, ki eddig oly nagy férfias bátorsággal, oly sok hősies nyíltsággal kelt síkra magasztos, véleményei mellett épp akkor, midőn XIII. Leó pápa a tiltott könyvek indexét szabadelvűen reformálja, jön Samassa József az ő pásztorlevelével, melyben véleményét reakczionárius értelemben, vagy mint kánoni nyelven mondják, vipejus reformálja, úgy hangzik ez a pásztorlevél, mint Jeremiás siralmainak egyik szikrázó haraggal és fájdalmas sirámokkal tett fejezete. Csakhogy hatása nincs; a bűnök vádja tiszta lelkiismeretettalál és sehol sem látjuk a bilincseket, melyeket az egyház szabadsága, melyekben Samassa az ő hitsorsosaival emlődnek, sehol a katholikus egyházi hatalom romjait, melyeken ülve sírnia kellene, „midőn Sionra gondol“. . . Nem a pásztoriévá! részletes czáfolatába nem is bocsátkozunk. Úgy tetszik nekünk, mintha a hevesvérű egyházfejedelem a közelgő nagyböjttel borusabb hangulatot engedett volna magába lopódzani, mint aminőt konstitucziója igazol mint aminő igazolva van a konstituczió által, melynek a katholikus egyház Magyarországon örvend. Legyen az ő konstitucziója olyan tartós és rendületlen, mint a katholikus egyházé más lesz a jövőben. Jobban leleplezni ezeket az összetévesztéseket, melyek ezekben a hangulat elukubrácziókban keletkeztek, hitelesebben és tárgyilagosabban rámutatni arra, hogy az állami hatalom és ugyanazon eredetű, mint az egyházi, szóval: ezt írást alaposabban senki sem tudná megcáfolni, mint Samassa maga. Ily nagyra becsüljük szelleme élességét és elfogulatlanságát.És ezt a nagyrabecsülést mi sem csorbíthatja, még a pásztorlevél szerzője sem. A Rudolf-kórház egy éve. Dobay János, kórházi igazgató jelentése. (Folytatás.) Ezek után a gyógyköltségek felhajtásáról a következőket jelenthetem. Az 1899. év végén hátralék volt 6891 korona, s az 1900 év folyamán 15000 ápolási nap után fölmerült 15000, összesen 21891 korona, ebből a mult év folyamán számadásunk adatai szerint befolyt 11317 korona 90 fillér. Hátralék az év végén 10573 korona 10 fillér. Itt meg kell jegyeznem, hogy a kitüntetett hátralék összegből tekintélyes rész még az 1899. előtti évekről származik és csupán csak azért nem hozatott eddig törlésbe, mivel mindig reméltük, hogy azokból bizonyos rész meg fog térülni, amint ez időnként meg is történik, hogy tudniillik a régibb hátrálékok közül egy-egy összeg időnként befoly. E tekintetben különben jövő közgyűlésünknek részletes jelentést fogok tenni. A hátrálékok felhajtása iránt minden lehetőt rejtettünk, de a rossz anyagi viszonyok s az általános szegénység miatt több eredményt elérni nem lehetett. A múlt évben kapott adományokról a következőket jelenthetem : A vöröskereszt egyesület központi igazgatósága megküldötte a múlt évben is 400 korona évi segélyét s egy ápolónő fizetésének pótlásába 100 koronát. A vöröskereszt fiókoktól kaptunk 182 korona 24 fillér járulékot s a vöröskereszt révén összegen