Székelyföld, 2004 (8. évfolyam, 1-12. szám)
2004-05-01 / 5. szám
Ujjlenyomat egy része is olyan utód, aki a szülőkkel együtt valószínűleg gazdálkodik - csak éppen nem laknak együtt, tehát a statisztikák alapján erre nem lehet egyértelműen következtetni. Lehetnek olyanok is, akiknek nincs földjük, de a falusiaktól vagy azoktól, akik nem laknak a faluban, bérelnek. A föld megoszlásának adatai arra utalnak, hogy a földművelésből megélni itt nem lehet. Ha csak az otthon levő földtulajdonosokat és ezek földjeit vesszük figyelembe, akkor egy hektárnál kevesebb szántója van a földtulajdonosok 56%-ának; két hektárnál kevesebb összesen 89%-ának; három hektárnál kevesebb szántóterülete van összesen 98%ának! A kaszálóbirtokok valamivel nagyobbak, a megfelelő számok: 23%, 47% és 75%. A távollakók földjeit is ideszámítva, hiszen azokat is az itthonlévők művelik meg. Az egy birtokosra jutó szántómennyiség 0,94, a kaszálómennyiség 2,1 hektár. Birtoktulajdon-megoszlásról van szó - nem a tényleges használatról! Annak valószínűleg még nagyobb a szórtsága. Mit is jelenthet ez? 364 gazda termel gabonát, takarmányt, zöldséget igen szétaprózott, gyenge minőségű, a határ különböző részein levő, az utak állapota miatt nehezen megközelíthető területeken. A termelés gépesítettsége minimális, nem áll rendelkezésre megfelelő géppark (traktorok száma: 30, cséplőgép: 2, kombájn: 4, traktoreké: 10, tárcsa: 2; elegendő talán csak a kaszagépből van, ezek száma: 80). De ha lennének is gépek, ilyen körülmények között ráfizetéses működtetni őket. Egyetlen termék van, amelyet rendszeresen piacon értékesítenek: a zöldség, főleg a hagyma. A gabonával, takarmánnyal állatot tartanak, de ezekből sem származik nagyobb mértékű, rendszeres jövedelem - ezért is emlegetik nosztalgiával a ’70-es éveket, a bikaborjú-gazdálkodást. Ha kalkulálni kezdünk, a gyári munkahely, fizetés, nyugdíj, kiegészítve a kert termékeivel, biztosabb és könnyebb megélhetést nyújt, mint a gazdálkodás, nem is beszélve a két, 1989 után kialakuló, nagyobb hasznot hozó kereseti forrásról: a magyarországi munkavállalásról és a (legális vagy illegális) fakitermelésről.3 2 A polgármesteri hivatal mezőgazdasági referensének statisztikája szerint. 3 2002 nyarán Magyarországon egy „jó helyen” dolgozó építőmunkás 60-80 000 forintot (7 800 000 - 10 400 000 lejt) is meg tudott tisztán keresni egy hónapban. A fa köbméteréért a feldolgozó „a gyárkapuban” 1 000 000 - 1 200 000 lejt ad (egy fuvarral 2-3 köbmétert lehet szállítani).