Székelyföld, 2009 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2009-08-01 / 8. szám

Sümegi György: Márton Ferenc és az irodalom 133 írója változatos és nagy műszámot tartalmazó ikonográfiájában ez a mű az író utolsó napjáról, az élet­fény lassú kihunyásáról, a lélek eltávozásáról számol be. Legközelebbi rokonai Jókai halotti maszkjai, amelyeken véglegessé és visszafordíthatatlanná vált a Márton-rajzon jelzett, megrögzített folyamat, állapot. A Márton-rajz magas ágyvég előtt föltornyozott párnán láttatja Jókai végső nyugalmat árasztó, szűk része nyitott/szűk része lehunyt szemű, már csak befelé, az elmúlás belső hangjaira figyelő arcát. Márton finom kímélettel és elmélyült odafigyeléssel, gyöngéd ceruzavonásokkal mintha dédelgetné az írót. Meghittséget és közvetlenséget áraszt e végérvényesen elmúló pillanat, amely a nézőből mély együttérzést hívhat elő. S Márton mintha éppen ezt, az életláng kihunyását, az elmúló élet bevégződését, a legvégső átváltozás előtti állapotot akarná riporteri pontossággal rögzíteni.3 A rajz szignálása szerint 1904. május 5-én, az író halálának a napján készült.4 A Jókai-ikonográfiában ebben az egyediségében van a jelen­tősége, mivel az utolsó rajzi arckép-felvétele lehet Jókainak, amelynek létrejötte után már csak halotti maszk készülhetett.­ Ugyanis Jókai halotti maszkja készülése időpontjául a Márton-rajzon is rögzített dátum van megjelölve. Márton ezen első (az életműben fennmaradtak közt is az első jelentős­ művén még a „valósághűség helyett az ábrázolt személyéhez köthető eszme, az ábrázolandó alak lelkének visszaadása a fontos”­. De idézhetem Bródy Sándor kétkedő véleményét is: „Mint barátjának, Petőfi Sándornak, neki sincs egyetlen jó arcképe. Szín és rajz szegény arra, hogy kifejezze őt, aki nagyszerű, mélységes, válto­zatos és szeszélyes, mint a tenger, mint az asszony.”­ De ha azt is hozzátesszük Bródy Sándorral, hogy Jókai utolsó éveire „lesoványo­­ n Vesd össze: Jókai Mór a halottas ágyon otthonában 1904. május 5. E fotográfián a lehunyt szemű halott Jókai. In Halotti maszk - élőmaszk. (Szerk.: E. Csorba Csilla, Kovács Ida.) Bp., 2006, Petőfi Irodalmi Múzeum, 29. 4 Jókai a halottas ágyon, 1904, papír, ceruza, 34x28 cm, jelezve jobbra lent: Jókai a halottas ágyán Budapest 1904. május 5. Márton Ferenc. Petőfi Irodalmi Múzeum (ezentúl: PIM) leltári szám: 64. 1559. 1. Reprodukálva: „Egy ember, akit eddig nem ismertünk". A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Szerk.: E. Csorba Csilla. Bp., 2004, 164. 5 Halotti maszk - élőmaszk.­­Szerk.: E. Csorba Csilla, Kovács Ida.­ Bp., 2006, Petőfi Irodalmi Múzeum. A magyarországi állami közgyűjteményekben lévő halotti maszkok jegyzéke., 29.: Róna József: Jókai Mór. G­­. Csorba Csilla: Ábrázolások Jókairól. In „Egy ember, akit eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. (Szerk.: E. Csorba Csala.) Bp., 2004. 169.7 Bródy Sándor: A Jókai feje. In Jövendő, 1904. május 8. 19. sz. 41.

Next