Székelyföld, 2019 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2019-01-01 / 1. szám

„a legfontosabb, hogy egy patkót addig üssetek a pajta előtt, míg véres lesz, s akárhogy ordibál, ne engedjetek oda emberfiát. ” (Sántha Attila) „Sütő István természetesen nemcsak az ötvenes éveket idézi, hanem a felnőttkori beilleszkedés illúzióit és kudarcait is, de közérzetét mindenképpen meghatározza a nosztalgia. Folyamatosan rekviemet ír, az apát, az anyát, a családot, a kisvá­rost búcsúztatja, nem is annyira az illúziókat, hanem azt a jövőígéretet, amely soha nem vált valóra. Ezt a közérzetet, tartok tőle, a mostani fiatal generációk ismét átélik, vagy már át is élték. Hogy mindez csak ideológia, és nem költészet? Visszakérdeznék: mi a költészet?” (Markó Béla) „Nem éreztem késztetést arra, hogy a nyilvánosság elé tárjam a magam történetét. Valójában a vallomásait közzétevő, ’56-ért 7 évet ült Dávid Gyula győzött meg közös dedikálásunkkor a Csíkszeredai könyvvásáron, hogy a múlt hiteles feltárásával a jövő nemzedékének is tartozom. Mert mit is csináltam? Csu­pán tettem a dolgomat, és erre filmjeim, a nyomtatott sajtóban megjelent írásaim a bizonyítékok. ” (Csáky Zoltán) „...ennek az iskolának - és gondolom, ugyanígy van a székelyudvarhelyi Tamá­si Áron, és a kolozsvári Brassai Sámuel is - szelleme van. Ezek a falak beszél­nek. Ezek a falak valamit sugároznak, aminek te vagy a célja, és te kéne légy a receptora. Például azt súgják, hogy itt, ezekben a padokban járt iskolába Márton Áron. Aki szerette az iskolát. Ezt az iskolát látogatta nagy szeretettel Majláth Gusztáv Károly. (...) Ezek azok, akik beszélnek. Az ő szavukat kell megérteni. És akkor, ha valamit is adsz magadra vagy arra a gyökérre, amely­ből kinőttél, akkor azt hiszem, sok biztatás, sok ösztönzés nem kell. Akarjál olyan lenni, hogy esetleg téged is súg­janak a falak. ” (Borsodi László)

Next