Székelyföld, 1923 (25. évfolyam, 1-197. szám)

1923-06-10 / 86. szám

21 oldal Székelyföld — Azelőtt is előfordult, hogy egyes esetekben, ami a marási esetek elenyésző kis százalékát teszi ki, sikertelen volt az oltás és egyesek azelőtt is belepusz­tultak a veszettségbe, különösen, ha későn kapták az oltást. Hogy most na­gyobb a halálozások száma, ez nem az arányszám növekedését jelenti, a leg­­kevésbbé pedig a járványt, hanem azt, hogy több számnak több az arány­száma. — A veszettség-vírus fogamzási ide­jének megrövidüléséről és a Pasteur­­citás hatásainak késedelméről szóló ál­lítás legenda. Az illető lapot rosszul informálták. — A legnagyobb baj az, hogy a városi és községi elöljáróságok semmit sem tesznek a kóbor kutyák kiirtása irányában s különösen falvakból a megmart embereket is későn szállítják fel. Természetes, hogy ilyen esetekben bizony előfordul, előfordult mindig, hogy az oltás — elkésett. Most is csak ilyesmiről lehet szó. — Egyebekben amint hazaérek, vizs­gálatot tartok az ügyben , hogyan ke­rült ez a riasztó hír a sajtóba. Örömmel közöljük a megnyugtató nyilatkozatot, amely azonban egyáltalá­ban nem jelenti azt, hogy a kóbor kutyák elleni harcot most már le kell szerelni. A veszett ebek harapása akkor sem kívánatos, ha a veszettség nem járványszerű, csak szórványos és ha a Pasteur-oltás hatásos. A kutyákat azért fokozott eréllyel kell irtani. Két marosvásárhelyi színigazgató a magyar színészet ellen. A lapok részletesen tárgyalják a szín­igazgatói koncessziók ügyét, valamint a színészegyesület feloszlatásáról szóló híreket. Több nyilatkozat látott nap­világot, melyek közül Lengyel Vilmosé, a színészegyesület alelnökéé vonja in­kább magára a figyelmet. Lengyel sú­lyos vádakkal illet két marosvásárhelyi színigazgatót, Szabó Pált és Fekete Mihályt, hazugsággal és denunciálással. E vádak személyi részével nem fog­lalkozhatunk mind­addig, míg Szabó és Fekete védekezését nem ismerjük. Nem foglalkozhatunk már azon okból sem, mert a vádak annyira meggyalázók, hogy — amennyiben igazaknak bizo­nyulnak — mindkét színigazgató er­kölcsi halálát vonják maguk után. Ez alkalomból azonban nem mulaszt­hatjuk el körvonalazni a marosvásár­helyi közönség azon kívánságainak leszögezését, melyeket jövőben a min­denkori marosvásárhelyi színigazga­tótól elvár. E kívánságok teljesí­tése az a feltétel, amely nélkül Ma­rosvásárhelyen magyar sziniigazgató nem egzisztálthat, mert a színház meg­élhetésének feltételét, a pénzt, a közön­ség adja. Azért ezen direktívákat, me­lyekhez a színigazgatónak minden kö­rülmények között alkalmazkodnia kell, a következőkben adjuk: A színháznak meg kell szűnnie üz­letnek lenni, melynek egyedüli célja minél több profit előteremtése. Ezen törekvés természetszerűleg figyelmen kívül hagy minden művészi és egyéb kulturális szempontot s szem elől téveszti azt, ami a Magyar Színház tulajdon­képpeni létalapja: a magyar szellem ébrentartását. Amennyiben ettől a szín­ház eltér, elvesztette azon bázist, amelyre támaszkodva a magyar közönség áldo­zatkészségére apellálhat s egyszerű szó­rakoztató helye devalválódik, melynek áldozatokkal való fentartása nem érdeke a magyarságnak. Elvárja a közönség a színigazgatótól azt is, hogy színészeiről aként gondos­kodjék, hogy azok emberhez méltó életet élhessenek. Eddigelé elsősorban a karszemélyzet s különösen a nők, kik oly rosszul voltak fizetve, hogy abból megélni képtelenek voltak. Ez, mint általánosan ismeretes, nem veze­­tett a színház nívójának emelésére. Meg kell szünniök ezen anomáliáknak egyszers mindenkorra. Az anyagi lehe­tőséget a közönség mindig adta. Belé­pődíjakon kívül évenként százezrekkel járult a színház fentartásához, mely összeg önkéntes adományokból gyűlt össze. Ezen adományokra, fent részlete­­zett kívánságok teljesítése nélkül, a színigazgató többé nem számíthat. Ami a sajtót illeti, eddigelé szemet hunyt a hibák előtt, mert a szent célt, a Magyar Szinház hivatásának érvényre­­jutásának érvényre­ juttatását, nem akarta lehetetlenné tenni s bízott abban, hogy a szinház kötelességét híven fogja tel­jesíteni. Ezután támogatásunkra csak azon esetben számíthat, ha a magyar­ság érdekeit mindenkor szem előtt fogja tartani. Ellenkező esetben kíméletlenül rá fogunk mutatni minden kilengésre, még azon esetben is, ha ezen maga­tartásunk céljától eltért színigazgató anyagi károsodását vonná maga után. Bukarest - kikötőváros ? Leonida mérnök, a bukaresti Ener­gia nevű technikai társaság igazgatója Canella olasz mérnökkel és Viboressi európai hírű olasz vízmérnökkel együtt érdekes tervet dolgozott ki, mely nem kevesebbet céloz, mint Bukarestet du­nai kikötővé kiépíteni. A terv nemcsak azt célozza, hogy Bukarest, mely élel­mezési szempontból túlságosan alá van vetve az őt környező vidék önkényé­nek, a távolabbi vidékről szerezhesse be az élelmezéséhez szükséges cikke­ket, hanem a bukaresti közismert víz­hiányt is megoldani kívánja. A terv fővonalai ezek: Az Arges folyó vizét egy csatorna révén Buka­restbe vezetnék. A csatorna tizenhat kilométer hosszú, tizenöt méter fenék­­szélességgel, negyven méter felületi szé­lességgel barna és hét méter mély lenne. A csatorna révén Bukarest közvetlen összeköttetésbe jönne a Dunával. Mint­egy két kilométernyi területen létesülne a kikötő, melynek nagy része volna : az áruk, a gabonaneműek, a tüzelőanya- és a hajójavítások részére. A kikötőből az Arges vizét egy csatorna révén visz­­szavezetnék az Olt folyóba, mely vi­szont a Dunába ömlik. Ilyenformán Bu­­karest egy vízi körforgalom középpont­­— A Banca Naţionala aranyat és ezüstöt ekszportál Angliába. Bukarest­ből jelentikA kormány felhatalmazást adott a Banca Nationalanak, hogy 2400 kilogram finom ezüstöt rudakban és ezer­­kétszázharminchárom kilogram arany­aidat ekszportáljon Angliába. A nagy­­értékű nemes fémek ekszportjának kö­zelebbi feltételei még ismeretlenek és azokat a hivatalos lap legközelebbi szá­ma fogja közölni. — Hová lett D’Annunzio ? D’Annunzio, az olaszok harcias lelkületű költője is­mét beszéltet magáról. A fiumei kaland óta meglehetős visszavonultságban élt s csak akkor írtak róla az újságok, amikor a fascizmus uralomrajutásakor Mussolini miniszterelnököt üdvözölte. Most aztán Rómából az a váratlan hír érkezik, hogy D’Annunzio hosszujáratú repülőgépre szállott, felrepült és eltűnt. Senki nem tudja, hogy utjának mi a célja s éppen azért igen fantasztikus hírek keringenek róla. Vannak, akik azt állítják, hogy D’Annunzio Kemál pasá­hoz repült, mások meg úgy gondolják, hogy Oroszországba ment. Egy-két nap múlva mindenesetre kiderül, hogy mi­ben töri göndörfürtü fejét. — Meggyilkolt bibornok. Madridból jelentik : Saragossában az utcán isme­retlen tettesek Soldevilla bíborost és a kíséretében volt papot több revolverlö­véssel agyonlőtték. A tett elkövetése után a merénylők elmenekültek. — Görögországba exportált áruk vám­­kedvezménye. A kereskedelmi és ipar­kamara tudomására hozza az érdekel­teknek, hogy folyó év június hó 14-től kezdődőleg a konvencionális vámked­vezmény Görögországba exportálandó összes romániai áruknál csak akkor vehető igénybe, ha az exportáló szár­mazási bizonyítványt mutat fel. — Egyenruhás bérkocsisok. Aradról jelentik, hogy az ottani rendőrperefek­­tura hetekkel ezelőtt utasította az ösz­­szes aradi bérkocsisokat, hogy buka­resti mintára egyenruhát csináltassanak. A bérkocsisok Angel István dr. polgár­­mesterhez fordultak, interveniáljon a rendőrprefekturánál a rendelet vissza­vonása érdekében. Gritta Ovidiu rendőr­­prefektus kijelentette, hogy higiénikus szempontból feltétlenül szükséges a bérkocsis­ egyenruha bevezetése és ezért a rendelkezést nem vonja vissza.­­ Akit gyilkosságért dorgálásra ítél­nek. Budapestről jelentik: A szombat­­helyi törvényszék a napokban tárgyalta gróf Zichy László és fia bűnügyét. A gróf egy vadászat után a fegyvert a fiának adta át azzal, hogy vigye a szobába. A fiú be is vitte s az ott lévő két háztartási alkalmazottra emelte ab­ban a föltevésben, hogy nincs megtöltve. Mikor a ravaszt meghúzta, a puska jába jutna, melynek egyik ága az Ar­ges folyóból a Bukarestig vezetett csa­torna, másik ága a kikötőből az Olt folyóig létesített csatorna és maga az Olt folyó. A terv kivitele a mai átalakulások mellett háromszáz millió lejbe kerülne. Hivatalos körök eddig szkeptikusan vi­selkedtek a tervvel szemben. 1920. jim. 10. Bocsfínczy divatáruháza (Xallurpilorval szemben) Újonnan érkezett összes mélyen le­szállított árban ítésznek elárusítva. «T­e­g­érem meggyőződni! ■a——ara——uimmiaii iiiiihii— Nuridsány-nái Szentgyörg-u. 7. sz. «.­ Posta mellett­ késv­i LEGOLCSÓBBAN ás LEGSZEBBEN »o­­ FENT TISZTIT ,7 .UNIÓ" I gőzmosógyÁr. 3 Cluj, Calea Regele Ferdinand 155. sz. (Lloyd 16117) Erdély legrégibb k­ésmű­ve, és lát­­orni üzlete CLUJ, Calea Victoriei 7. 324____________________kpv* A Városi mozid műsora Ouet, porchion, nipHeretezés­i fi tor dal üveggyár rt. vezér­­képviselete és fölerakata, — gyümölcsöket, cseresznyét, meg­­­­gyet, barackot, körtét, szilvát, ep­ret, málnát, szedret, stb. kömény­­— magot bármily tételben. — Ajánlatot mennyiség megjelölésével kér a Bognár és Szántó Erdélyi Kereskedelmi II.-T., Cluj, Ca­lea Regele Ferdinand ?0. sz. 538* 100 Füredi, rajnai és sörös palackok Uborkás üvegek, préselt üvegáru engross. 1 literes füredi ás­ványvizes ü­vegek érkeztek, is Wasson-téteieköen i“"” Bogszi-Uborgyárnnk részére

Next