Székelyföld, 1923 (25. évfolyam, 1-197. szám)
1923-06-10 / 86. szám
21 oldal Székelyföld — Azelőtt is előfordult, hogy egyes esetekben, ami a marási esetek elenyésző kis százalékát teszi ki, sikertelen volt az oltás és egyesek azelőtt is belepusztultak a veszettségbe, különösen, ha későn kapták az oltást. Hogy most nagyobb a halálozások száma, ez nem az arányszám növekedését jelenti, a legkevésbbé pedig a járványt, hanem azt, hogy több számnak több az arányszáma. — A veszettség-vírus fogamzási idejének megrövidüléséről és a Pasteurcitás hatásainak késedelméről szóló állítás legenda. Az illető lapot rosszul informálták. — A legnagyobb baj az, hogy a városi és községi elöljáróságok semmit sem tesznek a kóbor kutyák kiirtása irányában s különösen falvakból a megmart embereket is későn szállítják fel. Természetes, hogy ilyen esetekben bizony előfordul, előfordult mindig, hogy az oltás — elkésett. Most is csak ilyesmiről lehet szó. — Egyebekben amint hazaérek, vizsgálatot tartok az ügyben , hogyan került ez a riasztó hír a sajtóba. Örömmel közöljük a megnyugtató nyilatkozatot, amely azonban egyáltalában nem jelenti azt, hogy a kóbor kutyák elleni harcot most már le kell szerelni. A veszett ebek harapása akkor sem kívánatos, ha a veszettség nem járványszerű, csak szórványos és ha a Pasteur-oltás hatásos. A kutyákat azért fokozott eréllyel kell irtani. Két marosvásárhelyi színigazgató a magyar színészet ellen. A lapok részletesen tárgyalják a színigazgatói koncessziók ügyét, valamint a színészegyesület feloszlatásáról szóló híreket. Több nyilatkozat látott napvilágot, melyek közül Lengyel Vilmosé, a színészegyesület alelnökéé vonja inkább magára a figyelmet. Lengyel súlyos vádakkal illet két marosvásárhelyi színigazgatót, Szabó Pált és Fekete Mihályt, hazugsággal és denunciálással. E vádak személyi részével nem foglalkozhatunk mindaddig, míg Szabó és Fekete védekezését nem ismerjük. Nem foglalkozhatunk már azon okból sem, mert a vádak annyira meggyalázók, hogy — amennyiben igazaknak bizonyulnak — mindkét színigazgató erkölcsi halálát vonják maguk után. Ez alkalomból azonban nem mulaszthatjuk el körvonalazni a marosvásárhelyi közönség azon kívánságainak leszögezését, melyeket jövőben a mindenkori marosvásárhelyi színigazgatótól elvár. E kívánságok teljesítése az a feltétel, amely nélkül Marosvásárhelyen magyar sziniigazgató nem egzisztálthat, mert a színház megélhetésének feltételét, a pénzt, a közönség adja. Azért ezen direktívákat, melyekhez a színigazgatónak minden körülmények között alkalmazkodnia kell, a következőkben adjuk: A színháznak meg kell szűnnie üzletnek lenni, melynek egyedüli célja minél több profit előteremtése. Ezen törekvés természetszerűleg figyelmen kívül hagy minden művészi és egyéb kulturális szempontot s szem elől téveszti azt, ami a Magyar Színház tulajdonképpeni létalapja: a magyar szellem ébrentartását. Amennyiben ettől a színház eltér, elvesztette azon bázist, amelyre támaszkodva a magyar közönség áldozatkészségére apellálhat s egyszerű szórakoztató helye devalválódik, melynek áldozatokkal való fentartása nem érdeke a magyarságnak. Elvárja a közönség a színigazgatótól azt is, hogy színészeiről aként gondoskodjék, hogy azok emberhez méltó életet élhessenek. Eddigelé elsősorban a karszemélyzet s különösen a nők, kik oly rosszul voltak fizetve, hogy abból megélni képtelenek voltak. Ez, mint általánosan ismeretes, nem vezetett a színház nívójának emelésére. Meg kell szünniök ezen anomáliáknak egyszers mindenkorra. Az anyagi lehetőséget a közönség mindig adta. Belépődíjakon kívül évenként százezrekkel járult a színház fentartásához, mely összeg önkéntes adományokból gyűlt össze. Ezen adományokra, fent részletezett kívánságok teljesítése nélkül, a színigazgató többé nem számíthat. Ami a sajtót illeti, eddigelé szemet hunyt a hibák előtt, mert a szent célt, a Magyar Szinház hivatásának érvényrejutásának érvényre juttatását, nem akarta lehetetlenné tenni s bízott abban, hogy a szinház kötelességét híven fogja teljesíteni. Ezután támogatásunkra csak azon esetben számíthat, ha a magyarság érdekeit mindenkor szem előtt fogja tartani. Ellenkező esetben kíméletlenül rá fogunk mutatni minden kilengésre, még azon esetben is, ha ezen magatartásunk céljától eltért színigazgató anyagi károsodását vonná maga után. Bukarest - kikötőváros ? Leonida mérnök, a bukaresti Energia nevű technikai társaság igazgatója Canella olasz mérnökkel és Viboressi európai hírű olasz vízmérnökkel együtt érdekes tervet dolgozott ki, mely nem kevesebbet céloz, mint Bukarestet dunai kikötővé kiépíteni. A terv nemcsak azt célozza, hogy Bukarest, mely élelmezési szempontból túlságosan alá van vetve az őt környező vidék önkényének, a távolabbi vidékről szerezhesse be az élelmezéséhez szükséges cikkeket, hanem a bukaresti közismert vízhiányt is megoldani kívánja. A terv fővonalai ezek: Az Arges folyó vizét egy csatorna révén Bukarestbe vezetnék. A csatorna tizenhat kilométer hosszú, tizenöt méter fenékszélességgel, negyven méter felületi szélességgel barna és hét méter mély lenne. A csatorna révén Bukarest közvetlen összeköttetésbe jönne a Dunával. Mintegy két kilométernyi területen létesülne a kikötő, melynek nagy része volna : az áruk, a gabonaneműek, a tüzelőanya- és a hajójavítások részére. A kikötőből az Arges vizét egy csatorna révén viszszavezetnék az Olt folyóba, mely viszont a Dunába ömlik. Ilyenformán Bukarest egy vízi körforgalom középpont— A Banca Naţionala aranyat és ezüstöt ekszportál Angliába. Bukarestből jelentikA kormány felhatalmazást adott a Banca Nationalanak, hogy 2400 kilogram finom ezüstöt rudakban és ezerkétszázharminchárom kilogram aranyaidat ekszportáljon Angliába. A nagyértékű nemes fémek ekszportjának közelebbi feltételei még ismeretlenek és azokat a hivatalos lap legközelebbi száma fogja közölni. — Hová lett D’Annunzio ? D’Annunzio, az olaszok harcias lelkületű költője ismét beszéltet magáról. A fiumei kaland óta meglehetős visszavonultságban élt s csak akkor írtak róla az újságok, amikor a fascizmus uralomrajutásakor Mussolini miniszterelnököt üdvözölte. Most aztán Rómából az a váratlan hír érkezik, hogy D’Annunzio hosszujáratú repülőgépre szállott, felrepült és eltűnt. Senki nem tudja, hogy utjának mi a célja s éppen azért igen fantasztikus hírek keringenek róla. Vannak, akik azt állítják, hogy D’Annunzio Kemál pasához repült, mások meg úgy gondolják, hogy Oroszországba ment. Egy-két nap múlva mindenesetre kiderül, hogy miben töri göndörfürtü fejét. — Meggyilkolt bibornok. Madridból jelentik : Saragossában az utcán ismeretlen tettesek Soldevilla bíborost és a kíséretében volt papot több revolverlövéssel agyonlőtték. A tett elkövetése után a merénylők elmenekültek. — Görögországba exportált áruk vámkedvezménye. A kereskedelmi és iparkamara tudomására hozza az érdekelteknek, hogy folyó év június hó 14-től kezdődőleg a konvencionális vámkedvezmény Görögországba exportálandó összes romániai áruknál csak akkor vehető igénybe, ha az exportáló származási bizonyítványt mutat fel. — Egyenruhás bérkocsisok. Aradról jelentik, hogy az ottani rendőrperefektura hetekkel ezelőtt utasította az öszszes aradi bérkocsisokat, hogy bukaresti mintára egyenruhát csináltassanak. A bérkocsisok Angel István dr. polgármesterhez fordultak, interveniáljon a rendőrprefekturánál a rendelet visszavonása érdekében. Gritta Ovidiu rendőrprefektus kijelentette, hogy higiénikus szempontból feltétlenül szükséges a bérkocsis egyenruha bevezetése és ezért a rendelkezést nem vonja vissza. Akit gyilkosságért dorgálásra ítélnek. Budapestről jelentik: A szombathelyi törvényszék a napokban tárgyalta gróf Zichy László és fia bűnügyét. A gróf egy vadászat után a fegyvert a fiának adta át azzal, hogy vigye a szobába. A fiú be is vitte s az ott lévő két háztartási alkalmazottra emelte abban a föltevésben, hogy nincs megtöltve. Mikor a ravaszt meghúzta, a puska jába jutna, melynek egyik ága az Arges folyóból a Bukarestig vezetett csatorna, másik ága a kikötőből az Olt folyóig létesített csatorna és maga az Olt folyó. A terv kivitele a mai átalakulások mellett háromszáz millió lejbe kerülne. Hivatalos körök eddig szkeptikusan viselkedtek a tervvel szemben. 1920. jim. 10. Bocsfínczy divatáruháza (Xallurpilorval szemben) Újonnan érkezett összes mélyen leszállított árban ítésznek elárusítva. «Tegérem meggyőződni! ■a——ara——uimmiaii iiiiihii— Nuridsány-nái Szentgyörg-u. 7. sz. «. Posta mellett késvi LEGOLCSÓBBAN ás LEGSZEBBEN »o FENT TISZTIT ,7 .UNIÓ" I gőzmosógyÁr. 3 Cluj, Calea Regele Ferdinand 155. sz. (Lloyd 16117) Erdély legrégibb késműve, és látorni üzlete CLUJ, Calea Victoriei 7. 324____________________kpv* A Városi mozid műsora Ouet, porchion, nipHeretezési fi tor dal üveggyár rt. vezérképviselete és fölerakata, — gyümölcsöket, cseresznyét, meggyet, barackot, körtét, szilvát, epret, málnát, szedret, stb. kömény— magot bármily tételben. — Ajánlatot mennyiség megjelölésével kér a Bognár és Szántó Erdélyi Kereskedelmi II.-T., Cluj, Calea Regele Ferdinand ?0. sz. 538* 100 Füredi, rajnai és sörös palackok Uborkás üvegek, préselt üvegáru engross. 1 literes füredi ásványvizes üvegek érkeztek, is Wasson-téteieköen i“"” Bogszi-Uborgyárnnk részére