Székelyföld, 1923 (25. évfolyam, 1-197. szám)
1923-05-29 / 80. szám
XXV. évfolyam, 80. szám /ia 2 Zeu Tg-Muras m.-vásárhely, 1923. május 29., kiadd Magyar politikai és közgazdasági lap. Előfizetési dijak: Felelős szerkesztő. • Szerkesztőségi és kiadóhvatal figézz ívre aao Lei. Fél évre 170 Lei. Negyed évre 90 Lei. Egy hóra 21 Lei • IDEx.. ISTVÁJT ♦ TaCgU-MurGS—Marosvásárhely, Hirdetéseket ! Kiadó tulajdonos: ♦ Piata Regele Ferdinand (Főtér) 7. szám Árszabás szerint felvesz a kiadóhivatal. Kéziratokat nem adunk vissza. • Bolyai Irodain. Intézet és Köny Vny anda R. T. ♦ ... TELEFONSZÁM: 101. Európa gazdasági válsága. Egész Európa ipara és kereskedelme súlyos válsággal küzd. Ez a krízis lényegesen különbözik a háború lázában elgyötört beteg test természetes gyengeségétől. Ez az abnormális állapot fejlődésképes és — sajnos — meg kell állapítanunk, hogy még nem vagyunk a krízis tetőpontján. Biztosra vehetjük, hogy a helyzet általában éppen úgy, mint az egyes államokban súlyosbodni fog. Ha mármost vizsgálat tárgyává tesszük az okokat amelyek a krízist közvetlenül, vagy közvetve előidézték, annyiféle eredményre jutunk, ahány kiindulási pontot rögzítünk le. Egy pontban azonban valamennyi vélemény találkozni fog, hogy t. i. minden baj legfőbb oka a valutáris viszonyok eddig soha nem észlelt eltolásban rejlik. — Európa, sőt Amerika valutaposványában el kell merülnie minden józan gazdasági törekvésnek, mert mindaddig, amíg az értékek világszerte meg nem szilárdulnak, míg egy egészséges és reális viszonylat ki nem alakul az egyes államok valutái között, nem remélhető a helyzet jobbulása, mert a termelés és a kereskedelem nélkülözni kénytelen a természetes bázist, amelyre kalkulációit felépítheti. Kereskedők, kik a külfölddel állandó összeköttetést tartanak fent, úgyszintén a közgazdasági élet egyéb tényezői, nagyon jól tudják, hogy a valutáris helyzet nemcsak a gyenge valutájú államok gazdasági életét nyűgözi le, de megbénítja a nemes valutájú országokat is, melyekben a keresletet minimumra redukálja, az élelmi és elsőrendű közszükségleti cikkek árát, valamint a termelésben oly mérhetetlenül fontos szerepet játszó munkabért gyakran a világparitás fölé emeli. Általános ez a helyzet mindenütt, de különösen kirívó Középeurópában, mely ma — sajnos — tipikus területe a gazdasági anarchiának. Politikailag ez a rész ment át legnagyobb változáson, érthető tehát, ha az új gazdasági életre való berendezkedés itt megy legnehezebben. El nem vitatható azonban, hogy az utódállamok közgazdasági kormányzata is erősen késlelteti a kibontakozást, midőn több-kevesebb következetességgel még mindig kitart az elzárkózás téves és egészségtelen politikai rendszere mellett, holott négy keserves gazdasági év tanulságai merőben új gazdasági orientációt követelnek, új orientációt, melynek vezérelve egyfelől a szabad kereskedelem, másfelől a dunai államok szoros gazdasági szövetsége. Az erdélyi kereskedelmi és iparkamarák, éppen nagyváradi kezdeményezésre, már 1919-ben felvetették a dunai konföderáció és egységes középeurópai valuta eszméjét, anélkül, hogy az akció erősebb visszhangot keltett volna. Pedig akkor még könnyebb lett volna a jelenleginél lényegesen kisebb érdekellentéteket kiegyenlíteni. Azóta a helyzet kedvezőtlenebb, a valutadifferenciák alig áthidalhatók s minden állam fuldokol a krízisben. Dőreség azonban azt hinni, hogy vezet más út is a kibontakozás felé. Középeurópa gazdasági élete a konföderációval áll vagy bukik. A gazdasági kormányzat illetékeseinek tehát félre kell tenniök minden mellékes szempontot, ki kell zárniuk a kölcsönös bizalmatlanságot s rá kell térniök az egyedül üdvözítő helyes útra, melynek végpontjában egy gazdaságszövetségi szervezetben megerősödött egységes valutával "fizető, szabad kereskedelmi elveket követő Középeurópa fárosra világít. Mi derengeni látjuk az eget. Úgy hírlik, Benes csehszlovák külügyminiszter — ki típusa volt az elzárkózást követelő politikusoknak — újabban a dunai konföderáció mellett agitál. Az eszmének az érdekelt államokon kívül is sok híve van s számos francia, olasz, sőt angol közgazdász hirdeti, hogy „oldjátok mega dunai államok gazdasági szövetségének kérdését és rövidesen megszűnik az európai válság.“ Egy könyvről egy olvasó (Balogh Endre: Hajótöröttek) 111. Tükör. Marosvásárhely. „Aki a „Fehér Rügy“-et, e könyvnek legszebb kisregényét végighabzsolta, velem tapsol majd Balogh Endrének, Erdély félelmetes nyugalma Tömörkényének. Tekintélyt nyer vele itteni irásküzdelmünk, melynek két-három telivér elbeszélője érezni fogja, hogy valaki szerényen kiegyenesedett s egy könyvével, az elsővel emez irdatlan pályán versenyre jelentkezett.“ „Balogh Endre meseművészete : lassú lassú biztonsággal való rávezetés, a dolog mélyén lappangó, problémaoldó igazságokra. Csodálatos vegyületét adja azért minden írása a „lektűr“-nek és a modern életrajznak. Ez a mixtum azonban az egyszerűség látszatával takarja bonyolultságát, mintha klasszikus festő ábrázolna balladát.“ „Az el nem tanult, de finom és eredeti szerkezeten kívül meglepetés a magyar olvasónak Balogh Endre nyelve. Honnan ez a tisztaság és jellemző erő, e sallangtól mentes, magvas, ma beszélt népnyelv a rövid mondatokban ? Alig itt-ott némi homály, vagy jelző-halmozás, mindenütt a helyén való kolorit és sokszor a legnehezebbnek példátlan egyszerű kipattanása. Honnan ? — Az életből. Balogh Endre a köznap poétája, kicsiny dolgokból nagyra lendítő izomzat. “ Kalauz. Marosvásárhely. „Nem mondom, hogy csúfság esett rajtunk, de — mégis csak, csak csúfság esett rajtunk. Idestova negyedik éve játszunk itt irodalmi pápásdit, osztogatunk bibornokságokat és fosztunk meg bitorlókat bitorolt püspöki stádlumtól, negyedik éve csinálunk irodalompolitikát, állítunk és döntünk elméleteket, izgatunk és izgatódunk, várakoztatunk és várakozunk, már berendeztük egy nagystílű irodalmi épület összes mellékhelyiségeit, már voltak irodalmi kávéházaink, minden minden meg volt már, csak épp az irodalom hiányzott és akkor — se bá, se bá, jön egy outsider, se kérdez, se mond, csinál irodalmat és jön a postás a legkomolyabb manierrel, gondosan becsomagolt könyvet kézbesít, „Minerva“ adta ki, irta pedig Balogh Endre, aki részt se vett a mi irodalmi harcainkban, csak ült az Íróasztalnál és megírta a „Hajótörötteket . . .“ Hogy ismerte ! Ellenzék. Cluj. „Tökéletes lélek analízissé székely nép és falu életének, belső világának, vívódásainak mély művészettel való meglátása, átérzése és festése emelik ezt a hosszú elbeszélést a magyar irodalom nagybecsű alkotásai közé. A vak ember befelé vergődő, önmagában keresgélő sorsa teljes megvilágításra, mesteri megelevenítésre talált Balogh Endre tollában. Nagy, hatalmas érzéseket, eseményeket, gyötrődéseket bujtat kicsiny s mégis megdöbbentő szavak köntösébe, természetességükkel bensőkig megrázó képek és epizódok mögé. Egyszerű eszközökkel ér el teljes művészi hatást. Az egész írásnak valami orosz írókra emlékeztető fojtott komorsága. Valami furcsa, fatalisztikus vonás. E mellett Balogh Endre erős szociális aláfestést is ad a témának, a sorok között figyelmezteti a társadalmat a megvakult katonákkal szemben fennálló mulasztásokra. Az elbeszélésen végigterülő sötét vigasztalanságnak csak a végső lépés és a „Fehér rügy“ megjelentetése kölcsönöz némi kiegyenlítő harmóniát. „Ez az elbeszélés különben határozottan magán viseli Balogh Endre összes jellemzőbb írói vonásait. A folytonos problémakeresést, amely főleg a féltékenység eredőszálait bontogatja, az erős erdélyiséget, szóban, gondolkozásban, érzésben, mélyen gyökerezőfajszeretetét, nyelvének gazdag és szines líraiságát, amely Szabó Dezsőre emlékeztet olykor-olykor, de távol van minden szertelenségtől, sajátságos komorságát, amely néha-néha villan fel derűlten s komponáló képességének bizonyos fogyatékosságait“. „Csupa komorság, derültség, sötétenlátás az egész kötet. De ez az élet látása, a nem szépített és nem szépíthető életé. Mélyrehatás, és kevés fényt, vigasztalót — találós. A ma keserűségbe futó napjaink tükröztetése. Balogh Endre e nagy komorság miatt az előszóban mentegeti is magát. Erre azonban nem volt szükség. Az ritka vidámsága a sajátságos erdélyi világfelfogásból sarjadzik. Itt, e földön minden iró, minden irásmű bizonyos fokig komor. Jósika, Kemény, Petelei, Szabó Dezső, Ady Endre mind azok. Balogh Endre se igen lehetne más. És nincs is miért. Kötete zavartalan művészi harmóniát nyújt, nemes műélvezetet s biztató fölfelé emelkedés vágott perspektíváit. legjobb kapható Pak. Ideálban (Folytatjuk.) és minden üzletben. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ — A francia kamara elnöke megörült. Párisból táviratozzzák. Pierret, a francia kamara elnöke hirtelen megőrült. Beszállították az elmegyógyintézetbe. Parlamenti körök új elnökválasztásra készülnek. A többségi párt jelöltje Leygues, a republikánus középpárt vezére.