Székelyhon, 2022. szeptember (4. évfolyam, 165-186. szám)

2022-09-12 / 172. szám

2 e AKTUÁLIS 2022. s­z­e­p­t­e­m­b­e­r 1­2., h­é­t­f­ő #befektetés #élelmiszeripar tíhírek Székelyföldön egyedülálló Tojáslégyár Gyergyóalfaluban - a térségben iránymutató beruházás A több mint 11 ezer tyúk egyike már megfojta az első tojást, azaz immár elmondható, hogy beindult a termelési folyamat a gyergyóalfalvi tojáslégyártó üzemben. Pár héten belül szállodák, cukrászatok, ven­déglők számára szállítja a keresett terméket Székely­föld - és a tágabb térség - első ilyen vállalkozása. GERGELY IMRE „A tojáslére azért van nagy igény, mert ennek használata jóval egysze­rűbb, praktikusabb, mint ha magát az ép tojást dolgoznák fel a külön­féle konyhákban, péküzemekben, cukrászatokban. Ugyanis a tojás tárolásához külön hűtőszekrény, mosogató szükséges, és számos más előírást tartalmaznak a jogsza­bályok. Az általunk gyártott pasz­­törizált tojáslét tartalmazó dobozt pedig egyszerűen be lehet tenni hűtőszekrénybe más élelmiszerek mellé. Ez lényegesen megkönnyíti a vendéglátósok munkáját” - ismer­teti Laczkó-Dávid Levente, a beru­házást létrehozó BFL Build Techno­logy Kft. ügyvezetője. Készen állnak Az üzem készen áll, a korszerű gé­pek pedig várják az alapanyagot, azaz a tojást. Ennek egy részét az a több mint n ezer tyúk fogja biztosí­tani, amely szintén a beruházáshoz tartozó új és szintén modern tech­nológiával felszerelt farmépületben él. Ezek pár napja érkeztek ide 16 hetes korukban, 18-20 hetes koruk­ban kezdenek majd rendszeresen tojni. Egyikük már „előállította” az első tojást. A fiatal tyúkok eleinte kisebb méretű tojásokat tojnak, amelyekre a boltokban nem lenne kereslet, de itt ez nem jelent problé­mát, hiszen tojáslé formájában már értékesíthető. Ebben is látják azt a másik piaci lehetőséget, amire a vállalkozást alapozzák: a farmokon a kisebb méretű tojás problémát je­lent, mert nincs rá kereslet, viszont a tojáslégyár fel tudja ezeket hasz­nálni. Az üzem, amint eléri a maxi­mális kapacitását, óránként 9600 tojást tud majd így feldolgozni. De hosszabb távon van elképzelésük a további bővítésre, fejlesztésre is. A termékük különböző méretű - 5, 10, 20 kilós - zacskókba és a gyümölcsleveknél szokásos, kifo­lyónyílással ellátott kartondobozba csomagolva kerül a vásárlóhoz, aki annyit tölt ki belőle, amennyire épp szüksége van, a többit pedig vissza­teszi a hűtőszekrénybe. Az alfalvi tojáslégyár 17 alkalmazottnak ad majd munkát, amint kapacitása eléri a megcélzott szintet; mint je­lezték, nem lesz gondjuk a mun­kaerő-toborzással, hiszen már 30 személy jelentkezett náluk - több­ségükben gyergyóalfalviak. Van még fejlődési lehetőség a piacon Az üzemet Barti Tihamérral jártuk be, aki - a beruházó szerint - az RMDSZ Székelyföldi önkormányzati Tanácsa vezetőjeként sokat tett azért, hogy az alfalvi vállalkozás összerak­ja a koncepciót és sikeres pályázatot tudjon benyújtani, ezáltal támoga­tásban részesülhessen a megvalósí­táshoz. A 12,1 millió lejes beruházás 52 százaléka a vállalkozás saját ön­része, a 48 százalék pedig Magyar­­ország Kormányának támogatásából származik, amelyet a Pro Economica Alapítvány által meghirdetett, mező­­gazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó beruházásokat támogató pályázat révén nyertek el 2020-ban. Barti érdeklődésünkre rámutatott, Székelyföldön jelenleg 18 farmon tar­tanak tojótyúkokat (összesen mint­egy 500 ezer tyúkot). Bőven van még fejlesztési lehetőség ebben az ága­zatban is, és biztatja is erre a gazdál­kodókat. „Hamarosan megnyílnak a következő európai uniós költség­vetési ciklus finanszírozási forrásai. Én arra biztatom az embereket, hogy minél több ilyen és ehhez hasonló farm létesítésére tegyenek le igény­léseket. Mi minden segítséget meg­adunk ahhoz, hogy támogatást sze­rezzünk Székelyföldön az állattartás bármilyen formájára. És nagyon fon­tos, hogy léteznek feldolgozó üzemek is, hiszen ezzel nem alapanyagként kerül a piacra a tojás, hús, tej és hasonlók, hanem kész termék formájában, ami jelentősebb bevételt biztosít a gazdáknak és a térségnek általában. Meg kell erősítenünk gazdasági szempontból Székelyföldet, és ehhez a kész termékek elő­állítására kell törekednünk a lehető legtöbb iparágban. Véle­ményem szerint stratégiai szempont­ból Székelyföldön a támogatások so­rán prioritást kell élvezniük azoknak a cégeknek, amelyek kész termékek előállításában dolgoznak, fejleszte­nek. Biztatok mindenkit, aki ilyen jellegű beruházásokban gondol­kodik, hogy keressen minket bát­ran, találjuk meg a lehetőségeket az ehhez szükséges támogatások meg­szerzésére” - fogalmazott Barti, aki Hargita Megye Tanácsának alelnöki funkcióját is betölti. Itj Több tett, kevesebb szereplés. Az értékes beruházás befejezését nem a közösségi oldalon élőben jelentették be FOTÓK: KERESZTES ZOLTÁN Romániában is egyedülálló tojásfeldolgozó Romániában az alfalvi tojásfeldolgozó az első ilyen üzemek közé tartozik, Erdélyben még egy létezik, Szatmár megyében, amely főként külföldön értékesíti a tojáslevet. A BFL Build Technology Kft. a gyár földrajzi fekvéséből kiindulva tervei szerint az erdélyi és moldvai piacot, szállodákat, péküzemeket, cukrászatokat, vendéglőket látja majd el termékével. Már mostanáig is számos ügyféllel megállapodtak, akik heteken belül számíthatnak arra, hogy érkezik az első szállítmány, amit kipróbálhatnak. A cég várja majd a visszajelzéseket azért, hogy mindenki számára a megfelelő minőségű és kiszerelésű terméket tud­ják biztosítani - jelezte Laczkó-Dávid Levente. RÖVIDEN Garázdálkodó medve Több ezer lejes kárt okozott egy medve egy csíkcsomor­­táni gazda istállója melletti silóban csütörtökön éjszaka. A rongálás miatt veszélybe került a takarmány, ami a téli idő­szakban az állatok ellátásához szükséges, ráadásul a keletke­zett kárt nem térítik meg. Nyári László csíkcsomortáni gazda pénteken reggel észlelte, hogy éjszaka egy medve megrongálta a takarmánytárolóját, ami az istállója mellett található, a falu végén. Elmondása szerint ő már évek óta meg sem próbál kukoricát termeszteni, mivel a vaddisznók és a medvék akkora mértékű veszteséget okoz­nak, ami miatt nem érdemes kukoricával próbálkozni, ezért inkább lucernával vetette be a területeit. „Szóba se jöhet olyan takarmány, amit letörhetnek a vadak” - jelentette ki a gazda, aki arról is beszélt, hogy a falu­ba is bemerészkedik, valamint a gyümölcsösökben is kárt tesz a medve, ráadásul nyáron a tehe­neit őrző pásztorra is rátámadt. A medve a gazda négy báláját tépte szét és a siló fedőfóliáját tette tönkre, ami alatt nagyjá­ból 700 tonna takarmány van. Noha ennek értéke körülbelül 6000 lej, azzal is számolniuk kell, hogy az elromlott silót nem tudják majd hasznosítani, télen pedig külön kell válogatni, nehogy megbetegedjenek tőle a tehenek, így a keletkezett kár összege egyre csak nő - ma­gyarázta a gazda. A rongálásról a tulajdonos értesítette a vadőrt, az alpolgármestert, az illeté­kesek pedig azonnal léptek az ügyben, azonban, mint kiderült, ezt a keletkezett kárt nem lehet megtéríteni. Újabb halálos munkabaleset Munkabalesetben vesztette életét egy középkorú férfi Csíkszeredában péntek délután, mindössze néhány nappal azt követően, hogy egy 51 éves férfi is elhunyt mun­kavégzés közben, ugyancsak a hargitai megyeközpontban - adja hírül rövid közleményé­ben a Hargita Megye Rendőr-fő­kapitányság. Egy 59 éves csík­­kozmási férfi szenvedett halálos kimenetelű munkabalesetet egy Csíkszeredai kereskedelmi egységnél. A rendőrök nagy erőkkel vonultak a helyszínre. Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigaz­gatója érdeklődésünkre azt közölte, a férfi egy liftaknában dolgozott a Csíkszeredai kész­ruhagyárban, eközben érte őt a munkabaleset. A kiérkezett mentősök már nem tudtak segíteni a halálosan megsérült áldozaton. A rendőrség mellett a Hargita Megyei Területi Munkaügyi Főfelügyelőség is vizsgálódik az ügyben.

Next