Székesfehérvár és Vidéke, 1889. július-december (17. évfolyam, 79-149. szám)
1889-09-21 / 114. szám
VÁROSI és VIDÉKI BIBÉK. Szeptember 21. 1889. — Mikor lesz a fehérvári hegyen a Szüret ? A szüret határidejének megállapítása czéljából ma délelőtt 10 órakor városunknál Havranek József polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlés tartatott, melyen egyhangúlag elhatároztatott, hogy a fehérvári hegyen a szüret megkezdésére jövő hétfő vagyis folyó évi szeptember 23-ika tűzetik ki. Hétfőn tehát szabad a szüret. A szüret határnapjául a szőlőhegyi bizottmány, mint már megírtuk folyó hó 26-át tűzte ki — a közgyűlés azonban tekintettel arra, hogy a rosz időjárás no meg más is nagyon is pusztítja a szőlőt — a szőlőhegyi bizottmány által javasolt határnapot mellőzte s 23-ára tűzte ki, mi nagyon bölcsen van. A szüret tehát szabad! — de tessék előbb a hegyköltséget megfizetni s a szüreti bárczát kiváltani, mert ezen kellékek nélkül még az öreg hegykerülők is betilthatják a szüretelést. — Érdekes miniszeri rendelet. Lapnak nagyrabecsült olvasói között számos tanítót és tanügybarátot levén szerencsések leírni, érdekes dolog gyanánt felemlítjük a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter azon legújabb rendeletét, mely szerint a leányiskoláknál a) a heti óraterv úgy készítendő, hogy minden tanító minden iskolanap tanítson, hogy így heti órái egyenletesen legyenek elosztva; s b) hogy minden tanító minden iskolanap a tanítás kezdetére az iskolában legyen, még azon esetben is, ha különben első órája nem is volna. Akarják hinni, hogy így leend ez városi polgári leányiskolánknál is. — Árvatár vizsgálat. Az adonyi önálló árvatár kezelését, mint lapunkat értesítik, folyó hó 19-én Tassy Béla árvaszéki elnök, Heinrich Lajos főügyész, Fortringler Ferencz főpénztárnok és Nagy Ödön számvevő urakból álló bizottság megvizsgálta és azt legszebb rendben találta. — Beküldetett. Van szerencsénk Székesfehérvár és Fejérmegye n. é. közönségét tudósítani, miszerint dr. Jaeger Gusztáv tanár urnak egyedül czégünk részére adott engedélye alapján gyártott és az ő rendszerével teljesen megegyező normál gyapju-áruk eladásával. Székesfehérvár és Fejér megye részére kizárólagosan Schlesinger L. utódai divatárucéget bíztak meg, hol tehát valódi Jaeger-féle normál gyapju-áruk eredeti gyári árainkon kaphatók. — Nevezett czég kívánatra készséggel küld eredeti árjegyzéket és dr. Jaeger tanár rendszerét ismertető füzetet. Mély tisztelettel: W. Benger Söhne, Bregenz-ben. — Hymen, numuam liguia neigDeu toren,oo bőrkereskedő folyó hó 17-én váltott jegyet Stern Henrik kisasszonynyal, Stern Ábrahám pöstyéni kereskedő kedves és művelt lelkű leányával. Tartós boldogság kísérje a kötendő frigyet! — Helyreigazítás. A »Fehérmegyei tanítótestület 2I. évi szept. 18-án tartott nagygyűléséről lapunk múlt számában röviden megemlékezvén, többek közt azt mondtuk, hogy »nagyobb vitát egyedül Szabadi K. ügye keltett, kit rész viselete miatt az országos tanítói árvaházból eltávolitani akar az intézet igazgatósága, mi ellen többen különösen Kócsi Mayer Gyula igen alapos érvekkel tiltakozott.* — Illetékes helyről vett értesítés után referádónkat ezennel oda igazítjuk, hogy nem arról volt szó, hogy az árvaházi igazgatóság Szabadi Kálmánt el akarja távolítani az országos tanítói árvaházból, hanem, hogy a tanítói árvaház árvákatyja egy a tanítótestület elnökéhez intézett levelében a fiú kevésbé kielégítő magaviselete miatt panaszkodik. Ezen elszomorító panaszra a központi erdőből, kiállt az útszélre, ahol Sándort szokta várni, és várt, várt — hiába! Ha szóltak hozzá, nem válaszolt, ha beszéltek hozzá, néma maradt. Nézte a földet, mintha sírját keresné, boldogságának eme sötét bölcsőjét, vagy a távolba meredt tekintetével s nézte a semmiséget, mely elnyelte üdvét. Hiába nézett, hiába szóltak hozzá, ő nem látott, nem hallott többé; a szenvedések hatalma erőt vett az ész, a lélek működésén. Némán, egykedvűen tépegette az útszélen ruháját s midőn már a legapróbb foszlányokra tépte azt s akadtak szánó emberek, a kik más ruhát aggattak rá, eltűrte némán és újra tépegetni kezdte azt is. Várt, várt hamvazó szerdától húshagyó keddig. Az emberek megúnták a kérdezősködést, miután választ nem nyerhettek tőle s később már némán haladtak el mellette, vagy csak annyit mondtak egy sóhaj kíséretében : »Szegény czigány leány !* Nagy napok jöttek. A szabadság isten-szikrája minden kebelben lángra gyúlt; tengerré vált a honszeretet, mely öndagályától emelkedett s nem ismert hatalmat, mely korlátok közé szorítsa. Küzdött az elnyomatás ellen utolsó csepp véréig, harczolt a szabadságért véglehejletéig, — védte a hont és annak szent jogait haláláig mindenki; »mind ott voltak egymás mellett, a fiú és édes apja.* Istenek harcza volt az alvilággal, mely nagy áldozatokat követelt. A harcz tüzében találjuk Sándort is, az áldozatok között gyászoltuk őt is. Elesett, nem tudja senki hol ? Egyik itt látta harczolni, másik ott szólt vele, látták mindenütt, beszéltek vele sokan, de bizottság azzal a javaslattal járult a nagygyűlés elé, hivassák fel az árva fiú anyja, hasson a maga s budapesti rokonai részéről s utján akként a gyermekre, hogy ez jövőre magát jobban viselje; azon esetre pedig, ha a fiú viseletében nem javulna, lévén az árvaház nem javitóház egyrészt, másrészt pedig lévén akárhány tanítói árva, kik a tanítótestület jótékonyságára, illetőnél inkább méltók, nehogy esetleg egy napon maga az árvaházi bizottság hívja fel a tanítótestületet egy másik árvának felküldésére, egy éven túl fosztassék meg nevezett az alapítvány élvezetétől. A központi bizottság ezen javaslatát a nagygyűlés elfogadta s határozatra emelte, és ez így nagyon bölcsen s okosan van. A központi bizottság ezen javaslata által minden nagyobb bajnak elejét akarta venni; el akarja érni azt, hogy az anya s rokonok az árva iránt többet érdeklődjenek ; a fiú magába szálljon s igyekezzék az őt eltartó egyesületnek nagyobb becsületére s örömére lenni. — A szőnyegen forgó panaszszal szemben azt határozni, hogy a 8 éves fiú tanköteles éveinek befejezéséig a tanítói árvaházban hagyatik, nagy tapintatlanság s hiba lett volna. — A hadgyakorlatok befejeztettek. Az idei őszi nagy hadgyakorlatok már véget értek s a szabadságolt katonák elszéledtek a szélrózsa minden irányába. Tegnap csak úgy hemzsegtek utczáinkon a diszegyenruhában lévő katonatisztek, kik e napon váltak meg ismét egy időre az egyenruhától. — Hány iparos tanoncz van városunkban? Az 1884. évi ipartörvény 77. czikke értelmében az iparhatóság köteles lévén az iskolai év kezdete előtt két héttel a tényleg tanviszonyban álló tanonczok jegyzékét a kir. tanfelügyelőséghez beküldeni, mint értesülünk, 408 iparos tanoncz van bejelentve. — Betörés. Kaiser János jómódú acsai zsellér házába — mint lapunknak Ácsáról írják — az ablakon keresztül ismeretlen tettesek f. hó 16-án virradóra behatoltak, s a szobában talált fehérneműt és egyébb tárgyakat magukkal vive — távoztak. A csendőrség a legszorgalmasabb kutatás után sem tudott eddig még a tettesek nyomára jönni. — Kukoriczára fájt a foga. Németh István helybeli honpolgárnak kedvencz étkei közé tartozott a sült kukoricza. De ki tehet róla, hogy ily rossz idők járnak manapság fölöttünk, hogy még kukoriczára sem tellik a pénzből. Eleget küzdött szegény (saját hiteles állítása szerint) a vágy leküzdésével, de végre is az győzte le őt, s Németh most a duttyiban fájlalja, minek nyúlt az idegen kukoriczához. — Filoxéra jelenléte constatáltatott Csősz község szőllő területén. A szőllő zár alá helyeztetett. — Marhavásárok betiltása. A szarvas mondivívumn kifeljezett szsijtis körömfájás tovaterjedésének meggátlása czéljából a vármegye alispánja a marhavásárok megtartását az egész megyében betiltotta. — Kik akarnak vizsgázni az erdészetből ? A földművelésügyi m. kir. minisztérium a következő hirdetményt bocsájtotta — az erdőöri szakvizsgák tárgyában — közre: Az erdőöri szakvizsgák a folyó évi október hó 21-én és az erre következő napokon Budapesten, Pozsonyban, Beszterczebányán, Miskolczon, Kassán, Mármarosszigeten, Debreczenben, Kolozsvárt, Brassóban, Nagy-Szebenben, Temesvártt, Zomborban, Pécsett és Szombathelyen a vármegye házában délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni. Fölhivatnak mindazok, kik ezen szakvizsgát letenni szándékoznak, hogy hiteles bizonyítványokkal felszerelt folyamodványaikat, a vizsgák székhelyére nézve illetékes kir. erdőfelügyelőhöz nyújtsák be, hogy hova lett, nem tudja senki. Évtizedek múltak el, midőn egy csalóka remény azt sejteté, hogy él, a hir lázba hozott mindenkit s eljutott Mirkáig. Midőn azt kiáltották fülébe: »Sándoról !* az élőhalott megrázkódott, mintha mély álomból ébredt volna fel, felugrott ülőhelyzetéből, arcza kigyúrta a pir, mely arczába szökött, a láz szine volt, az élénkség, a mely szemeiben fölvillant, a láz heve volt, a rugékonyság, melylyel fölugrott, a láz izgatottsága volt. Ekkor szólalt meg először annyi év után felkiáltva mohón ,Hol ?* de a magyarázat alatt reményt vesztve, tagadólag rázta meg fejét s leült. Ez egyetlen szava volt hosszú-hosszu évtizedek után ,hol?* s aztán ismét elnémult, s folytatta tovább egyhangú foglalkozását, tovább tépdeste ruháját. Ma is ott ül, ma is néma, ma is úgy játszogat foszlányaival. Sokan megkísértették őt jóléttel körülvenni ; önkénytelenül engedett, de mihelyt szerét ejthette, ismét visszaszökött az útszélre, oda honnan Sándorét várta. Mit neki jólét ? a lelki veszteséget az anyag nem pótolhatja soha! Hiába gondolták, hogy az egyetlen kiejtett szócska után majd beszélni fog, ma is némán ül ott, mint négy évtizeddel előbb, csakhogy a bogárhaj megőszült, a tüzes szemekből kihalt a remény, a szép arcot megszántotta az idő. Minden elmúlt, csak egy maradt meg, a mellette elhaladók sóhaja: „Szegény czigány leány!* Vedress Gyula. — Közgyűlés vármegyénknél. A vármegyei bizottság T. tagjának! Szabályrendeletünk értelmében folyó évi október hó 7-én délelőtt 10 órakor a vármegyei székház nagytermében rendes bizottsági közgyűlés fog tartatni, melyre a bizottság T. tagjait meghívni, — egyidejűleg a tárgysorozatot, s a vármegye 1890-ik évi költségelőirányzatát mellékelni, szerencsém van. — Székesfehérvár, 1889. évi szept. 17-én. Sárközy Aurél, Fejérvármegye alispánja. — Tárgysorozat: 1. Az elhalálozás folytán üresedésbe jött adonyi főszolgabírói, s esetleg egyéb megüresedő állásoknak választás utjáni betöltése. 2. Alispáni jelentés a közigazgatás állapotáról. 3. József Főherczeg Ő csász. kir. Fensége köszönő távirata a hozzá házasságának 25 éves évfordulója alkalmával intézett üdvözlő feliratra. 3Va. Főispán ur 351. számú átirata, melylyel a f. évi sept. 10 én tartott számonkérőszéki ülés jegyzőkönyvét bemutatja. 4. Áávaszéki elnöki jelentés az árvaszék működéséről. 5. A vármegyei közigazgatási bizottság a közigazgatás valamennyi ágazatáról 1889. év i-ső felére szerkesztett, s a m. kir. ministerelnökhöz felterjesztett féléves jelentését bemutatja. 6. A vármegyei választott bizottsági tagok fele része f. év végével kilépvén, ez uj választások iránti intézkedés megtétele. 7. Gróf Teleki Géza ő nagyméltósága m. kir. belügyministerré lett kineveztetését tudatja. 8. A közmunka- és közlekedési m. kir. minister tudatja, hogy gr. Batthyány Gézának a m. kir. államvasutak bicskei állomásából kiindulva a m. kir. államvasutak kaposvári állomásába vezetendő helyi érdekű vasútvonalra kiadott előmunkálati engedélyt egy évre meghosszabbította. 9. A közmunka- és közlekedési m. kir. miniszer tudatja, hogy Bakos Gábor vállalkozónak Sárosdtól—Dunaföldvárig, innét Szobig, végül Keszthelytől—Veszprémig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt megadta. 10. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer tudatja, hogy a Lévy Bernát vállalkozónak, Szolgaegyházától a Dunaföldvárig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra megadott előmunkálati engedélyt egy évre meghoszszabbította. 11. A kereskedelemügyi m. kir. minister úr tudatja, hogy „Zichy- Falva“ vasúti állomás nevét „Szent-Mihály- Zichyfalvára* változtatta át. 12. A vármegye alispánja az éves cselédek szegődési idejének szabályozása tárgyában alkotott szabályrendeletre vonatkozólag leérkezett belügyministeri leiratot bemutatja. 13. Ugyan az a vármegye szervezetére vonatkozó, kormányilag ott arrnV\Aljri*OM.<lolotolj bciAlitatja< 14.. Ugyan az a kéményseprési díjakra vonatkozó kormányilag jóváhagyott szabályrendeletet bemutatja. 15. Ugyan az jelenti, hogy a szaári tüzkárosultak javára a könyöradomány gyűjtést elrendelte. 16. Ugyan az jelenti, hogy Veszprém vármegye alispánjának megkeresése folytán a Bakony magyar és német szt. László tüzkárosultjai javára a könyöradomány-gyűjtést elrendelte. 17—21. Ugyan az a folyó évi április, május, junius, julius, augusztus havi pénztári vizsgálati jegyzőkönyveket bemutatja. 22. Ugyan az jelenti, hogy a sárbogárdi járás főszolgabiráját az 1887. és 1888. évi pénzes napló számadására nézve felmentette. 24. Ugyan az jelenti, hogy a néhai Ritter István volt fszbiró 1887. évi pénzes napló számadására nézve a felmentvény megadatott. 26 — 32. A vármegye alispánja Tácz, Nadap, Pákozd, Inota, Káp,-Nyék, Aba, Csoór község szabályrendeletét jóváhagyás végett bemutatja. 33. Alispáni jelentés a szfehérvár-bicskei vasútvonal közigazgatási bejárására nézve a miniszte irat értelmében tett intézkedéseiről. 34. Zemplén vármegye közönsége a vármegyei tisztviselők fizetésének felemelése tárgyában az országgyűlés képviselőházához és a m. kir. belügyminiszter úrhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. 35. Nagyvárad város közönsége a nagyváradi kir. jogakadémia, illetve a vidéki jogakadémiák korszerű fejlesztése tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett feliratát pártolás végett megküldi. 36. Bereg vármegye közönsége a magyar honfoglalás ezredéves ünnepének megtartása tárgyában az ország kormányához intézett feliratát pártolás végett megküldi. 37. Fogarasvármegye alispánja az árvapénzeknek a községi elöljárók által az árvaszékekhez postaviteldíjmentes elküldése tárgyában a közmunka és közlekedési m. kir. miniszer úrhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. 38. Ungvármegye közönsége az országgyűlés képviselőházához intézett azon feliratát, hogy a vármegyei tisztviselőknek nyugdíjalap járulékokkal terhelt fizetésére is kiterjesztessék a levonás idejének azon adómentességi kedvezmény, melyet az állami tisztviselők élveznek, a pártolás végett megküldi. 39. Zólyom vármegye közönsége a váltóképesség korlátozása tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett feliratát pártolás végett megküldi. 40. Torda r. tanácsú város tanácsa, a város monographiáját megküldi. 4. A Fehér-Kereszt. egyesület 4-ik jelentését megküldi s taggyűjtést kér. Az állandó választmány véleményes előterjesztésével bemutattatik. 42. A m. kir. belügyminiszer úrnak, az árvaszéknél alkalmazandó közigazgatási gyakornok fizetése felemelése tárgyában intézett leirata. 43. A m. kir. belügyminister leirata a községi pénzkezelési szabályrendeletre vonatkozólag. 44. A m. kir. belügyminister leirata a vármegyei tűzrendészeti szabályrendeletre vonatkozólag. 45. A m. kir. belügyminister leirata a kutyatartásra vonatkozólag alkotandó szabályrendelet tárgyában. 46. A m. kir. belügyminister leirata a külföldiek nyilvántartása tárgyában alkötött vármegyei szabályrendeletre. 47. A vármegye 1890. évi költségelőirányzata. 48. A vármegye 1890. évi útfentartási költségelőirányzata. 49. A vármegyei tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet nyugdíj alapjára 1890. évre esendő pótadó megszavazása. 50. A lovassági laktanya építési költségeire 1890. évre esendő pótadó megszavazása. 51. A vármegyei jegyzői nyugdij-alapra 1890. évre esendő pótadó megszavazása. 52. A vármegyei betegápolási pótadó 1890. évre leendő megszavazása. 53. A m. kir. belügyminister úr leirata Kovács Sándor főszolgabírónak az utóállitások alkalmával felmerült napidijai megtérítése iránt beadott kérvényére. 54. A közkórházi választmány előterjesztése a Szüts Mihály adós tartozása leírása tárgyában. 55. Néhai Ritter István volt főszolgabíró özvegyének kérvénye férje évnegyedes halálozási illetménye kiutalványozása iránt. 56. Árvaszéki előterjesztés két ideiglenes leirónak az árvapénztári tartalék-alap terhére 1890. évre leendő engedélyezése iránt. 57. Árvaszéki előterjesztés az árvapénztári kamatkulcsnak 1889. év e-ső felére leendő megállapítása iránt. 58. Özv. Vinter Andrásné sz. Stollár Borbála kamat kiutalványozási kérvénye. 59. Árvaszéki előterjesztés Klein Márton ercsi-i árvatári adós tartozási ügyében. 60. A vármegyei nyugdíj-választmány előterjesztése Pribék Károly írnok nyugdíjaztatása iránt beadott kérvényére. 61. Ugyanannak előterjesztése Nagy Kálmán fszbiró és Borosa Imre járási írnok kérvénye tárgyában. 62. Hasonló előterjesztés Mészöly László szolgabiró kérvényére. 63—64. Hasonló előterjesztés Rónai János, Kelemen Péter vármegyei szolgák kérvényére. 65. A tiszti nyugdíj-választmány előterjesztése a nyugdíj-szabályrendelet módosítása tárgyában. 66 — 69. A moóri, bicskei, adonyi, lovasberényi gyámpénztár 1888. évi számadása. 70. Kir. tanfelügyelő előterjesztése a siketia£z3o.ai gyermekoly iokolánl adostág JövUd-II. 71—73. Csoór, Sóskút, Pusztazámor községek 1890. évi költségelőirányzata. 74. Batta község 1889. évi pótköltségvetése. 75. Lovasberény község határozata a közvágóhíd miként leendő felépítése iránt. 76. Moór község határozata a vadászbérlet hova fordítása iránt. 77.Machlup Adolf és társai felszólamlása Mány község pótköltségvetése ellen. 78. Szaár község határozata a szülésznői fizetés megállapítása tárgyában. 79. Moór község kérvénye a gróf Lamberg Henrikkel kötött csereszerződés jóváhagyása iránt. 80. Pázmánd község határozata a szülésznői fizetés felemelése iránt. 81. A moór-vajasi iskolaépület átíratására vonatkozó nyilatkozat. 82. Bodmér község határozata egy tűzi fecskendő beszerzésére vonatkozólag. 83. Gyúró község kérvénye egy csereszerződés jóváhagyása iránt. 84. Nagy- Perkáta község kérvénye egy törlési nyilatkozat jóváhagyásáért. 85. Buder József felebbezése Moór község képviselőtestületének a fogyasztási adójutalék felosztása tárgyában hozott határozata ellen. 86. Czecze község felebbezése az 1889. évi költségvetésére hozott számvevőszéki határozat ellen. 87. Érd község kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. 88. Seregélyes község közvágóhidi szabályrendelete. 89. Iagy-Perkáta község kérvénye egy törlési nyilatkozat jóváhagyása iránt. 90—94. Lovasberény, Mány, Ercsi, Seregélyes és Adony községek szabályrendelete. 95. Közegészségügyi választmány határozata a sóskúti fiók gyógyszertár engedélyezése tárgyában. 96. Számvevőszék véleményes jelentésével több község pénztári számadása bemutattatik. 97. Sigora Lajos polgárdi állatorvos oklevele kihirdetés végett bemutattatik. — Székesfejérvár, 1889. szeptember 17-én. Kiadta: Szüts Arthur s. k., Fejér vármegye főjegyzője. — A dunántúli ref. egyházkerület gyűlése most van folyamatban Léván. A gyűlés egyik legérdekesebb tárgya a püspöki jelentés volt. A jelentésben föl van említve, hogy Polgárdin, Vilonyán és Kis- Kovácsiban az unitarizmus erősen terjed. Eme nem éppen kellemes ténynyel szemben örömmel említi föl a jelentés, hogy több helyen templomépítkezések vannak folyamatban, mi a vallás erkölcsi élet fellendülésére mutat. A jelentés tudomásul vétele után elhatároztatott, hogy a jövő évi közgyűlés augusztus hóban Székesfehérvárott fog megtartatni. A gyűlésen városunkból Molnár Béla ügyvéd van jelen , kire a közgyűlés egyik jegyzői tisztséget is reá ruházta.